Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-25 / 142. szám

ELLENZÉK 1 9 3f) / u n tut 3 f. imn Mindenféle jubileum 350 éves Udvari sör. - Az aj birodalmi osztálysorsjáíék BERLIN. junius hó. \ ipn.ik jubileumok, amelyekről nem h - he»c megleledkcztni. A bajor bann.usönl, sz­ügy.neveit Udvaini sori, a bajor áfáin együk U'gjóvecielmi'./őbb ;«.lótün*as.vl terme- s.fce.seii bemutatni nem kell. N"s, ez a kü­lönleges ital most tényleg 350 osz t emlős. •<i.<z 1589-l>en épilollék számara az eLó gyárat. Ez is ok a jubileumra! De a bajor őr már előbb is közismert volt, meri ez a sörfajta volt az első német ióldöm amely az 1516-ik törvény g/.epVi'l lirk<>s vagy 'i* .s keveréket nem itiairtailnmazol!. Elég hosszú időbe feriill, amíg a sör eljutott fejlődé­sének eme csúcspontjára, hiszen már 3000 ívvel a mai időszámítás élőt* ismerték és fogyasztották szerétéitől. A fejlődésben az oroszlánrész kétségkívül « germánokat T ili-ci, akiknek nemzeti itoiluk volt minden időben és minden lehető formájában, kezd­ve a könnyen romló, feltette kesernyés izü »itialom és végezve az Udvari sörön, amely meghódította ta maga számára, az elsősor­ban borivó országokat kivéve, az egész vi­lágot. Miután a sör a germánok nemzeti itala volt és márnád, felesleges & kérdéssel fog­lalkozni, mi'ért nő még egyre a sörfogyasz­tás német földön? Tagadhatatlanul a sör egyre jobb lesz és egyre hibil'őbb, de egy­úttal egyre — drágább. A világ államai év­századok tanulságai alapján már rég felis­merték, hogy két fogyasztási cikk egyre több adói b'r el, nevezetesem a dohány és az hail. Hogy a sör jelenleg mennyi adót hoz német földön, nem tudom, rm nfc az ál­lami illeték a gyártott mennyiséggé arányo­san nő és nz erősebb fajtájúnál megdupiá- 1 zódik, de átlag minden Iker kerek adójö- vedelm-t jelent. Ez okból a sör már áfám' érdekből is olcsóbb jlágha lesz. De az nem is baj. A németek panaszkodtak és panasz­kodnak, hn a kancsó nincs tete/vagy ha a habja gyorsain beszárad, vagy ha nem elég édes vagy keserű, de «z ára. nem igen bántja a leikeket. A legtöbb német számon tarltja, hogy hány pohár szabad és megma­rad állhatatosam a napi adagja mellett. Különösen a müncheni. A bajor főváros a sör tekintetében ás különlegesség. Nem­csak azért, mert ott gyártják az Udvarit, hanem ment az óriási idegenforgalom a maga képére idomiLobba a sörivást 'is. Elő­ször minden idegen Münchenben kötelessé­gének tartja a hires sört legalább is meg­kóstolni, azután a legtöbbje a sörfogyasz­tást éppen az Udvari sörfőzőben kívánja kitapasztalni. Ott, a világhírű vendéglő- bem, amelyet a jubileum okából ujjáfestet- lek, együtt ül a világ mindenféle népe. Isz- szák a barnasör: és utánozzák a németeket, összefonódniak, kar a karban, >a hosszú asztalok családi körré alakulnak és ének­lik a daloikiait, .amelyeket ismernek, szeret­nék és szeretétlteikre emlékeztetmek. Persze a német az eltső a 'hangban, a mulafságban, a humorban, a jó kedvben, de végre is a dalok megszülik minden asztalnál az emel­kedem hangulatot, .amely az első feltétele a •tömegesebb fogyasztásnak. A legérdekesebb az a jelenség, hogy a sör, nevezetesen ia- ba^- jor sör, már a második kancsónál 'letör minden társadalmi korlátot, az 'kmerkedás és a barátkozás ebben ia nemzetközi kert­ben bámulatos gyorsasággal történik, éj­fél után az egész Hofbräu rendszerint egy szív és lélek. A sör, im'e a legdemokratiku­sabb ital a világon . . . Azután vannak olyan kivételes egyének h, akik a sört isszák, mert szeretik és iz- ik nekik 'télén és nyáron,, részbeni, mert a hidegben, is az ésél jobban csúszik a sör melteti, részben, mert nyáron feflette hűsít. Ezek a csak sörfogyiaisz'tók jelentékeny he­lyet foglalnak el a statisztikában és wem fognak hiányozni a jubileumom sem.. Ter­mészetesen hisz jubileumi sör 'ás. Vannak népek, amelyek nem élhetnek muzsikaszó Jobs* Knittal: Dv. Ibrahim angol, 364 Dip, kvc 338 tej, Walpole: The Inquisitor, 619 lap, kve és Wal­pole húszféle nagy regénye kötet je 158 lej. Herrie, 736 lap, Judith, 757 lap, Fortress, 810 lap, Vénássá, 851 lap, ho­telje 225 lej, stb- Lepagenál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen teljes angol jegyzéket. ­nélkül *éö vuin<»ak, amelyeknek egyik »agy öröme ... a sör. Tehát a sörjubileumok száma Is gyarapodni E>g. «• A német osztály-sorsjáték elesell egy ju­hi eunvtóf Még néhány esztendő és derke- ze.W’ volna a 300-ik porosz-délnémet' osz* Iálysorsjáték. Mos;, ai 278-iknál tartottak- Valanii baj volt azonban e probléma körül. Ugyanis v< ’t Németországban még ligy hamburgi é-' egy szászországi oszflályfcOrsjá- tók is. Maradéka a régi időnek, anVkor még a nemei birodalom egy sereg ki.sebb- nagyobb állaimból állt és amikor mindegyik állam pai'kodoft a maga módja szerint él­ni és bevételeit gyarapítani. Mindegyik áT lám őrködött szigorúan jövedékid és osz- tálysorsjátéka lölölt és a derék porosz alaltvdónak például 1 Hős void Hamburg­ban vagy Lipcsében játszani, nem ugyan börlönbiin.'-'oléw, hanem nyereség lefoglalá­sának terhe áttett. Mégis játszottak, mert hit ami tilos, mindig kedveli yaitemi é-s kétségtelen, hogy a Hamburg sorsjegyke- resíkedők éppen Berlinben verbuválták a legkitaptóbb híveiket. A lipcsei 'sorsjátékok i.s kedvellek volna mindenfelé német föl­dön, talán azért 's, mert a kis. hó keretben legalább látszólag több lehetőség mutatko­zott a nyereségre. Most emrek 1$ varázsnak 0 birodalom egy csapátssal véget vételt. Bedkoltak minden, régi sorsjátékot és m ‘gszütleteM az első biroda'mí qszlá'yscrsjá'ék,- amely mosl az egyetlen leh-dotég a ■ >o.rs szeszélyével j pénzhez és gazdagsághoz jutni. Ez az uj j osztálysorsjáíék magában fog’dja az eddig' porosz-délnémet, szász és hamburgi játéko- kal' é> rendkívüli gazdag programmal lép a birodalom népe d.é. A nynetégek ijss/eg" meghaladja a szá/mi'üiól, tnhá/l <»ly Öss/Cj,, amellyel 'még sorsjáték eddig nem d’c-Mr k.Jhcmtt, Természet"-,sem arányosan meg nőm a soroji-gyck száma és megduzzadt a propaganda is. Hbzcn most muri csak a tégi híveket ke l megiarMami, hunom újakat 'H .szerezni, meri a D1 roda lom abból a lényből indul ki, hogy a megnövekednt lakosság jáiékk'dve újabb nagy tömegeket log 11 sonsjegyvá»árlásra készítetni. Érdek«* az uj programban, hogy elsősorbai nem a nagy nyeremények szaporítására törlek, hanem a középny eremén,yvk számát emuli ék, nem •a nvhhók számával próbá ják a jálékked* v i emelni, hímem ukább azzal «z ígéret- Lel, hogy az uj osztálysorsjátéknál »okkal könnyebb 30, 50 vagy 100.000 márkát nyerni, minit űz 'régebben leh-e-lséges volt'. Mindeneseire jelcmző kísérlet a nemzet egységét úgyis dokumentálói, hogy a köz­élet m üden je'í nségéből a régi megoszlást é.s a tradíciókra támaszkodó különállás; ki­zárják. De van e törekvésnek egy másik oka is. Pénzügyi. A birodalom, amely bő­kezűen gondoskodik az összes (német tör­zsek ről és 13 inémcl nép egyeteméről, a be­vét- lek nagyobb h részét i* a maga részére követeli, ami műn deríképen érthető, Wa­in, amint Bismarck sokszer panaszok a, » birodalom az egye« német államik koszio- sa volt és a koszi n«n egyszer felelte hiá­nyodnak mulatkozcxtt, ma a birodalom tar!ja a kézé; ®z össze- pénzügy -szükség- letek lölölt. KétségLe "‘n, hogy a mai rnid- szer a legkedvezőbb, úgy a birodalom, mail az egye--’, ma már csak névieg idéző volt államok szempontjából. Mert a biro­dalom a maga pénzügyi hatalmával jobban tud e téren rendel tartani, mint azt vaW lia a kis á lamok nc-m egyszer egyoldalú, t isztán fiskális érdekektől vezetett intéz­kedésekkel lelték . . . Meghalt lord Daveen, a világhírű műkereskedő LONDON, június hó. Lord Duveen, a „művészet diktáto­ra“, 69 éves korában hosszas szenve­dés után meghalt Londonban. Évtize­dek óta elismerten a világ legelső mű­kereskedője volt és milliárdok fordul­tak meg a kezén szenzációs vásárlá­sainál. A Duveen-család holland származá­sú. Lord Duveen édesapja, Henry Du­veen, tizenkétéves korában bonyolí­totta le első művészeti üzletét. Szülei két ócska bőrönddel átküldték Ang­liába. A kopott bőröndökben del ft i porcellánt vitt magával: darabja öt forintba került odahaza. Angliában már darabonként 100 forintot kapott értük. Lord Duveen édesapja Hullban tele­pedett le. Kis régiségüzletet nyitott ott, ahol most Hull városának képző­művészeti múzeuma áll. Tiz év alatt nagy karriert futott be és 1877-ben Newyorkban hatalmas mükereskedést nyitott. Csak két évig maradt Ameri = kában, bár kitünően ment a sora. Nagy nyereséggel eladta mükereskedését és visszaköltözött Angliába. Tizennégy gyereke közül Josef (a most elhunyt lord Duveen) tízéves volt, amikor ap­jával együtt visszakerült az ó-világba. Londonban telepedtek le és ettől kezd­ve a fiatal fiú teljesen a művészeti vi­lágnak élt. Tizenhétéves korában belé­pett a cégbe és már ekkor megmutatta üzleti oroszlánkörmeit. 1901 iunius 26-án mutatkozott be a nyilvánosságnak. Mindjárt az első ár­verésen, amelyen résztvett, világszen­zációt keltett azzal, hogy 40.000 fran- kot adott Hoppner portréjáért, amely Lady Louisa Männerst ábrázolja. Ez akkoriban olyan fantasztikusan nagy összeg volt, hogy az egész világ felfi­gyelt rá és Duveen neve mind az öt kontinenst bejárta. Ez azonban csak a kezdet volt. 1906- ban Németország megdöbbenten éb­redt rá, hogy Duveennek sikerült Ber­linből elragadnia a páratlan Oscar Hainauer-gyüjtemény, a német és olasz festészet csodálatos remekműveit. Hat­millió márkát fizetett, de mint a né­met lapok akkor megírták: Berlin szí­vesen fizetett volna kétszer annyit is, hogy ezek a pótolhatatlan műkincsek ne kerüljenek idegen kézre. Alig két évvel később azzal lepte meg a világot, hogy Párisban huszon­ötmillió frankért megvásárolta Rodol = phe Kann mügyüjteményét. Két évvel később sor került Maurice Kann ké­peire és festményeire is, amelyekért hatmillió frankot fizetett a vakmerő angol műkereskedő. Óriási árai ellené­re kitűnő üzleteket csinált, mert az amerikai milliárdosok már izgatottan várták a műkincseket, amelyekkel megörvendeztette őket. Világhíre most már megdönthetetlen volt s ekkor Duveen hozzálátott máso­Julius 2-án indul második oksé társasnyaralásunk Carmen-Syhia-ba! I Julius 22 én a déli gyorssá;! egy vidám kis csoporl kelt útra. A carmensylvcri tár- sasnyaredák. Azóta a legteljesebb rend­ben érkeztek meg és amint azt « rendező Economia Menet jegyirodáinak jelentik Carmen Síjvaból, a kitűnő elhelyezés után, a legnagyobb megelégedéssel kezdte meg e csopoii programszerű nyaralását. Ezúttal örömmel jelenthetjük olvasóink­nak, hogy sikerűd az Economia Menet- jegyirodának a jani us és augusztusi fö- szezoni hónapokra is megállapodnia, úgyhogy legközelebb junius..2-án indid egy újabb társaság CarmenSylvara. En­nek az útnak részletes útiterve a kővet­kező: Indulás Kolozsvárról junius 2-án délben, visszaérkezés Kolozsvárra juhus 10-én este. Részvételi díj 2930 lej. mely ben a következők foglaltatnak benn: Uta­zás Kolozsvár—Carmcn-Sylva és vissza, gyorsvonat 111. osztályon, fenntartott he­lyeken (megfelelő szánni jelentkező ese­tért kidön kocsiban); 7 napi kitűnő lakás és napi háromszori elsőrangú étkezés a Grand-Hotel MovUa-ban és Modern Vil­lában, kurlaxák, borravalók és adók. Minden résztvevőnek jogéiban áll további 7 napra meghosszabbítani nyaralását, mely esetben a további 7 napért 1950 lejt fizet. Végső jelentkezési határidő junius 29. Részletes információk és jelentkezé­sek az Ellenzék könyvosztályában, Ko­lozsvár, Piaţa Unirii 9. Telefon 11 09 & az Economia Menetjegyirodában. Kolozs­vár, Piaţa Unirii 23. Telefon 32-06. foiifos Kereslte- (leírni szahhömív ärleszäil Hâsban Waith: Az irodaüzeni racionalizálása. A főbb gyűjt őfejezetek címei: Az üzemszer­vezés. Az irodaszervezés. Az üzem rendjé­nek biztosítása. A munkahely. A levelezés. A hirszolgálaí. Az elszámolás. Az üzem ve­ára rengeteg ábrával csah Lei 60. Szécsi: Kirakatrendezés. A főbb fejeze­tek cimel: Általános kirakatszemlélet. A ki­rakatrendezés felfogása és munkameneté. A kirakatrajz, festés és szővegirás. Kirakatren­dezési anyagok leírása. Szerszámismeretek. A színekről. Különféle áranemekből össze­állított kirakatok. A kirakatrendezői hivatás. A kiállítások és nemzetközi vásárok. Szép kirakatok és iizlethoin- okzatok fényképei. — rCrük 8 ftíl A hatalmas kötet ára : LLi vv. Rövid ideig kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Tel. 1199. dik ambíciója kielégítéséhez, ahhoz, hogy mint bőkezű, lelkes hazafit is megismerjék. Milliós értékű festmé­nyekkel ajándékozta meg a londoni képtárakat. Érdemei elismeréseképen először lovaggá ütötte a király, azután lordi rangra emelte. Főnemesi neve, „Lord Duveen of Millbank“, jelzi, hogy milyen érdemeket szerzett, mert a vi­lághírű Taté öallery tudvalevőleg a Millbankon fekszik Londonban. Nagy szolgálatot tett a művészet ügyének lord Duveen azzai is. hogy megtisztittatta az athéni Parthenon frízeit, amelyeket lord Elgin a British Museumnak ajándékozott. Évekkel ez­előtt kezdtek ehhez a nehéz és felelős­ségteljes munkához, amely még most sem ért véget. Lord Duveen naponta nyolc órát is a British Museumban töl­tött, hogy személyesen ellenőrizze a tisztítási munkálatokat. Amikor lord Duveen 12 millió frank­ért megvette a hires Benson-gyiijte- ményt, amely Botticcelli, Tizian, And­rea del Sarto, Luini és Correggio re­mekműveit tartalmazta: szabadkezet adott a National Gallery igazgatóságá­nak, hogy azt a képet válasszák, amely legjobban tetszik nekik. Hosszas ha­bozás után az igazgatóság választása Correggionak arra a csodálatosan szép festményére esett, amely Krisztus bú­csúját ábrázolja az édesanyjától. A ké­pet lord Duveen természetesen aján­dékba adta. Számtalan árverési párbaj hőse volt az elhunyt nagy műkereskedő. Volt szive ráígérni a legmagasabb árakra is és mindig neki lett igaza, mert bár­milyen drágán is vásárolt, mindig ta­lált vevőt a műkincsekre Amerikában. Szenzációs vétele volt a Gustave Drey- fus-gyüjternény megvásárlása. Az olasz renaissance remekműveiért 25 millió frankot fizetett. Később hétmillióért megvásárolta a világhírű Fragonard tablókat. Raphael egyetlen Madonna képéért négymilliót fizetett. A háboruutáni nagy mükincskon- junkturát is Duveen indította el, ami­kor 1921-ben közel egymillió frankot fizetett Reynoldsnak azért a képért, amely Mrs. Siddonst, mint a tragédia múzsáját ábrázolja. Később közel 4 milliót adott Gainsborough „Kék fiú“* jáért. Ehhez a vásárlásához különben megható történet fűződik. Édesanyja, aki akkor már haldokolt, nagyon saj­nálta, hogy nem nézheti meg a világ­hírű festményt. Fia nem szólt semmit, de másnap reggel ott állt édesanyja betegágya előtt a négymilliós kép, hogy imádott édesanyja gyönyörköd­hessen benne. _______j Remek könyvujdonság: Hasiéit: Ä tudomány meg- oldaliam problémái Főbb fejezetek cimei: Az ember szár mazása. A civilizáció kezdetei. Gép-e az ember? A nemiség rejtélye. Az idő­járás boszorkányiistje. Üzenetek a vi­lágűrből. A szilárdság titka. Materna tika, vagy józan ész. Vannak-e más vi­lágok a miénken kívül? A világ terem­tése. A természet legyőzi a tudóst. A természet építőkövei. A véget nem érő kutatás. — Ára 185 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, CLUJ Kolozs­vár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel, is azonnal szállítjuk. Kérje a könyvuj- donságok ingyenes jegyzékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents