Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-25 / 142. szám

EZZENZlBti 5 1939 j uni us 25. Faíermelés Az erdőgazdaság az állam anyagi életének egyik legfontosabb tényezője. Nem kell sok szót vesztegetni ennek bizonyítására. Fa kell a tüzelésre, fa kell építkezésre, fa kell butorkészités- re, fa kell bányaüreg feltámasztására, fa kell különböző uj iparágak táplálá­sára, mint aminő papir, szesz, sőt újabban szövő- és fonó-nyersanyag is. Fa kell itthon és fa kell a külföldön; fogyasztjuk és szállítjuk. A csoporto­sított fa, vagyis az erdő szükséges a begy oldalára tapadt föld megkötésére és az olvadáskor lerohanni szándékozó vizek nyugtatására és fékezésére. Kö­tetéket Írhatnánk erről, mintahogy kö­tetek, iskolák, tudósok, gyakorlati gaz­dák, erdészek, üzérkedők foglalkoznak a fa jelentőségével, az erdögondozás és kitermelés nagy ügyével. Országunk­nak egyik fő gondja erdők szakszerű közigazgatása és értékesítésének irá­nyítása. Sok-sok nehézséggel küzdve. Tudjuk, hogy már a háborús évek előtt sokhelyt rablógazdálkodás folyt az er­dőkben, hogy azután a zűrzavaros vi­szonyok idején ez a körülmény rend­kívül elfajuljon. Hányszor sírtak a po­litikusok, az újságírók, a tudósok, a közgazdászok az erdőkkel szemben ta­núsított vandalizmus miatt. Mennyi érték elpocsékolásának, mennyi termő­talaj elmosásának, mennyi árvíznek és természetesen időről-időre mennyi fa- drágiíásnak okozója lett. Ez az utóbbi körülmény különösen belevág a mil­liók szociális érdekébe, amelyeknek folyton emelkedő árakkal kell vias- kodniok a tűzifa és épületfa beszer­zése idején. Fölnyitotta szemünket a lakott helyekhez közeleső, szóval könnyebben és olcsóbban megközelít­hető erdőségek tüneményes gyorsasá­gi pusztulása. Mindenki megütődött raj­ta és végül megszakadt a jámbor tü­relem. Számos jó kezdeményezés után nemrég uj törvény gyökeresen bele­nyúlt a kedvezőtlen állapotokba. Az ! önkormányzatú erdő kincstár intézmé­nyét beolvasztották a földművelésügyi minisztériumba és gondos tervgazda­ságot rajzoltak föl, amelynek végre­hajtásáról most kezdenek a miniszté­riumba beolvasztott szervek gondos­kodni. I Érdemes volna ezt a munkatervet egész a legfinomabb gyökérszálakig részletezni. De most és itt untig elég, ha legfontosabb elveit soroljuk fel. Az uj elképzelés két sarkpontja: az el­adásra kerülő magánerdőnél az állam elővételi jogának biztosítása, a másik pedig a minden erdőre kiható uj ter­melési rendszer felállítása. Amennyi­ben az állam a magán- és közületi er­dőségeket nem is váltaná meg, akkor is bármi erdőkitermelés a hivatalos er­dészszervek irányításába kerül. Ezzel minden céltalanság és pusztítás meg­szűnik. így a köz- és magánerdőket hivatalos szervek fogják kitermelni, sőt értékesíteni, miután úgynevezett tulajdonközösségeket szerveznek. A rengeteg előnyre csak az borit árnyat, hogy a várható állami hasznok mellett már e’iőre bejelentik a faárak rendsze­res felemelését, mert az államhatalom véleménye szerint a faipari árak ma is még alacsonyak. A további tervek so­rába tartozik a mult jóvátétele, amely a többi közt értékes tölgyerdőket tűzi­fa termőhellyé fokozta le és az uj ül­tetést vagy elmulasztotta, vagy érték­telen anyaggal cselekedte. Azután meg­történik teljes egészében a védő erdők intézményének végrehajtása, amelye­ket 1938-ban országvédelmi célból lé­tesítettek. A legnagyobb és legfonto­sabb munkálat lesz természetesen az elpusztult, vagy elértéktelenedett er­dőségek az érd ész tudomány és a köz­gazdaság minden érdekét tisztelő és alkalmazó módra való ujjáiiltetése és amelynek óriási költségeire természe­tesen még fedezetet kell keresni, de remélik, föltétlenül meg fogják talál­ni. Sajnos, egyéb nehézségek is van­nak. Az észszerű kitermelés megköve­teli, hogy most már a nehezebben el­érhető területekre helyezzék át a ki­termelés legnagyobb részét, ami uj be­ruházásokat követel és tőkeszegény faipari vállalatok megszűnését fogja okozni. A nagy fűrészüzemek helyére minden valószínűség szerint kisebb üzemek kerülnek majd. És előrelátha­tólag az egész törekvés faipari kartel­lek létesítésével végződik. Viszont nem szabad megfeledkeznünk, hogy nagy szociális előnyök támadnak ezek so­rán. A munkaalkalmak szaporodni fog nak, főleg a faültetés és uj iparvasutak létesítésével, amivel párhuzamosan fog haladni a faipari munkabérek emelkedése és munkásjóléti intézmé­nyek fejlődése. Épugy örvendetes, nem­csak a magántőke játszik szerepet, ha­nem a jövőben elodázhatatlan közmun­kaszükséglet is. Az egész terv szociali­záló. A külföldi államokkal kötött gaz­dasági szerződések szintén lehetőséget kínálnak, hogy külföldi erdőmérnökök és külföldi tőkeérdekeltségek nagyará­nyú fejlesztési és kitermelési tevé­kenységet indítanak rneg. Tagadhatatlan, hogy országunk az utolsó három év alatt, egy rövid vál< ság idejét leszámítva, állandó és emel egészségesek maradnak! Ápolja fogait mindennap a fogtisztitó ODOL fogpéppel! Sit,'.,...'.Jvig JP4 kedö gazdasági virágzás képét nyújtja. Különösen az őstermelés minden ága­zata fejlődik erősen s a külföldi pia­cok egyre nagyobb kitárakozása ezek számára, kiviteli lehetőségeinket erő­sen felcsigázta. De az örvendetes gaz­dasági virágzásba most még erőtelje­sebben fog beleszólni az ujlendületü román erdöipar, amely erdei termé­keink kivitelével régóta erős szerepet játszik a megélhetés és a vagyonoso- dás dolgában. Faforgalmunk nagyje­lentőségű közelmúltja után most nyil­ván az erdők védelmével, gondozásá­val és észszerű kitermelésével a régi lehetőség nemcsak megmarad a bel­földi és külföldi piacok kielégítése te­rén, az eddigi magaslaton, hanem még fölfelé fejlődik. j Kinevezték az érdéig! érettségi bizottságokat Kik vizsgáztatják a gimnáziumok és kereskedelmi iskolák diákjait? BUCUREŞTI, június 24. A Rador távirati iroda jelentése szerint, a 'közoktatásügyi miniszter a következő líceumi érettségi bizottságokat nevezte ki Erdély területére: Kolozsváron három líceumi érettségi bizottság működik. A 48- számit bizott­ság előtt a Raritiu-jieeum és az Egyetemi Padegógiail Szeminárium jelöltjei vizsgáz­unk. A bizottság elnöke V. Stan cm Ko­lozsvár, tag.jaíi: Ilueta 0 román, Enyed, Popescu francia Kolozsvár, Mosom tör­ténelem Brassó, Vimtomc földrajz Piteşti, Bancita filozófia Bucureşti, Ni chi la zar te­lin Arad, Cureaüon maitematika Kolozs­vár, Nistor loan Nagyenyed. 49. sz. kolozsvári bizottság, mely előtt a Reginai Maria-bceum, a Pricipeasa Feana-lPceum és a kolozsvári róm. kait. leánylteeum jelöltjei vizsgáznak, elnöke: Bolza Atex. Kolozsvár, tagjai: Dobosán Teodor román Bogaras, Teodorii francia Nagyvárad, Deceiu történelem Tg.-Seve­rin, Grigorescu földrajz Craiova, Hurdiite Maria földrajz Kolozsvár, Nemes Leonti­na latin Kolozsvár, Viorica Cutu matema­tika la síi, Elena; Papagheorgbe fizika Craiova. Az 50. sz. kolozsvári bizottság előtt a kolozsvári ref. leány líceum és az unitá­ftógyertyö miüiósior bevált a versenyeken és a mindennapi Használatban. A leghíresebb versenyzők értékelik a BOSCH gyújtógyertyát. Az On motorja is |obban fog működni, ha minden 15.000 km. után uj BOSCH gyertyákat szerel be. LE0N1QA & Co. Bucureşti és fiókjai Kapható az ország összes szaküzleteiben Temesvár. 56. sz. bizottság. Elnök: Via" nu Todor Bucureşti, Maruta Toma Craio­va, Dites'cu Conslanca Buzeau Oravica, Mainollescu Maria Temesvár, Izopescu Bu­cureşti, Luugier Gon sue la, Arad, Vusu Ma­ria Szeben, S'efanescu Lucretia Craiova. Arad. Elnök: Angheluta Kolozsvár, Oras-cu Marosvásárhely, Damian Nagyvá­rad, Popa, M'aria Vălenii de Munte, Costi" nescu Caransebeş, Niculescu Szeben, Lin­tia Cisac Lúgos, Ianescu Slatina, Teodores- cu Arad. Déva. E nők: Bezdechi Stefan Kolozs­vár. Tagok: Munteanu Petre Szászváros, Mihailescu Silvia Bucureşti, Rusu Constan­tin. Brad, Popescu Vasile, Lugos, Shea Li' viu Déva, Papadopol Bucureşti, Arme-anu Ion Szeben, Latiu Emil Karánsebes. Brassó. 15. sz. bizottság. Elnök: Radu Sberea Cermiaiuti. Tagok: Paulin Craiova, Cibarean Buzau, Anghelescu Hie Targovis- te, Buldovi Constanta, Todicescu Ion Bras­só, Ioaga Laurentiu Cernăuţi, Antonescu Brassó, Popescu Cam pi ma. Brassó. 16. sz. bizottság. Elnök: Ciuglea Gh. egyetemi tanár Kolozsvár. Tagok: Chirtoiu Florica Campina, B»boie N. Bras­só,. Salceanu Brassó, Bogdan Virgil Bucu* ■resti, Negut Vasile Brassó, Priscu Mircea Kolozsvár, Serban Mihail Máram.arossziget, Gherman Traian Kolozsvár. Szeben. Suculeac Cernăuţi, Anghelescu Râmnicul Valcea, Flórian Bucureşti, Hur- dubetiu Câmpulung, Serbu Câmpulung, Tecuescu Galugar Marosvásárhely, Cratiia- nu Szeben, Astoíiu Arad. Székelyudvarhely. Elnök: Margine,anp Koozsvár, Cornsa Nie. Balázsiakra, Ste­ri opal Udvarhely, Cindea Gyergyószent- miklós, Dragomir Kolozsvár, Donna,sneanu Karánsebes, £nciu Balázsi,alva, Goia Ma' rosvásárhely, Crivu Temesvár. A kereskedelmi érettségi bizottságok BUCUREŞTI, június 24. A Rador táv­irati iroda jelentése szerint, a közoktatás- ügyi miniszter a következő bizottságokat jelöte ki az >erdélyi kereskedelmi iskolák érettségi vizsgáira: Kolozsvár. 9. számú bizottság. Matei el* nők, Vlad Valeriu, Cornelia Agán, A. Mesrobeanu, Maria Codreanu, Victoria Cahtivan, Arginteanu Constantin tagok. Ennél a bizottságnál a kolozsvári, nagyvá­radi, máramairoaszigeti és szatmári keres' ked-elmi líceumok növendékei vizsgáznak. Gyulafehérvár. 8. sz. bizottság. Gocman elnök, Maria Istrate, Murarasu, Constan­tán esc u, Dinu Soarlat és Victoria Ghitir lescu tagok. Ennél a bizottságnál >a gyulafe­hérvári, bailázsíalvai, szebeni, szelistyei és a gyulafehérvári római katolikus líceum nö­vendékei vizsgáznak. Temesvár. Dr. Hategan elnök, Panaitiu Teodor, Popescu, Stefié» Virginia, Torna Voiculescu, Filip Mihail tagok. Ennél a bi­zottságnál a temesvári, aradi, lugosi, bál­szegi és lippai kereskedelmi iskolák növen­dékei vizsgáznak. Az érettségi vizsgák -nem vasárnap, 25-én kezdődnek, mint azt előző hi rád ásunk ban jeleztük, hanem hétfőn, június 26-án, reg­gel 8 órakor. HITLER KANCELLÁRÉ A VILÁG LEGNAGYOBB FÉNYŰZÉSSEL BE­RENDEZETT ÚSZÓMEDENCÉJE. A Reuter távirati ügynökség jelenti, hogy Berchtesgaden ben most építik Hitler kancellár uj úszómedencéjét, amely a világ legnagyobb fényűzéssel berende- zett uszómedéncéje lesz. Az úszóme­dence a görög Tinos-szigetről szárma­zó zöldszinö márványból készül, mely­nek minősége felülmúlja s legendás­hírű parosi márványt is. rius és róm. kát. fíuHceumok jelöltjei érettségiznek. A bizottság e’nöke: Rosca Tasi. Tagjai: Lupu román Beszterce, Dobre történelem Brassó, Braharu Nata­lia földrajz Kolozsvár, Gutu Glf. latin Kolozsvár, Pop Ni e. természet tudomá­ny ok Erzsébetváros, Marimica IMe mate­matica Torda, Ciocan Candl'd fizika. Marosvásárhelyen a 46. sz. bizottság működik. Ilit vizsgáznak a marosvásár- helyi leány- és fiuliceumo-k, köztük a ref. fiiil'iceum jelöltjei. A bizottság elnöke: Óta tea André', tagjai: Bozdog román Ma­rosvásárhely, Ecat. Janette francia Ma­rosvásárhely, Bostinariu földrajz Nagy­várad. Andea filozófia Kolozsvár. Gher­man Zahar ia latin Kolozsvár, San juan Brassó. Crisan Iacob matematika Kolozs­vár, Van reá Marín fizika Kolozsvár. Gyidafehérvár• Popovici elnök. Gh. Ion, Dobosi A’.. Dimitri 11 Victor, Cadu- lescu Lucia, Codirea Ion, Balta Cornelia, Paneu Eugen. Pop Georgeta. Dés: Elnök: Procopovioi Roman Ko­lozsvár. N'icioara Varvara Focşani. Sinc­ronia Mihanu Szamosujvár. Rusu Gipnan Dés, Ni cotau Iasi, Cosma Augustin Nagy­várad, Victor Pop Beszterce, Marcii Em.il Naszód, Vasfiiu Kolozsvár. NagyváradEz leánygimnáziumokat vizsgáztat. Elnök Rusu Livin Kolozsvár, Mircea Aurél Kolozsvár, Tordachescu Focşani. Cornea Natatfua Torda. Popescu Hie Szeben, Malim Alexandru Bucureşti, Fríiitea Nagyvárad, Vasüescu Maria Nagy­váraid­Nagyvárad: Ez a bizottság fiugimmá- zmmok jelöltjeit vizsgáztatja. Elnök Ser- gescu Petre egyetemi tanár Kolozsvár. Tagok: Sandidescii EcUerina Szeben, Tai- nasoiu G. Craiova., Dodeanu Ion Szász­város, Maita Iuana Chisinau. Dutulescu Craiova. Ősiem Ion SzilágvsonTyó, Tanas Traian Belényes, Glieorgb'ui Maria Bucu­reşti. Szatmári Elnök Maior Augustin egye’ temi tanár Kolozsvár. Tagok: Arbore Foc­şani, Mic-s Cornete Dés, Pop Iuliu Szár­mád Bozac Valeria Szatmár, Creanga Ion Od'orheiu. Levandovschi I. Nagybánya, la- cob D. Siethet, Ardeleanu Nicod?m Lugos. Temesvár. 55. sz. bizottság. Elnök: Dai- coyici egyetemi tanár Kolozsvár. Tagok: Jucu Temesvár, Hatieganu Eugénia Ko­lozsvár, Ion eseu Tumu-Severin, Filioides- cu Elena Turnu-Miagurele, Ciofiec Temes­vár, B'laga Nestor Arad, Gheorgb?scu C- Craiová, Dradeteanu Constantin Craiova.

Next

/
Thumbnails
Contents