Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-25 / 142. szám
1939 június 2’S. EZZENZßK <> 4 is Adatok a mmos vásárhelyi Teleki-könyvtár kialakulásához Akönyvtáralapitó gróf Teleki Sámuel egyénisége MAROSVÁSÁRHELY, június hó. Könyvtárakra nagy összeget költeni, nem mindig Játszott ajánlatos befektetésnek. Csak hát ilyesmit melyik alattvalója merte volna szemébe mondani Nagy Frigyes porosz királynak is például, aki magát „sanssoucii filosof- nak“ titulálta és mint ilyen, négy egyforma könyvpaiotát emeltetett, aztán mind a négybe ugyanazokat a könyveket helyezte el 1766=ban, négyszeresen örökítve meg ilyenformán mindegyiket. Valami ilyen hóbortnak tartották gróf Teleki Sámuel várományosai is a kancellár buzgó könyvvásárlását, mikor legelső bécsi könyvtárosa szerint „eddig is 60 ezer forintjánál többe ke= riilt már a bibliothéka, a fáradtságon kivi.il, melyet őexcellenciája éijeí=nap= pal nagy hivaíalja mellett tett“. Hát még a marosvásárhelyi csarnok íemplomszerü könyvtárhelyiség felépi- tése, berendezése mi tenger pénzt 1 umiss üegssylli ■ borszék * fürdőn a ,sOr« Dragognir“ villa Junius 1 és 30. között előszezoni árak. emésztett fel, hogy az 1802—1822 közötti további könyvvásárlásokat ne is említsük. Nagy összegek voltak ezek abban az időben, mikor „egy müveit egyén esztendei tisztességes élelmezése 60 forintból kikerült“. [ Csendes rezignációval mindössze annyit mondott ezekre az örökségért történő aggod a bíráskodásokra a szenvedélyes könyvkedvelő four, hogy: ha ti ezt eszíelenségnek tartjátok, akkor bizonyosan — okos bolondság ez részemről; (hoc sí insanire est, saltern cum ratione insanire mihi vide túr.) Egyébként pedig tovább is zavartalanul folytatta könyvgyiijíő tevékenységét, még fokozottabb mértékben forgatta a bibüopolák (könyvkereskedők) katalógusait, amikre ma azt mondjuk, hogy antikvárius árjegyzékek, amik szintén szép számmal őriztetnek a Teleki-könyvtárban, mint: „Az olvasó közönség kedvéért készített Lajstrom“. , Ilyen többsziázfc-a menő árjegyzéken kivül hány meg hány megbízottja járt Telekinek idehaza és külföldön és milyen szívesen „admimerálta“ könyvei közé, ha valami érdemes könyvanyagot szállítottak neki valahonnan. Könyvvásárlásait utoljára is egy „örök vallás“ (fassio perennalis) formájában végrehajtott Testamentummal zárta le (1800). Ez a végrendelet- forma ingatlan birtoknak örök időkre történő átruházása volt a magyar magánjogban, amely magánokiratban nem is történhetett, csak hiteles személyek és helyek előtt, királyi jóváhagyással. A testamentum ellen már nem lehetett apelláta az atyafiság részéről sem; belé kellett törődniük az érdekelteknek is, különösen, hogy úgy végrendelkezésben, mint leveleiben is, folyton hangoztatta Teleki, hogy távol tőle a tiszta könyvgyiijtési szenvedély gondolata. amint irja, még 1821-ben is akkori könyvtárosának, Kelemen Mártonnak: „Nékem semmi sincsen inkább szivemen, mint gyermekeimnek s bib~ Ikh békámnak állapot jók (felesége már j 1797-ben meghalt), ezekben kívánok holtom után élni s Hazámnak szolgálni“/ I Könyvtárával nem könyveket akart halmozni, hanem élő nemzeti műveltséget óhajtott teremteni, nem a könyv* gyűjtök szenvedélye fűtötte a könyv- vásárlásra, hanem az érintett magasabb szempont. ) Gróf Teleki Sámuel nem volt kezdeményezője országos nagy méltóságában nemzetére nézve sorsdöntő vállalkozásnak. A mélyen átgondolt tettek, embere volt, amik konsziderációk formájában szép lassan kelnek, de azután biztosan járnak és követik hívüket egész hosszú életen át. Tőle „táncolhatott kedvére a kongresszus“, ő ugyan nem mozdult íróasztala magányából. (1815.) Bajza ezt igy mondja: nem volt Teleki a politikai aréna porondjára való“. I Ellenben, ahogy Méhes Sámuel jellemzi őt (1831.): „a különböző ízlésű, művelésű, idejű gi nemű emberek jártak nála, bámulni lehetett, minő fáin» sággal tudja kihez-kihez alkalmaztatni beszédét, tudományát hogy fűszerezi elmésséggel. Élete módjában is roppant mértékletes volt, 24 órában egyszer evett, hevítő szerekkel nagyon vigyázva élt, mindennap szekerezetí, vagy lovagolt.“ j Saját külön vezetése alatt állott Telekinek egy több mint 100 íagu hiva- 1 taínoki kar, akiket talán udvari refe- rendáriusoknak nevezhetnénk; csupa fényesnevü, nagyrészt arisztokrata társaság. (Eskü-lista, eredetiben a thé- kában.) „Nem a girondisták küzdelmei érdeklik Telekit a nagy francia forradalom idején sem, hanem egyedül az izgatja, hogy az Ottoman birodalom történetének uj kötetei megjelentek-e Parisban és ha igen. mi módon csempészhetek be Erdélybe.“ Érdekes, hogy innét, hazulról aztán — debreceni vásárkor továbbították a könyveket Becsbe, Teleki kancellár kezeihez. Ő ekkor megszereígette, elolvasgatta, beszámozta, katalógusba vette és úgy kanyarodott vissza megint a könyv Marosvásárhelyre, minthogy 1302 óta már ideíelepiíődött a könyvtár. j Eiég kacskaringós útja volt tehát a Teleki könyveinek, arra azonban adatunk van, hogy 1802 óta igy történt. Egyik megbízottja, Nagy Gábor igy ir Becsbe fel, egy szerencsés vétel alkalmából (Földi János Magyar Grammatikája): „Némely más nevezetes kézírásokkal együtt Exceilentiádnak alázatosan ajánlom és jövő debreceni vásárkor fel is küldöm néhai doktor Földi János ur Magyar Grammatikáját. (1803.)“ A hivatalánál fogva Becsben élő Teleki Sámuel nemcsak a külföld tudományossága iránt érdeklődik, hanem idehaza figyelemmel kiséri az Aranka Györgyék irodalmi megmozdulását, (Î793—-1801), a magyar nemzeti nyelv fennmaradásáért éppen úgy munkál, mint ahogy nyugat könyvujdonságait igyekszik beszerezni. | Olyan kulturális középpontot akar teremteni marosvásárhelyi könyvesházával, amilyet az Apponyiak építettek 1774-ben, amilyet gróf Széchenyi Ferenc kezdeményezett Pesten (1754— 1820), amilyet gróf Batthyáni Ignác alapított Gyulafehérváron (1741—1798), vagy br. Bruckenthal Sámuel (1721— 1803) Szebenben, azzal a különbséggel, hogy Teleki Sámuel Becsben úgy tartotta tovább is a saját kezében maros- vásárhelyi könyvtára sorsát, úgy irányította „többsziáz mérföld távolságból“, mintha közvetlen kezelése alatt állott volna. Személyes ügye, szívügye volt valósággal könyvtára, melyet nem többek hozzájárulásával és adakozásból teremtett, hanem az önmaga vásárlásaiból, amely bibliothékának önmaga állító tta össze négykötetes latinnyelvii nyomtatott címjegyzékét Bécsben és numerizálta azt sajátkezű írásával Va- I Jóságos megnyugvás a könyvtárbuvár- I lónak, ha tudja, hogy a théka minden I darabjának a Teleki Sámuel hatalmas tudásán keresztül ismerkedik meg. j ' Teleki Sámuel grtjf könyvtárának szelíemíesvérei, a jénai, göttingai, lipcsei, varsói tudományos társaságok mind tagságukkal tisztelték meg ezt a magyar tudóst, de azóta senki se hozta közelebb hozzánk Önálló méltatással ezt a kimagasló tudós magyar egyéniséget. Bajza József is a „Telekiek tudományos hatásában“ érinti csupán a Teleki Sámuel egyéniségét a többi Teleki között (1842—44). Teleki Sámuel gróf gyakran könyvkritikákat is illesztett oda drága könyvei élére, gondosan, megokolva, hivatkozva a korabeli könyvtekintélyekre, magyar, német, latin, francia nyelven esetről esetre. Több kötetből álló müveknél az is előfordul, hogy nem is a legelső köteten gyakorolja bírálói tisztét, hanem csak a negyedikre jegyzi fel például, hogy: ebben a kötetben külön utón jár a szerző. Rájegyzi egyik könyvére azt is, hogy ezt (a disz» kiadást) 46 frt. 39 kr.-ért vette. (Annales Typographic! ab artis inventae origine ad a. MD. Maittaire Hagae 1719.) így építgette a magyar művelődés felé a maga jelentős hidját könyvtárával, igy a klasszicizmuson át adja meg a fejlődés lehetőségének útját bibliothé- Icájában. j De akármennyire „fáradtra gondol- kozta is magát“ ezenközben, soha nem felejtkezett el kortyvbarátai dajkáiéiról, bibliothékáriusáról sem, amilyen volt Szász József is 1812-ben, akiről igy emlékezik meg egyik levelében Becsből: „Amig én élek, gondom lészen arra, hogy Tiszteletes Uram Kegyelmednek rövidsége ne legyen szolgálatomban. Az én indulatomhoz nem férkőzhetik az a képzelet, hogy az öregeknek szolgálat jók nem kedves; mert én, mennél öregebb a szolga, annál inkább becsülöm és még körülöttem is olyanok vágynak, akik mellettem vénültek meg. Kedvesen venném, ha gyakrabban írna nekem kegyelmed“ stb. Aki igy irt és érzett, annak gondolkozását nem változtathatta meg semmi külső fény, ragyogás, vagy idegen máz. 1 Gulyás Károly. Beszélgetés a „Nyújtózó és lengő módszer‘ szép fiatal prófétanőjével A kávéháiz egyik sarkában,, az apró díványon. tornyosuló könyvek között, ül Vickie Gunter kisasszony, fiatal londoni leány és lelkesen beszél1, felolvas, képeket mutogat az angliai ,,Womens League of Health and Beuaty“: „Nők egészség és szépségTliigáját‘-naik mozgalmáról. Miss Gunter maga a kicsattanó egészség, vidámság és ezt, saját bevallása szerint, Mrs. Bagót Stack „Stretch and Swings System“-jenek, azaz .„Nyújtózó és lengő módszer“-ének köszönheti. Mi hát ez a virgoncnevii Szisztéma, amelynek ez a temperamentumos fiatal hölgy olyan nagy rajongója, hogy apostolául szegődött és járja a világot, hogy mindenütt híveket szerezzen neki? .Végignézzük könyveit, először csak a képeket. Fekéle-fehértnkós leányok meglehetősen. egyszerűnek tűnő tornamozdu- laísorozatát látjuk, a képek mellett az egyes pózok részletes magyarázatává?. A könyv utolsó lapjain azután megcsodálhatjuk. hogy a puritán egyenruhája tor násznőkből micsoda elragadó, lebegő fátyolos, röppenőtáocu tündérek lettek, kikerülve ia tornateremből, mint szőkéknek a tengerparton és tavaszi réteken, mesés libbenésekkel és forgásokkal Átböngész- szük a szöveget is. Száraz szakleírás helyett üde. aranyos, családias hang szól a: lapokról, humorral! és eleven közvetlenséggel Mrs. Stack, a liga alapítója, főtmüvének előszavában elmondja, mint ragadta meg először az .Abszolút Szépség ideája és vágya. Mikor kisgyermekéi vári a. végignézett egy napnyugtái a Hymaláján. Az i's tenii látvány eszébe ju ttatla Keats sorait: — A Szépség Igazság — az Igazság Szépség, ez rnmnjdien, amit tudsz p Földön és ez minden, amit tudnod kell. Ekkor ’jutott arra a felismerésre, hogy a tökéletes szépség igazi anyaga az emberi test és hogy a módszer, amellyel az Ideális szépségű testet kifejleszthetjük: a helyes gimnasztika. Kisleányát is a szépség odaadd szeretedre nevelte, megtanította arra, hogy a testnek olyannak kell I'ennle., mint valami finom., hibátlan hangszernek, hogy a lélek játszani tudjon rajba és kifejezhesse önmagát. Mrs. Stack tehát megtervezte és megszervezte hires tornarendszerét, melynek ma millió és mklió követője van Angliában és az összes domíniumokon. A rendszer a nők testnevelését szabályozza, meggondolás alapján, hogy a nőnek nem „muszkkra“ van szüksége, hanem egészséges, harmónikus mozgású, kecses alkatra. Specdk's bőrievegőzselést és észszerű étrendet is éülr tagjai számára a liga. A liga vezetője ezidőszerint Mrs. Stack leánya: Prunella, bájos, 24 éves fiatalasz- szony, aki maga is egész nap dolgozik, mint bármelyik alkalmazottja., fáradha- ta kanul tarnt ja speciális mozdu’atmüvé- szelét, mely a legkülönbözőbb társaidal- mi rétegekben egyaránt hívekre talál. Miss Gunter is tarnt odahaza. Reggel arisztokrata hölgyek járnak hozzá, délben középosztálybeli asszonyok, este pedig munkásnőik. Szociális szempontból is nagyjelentőségű a liga tevékenysége. Úrnő és szobaileány egyforma uniformisban, egyszerre végzi az előirt gyakorlatokat, egymás mellett ugrálnak a Hyde parkban többezer néző előlit rendezeti tornabemutatókon.. T. E. Küldje ff gyermekéi a | tengerpartra m liangalia szelektől védett partja a legideálisabb gyevmekstitartd és ott By.isffaasltéz© gyermekorvosnő nyaralójában gondos, szakszerű felügyelet, elsőrangú ellátás (napi 5 étkezés) biztosítja az Ön gyermeke számára a kellemes és hasznos szünidőt. Felvilágosítás és előjegyzés : D^lsnasRéza Bucureşti, Strada C. A. Rosetti Na 42. Telefon: 2—44/76.
