Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-07 / 127. szám

1939 junius 7, ELLENZÉK 5 Verseny Púrisban minap megjelent egg Ids könyv, melyben szerzői felsorakoztattak nehány adatot a nagy lendületről, mely­ig el szerle az egész világon folyik a fegy­vert halmozó iram. A polgár, akit apró napi gondok nyűnek s gyakorta győzhe­tetlen torlasz előtte párszáz, vagy ne- hányezcr tej előteremtésének nagy mi­kéntje, szédeleg a számok örvénylésében s ámuíva hall d ol! ár mid iá rd ok ró I, me­lyek érette olvadnak acélba, hatalmas ágyús gépszörnyetegekbe, hogy körül—^ bástyázzák kis életét. Mert Edouard Bon- nefous s Max CluseO'u urak tanúskodása szerint nem kisebb szám, mint 17 és fél- miŐ'iárd dollár méri költségként szerte a világon a fegyverkezés mai iramát. Tizenhét és félmilliárdnyi dollár — hogy némi képet alkothassunk róla — többre megy 650 milliárdnyi francia franknál, ami lejben mérve ,1.900 mil­liárd. Érzékelni is nehéz ezt a számot annak, akinek vágyott drága ábránd, mondjuk a havi biztos tízezer. De miért kételkednénk? Hihető szám, ha meg is döbbent első pillanatra. Nagy a vikíg, nem ellenőrizhetjük. S tudjuk, hogy az ember fegyverrel élt mindig, az idők ősi kezdetétől s fog élni tán az idők alko­nyáig, ha meg nem győzi egy uj szent csoda, hogy önmagával fid halálos ver­senyt és nem előzheti meg önmagát. Örök vetélkedések ütemében, az idők utján nőttek az arányok és az igények fokozódásával, uj s aj eszközök felfede­zésével mind gyorsabbá vált ez a lendü­let. Pór évszázad előtt egy hadvezér na­gyon rettegett és félelmetes volt, ha öt­venezer ember állt mögötte és Napoleon lures ,,Grande Armée“-ja, melyre egy vi­lág nézett döbbenettel, háromszázezer emberből ha állt. S 1915—18. nagy ha- IrÉtáincában Franciaország hatmillió em­bert vonultatott fel, Németország pedig ennél is többet és a négy éven át zugó viharban összesen huszonötmillió em­bert mozgósított a zajló Európa. A hadseregek nagy növekedése nyo­mon követte és követi egyre az eszközök tárának bövü'-ése, valami végzetes tör­vény szerint, mely építésre hivatott tudás­ból mindegyre teremt egy-egy harci esz­közt. Kezdetben talán volt a kő s a bun­kó, hegy aztán változatos soron át, le­gyen ma bombavető repülőgép, tank, tor- pedózó acélszörnyeteg, raff inál t vegy­konyháikból kikerült gáz, talán halál su­gár, táján egyéb is, melyet majd csak a pró­ba árul el. Ma az iram ezen a ponton óJl: 17 és fél milliárdnyi dö'lár. 1932-ben még hár rommilliárd vők a tétel■ 1935. év óta a némát katonai kiadások a 382 millióról (ez vők 1935-ben) 2600 millió dókámra nőitek 1935-ben, hogy 5 milliárd 500 millió dokárt érjenek el a műk eszten­dőben. Mindez Bonne fous s Chisean urak szerint, akik ezzel szemben elmond­ják azt is, hogy 1935 óta a francia fegy­verkezési költség a inuk esztendőig, az akkori 583 mikió dollárról, egymillióid 92 millió dollárra növekedett. Anglia „seif-defense“-e pedig, amely 1935-ben 581 millió dollárt emésztett fel, azóta, 1938-ban egymillióin! 693 mitkó dollárba kerük. Ez csak néhány tétel a gyűjte­ményből, melyet a könyv szerzői felso­rolnak. Számok, melyek mindegyre felvetőd­nek a zajló hírek nagy forgatagában. De nyilván még nem végleges számok, mert hiszen még nem futották te a versenyt, még tart a nagy vetélkedés, amelynek, ki tudja, lesz-e vége valaha. Hiszen, ha egyik fél fölénybe jutna, a másik újra megfeszük erővel próbálná visszanyerni volt előnyét. I([ tudja, jön-e majd még télckorvos, Isten fia, az emberek közé, kinek szava az útnak más irányt ad s mekjet eddig tán (gyűlölet feszített, vagy más gyűlöletének tudata, az ember ere­jét szereteket telíti, a lelkek mélyén bi­zonnyal meglevő szent rendeltetés sze­rint. (—)' LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii, Nyolc és félholdas tfelhef ajánlott fel Kolozsvár munkáslakások építésére Rale a miniszter terve lelkes meg­értéssel találkozott Kolozsváron KOLOZSVÁR, junius 6. A munkaügy.! miniszter az állam költ­ségvetésébe hatalmas összeget veit fel munkáslakások, illetve munkás telepiek léte­sítésére. Elhatározta a (kormány, hogy az ipari központokban munkások részére ol­csó áron ■egészséges munkás-lakásokat fog építeni. Eziek közé a városok közé tartozik Erdély vezető vároisa, Kolozsvár is. 1 Ahogy a munkaügyi miniszter erről a tervéről érésűit Kolozsvár város polgár­mestere, nyomban megtette a szükséges lé­péseket, hogy Kolozsvár legyen az lefeő olyan város, -ahol mumkáskkások fognak felépülni. Az ügyosztályok vezetőivel! foly­tatott megbeszélések alapján kiderült, hogy -erre a célra a városnak van 'is megfelelő •területe és ezt a területet a munkaügyi miniszternek ingyen, minden ellléraérték nélkül fel is ajánlotta-. A szóbaniforgó terület az IEsz-telepcn a Kaijántó-pateikinak a Szamos folyóba való betör kopásán ál van. Nyolc és fél holdat lesz ki s> építkezési célokra annál is inkább al­kalmas, mert az építkezéshez szükséges ka­vics és homok a földben ásóny-omnyira vám, sem kitermeléséért, sem fuvarozásáért miit sem. kell fizetni. Nagyon közel vannak a téglagyárak,1 néni messze pedig agyagba' nyia van, «hol ‘téglagyárat -liehet majd fel­állítani és ói munkásházak építésére szük­séges ‘téglák gyártását olcsón lehelne esz­köz ölni«. A város az ingyen telek felaján­lására kívül arra is köteezte magát, hogy a relep utcáira, a vizet és vd-lanyit1 ingyen vezeti be, csak a csatornázást, -az utak és gyalogjárók építését nem vállalja magára, minithogy -egy -a közelmúltban készített) és a királyi he ytairtóság által jóváhagyott sza­bályrendelet értelmébcira ezen u'tiak és gya- logjárók építését az érdekelt háztulajdono­sok kötelesek viseln:-. A munkaügyi mi- niisEetehez felterjesztett em’ékirultában a vá­rosi, tanács ülőre jeleate, hogy a csatornázás ügy-o is könnyért megoldható, ment a -telek csatornázását függetlenitenl lehetne a város cyai’.otnnázásáitóh minthogy a tellek a Szamos parijára rúg és a- kérdést1 külön csatorná­zással meg lehelne oldani. Majdnem bizo­nyos, hogy a munkaügyi! miniszter az aján­latot elfogadja, s eb-ben: az, esetben -a városi tanács szintén saját költségére partvédelmi munkásaitokat! fog végrehajtani*, hogy be­ton védőmüvekkel .a telepet a Szamos eset­leges áradásától megóvja. Felelős-e a vállalati Igazgató a munkás haláláér Muakásíragédia ügye a törvényszék előtt EFORIA­NEPTUN SZÁLLODA 50 méternyi homokos strand, tenisz­pálya és úszómedence GRAND HOTEL az uj meleg iszapfürdő mellett a leg­modernebb komfort. Nyitás junius 2d. Felvilágosítások: Bucureşti, Pasagiul Román No. 14. — Telefon: 4.69.49. rább meg legyen oldva. Úgy látszik, hoigy ennek a tépésnek és a barátságos megkeresésnek meg is volt az eredmé­nye, miért Motas mérnök, a Sonametan igazgató­ja, tegnap arról értesítette Bornemisa polgármestert, hogy a városi tanács át­iratát megkapta és a jövő héten sze­mélyesen jön Kolozsvárra, hogy a vi­tás kérdéseket a polgármesterrel meg­beszélve, a földgáz bevezetését végleg nyélbeüsse. Most már tehát nem vitás az, hogy a földgáz rövidesen eljut Kolozsvárig. Nem késlelteti a kérdés megoldását a város ha szón részesedése -sem, mert a Soname- tam r. é nek az állammal kötött uj meg­állapodása értelmében, a városok nem kérhetnek haszonrészesedést. így. ez a kérdés nem fogja zavarni a tárgyalások eredményes befejezését. Most már csak az marad, hogy a- fogyasztók minél ol­csóbban jussanak földgázhoz s ne járja­nak úgy, mint egyes városok, amelyek most, a földgáz bevezetése u-tán, vissza­sírják azokat a ,,boldog időketamikor még fával és nem földgázzal fütöttek. KOLOZSVÁR, junius 6. Halálosvégü szerencsétlenség ügyét 'tár­gyaiba itlegn-ap délelőtt ai helybeli törvény­szék második 'tagozatának Barbáréin—Bol- cos-tanácsa. Műk év október 19-én az ,,Ár- boria“ faipari vállaltan'ak az állomás mel­léjt elhúzódó telepén) a munkások deszkát raktak ia vagonokba. A munkások között dolgozott Kánya József helybeli lakos is, aki több 'társával együtt- le akarta; emelni az egyik tehervagon oldalajtaját azzal a szándékkal, hogy könnyebben rakhassák fel -a száfttmáinyit a vagonra. Kánya és tár­sai azonban oly szerencsétlenül emellek -te a súlyos oldalfalat, hogy az kicsúszva, Ká­nyára zuhan.!. Társai -eszméletlen állapot­ban huzlták ki az ajtó alól és beszállították a sebésze1'!; klinikára, de miután hátgerince három helyen is elltörö'tt, menthet etil ora vote. Gondatlanságból okozott emberölés címén eljárás indult az ,,A-rboriau-cég Lebovics Gyula nievü igazgatója -öltan. re-ncsét'lenség idején nem tartózkodott: a (kö­ze ben és ettől eltekintve., -telepén évtize­dek óta dcllg-ozó munkások voltak 'alkal­mazva, akik na pontira nem egy vagon ajta­ját emelték már Je és igy ismerték annak k-eziMésii módját. Az özvegyen maradt ■ asszony és Lét gyermekéniek érdekében dr Lazar loan ügyvéd ■ magánvád'lÓ kérte a bíróságot, hogy védenceinek a bíróság 500 ezer ilej kártérítési: Ítéljen meg ai céggel szembeni. A vádlott védelmében felszólaló ügyvéd vi­szont arra kérte' a bíróságot, hogy hallatssza -el :a -tárgyaiást és a Jegközel'ebbi tárgyaílási- napra idézzenek be szakértőt, aki szaksze­rű véleményt adjon, miként (kellete volna' kezelni az ajtót', hogy a szerencsétlenség n-e köveikezheasien be és hallgassák ki arra-- vcmtekozólag is, hogy történt-e gondatlan­ság Lebovics Gyula részéről Kánya József szeern esetlenségének előidézésében, vagy sem. A bíróság helyi adva a védő ©lőter- jeszf.ésének, később; időpontra halasztotta a 'tárgyalási. A tegnap megtartott (tárgyalás során a ál1’albii igazgató elmondotta, hogy a sze IRegoIdás előtt a kolozsvári ZOiíCSfíd^wÍíik£ÍÍ^íÍ6§ ^°^as raiérraök, a Sonameáan igazgatója a gáz bevezetése érdekében személyesen fog tárgyalni Bornemisa polgármesterrel KOLOZSVÁR, junius 6. Miikor Erdély legnagyobb kincse, a föld­gáz először tört fel Rissármáson a föld mélyéből, rózsás áÍrnokait szőttünk arról, , hogy Kollázs vár néhány év múlva haifal- mas fpaii központ- lesz, ahol, mlint a pensii várnai gázmező vidékén, egymás tő-szomszédságában fognak a gyárak fel­épül kai és iparcikkeket termelni. Ahogy aztán a.z évek múltak, iaz álmok szét- f-ctszi’lotitaik s a nagy kincsből Kolozsvár­nak — amelynek pedig minden más vá­rossal szemben előjoga volt a földgáz be­vezetéséhez — semmi sem jutott, hop­pon maradt. Más, élelmes városok meg­előzitek bennünket. Megelőzött a szomszé­dos Torda is. Aranyosgyéresen hatalmas -ipartelep létesülni a- földgáz révén, Med- gvesen minden gyár energiáját a földgáz szolgáltatja:, Marosvásárhelyre pedig már pár év előtt szintén bevezették is az elmúlt évben Szeben is belekapcsolódott ebbe a hál;|ózaltba és a szebeniek is él­vezik a földgáz előnyein. Nem lehet ál- Hlübami, hogy ,a földgáz Kolozsvárra valló bevezetése azért maradt volna d, mint­ha városunk mindenkori vezetői a be­vezetés eben harcoltak volna. Ellenkező­leg, az igazság aiz, hegy ez a város ve­zetőinek szándéka ellenére Idusuk meg. Rcllozisvár város vezetői a földgáznak Kolozsvárra való bevezetése érdekében a Sonainetán r. í. igazgatóságával már nrny- nyiit tárgyaltak, hogy a tárgyalás anya­gával könyvtárt lehetne megtölteni, anél­kül, hogy végleges megállapodás, vagy bárcsak köz-éledés ís jöt-b volna -étre a város és a földgáz vezetősége közölt. —- Legutóbb a dr. Drágáin Nicolae vezetése ariaitt mnködiŐ. városi tanács folyta-lőtt hosszas tárgyalásokat a földgáz ]leveze­tése érdekében, de minden eredmény nél­kül, sőt a helyzet elmérgesedett. Dr. Bornemi-sa Sebastian polgármester a kérdést -ismét felszínre hozta. Áttanul- mjánypztai a földgáz aktáit -s Popa- mér­nök, a földgáz aü'apos ismerője és az ügy előadója, a polgármester utasítására, barátságos megkeresést intézett a Sona­metan r. t. igazgatóságához, a tárgyalá­sok újbóli való felvételét kérve, egyúttal pedlig részllefes jelentést tett a kereske­delem ügyi miniszterhez, amelyben is­mertette a tárgyalások eddigi anyagát. Kérte, hogy járjon közbe a társaságnál, hegy a földgáz bevezetése minél haima­A §porf£gge§nie(ek ügyeimébe! Az 1938 december 15-i Országőr-tör- vény éneimében az összes sportegyesületek legkésőbb 1939 junius 15-ig újból el kell ismertessék, illetve meg kell erősítsék jogi­személyiségüket. Azok a spo-rtegyletek, melyek már szabályszerűen királyi dekré­tummal megkapták jogiszemélyiségükeK egyszerű kérést kell benyújtsanak az U. F- S. R.-hez, hivatkozva az őket elismerő ki­rályi dekrétumra, esetleg csatolva a Mon. Obcial vonatkozó számát is, mig azoknak, melyek nélkülözik a királyi dekrétummal jóváhagyott jogiszemélyiséget, 1939 junius 15-ig feltétlenül be kell terjesszék összes irataikat, igy az alapszabályt, alakulási jegy­zőkönyvet, tisztikari névsort, stb. 5 — 5 példányban, kérve jegiszemélyiségük meg­adását. A beadandó kérvényben mindkét eset­ben hivatkozni ke!l az 1938 december 15-i Országőr-törvényre. KERT, SZŐLŐSGAZDÁK, VALA­MINT VIRÁG ÉS KONYHAKERTÉ­SZEK FIGYELMÉBE! A Romániai Nem­zeti Kertészeti Egyesület Erdélyrészi Fiók­ja Kolozsvár a közelmúltban hirt adott ar­ról, hogy a fö!dmüvelésügyi minisztérium, az ez év február hó 11-én keit 34445. sz. alatt kibecsájtott törvényrendelete értelmé­ben a hivatásos virág, konyhtatertészek, fa- iskolteüíajdcnosok, szőlészek, gyümölcster­melők kötelező képesítő szakvizsgájukra vonatkozólag sikerült engedélyt kapnia ar­ra, hogy azok az érdekeltek, akik a már­cius hóban megtartott szakvizsgákra jelent­kezni nem tudtak, még ez évben ezen ké­pesítő vizsgát ldehessék. A földművelés­ügyi minisztérium 133799—1939- május 30-án kelt engedélye alapján elrendelte, hegy ezen vizsgák ez év junius hó 9-én, Szamos- és Maros-tartományok részére is­mételten megtartassanak. A vizsga helye ismételten a R N. K. E. E. F. Cluj, (Sta. Regi la No. 26. Botanikus-kert) székhelyén lesz megtartva. A kérvények az alábbi ok­mányokkal együtt a „Societ. Nationale de Horticultura Fiiiala Ardeleana Cluj’£ cimén adandók be ez év junius hó 8-án este 8 óráig. i. Iskolai bizonyitváyn, 2. állam­polgársági, 3. katonai, 4. biintetlenségi és 5. szakképzettséget igazoló okmányok. Bármilyen kérdésben a Kertészeti Egyesü­let sz'vesen ad felvilágosítást, báshani ké­rések megválaszolása esetén kérik válasz- bélyeg csatolását.

Next

/
Thumbnails
Contents