Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-25 / 142. szám
EZZENZlBti 5 1939 j uni us 25. Faíermelés Az erdőgazdaság az állam anyagi életének egyik legfontosabb tényezője. Nem kell sok szót vesztegetni ennek bizonyítására. Fa kell a tüzelésre, fa kell építkezésre, fa kell butorkészités- re, fa kell bányaüreg feltámasztására, fa kell különböző uj iparágak táplálására, mint aminő papir, szesz, sőt újabban szövő- és fonó-nyersanyag is. Fa kell itthon és fa kell a külföldön; fogyasztjuk és szállítjuk. A csoportosított fa, vagyis az erdő szükséges a begy oldalára tapadt föld megkötésére és az olvadáskor lerohanni szándékozó vizek nyugtatására és fékezésére. Kötetéket Írhatnánk erről, mintahogy kötetek, iskolák, tudósok, gyakorlati gazdák, erdészek, üzérkedők foglalkoznak a fa jelentőségével, az erdögondozás és kitermelés nagy ügyével. Országunknak egyik fő gondja erdők szakszerű közigazgatása és értékesítésének irányítása. Sok-sok nehézséggel küzdve. Tudjuk, hogy már a háborús évek előtt sokhelyt rablógazdálkodás folyt az erdőkben, hogy azután a zűrzavaros viszonyok idején ez a körülmény rendkívül elfajuljon. Hányszor sírtak a politikusok, az újságírók, a tudósok, a közgazdászok az erdőkkel szemben tanúsított vandalizmus miatt. Mennyi érték elpocsékolásának, mennyi termőtalaj elmosásának, mennyi árvíznek és természetesen időről-időre mennyi fa- drágiíásnak okozója lett. Ez az utóbbi körülmény különösen belevág a milliók szociális érdekébe, amelyeknek folyton emelkedő árakkal kell vias- kodniok a tűzifa és épületfa beszerzése idején. Fölnyitotta szemünket a lakott helyekhez közeleső, szóval könnyebben és olcsóbban megközelíthető erdőségek tüneményes gyorsasági pusztulása. Mindenki megütődött rajta és végül megszakadt a jámbor türelem. Számos jó kezdeményezés után nemrég uj törvény gyökeresen belenyúlt a kedvezőtlen állapotokba. Az ! önkormányzatú erdő kincstár intézményét beolvasztották a földművelésügyi minisztériumba és gondos tervgazdaságot rajzoltak föl, amelynek végrehajtásáról most kezdenek a minisztériumba beolvasztott szervek gondoskodni. I Érdemes volna ezt a munkatervet egész a legfinomabb gyökérszálakig részletezni. De most és itt untig elég, ha legfontosabb elveit soroljuk fel. Az uj elképzelés két sarkpontja: az eladásra kerülő magánerdőnél az állam elővételi jogának biztosítása, a másik pedig a minden erdőre kiható uj termelési rendszer felállítása. Amennyiben az állam a magán- és közületi erdőségeket nem is váltaná meg, akkor is bármi erdőkitermelés a hivatalos erdészszervek irányításába kerül. Ezzel minden céltalanság és pusztítás megszűnik. így a köz- és magánerdőket hivatalos szervek fogják kitermelni, sőt értékesíteni, miután úgynevezett tulajdonközösségeket szerveznek. A rengeteg előnyre csak az borit árnyat, hogy a várható állami hasznok mellett már e’iőre bejelentik a faárak rendszeres felemelését, mert az államhatalom véleménye szerint a faipari árak ma is még alacsonyak. A további tervek sorába tartozik a mult jóvátétele, amely a többi közt értékes tölgyerdőket tűzifa termőhellyé fokozta le és az uj ültetést vagy elmulasztotta, vagy értéktelen anyaggal cselekedte. Azután megtörténik teljes egészében a védő erdők intézményének végrehajtása, amelyeket 1938-ban országvédelmi célból létesítettek. A legnagyobb és legfontosabb munkálat lesz természetesen az elpusztult, vagy elértéktelenedett erdőségek az érd ész tudomány és a közgazdaság minden érdekét tisztelő és alkalmazó módra való ujjáiiltetése és amelynek óriási költségeire természetesen még fedezetet kell keresni, de remélik, föltétlenül meg fogják találni. Sajnos, egyéb nehézségek is vannak. Az észszerű kitermelés megköveteli, hogy most már a nehezebben elérhető területekre helyezzék át a kitermelés legnagyobb részét, ami uj beruházásokat követel és tőkeszegény faipari vállalatok megszűnését fogja okozni. A nagy fűrészüzemek helyére minden valószínűség szerint kisebb üzemek kerülnek majd. És előreláthatólag az egész törekvés faipari kartellek létesítésével végződik. Viszont nem szabad megfeledkeznünk, hogy nagy szociális előnyök támadnak ezek során. A munkaalkalmak szaporodni fog nak, főleg a faültetés és uj iparvasutak létesítésével, amivel párhuzamosan fog haladni a faipari munkabérek emelkedése és munkásjóléti intézmények fejlődése. Épugy örvendetes, nemcsak a magántőke játszik szerepet, hanem a jövőben elodázhatatlan közmunkaszükséglet is. Az egész terv szocializáló. A külföldi államokkal kötött gazdasági szerződések szintén lehetőséget kínálnak, hogy külföldi erdőmérnökök és külföldi tőkeérdekeltségek nagyarányú fejlesztési és kitermelési tevékenységet indítanak rneg. Tagadhatatlan, hogy országunk az utolsó három év alatt, egy rövid vál< ság idejét leszámítva, állandó és emel egészségesek maradnak! Ápolja fogait mindennap a fogtisztitó ODOL fogpéppel! Sit,'.,...'.Jvig JP4 kedö gazdasági virágzás képét nyújtja. Különösen az őstermelés minden ágazata fejlődik erősen s a külföldi piacok egyre nagyobb kitárakozása ezek számára, kiviteli lehetőségeinket erősen felcsigázta. De az örvendetes gazdasági virágzásba most még erőteljesebben fog beleszólni az ujlendületü román erdöipar, amely erdei termékeink kivitelével régóta erős szerepet játszik a megélhetés és a vagyonoso- dás dolgában. Faforgalmunk nagyjelentőségű közelmúltja után most nyilván az erdők védelmével, gondozásával és észszerű kitermelésével a régi lehetőség nemcsak megmarad a belföldi és külföldi piacok kielégítése terén, az eddigi magaslaton, hanem még fölfelé fejlődik. j Kinevezték az érdéig! érettségi bizottságokat Kik vizsgáztatják a gimnáziumok és kereskedelmi iskolák diákjait? BUCUREŞTI, június 24. A Rador távirati iroda jelentése szerint, a 'közoktatásügyi miniszter a következő líceumi érettségi bizottságokat nevezte ki Erdély területére: Kolozsváron három líceumi érettségi bizottság működik. A 48- számit bizottság előtt a Raritiu-jieeum és az Egyetemi Padegógiail Szeminárium jelöltjei vizsgázunk. A bizottság elnöke V. Stan cm Kolozsvár, tag.jaíi: Ilueta 0 román, Enyed, Popescu francia Kolozsvár, Mosom történelem Brassó, Vimtomc földrajz Piteşti, Bancita filozófia Bucureşti, Ni chi la zar telin Arad, Cureaüon maitematika Kolozsvár, Nistor loan Nagyenyed. 49. sz. kolozsvári bizottság, mely előtt a Reginai Maria-bceum, a Pricipeasa Feana-lPceum és a kolozsvári róm. kait. leánylteeum jelöltjei vizsgáznak, elnöke: Bolza Atex. Kolozsvár, tagjai: Dobosán Teodor román Bogaras, Teodorii francia Nagyvárad, Deceiu történelem Tg.-Severin, Grigorescu földrajz Craiova, Hurdiite Maria földrajz Kolozsvár, Nemes Leontina latin Kolozsvár, Viorica Cutu matematika la síi, Elena; Papagheorgbe fizika Craiova. Az 50. sz. kolozsvári bizottság előtt a kolozsvári ref. leány líceum és az unitáftógyertyö miüiósior bevált a versenyeken és a mindennapi Használatban. A leghíresebb versenyzők értékelik a BOSCH gyújtógyertyát. Az On motorja is |obban fog működni, ha minden 15.000 km. után uj BOSCH gyertyákat szerel be. LE0N1QA & Co. Bucureşti és fiókjai Kapható az ország összes szaküzleteiben Temesvár. 56. sz. bizottság. Elnök: Via" nu Todor Bucureşti, Maruta Toma Craiova, Dites'cu Conslanca Buzeau Oravica, Mainollescu Maria Temesvár, Izopescu Bucureşti, Luugier Gon sue la, Arad, Vusu Maria Szeben, S'efanescu Lucretia Craiova. Arad. Elnök: Angheluta Kolozsvár, Oras-cu Marosvásárhely, Damian Nagyvárad, Popa, M'aria Vălenii de Munte, Costi" nescu Caransebeş, Niculescu Szeben, Lintia Cisac Lúgos, Ianescu Slatina, Teodores- cu Arad. Déva. E nők: Bezdechi Stefan Kolozsvár. Tagok: Munteanu Petre Szászváros, Mihailescu Silvia Bucureşti, Rusu Constantin. Brad, Popescu Vasile, Lugos, Shea Li' viu Déva, Papadopol Bucureşti, Arme-anu Ion Szeben, Latiu Emil Karánsebes. Brassó. 15. sz. bizottság. Elnök: Radu Sberea Cermiaiuti. Tagok: Paulin Craiova, Cibarean Buzau, Anghelescu Hie Targovis- te, Buldovi Constanta, Todicescu Ion Brassó, Ioaga Laurentiu Cernăuţi, Antonescu Brassó, Popescu Cam pi ma. Brassó. 16. sz. bizottság. Elnök: Ciuglea Gh. egyetemi tanár Kolozsvár. Tagok: Chirtoiu Florica Campina, B»boie N. Brassó,. Salceanu Brassó, Bogdan Virgil Bucu* ■resti, Negut Vasile Brassó, Priscu Mircea Kolozsvár, Serban Mihail Máram.arossziget, Gherman Traian Kolozsvár. Szeben. Suculeac Cernăuţi, Anghelescu Râmnicul Valcea, Flórian Bucureşti, Hur- dubetiu Câmpulung, Serbu Câmpulung, Tecuescu Galugar Marosvásárhely, Cratiia- nu Szeben, Astoíiu Arad. Székelyudvarhely. Elnök: Margine,anp Koozsvár, Cornsa Nie. Balázsiakra, Steri opal Udvarhely, Cindea Gyergyószent- miklós, Dragomir Kolozsvár, Donna,sneanu Karánsebes, £nciu Balázsi,alva, Goia Ma' rosvásárhely, Crivu Temesvár. A kereskedelmi érettségi bizottságok BUCUREŞTI, június 24. A Rador távirati iroda jelentése szerint, a közoktatás- ügyi miniszter a következő bizottságokat jelöte ki az >erdélyi kereskedelmi iskolák érettségi vizsgáira: Kolozsvár. 9. számú bizottság. Matei el* nők, Vlad Valeriu, Cornelia Agán, A. Mesrobeanu, Maria Codreanu, Victoria Cahtivan, Arginteanu Constantin tagok. Ennél a bizottságnál a kolozsvári, nagyváradi, máramairoaszigeti és szatmári keres' ked-elmi líceumok növendékei vizsgáznak. Gyulafehérvár. 8. sz. bizottság. Gocman elnök, Maria Istrate, Murarasu, Constantán esc u, Dinu Soarlat és Victoria Ghitir lescu tagok. Ennél a bizottságnál >a gyulafehérvári, bailázsíalvai, szebeni, szelistyei és a gyulafehérvári római katolikus líceum növendékei vizsgáznak. Temesvár. Dr. Hategan elnök, Panaitiu Teodor, Popescu, Stefié» Virginia, Torna Voiculescu, Filip Mihail tagok. Ennél a bizottságnál a temesvári, aradi, lugosi, bálszegi és lippai kereskedelmi iskolák növendékei vizsgáznak. Az érettségi vizsgák -nem vasárnap, 25-én kezdődnek, mint azt előző hi rád ásunk ban jeleztük, hanem hétfőn, június 26-án, reggel 8 órakor. HITLER KANCELLÁRÉ A VILÁG LEGNAGYOBB FÉNYŰZÉSSEL BERENDEZETT ÚSZÓMEDENCÉJE. A Reuter távirati ügynökség jelenti, hogy Berchtesgaden ben most építik Hitler kancellár uj úszómedencéjét, amely a világ legnagyobb fényűzéssel berende- zett uszómedéncéje lesz. Az úszómedence a görög Tinos-szigetről származó zöldszinö márványból készül, melynek minősége felülmúlja s legendáshírű parosi márványt is. rius és róm. kát. fíuHceumok jelöltjei érettségiznek. A bizottság e’nöke: Rosca Tasi. Tagjai: Lupu román Beszterce, Dobre történelem Brassó, Braharu Natalia földrajz Kolozsvár, Gutu Glf. latin Kolozsvár, Pop Ni e. természet tudomány ok Erzsébetváros, Marimica IMe matematica Torda, Ciocan Candl'd fizika. Marosvásárhelyen a 46. sz. bizottság működik. Ilit vizsgáznak a marosvásár- helyi leány- és fiuliceumo-k, köztük a ref. fiiil'iceum jelöltjei. A bizottság elnöke: Óta tea André', tagjai: Bozdog román Marosvásárhely, Ecat. Janette francia Marosvásárhely, Bostinariu földrajz Nagyvárad. Andea filozófia Kolozsvár. Gherman Zahar ia latin Kolozsvár, San juan Brassó. Crisan Iacob matematika Kolozsvár, Van reá Marín fizika Kolozsvár. Gyidafehérvár• Popovici elnök. Gh. Ion, Dobosi A’.. Dimitri 11 Victor, Cadu- lescu Lucia, Codirea Ion, Balta Cornelia, Paneu Eugen. Pop Georgeta. Dés: Elnök: Procopovioi Roman Kolozsvár. N'icioara Varvara Focşani. Sincronia Mihanu Szamosujvár. Rusu Gipnan Dés, Ni cotau Iasi, Cosma Augustin Nagyvárad, Victor Pop Beszterce, Marcii Em.il Naszód, Vasfiiu Kolozsvár. NagyváradEz leánygimnáziumokat vizsgáztat. Elnök Rusu Livin Kolozsvár, Mircea Aurél Kolozsvár, Tordachescu Focşani. Cornea Natatfua Torda. Popescu Hie Szeben, Malim Alexandru Bucureşti, Fríiitea Nagyvárad, Vasüescu Maria NagyváraidNagyvárad: Ez a bizottság fiugimmá- zmmok jelöltjeit vizsgáztatja. Elnök Ser- gescu Petre egyetemi tanár Kolozsvár. Tagok: Sandidescii EcUerina Szeben, Tai- nasoiu G. Craiova., Dodeanu Ion Szászváros, Maita Iuana Chisinau. Dutulescu Craiova. Ősiem Ion SzilágvsonTyó, Tanas Traian Belényes, Glieorgb'ui Maria Bucureşti. Szatmári Elnök Maior Augustin egye’ temi tanár Kolozsvár. Tagok: Arbore Focşani, Mic-s Cornete Dés, Pop Iuliu Szármád Bozac Valeria Szatmár, Creanga Ion Od'orheiu. Levandovschi I. Nagybánya, la- cob D. Siethet, Ardeleanu Nicod?m Lugos. Temesvár. 55. sz. bizottság. Elnök: Dai- coyici egyetemi tanár Kolozsvár. Tagok: Jucu Temesvár, Hatieganu Eugénia Kolozsvár, Ion eseu Tumu-Severin, Filioides- cu Elena Turnu-Miagurele, Ciofiec Temesvár, B'laga Nestor Arad, Gheorgb?scu C- Craiová, Dradeteanu Constantin Craiova.