Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-29 / 145. szám

I

1 939 juni us 29*

ELZENZßR

Fckefcfengerí napló

Fecske-h érház

Városban a fecskék eresz alatt, meg kapualjban laknak. Itt a tengernél bér- Lázuk van. Az ő arányaikhoz valóságos felhőkarcolók. fecskeblockhausok. A tengerpartoti végighúzódó meredek domboldalon, egy csöndes ponton lakásokat vájtak maguknak két szomszédos domb oldalába. Tengerre néző, napos fecskelakások ezek, szabályosan egymás mellett álló, kerek fészkek, olyanok messziről, mint kis hajóablakok. Hajnalban itt fekszem a homokon és felettem a fecskelakások fehérmeUényü, feketefrakkos, szorgalmas fakói villámgyorsan ide-oda cikáznak, látszólag céltalanul, de az ő világukban bizonyosan elrendelt, tudott és fontos céllal. Elnézem órák hosszat csodálatos repülő-müvészetüket, ahogy kiterjesztett szárnyakkal libegnek, majd siklórepüléssel villámgyorsan lecsapnak az opálszinü reggeli és nagyon csöndes tenger felszínére. Ahogy nyílegyenesen felemelkednek, majd repdeső szárnnyal besüvite.nek kerek lakásuk ajtajába. Ott egy pillanatra megpihennek, elcsivognak a benrJévő kicsinyekkel, aztán újra felröppennek a végtelen kék ég felé. így repülnek százan és s'ázan a tenger és az ég között, fantasztikus köröket, iveket és nyilakat rajzolnak, hasítanak a levegőbe és élik titokzatos madáréi elüket. A tenger és az ő halk fecskebeszédük, meg a parton a szélben lebegő ezer pipacs, olyan látvány, hogy csak az nem gyönyörködik szívből benne — akinek egyáltalán nincs is szive.

SZEBENI EMBER A TENGER- PARTON

' Egy reggel feltűnik a parton egy szokatlan figura. Magános ember, sötét ruhában, falusiasán, tetőtől-falpig felöltözve. Kedves és bámész arca van .<? olyan bajusza, mint egy békebeli csendörőrmes- térnék. Csodálatos ez a bajusz.- nagy, sűrű és fekete, a vége vékonyra kipödörve, hegyesen mered az ember jobb- és bal- arcán. Csak néz az ember, iszonyú csodálkozással, aztán megbillenti a kalapját. }' — Mgkövetem, a kisasszony idevalósi? ti' — Nem — felelem.

^ Sötét ruhája van az embernek, vadkék inge, mellénye is van. Alaposan felöltözött ebben a melegben. Ott áll és tátott *szájai" nézi a tengert. Fejét csóválja:

’ — Átjöttem a tó mellül — mondja inkább maga-magának —, merthát azt mondták, hegy itt a tenger errülfelül.

1Hát átjöttem. Hanemhát mikor megláttam, el se hittem, hogy e( mind viz.

([Vakarja a tarkóját.

d •— Nagy viz e‘ — állapit ja meg —, iszo- ’nyu nagy viz. ,jV

' Majd megkérdezi illendően: *r‘—^ - ? — Járt már a kisasszony többször is errefelé?

_ f-~ Jártam<r ,.. . . .. • '

r — Akkor tudja tán, hegy hány kOo- *Vréter lehet ez a viz odáig?,-- Meddig? _ '

i A horizontra mutat. SN A

___.

•— Hát addig, ahol vége van neki je. ■ í *— Nincs ott vége — mondom.

—; Nete ne — kiáltja hitetlen —, már minthogy nincs vége?

— Napokig mehet a hajóval és nincs vége.

— Aztán, ahol vége van, ott van Amerika — mondja bölcsen.

— Nem — felelem —) az még mindig

Európa. I - ,i

Látszik rajta, hegy hiszi is, nem is.

— Dehát Amerikába is a tengeren kell menni.

— Az egy másik tenger.

— Ahá — kiáltja —, mán tudom. Láttam térképen. Tudom én, hogy több a fődön a viz, mint a főd. Olvasok eleget. Hanem hát ezek a tengerek mind úgy összefolynak, agyi? Lefolyása van az egyiknek a másikba, olyan vezeiékféte.

Ráhagyom., hogy vezetékféle.

— Nahát, ha én ezt elmondom Szeben- be. el se hiszik a gyerekeim. Mer az agy van. higgy a kisasszony, hogy jelenleg szebeni volnék, onnan kühltek ide a gyólba a reumám miatt. Hát jónak jót is tesz a gyól, dehát ez a tenger, ez mindennek a teteje. Tessék nézni a gyerekeimet, ügyi szépek? — Zsíros börtárcá- ióiból két mosolygó, kövér kisgyermek képét veszi elő. Ott állnak mereven az

anyjuk szoknyája mellett. — Viszek nekik csigát, meg sok dyen tengeri kavicsot. Majd cl játszadoznak velük.

Má rindulna, de eszébe jut valami.

— Igaz is. Van itt valami a parton, vakum döglött és borzasztó nagy. Nincs bőre nekije. Előbb azt hittem, hogy ember, de ciztáu láttam, hogy állatféle. Valami csudálatos ronda. Nem volna szives kisasszony megmondani, miféle?

— IId van?

— Itt, nem messze.

Elmegyünk oda. Olt fekszik a tegnapi vihar után partra vetve, félig a homokba ásva egy hatalmas delfin. Ellepték a legyek. Nem valami üdítő hitvány.

— Ez egy delfin.

— Miféle?

— Ha 1. Valami megölte s a viz partra- vetette.

— Hal? — kérdezi. — Az nem lehet. Ekkora hal nincs.

Arra jön az öreg, fogatlan, Amerikát járt kifMrus. Hallja a vitát s beleszól:

— Persze, hogy hal. Nem látja, jó ember, hogy olyan nagyba, mint egy kicsi há1'? Ez a feje — és rugdossa körülötte a

homokot —, ez a tesle, ez pedig a farka. AN right, hai ez, barátom.

Mert a kifliárus Oevelandban is járt és ma is szeret angol szavakat keverni a beszédébe.

Erre csak az égre néz a mi szebeni emberünk s igy fohászkodik:

— Hát, hogy ekkora hal legyen a világon! Még a tengert elhiszi tán odahaza a családom, de ezt a halat sohasem.

Carmen-Sylva, junius hó.

MARTON LILI.

Józseüaiváérí...

A romboló láng alkotó lángot gyuj = tott az erdélyi magyarság lelkében. Megható, hogy az égett józseffalvai csángó testvéreink segítésére mily versengő kedvvel adakoznak gazdagok és szegények, aprók és nagyok. Ismét alkalmunk van hosszú és kedves náv = sort közölnünk abban a hitben, hogy nem az utolsó és nem a leghosszabb. A józseffalvai tüzkárosuítak részére újabban a kővetkező adományok ér= keztek az Ellenzék szerkesztőségébe, ahonnan azokat a Magyar Népközös* ség központi irodájába továbbítottak: N. N. Torda 100.—

Dr. Szakács Lajos \ 500.—•

A sidelined—számoséikor ref. r egyházközség tagjainak - adományai: /

Bodor Kálmán Dr. Récsey Lajos Dr. Récsey Endre ' '

Soós Károly ___ ,

,T3Ti>

Î

100.—

100.—

100.—

400.—

Dr. Tapsony Endre Jakab Erzsiké <

Ősz Róza ,

Pécliy Ferenc - , •<

Sárkány Imre Paál Gyula Sárközi Miklós Sárközi Imre Mátyás Jánosné Bene István * J Bene Ferenc Szelei János r'-r Fazakas Márton ''*• Sárközi János Istváné özv. Agyó Istvánné Molnár János 7

Sárközi István I. P. Bene József Sántha Mihály; < " Nagy Rózsa Szekér Miklós

. A

_A *

100.— 50.— 50.— 100.— 10.— 50.— 20.— v 5.— 1 5.— : io.— - 6.— 10.— . '• 5.— 10.— 10.— 10.— 5.— -1 5.— 10.— 5.— 15.—

.1

összesen: 1791.—

Ellentétes mérnök! vélemények hangzottak el az aj városház építési tervével kapcsolatban

Dr. Bornesnisa Sebastian polgármester részletes feivilá' gosiiást adott a sajtónak az építkezési tárgyalásokról

KOLOZSVÁR, juni-us 28.

Az uj városház építési ügyében továbbfolynak a viták. Dr. Bornetmásiai Sebastian polgármester ,akd az uj városház építésének szép gondoüaitát felvetette, nemjas igyekezet lel fáradozik azon, hogy tervét keresztülvigye, anélkül, hogy ezzel1 a polgárságra újabb terheket rónának ki. Az uj városház felépítésének ügyében, mamit annakidején jelentettük, a polgármester értekezletre hívta az úgynevezett Polgárok Tanácsát, amikor öt megoldási terv merült fel. A görög katolikus püs- pökség nevében dir. Stanca azt aijáiüte, hioigy az uj városházát a régi helyén építsék fel. Dr. Prte Octaviam. azt ajánlfcai, hogy az uj városházát a Főtéren, a jelenlegi farkas szobor helyén építsék fel. Stefamescu-Gicanga professzor amellett szálait fel, hogy a városház épületét a Szentgyörgy-téren, a Regala és Babes-ut- ca között kisajátítandó telkeken építsék fel. Mások úgy találták, hogy a városház cpit és céljaira a posta háta mögött levő üres tér a legalkalmasabb ,de voltak vélemények, amelyek azt hangoztatták, hogy a Taoitók-háza mögötti c'gánynegyedet ke’*l lebontani és a városházát oda kell felépíteni. A mérnöki híva had, mely i viszont a legbivaíottabb ebben a kérdésben véleményt adni, a vároház- épöés céljaira a jelenlegi helyet ideállá a legalkalmasabbnak a 3, 4, 5 és 6 0s számú telkek kisajátításával.

Bcraemisa Sebastian polgármester azonban, mielőtti a javaslatok fölött döntött vo’íia, elhatározta, hogy előbb ldkéri a mérnök testület véleményét s ezért felkérte, küdje ki megbízottait! Kolozsvárra, hogy a tervbevett palota felépítésének helyét megjelöljék. Ez meg is történt s a mérnökök véleményéről és általában a városház felépítésének jelenlegi állásáról! dr. Bomemisa Sebastian polgármester tegnap délben részletes felvilágosítást adott a sajtó képviselőinek.

BORNE MISA POLGÁRMESTER

NYILATKOZATA

ÁJ polgármester átadta a városi mérnöki hivatalnak ezzel kapcsolatban elkészített jelentését, amely nagy vonásokban az alábbiakat tartalmazza:

A mérnökkamarai kiküldöttei C. Jotzu,

I

A ROMÁNIAI FÜRDŐHELYEK GYÖNGYE.

A LEGIDEÁLISABB ÜDÜLŐ ÉS GYÓGYFÜRDŐ!! 1

A kárpáti havasok ozondus levegője, a fenyő őserdő, a gyönyörű sétautak a pihenni vágyó üdülők és a turisták minden igényét kielégítik, a szénsavas fórrá > pidiga betegek egészségét adják vissza. — Turisztika, vadászat, halászat, tenisz, nyári sportok teszik kellemessé a Borszéken való tartózkodást.

VILLA MURESEANU PENZIÓ, melyet üvegpalotának hívnak, a vendégeknek a legteljesebbkomfortot nyujt a. — 33 szoba folyóvízzel, 3 hdl, 2 nanazó terrasz, zárt terraszok, elegáns étterem, luxoriózus módon berendezve. — EGÉSZ ÉVBEN NYITVA. Mindennemű felvitágositást megad: Brecher Dudi, casierul Bailor Borsec, posta Borsec, jud. Mureş.

I. Davidescu, C. Simula építészek a polgármesteri hivatal szakértőivel, Cristinet építésszel együtt fölülvizsgálták a Polgári Tanács ülésén beterjesztett összes javaslatokat és azok közül egyet sem talál-, tok alkalmasnak a kivitelre, hanem ehelyett azt ajánlották, hogy a városházát a Szamos partján, a R■ Ferd'inad és Dra- gatina utcai lúd közötti területen építsék fel és ezt a területet egy megnyitandó uj utcával kapcsolnák össze az egyesülés terével. A bucureştii mérnökök véleménye szerint, ha a városház épületét a Bari- tiu-u'tcában a vashidtól a magyar színházig terjedő területen építenék fel és uj utcát nyitnának, amely ezt a területet a’. Főtérrel kapcsolná össze, jobban érvényesülne a Szent Mihály-templom., kiemelkedne a környezetéből a városháza épülete, uj román városnegyed keletkezne, megszépülne a Szamos partja, a Fellegvár és eltűnne az egészségtelen városrész, amely mC'St a Szamos jobb part jón terül el.

ellentétes vélemények

A szakértő mérnökök részleteiben is ismertették a terv kivitelének előnyét. A szakértők véleményével kapcsolatban Cibrtea Victer városi főmérnök és Saivan mérnök a;z épitésügyosztály vezetője külön véleményt jelentettek be. .Véleményükben foglalkoznak a városház építésének előzményeivel s megemlítik, hogy Kolozsvár városának háboruelőtti tanácsa is foglalkozott az uj városház felépítésének gondolatával és erre a célra Jeg- alkabnaisabbnak a városház jelenlegi helyét jelölte meg és a tervpályázatot is erre a terűiéire irta ki. Kezdettől fogva azonban az volt a legfontosabb szempont, hegy a városház építésére szükséges alapot megteremtsék és általában, hogy a városház építésének anyagi feltételeit biztosítsák. Ez a kérdés ma ’s a városház felépítésének 'legfontosabb része. Leszögezik Ciortea és SalVan mérnökök, hogy ^ városház építésénél négy szempontot kell figyelembe venni■ Azt hegy városszépészeti szempontból az épület a követelményeknek mindenben megfeleljen, hogy az építési célra szükséges területek kisajátítása sokba ne kerüljön, hogy a városház közigazgatási központja legyen a városnak és hogy a városház épületében lévő üzlethelyiségek minél nagyobbak legyenek, végül pedig, hogy a városház épülete a forgalom központjába essele.

Mindezeket a szempontokat figyetembe- véve, a város mérnökei azt ajánlják, hogy. az uj városházát a jelenlegi területen építsék fel, mert pénzügyi, városszépészeti és román nemzeti szempontból is ez a legalkalmasabb s e cél érdekében két megoldási tervezetet is terjesztettek elő.

Az első ..A‘‘ megoldási terv szerint a városháza építési céljaira ki kellene sajátítani a Piaţa Unirii 3., 4-, 5., 6., 7. és

S. szánni, valamint a Bratiainu-utea 1.,

3., 5., 7-, 9-, és 11. számú telkeit, mert ezáltal négy uj front nyílna meg és a városház építési céljaira 5250 négyzetméter terület á%>nia rendelkezésre. A városház jelenlegi épületeinek 4750 négyzetméternyi területét parcellázás utján tehetne ér- íekesitemi, vagy ellenértékét tehetne átadni azoknak a tulajdonosoknak, akiknek’ térülőiét kisajátították. A kisajátítandó területek értéke körülbelül 8í millió lejt tenne ki, a városház jelenlegi területének értéke 19 millió lej, úgyhogy a szükséges területek kisajátítása voltaképpen 65 millió lejbe kerülne.

A MÁSODIK MEGOLDÁSI TERV

A második megoldási terv szerint, csak a P. Uniri 3., 4., 5 . 6., a Bratianu 3., 5.; 7-, 9., 11- és 19.. a Regina Maria 4. számú területeket kellene kisajátítani, ezek megvásárlási ára pedig körülbelül 30 millió tej lenne. A kisajátítandó területen felépítendő városházát azonban egybe kéne kapcsolni a Regina Maria 4. szám akifti területiek