Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-11 / 130. szám

f ’ELLENIÜK: V 19 39 fun 1 u 1 íí. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Â falson cszah Ide folódlh Európa külpolilik .ni vá,!sálnak góc- pántjai utolsó időben ni nllia dóiról északra költöztek volna. Beteges tünetek ezúttal uj területen jelentkeznek, :uni ter­mészetesen nt»in jelöni annyit, hogy a pillanatnyidig nyugodlabbnak látszó pon­tokról nézvo, az egységes nagy válságot gyé>gy utónak lehetne tekinteni. A Földkö­zi tengerről, Balkánról és Középen répá­ból a nagy kiilp éüikai viták egyálöre a Ba-! ti-longer vidékére helyezkedtek át. Közben .szüntelenül beli*oitk áznak az északkeleti Európa felé vonult viharba más területekről átcsapó vi támlások, söl itt-od enyliéhh légköri áramlások is. me­lyekről néni lehet tudni, hogy természe­tes légköri változások eredményei, vagy más feszültség» mezőknek tíz északkeled feszültség befolyásolására irányuló tu­datos átcsapódiásai. A külpolitikai hét a feszültségek levezetését szolgáló békés törekvésekről is több lurt dobott felszín­re. XII. Pius pápa állétólaigos közvetíté­séről1 beszéltek, majd elterjedt annak a lőre is. hogy olasz részről ajánlották vol­na újra a londoni kormánynak egy négy­hatalmi értekezletet az európai nehézsé­gek megoldására. Mindkét lnr megerősí­tés és visszhang nélkül maradt és így változtatni sem tudott a közvélemény nyomott hangulatán. A viták központjá­ban továbbra is az Anglia, Franciaor­szág és Szovjetoroszország közötti tárgya­lás maradt, amelynek sikere, vagy siker­4mií már nem is mertem remélni, megtörténi _ Tiz esztendeig szenvedtem súlyos gyomor- bnjj-.d, hiába próbálkoztam a legkülönfélébb gyógyszerekkel, nem segítettek. Málr minden reményemet elveszítettem), amikor felhívták figyelmemet a GASTRO D. amerikai gyógy­szerre. Rendeltem egy üveggel és annak el­fogyasztása után el vagyok ragadtatva a ■nem is remélt, ngy&zerii eredménytől. Úgy érzem, mintha ujjászülettem /volna, tudok enni, aludni, nincsenek fájdalmaim, gör­csóim. Szíveskedjenek még két üveggel kül­deni hogy folytathassam a kúrát. Gerdoses- cu 1. N. szövetkezeti könyvelő. Moara Slo­bozia, Jud. Dambovita. Fenti elismerő sorokhoz még csak annyit füzünk htzzá, ' hogy a Gastro D.-kezelés ajánlatos az összes gyomor- és> bé’.ibántal- makj. székrekedés, valamint epe, vese, máj és mindennemű ideges emésztési zavarok ellen. Gastro D. kapható gyógyszertáraiéban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógy­szertárában, Bucureşti, Calea Victoriei 124. telensége fordulópontot fog jelenteni az európai válság menetében. Ez a tárgya­lás pillanatnyüag a BalL-áTamok hely­zete körül összpomfosul, amit ugyanakkor különösen időszerűvé telt ugyanezeknek az államoknak Németországgal éppen most ailáirott kölcsönös megnemtámadási szerződése. A Baíitö-áMaimlök problémája pedig nem más, mint a legtöbb kis euró­pai áüam problémája, hogy a nagyhatal­mi csoportosulások fenyegető összecsapá­sán kívüli szeretnének maradni. Ennek az óhajnak a megvalósulása a kérdéses államok földrajzi helyzete szerint, többé, vagy kevésbé lehetséges, jobban mondva: többé, vagy kevésbé lehetetlen. A Balti - államok számára, melyek Szovjetoroszor- szág és Németország között szinte ön­magától) adódó felvonulási területet ké­peznek, különösen nehéz probléma.. A két hatailma's szomszéd, melyek között az ellentétes vonzások feszültsége talán legnagyobb egész Európában, olyan óriás, hogy összecsapásuk esetén a kis Balti-áramok területük védelmében alig­ha fejthetnének ki valamelyes ellenállást. 4 Balti-Balkán A fenyegetés tudatában lévő három Baít 1-állaim nemzetközi szerződésekké1' igyekszik ezt a veszélyt elhárítani ma­gáról. Régebben kölcsönös megnemtáma­dási szerződést kötöttek a szovjetoroszok- kal. Most hasonló szerződést kötöttek Németországgal!. Litvánia még Me.meli lé- kapcsolása idején kötött ilyen .szerződést, példáját ni iá, német indii vány ni, követte Lettország és Észtország is. Ugyanakkor azonban, mikor ezt a szerződést megkö­tötték, a szovjetoroszok beledobták a Balti a'lianink kérdését Európa nagy kül­politikai villáiba. Moszkva az angol fran­cia szovjetorosz megegyezés feléidéül szabta, hogy a 3 nagyhatalom ugyanúgy, mint Lengyelországot és Romániát, meg­védje ezeket az országokat is minden kí­vülről jövő támadással szemben. A Balti- uMamink, melyek ezáltal' lie'esodorva ér­zik magú kait a nagy nemzetközi hatalmi ellentétekbe. élénken tiltakoznak a rájuk zúduló újabb biztosíték elféri. Nem aiz fáj nekik, hogy ;1. függetlenségüket akarja megvédeni olyan óriási erötömörüíés, mint Anglia, Franciaország és Szovjet­oroszország együttese, hanem, hogy kü­lönösen veszélye zlot ott földrajzit helyze- 'Iüknél fogva, ez a védelem, bizonyos fo kig az összecsapás! arcvonal! első vona lába helyezi őket. Megnemtámadási szer­ződések távolról se«n .szolgaItalnak biztos védelmid arra, hogy ai veszélyes lití!lyen fekvő kisebb áMainok a fenyegető nagy tűzvész ellhaiupiizási területén kivid ma- radluulmik'. Egyik, vagy másik csoport áhai nyújtott biztonsági garancia azon­ban a Ballii-ál'Haanok számára egyenesen annyit jelent, hogy meg sem kísérelhetik a tűzvész távoltartását területüktől. ÉiT ludö dolog tehát, ha köszönettel, sőt ir­tózással utasítanak vissza minden nekik fetaján’olt védelmet. Egyik francia lap nemrég megkockáztatta: a hason tatot, hogy a Balti terület helyzete kezd vesze­delmesen olyan lenn»., amilyen a balkáné helyzet vo'lt a világháború előtt. A bal­káni válság azonban krónikus, hosszú be­teg-vég \’i t. A Balti területek válsága gyorsabb lefolyásúnak látszik és ha; a fe­szit tségek kiegyensúlyozáshoz nem jut­nak, ' agy le nem vezetődnek, sokkal ro­hamosabban fog eljutni az elmaradha­tatlan kirobbanásáig, mint a lefolyt világ­háborúra vezető balkáni vá-lság. Nil afânlotf Noszhvânah London London. Páris és Moszkva szempontjá­ból ez a kérdés természetesem másként adódik, mint a Balti fővárosok szem­pontjából. Moszkva a német terjeszke­déssel szemben, a három hatalom által építendő védő vonal megszakadásának érzi. ha az Anglia, Franciaország ás .Szovjetoroszország között létrehozandó megegyezés* nem terjeszti ki a Görögor­szágra, Törökországra, Len gye’országra és Romániára kiterjedő biztosítékokat a Balti-államokra iis. London és Paris vi­szont a biztosítékok ilyen kiterjesztését túlságosan kockázatosnak érezte — csak érezte, mert ugv látszik, hogy újabban engedett a szovjetorosz követelésnek — és magatartását a Balti-államok esetle­ges megtámadásával szemben a pillanat­nyilag adódó helyzettől akarta függővé tenni. A vitát, mely a három hatolom közötti tárgyalásokban e kérdés körül ki­fejlődött. Mo’btov szovjetorosz népbiztos a nyilvánosság elé dobta. Ma tehát cég világosan lehet íátni, hogy- az angol- franeia-szovjetorosz megegyezéssel kap­csolatban. mi a szov jeteroszok követelése és mibe fognak belemenni az angolok és franciák a háromhatalmi megegyezés létrejötte esetén. Anglia a több. mint két és féli hónap óta húzódó tárgyalások eredményeképpen, azt az ajánlatot tette Moszkvának, hogy a három hatalom kölcsönös segélynyújtási szerződést kös­sön arra az esetre, ha bármelyiküket közvetlen támadás érné, vagy ha az álta­luk garantált államok bármelyikének nyújtott segélynyújtás következtében ke­rülne valamelyikük háborúba) Minden más, az embett közvetlen, vagy közve­tett támadásom kívül fekvő háborús ’ehe­tőség esetére, az angol indítvány azonnali AKIK NEK FOGLALKOZÁSA MINDEN EREJÜK MEGFESZÍTÉSÉT KÖVETELI, igyanak hetenként legalább egyszer, reggel felkeléskor egv pohár természetes» ,,FERENC JÓZSEF'" keserüvizet. mert ez alaposan ki­tisztítja o bélcsatornát s előmozdítja a gyo- moremésztést. fokozza az anyagcserét, élén­kíti a vérkeringést az egész szervezetben és ezáltal uj életerőt teremt. Kórdeezze meg or­vosát. ■tanácskozásra való kötelezettségvállalást ajánlott Moszkvának, ami mel’ctt annak n leszögezésé.l is kivonta, hogy segítséget ilyen esetben a szerződő felek csak ak­kor kötelesek adni, ha a megtámadott ál­lam ezt kéri; és ha maga is fegyveresen ellenáll1. Ez az utóbbi meghatározás nyil­vánvalóan a B a t ti - állta m ok ra is, sőt első­sorban reájuk vonatkozott, ami ellen szovjet orosz részről, amint Mo'otov be­széde mutatja1, egészen a nyilvánosság előtti tiltakozásig mentek. Nil Kívánnak a szovletoroszoh Moszkva nem fogadta el ezt az indít­ványt. A kölcsönös segélynyújtás Angim által indítványozott feltételéi ellen is vol­tak kifogásai, ezeket azonban London azonnal engedékenységével könnyen elsi­mították. A szovjelorosz ellenvetés lénye­ge azonban a Balti-államok kérdésére vonatkozott. A világsajtó, a felmerült nehézségek magyarázataképpen, egyideig újra felszínre dobta a szélsőkeleti orosz haitárok biztosításának kérdését is, ami különösen nehéz helyzetbe hozta volna Angliát. Erről azonban csakhamar kide­rült, hegy Moszkva nem kívánta, amit London és Páris annak bizonyítékául is vett, hogy a szovjeluroszok valóban akar­ják a nyugati hala'makkal való megegye­zést. Moszkva érve'-ése szerint, a Lengyel- országig terjedő biztosítékok megtagadá­sa a Balti-államoktól, egyenesen bele­kényszeríti ezeket az államokat abba, hogy az ellentétes hatalmi csoport olda­láról jövő nyomásnak engedjenek. Szov- jetoroszocrszág részére a Balti-államok megiámadhatafckmságr viszont éppen olyan fontos, amilyen a nyugati hatal­mak részére Holland La, Belgium és Svájc területének megvédése, aminek biztosítá­sát a. háromhatalmi megegyezés, angol in (Hitvány szerint, szintén magában foglal­ná. Sőt — mondja a moszkvai érvelés — Szovjetorosizország részére a Balti-álla­mok biztonsága nagyobb jelentőségű, mint a 'engyel terület támadás elleni biz­tosítása. Mert Lengyelországnak nagy hadserege van, amely fel tudja venni a harcot minden támadóval szemben. A Baltii-álllaimak azonban képtelenek ellen U álfini egy nagyhatalmi támadásnak, amely így gyorsan eljuthat a szcvjetoro* szok számára Lengyelországgal haláros területeiknél is fontosabb pétervári vidé­kig és elzárhatja az orosz tengeri erő út­ját a Baüti .tengerre. És különösen kifo­gásolja Moszkva azt a feltételt, hogy a segélynyújtás a Balti-államok esetében is csak akkor legyen kötelező, ha ezek az államok kérik és maguk is fegyveresen védekeznek. Csehország példája mutatja — mondja a szovjetorosz érvelés —, hogy gyenge országok Hlyen ellenállásra képtelenek lehetnek és hogy egy erős el­lenfél átrohanhat területükön, még mi­előtt idejük, vagy alkalmuk lenne arra., hogy segítségért más hatalmakhoz for­duljanak. Ilyen esetekben pedig a táma­dó hatalom csapatai az orosz határon ál­lanának. még mielőtt bármilyen közbe­lépésre kerülne a sor. A szovjetorosz érvelésre London és Pá­ris azzal válaszolt, hogy a kölcsönös se­gélynyújtás kötelezettsége ebben az eset­ben Ls működne, mert az angol és fran­cia támogatás feltétel1 nélkül kötelezővé válna, amint a támadó orosz határt érint- Moszkva azonban ragaszkodik álláspont­jához s továbbra is azt. követeli, hogy valamilyen formában a Lengyelországnak nyújtott támadás ellem biztosítékhoz ha­sonló biztosítékot nyújtsanak a Bailti-ál- lamoknak, arra az esetre is, ha ezek til­takoznának ellene. Ez a tiltakozás már be is következett. Az észt külügyminisz­ter egyenesen támadással egyenrangú té­pésnek nevezett minden olyan biztosíté­kot!, melyet kívánságuk ellenére akarná­nak a Balti-államokra ráerőszakolni. A lett külügyminiszter megelégedett azzal, hogy előre jelezte tiltakozását a biztosí­tékot hozó angol-framcia-szovjetorosz megállapodás létrejötte esetére. Selter észt külügyminiszter egy interjúban meg *s magyarázta, Rogy mennyivel veszedel­mesebb helyzetbe jutnak :i Balti á ta mnk, mint Lengyelország, egy ilyen ál lásloglylás esetén, minthogy Németország az ilyen kapcsolatot fel-lét ón iil az ellen hVtets arcvonal támogatásának tekintené. A legegyszerűbb állam, rezon is oz| kí­vánja tehát a. Ballt iá Majmoktól, hogy ki- kerüljenek minden közvetlen kapcsolatot, mely őket egyik, vagy másik hatalmi esi porihoz kötne. A Balti államférfiak tiltakozása azonban, ugv látszik, nem változtathat azon, hogy Anglia végered menyben elfogadja a .szovjetoroszok áL aspontjál. Londoni felfogás szerint, dip­lomáciai ügyesség dolga, hogy a biztosí­tékokra vonatkozó megegyezés számára ne . váljék szükségessé a Balti-államok beleegyezése. Villanni hasonló dolog tör­téni Svájc, Hol andi-a- és Belgium eseté­ben is, amelyeknek szintén úgyszólván a feje fölölit jött létre a batárukalt bizto­sító megegyezés Anglia és Franciaország között. Chamberlain és Haifax aligha­nem Hlyen megoldás reményében joVn- teliték be a. londoni törvényhozók előli,, hogy a megegyezés London, Páris és Moszkva között minden fontos kérdésre vonatkozólag, elvben már létrejöttnek te­kinthető. Londonitól Moszkváig azonban hosszú az ut és mielőtt az angol állam­férfiak sikerről szóló híradását befejezett ténynek vennék, be kell várni, hogy a megegyezés után az eddig vonakodó Moszkva is oda tegye a pontot. Strang angol kübigytmtini sztoriumi igazgató ki­küldése a. szovjelorcsz fővárosba, arra mutat, hogy ehhez még további tárgya­lások is szükségesek. —s MA 52 ÉVE 1 1887 június 10-én a magyar közönség I továbbra is a nagyalföldi csapással fog­I lalkozik izgatottan. Hódmezővásárhely közelében az úgynevezett kistiszai zsi­lipet az árvíz átszakiíotta és 80 ezer holdat borított el. Az Ellenzék naponta több cikket ir az árvíz eseményeiről és fejleményeiről. A kár 6 millió írt., ak~ kor rengeteg összeg. Egyébként is zug az egész ország. Junius 17-én kezdöd­J nek az országgyűlési képviselővá­lasztások, amelyek előzetes kortéziája rendkívül heves. Az Ellenzék vezéreik- keit Ugrón Gábor és Bariba Miklós, Kolozsvár két ellenzéki jelöltje irja. Főleg a „Kolozsvár“ c. kormánylappal folynak a viták. Hogy mit akar az el­lenzék? Amit Tisza Kálmán akart 1861—1875 ig (mikor miniszterelnök lett), amit Hegedűs Sándor hirdetett 1000 vezércikkben 1868—1875-ig (mid­kor képviselő lett), amiért Bokros Elek (a város kormánypárti vezére) küzdött 1867—1875-ig. Sok évödést is folytat­nak a felek. Lapunk megkérdi, igaz e, hogy Hegedűs Sándor jelölt a főtéri emlékoszlop előtt szokásos árverés in­góságait visszavásárolja választóinak és ezt 5 éven át fogja cselekedni (a képviselőházi ciklus akkor csak 4 éves volt), igaz-e, hogy Sigmond Dezső (a kormánypárt másik jelöltje) saját gyár­tású sörét 5 éven át 20 százalékos ár­engedéssel fogja méretni választói­nak? A külföldön csönd van. Csak az orosz—török tárgyalások a bul- gár=kérdés végleges rendezése cél­jából keltenek nagyobb érdeklődést. Kiszámították a világ államadósságait. Ezek végösszege 128.000 millió márka. Legtöbb adósság nyomja Franciaorszá­got (29.708 millió) és Angliát (15.196 millió), legkevesebb a német császár­ságot az egyes államok nélkül (640 millió) és Svájcot (39 millió). Szakér­tők megvizsgálták a szárhegyi fehér- márványt és megállapították, hogy íme, valóságos „székely Carrarához“ van szerencsénk. A belügyminiszter helybenhagyta városi közgyűlésünk ha* tározatát, mely szerint Jakab Fjek „Kolozsvár története“ c. pályaművét 2500 frt.-tal jutalmazták. A jövő tan­évre az egyetem rektorául Kanitz Ágost dr.-t választották meg. Lapunk erősen tüzel a parkokban meghúzódó cél ten­gők ellen. Előző este Nyilassy Mátyás vendégszerepeit a nyári színkörben: sorra került a Cigánybáró (Láng Etel, Könczöl Etel, Nagy Mari. Váradi, Tö* rök Károly, Bonis). Az utolsó estéken Helvev Laura, a budapesti Nemzeti Színház művésznője fog vendégszere­pelni. Hire jár. hogy Bölöny József in­tendáns szeretné ide megnyerni a ki­váló Hegyi Arankát, aki szakítani ké­szül a budapesti Népszínházzal. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj* Piaţa Unirii, ró ' w v ^ Y v w 4

Next

/
Thumbnails
Contents