Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-21 / 138. szám
2 'BLLENX'hK P anm m „ , _______. . ) I9.7 0 J u'nlu» 2 í. iíhw—iimiiiI linia im um in I ii r«:%* Lényeges változás állott be a katonai igazságszolgáltatásban Ui rendszer szerint vezetik a tárgyalásokat KOLOZSVÁR, j ii ii i us 20. A katonai igazságszolgáltatásban f. hő 17-ével kezdödöleg lényeges változás állt be. A katonai hatóságok békebeli, mozgósítás esetére szóló és háborús működését meghatározó törvény a napokban jelent meg a Hivatalos Közlönyben. \ Az átszervezésre vonatkozólag munkatársunk kérdéssel fordult a helybeli katonai törvényszék vezetöiigyészéhez, dr. Barbu Alexandru őrnagyhoz, aki nagy vonásokban a kővetkezőkben vázolta fel a végbemenő változásokat: — A vádtanácsok, a fegyelmi bíróságok, a katonai törvényszékek és a Legfőbb Katonai Semmitőszék béke- idei szervezetében az eddigiekhez viszonyítva jelentősebb változás nincsen. I Lényeges eltérésnek mondhatjuk azonban azt, hogy a katonai törvényszéknél ezután csak a büntetötaná- csok fognak öt (három hadbíró és két csapattiszt) taggal működni. A vétségeket és kihágásokat tárgyaló tanácsok a jövőben három (két hadbíró és egy csapattiszt) tagból állanak. — Mozgósítás és háború esetén katonai bírók (pretorok), haditörvényszékek és a Legfelsőbb Hadi Törvényszék veszik át a katonai igazságszolgáltatást. — A békebeli vádtanácsok élén mindig a parancsnokié tábornok áll és esetleges helyettesét is ö jelöli ki. Ugyancsak számos változást eszközölt az uj törvény a büntetések milyenségét illetőleg. .4 békében elkövetett kihágások, vétségek és bűnesetekkel szemben a törvény általában enyhítéseket, inig hadiállapot esetén jelentős megszigorításokat tártál máz. — A VI. hadtest kolozsvári törvényszékének elnöke, dr. Negulescu Dumitru alezredes-hadbiró Bucurestibe utazott, hogy a törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozó részletes utasításokat személyesen vegye át — fejezte be nyilatkozatát a katonai vezető ügyész. nsaumwiii ----------------Y izelosziási,! ot Jtfefvnékenyitö és orsz«äv /épitö munkák Olaszországban LdaJLyTnha szociáUs BARI, junius hó. Nemrégen cikket közöltünk arról a hatalmas vizelosztási munkáról, melynek elgondolásával és létrehozásával árvizeket gátol meg az olasz munkás, terméketlen földet termékennyé tesz és szabályozza a termőföldek vízellátását. Most erről és a többi óriás nemzeti munkáról nagy cikket irt Giuseppe jTassinari, a kitűnő olasz publicista, a vizelosztási és országépitő munkálatok kiállításával kapcsolatban. Ezt a kiállítást Mussolini elgondolásai alapján valósították meg s rendkívüli sikere volt az olasz közönség és sajtó előtt. A kiállítás lehetővé tette, hogy az az ember, akinek volt valami fogalma ezekről a dolgokról és az is, aki nem is tudott róla, most teljesen megismerje az országában folyó nagy- fentosságu gazdasági munkát. A kiállítás élénken mutatja és tárja fel: hogy lett az ember, a Duce elgondolásából és törvényéből tett és akarat. Csak néhány számadatot sorolunk fel a kiállítás gigászi anyagából. Ezek a munkálatok 5—7 millió hektárnyi sik területet, 8 millió 96 ezer hektár hegyvidéki területet tettek termékennyé. De a törvény még 15 millió hektár földre terjed. Tizenegymillió lírát költött eddig a fasiszta kormány ezekre a munkálatokra, amelyeket természetesen az állam szubvencionál. j A földtermékenyitési munka éppen olyan fontos programpontja a közmunkáknak, mint az a többi országéptiő tett, amelyet csoportok vagy magánosok végeztek a fasiszta éra óta. így például megemlítjük a 10.729 kilométer hosszúságú utak megalkotását, a 17.527 kilométeres kanálisok elkészítését, az azóta épült 54.425 farmot és 43 ezer 962 íelepitvénvt, amelyek a munka pompás üteméről beszélnek. Ezek a számok nemcsak a vidéki és falusi élet megjavulását tükrözik, hanem az egész ország cletstandardjának emelkedését. A kiállítás érdekes módon világítja meg a fasiszta rezsim eredményeit, összehasonlítva azokat az előző idők erőfeszítéseivel. Ennek a cikknek a keretében csak a közmunkák eredményeiről közöltünk és közlünk néhány számadatot; ugyanis a magánosok és magánvállalatok épitő munkájáról egy cikk keretében lehetetlenség beszámolni. Erről csak annyit, hogy az államsegéllyel dolgozó magánosok munkáinak költségvetése 1922-ben 4O millió lira körül forgott s 1922-től 1928=ig elérték a négymilliárdnégyszázmilliót. És ennek ma 11 éve. j A kiállításon látható egyik táblázat kizárólag a vizelosztó és földtermé- kenységjavitó munkák statisztikai eredményét mutatja be frappáns módon. Megtudjuk ugyanis, hogy amig 1870-től a fasizmus uralomrajutásának évéig, 1922=ig jóformán semmit, vagy nagyon keveset költöttek közmunkákra. addig ma az egész Itáliában levő összes kanálisok 66 százaléka, a vizel- osztó telepek és vízmüvek 77 százaléka, a kitűnő utak 89 százaléka, az ön- tözöcsatornák 81 százaléka és a vizvé- zetékek 89 százaléka 1922 óta, tehát 11 év alatt készült el. A megmaradt százalékarány az 1870-ig létesített közmunkákból tevődik ki. Szinte ember- fölötti teljesitmény ez, ha elgondoljuk, hogy milyen rövid idő állt rendelkezésre. Hiszen 17 év még egy ember életében is csaknem gyerekkor. Egy állam életében pedig igen rövid idő. A történelemben pedig egyetlen pillanata a végtelen századoknak. * rMiután megfigyeltük ezeknek a munkáknak számadatait, azokra a változásokra kell gondolnunk, amelyet ilyen hatalmas arányú munkák a lakosság életében véghezvittek. A munkák fontossága hirdeti a szociális fontosságot is. 1 Ha egy hozzáértő, de akár egy laikus is gondosan megvizsgálja például egy tipikus megjavitottföldü, utakkal ellátott, gondosan kanalizált velencei, kalábriai, emiliai vagy szardíniái tele- pitmény életét, rendkívül érdekes eredményre jut. Felfedezi, hogy a telepit- mény 'termény produkciója hihetetlen módon megnövekedett és ez a nagyobb mennyiségű teljesitmény magától értetődően erősen megjavítja a munkás és családja életnívóját. A modernül megjavított földön, Nagy szűz területen folytatott mezőgazdasági munka nemcsak megnagyobbítja az eredményt, de ugyanakkor minden mezőgazdasági munkás jólétét emeli is. Most nemcsak azokról a területekről beszélünk, ahol uj munka varázslódon elő, hanem azokról is, ahol tudományos eszközökkel a régi módszert feljavították. S ez a javító gazdasági munka ma is intenziven tart és állandóan folyamatban van. Bizonyos területek, amelyek eddig százszázalékban terméketlenek voltak — megmiiveletlen földek Nagy mocsarak — ma 100 százalékban megmunkálhatok. A szomorú és elhagyott vidéken ma búzatáblákat vagy prairit lenget a szél. Mindenütt élet és munka virágzik. A búzatermés hihetetlenül fellendült, ugyanígy a kukorica és rozstermelés is. Olyan földesgazdák, akik eddig silány földjükből alig-alig préselték ki a legszükösebben megélni valót, ma ujjátett termőföldjükön büszkén aratják le a vetést. A legfontosabb azonban, hogy nemcsak a termés megnövekedése, de a munkalehetőség is megsokszorozódott a megjavított, kanalizált, gondosan öntözött földeken. A kiállításon erre is egy táblázat felel a látogatónak. Ezen a táblázaton régi farmokat vettek alapul és kiszámították, hogy a fasiszta éra előtti időkben hányán dolgoztak rajta hektáronként és hány munkásra van most szükség. A táblázat anyagát Észak- és Középolaszor- szág farmjai szolgáltatták. A következő kerületekben levő tele* pitményeken ez a helyzet: Közép-Adi- ge vidékén, ahol kezdetben 580 munkás dolgozott, ma 2508 ember lel ke- nyeret. Ferrara környékén 500 munkás helyett ma 1056 munkás dolgozik. Felsö-Ongaronál az ugyancsak alig 500 munkás helyett 1358 ember termel. A Scle jobbpartján elterülő földeken ma 2094 munkást alkalmaznak az eddigi 268 helyett. De a legmeglepőbb a ter- ralbai statisztika. Itt egy elhangzott farmon 4 ember élt és dolgozott nagy szegénységben. Ma ugyanott virágzó földeken 1055 munkás él és dolgozik. Az eredmény nemcsak a feljavított és öntözött föld, hanem az uj és gazdaságos munkamódszer csodálatos eredménye is. így, ahol eddig gyenge és értéktelen volt a nehéz munka eredménye, ma egy hatalmas és átfogó terv megvalósítása után nagy és eredményes. I Egy másik fontos tény érdeme! még említést. A feljavító munkálatok állandóságát az biztosítja, hogy a már megjavított talajon a munkateljesítmény eredménye felfokozódik, a termés nagyobb lesz, a munkás előnyösebb helyzetet teremt magának. Tehát a befektetett költségvetés ezerszeresen megtérül. így lesz fokozatosan hatalmassá és erőssé az ország bonifikációja. Nagyon érdekes megfigyelni neni- zetgazdász szempontból, hogy mig a régi mószer szerint a munkás alacsony színvonalon, nehezen és verejtékes munkával élt és a föld termésének 74 százalékát a munkásokat tartó gazda vagy birtokos éhezte, addig ma a mezőgazdasági munkás életszínvonala magasabb, munkája beosztottabb, könnyebb és igazságos elrendezéssel részesül annak a földnek áldásában, amelyet az ő dolgos keze müveit meg. Az utolsó példából láthatjuk, hogy a közmunkák a munka igazságosabb elosztásához vezettek. A technikai újítások, a föld öntözése, feljavítása, az ittak építése, mind forradalmi módon, újjá tették az olasz életet szociális szempontból. 1 - «*ST * j r ” «*-rrnr--r. Ugyancsak nagyon érdekes megfigyelni azt, hogy milyenfajta aktivitás folyik a mezőgazdasági telepeken, hol a közmunkák eredményeképen modern lett az élet. A munka több lett s több lett az eredmény is s ha egy évet veszünk alapul, meglepve tapasztalhatjuk a hatalmas fejlődést olyan helyeken, ahol azelőtt nehezen, lassan és szinte eredménytelenül folyt a munka. Konstatálhatjuk a kiállítás anyagából, hogy' a termés tízszer, húszszor akkora ma, mint 1922 előtt volt. És ez az eredmény munkára, tettre és jókedvre serkenti a gazdát, aki már nem orientálódik a város felé, hanem ragaszkodik a földhöz, amely eredményt tud felmutatni és kenyeret ad. Újabb érdekes táblázat mutatja meg, hogy milyen eredményeket értek el a földművesek a kezdet korszakában és mit produkálnak ma. Átlag 7 százalékkal emelkedett mindenütt a teljesitmény. [ így tehát az integrális földjavitó munka fontossága mindenki előtt nyilvánvaló. Egy ilyen nagystílű nemzeti munka több mint egyszerű gazdasági kérdés. Hivatva van arra, hogyr a leghatározottabb módon befolyásolja az ország szociális és politikai kérdéseit. Megjavítani a földeket, kultúrákat átformálni, egész területeket megszabadítani víztől és termőfölddé tenni, SCiil«Sje|?| gyermekéi a M lengerparíra ■ üfangalia szelektől védett partja a legideálisabb gyermekstrani és ott Py.SnraasRosia gyermekorvosnő nyaralójában gondos, szakszerű felügyelet, elsőrangú ellátás (napi 5 étkezés) biztosítja az ön gyermeke számára a kellemes és hasznos szünidőt. Felvilágosítás és előjegyzés : ©r.ífnas Héza Bucureşti, Strada C. A. Rosetti No. 42. i * Telefon: 2—44/76. * I * I vagy száraz talajt vizzel javítani — mindez a munka óriás előnyt hoz a termelés szempontjából. De civilizációs munka is ez. Mivei az uj szociális élet központjait teremti meg és munkát ad száz és százezer parasztnak, segítve őket, hogy a földhöz tartozónak érezzék magukat s ugyanakkor igazságosan részesíteni őket munkájuk gyümölcsében — ez mélységes gazdasági forradalom, de nemcsak ez: hanem szociális forradalom is. És olyan forradalom, amelyet nem lehet megvalósítani, csak akkor, ha a nézőpont egységes, a problémák és célok azonosak. j A munkák politikai okait rnég 1921- ben megformulázta Mussolini, aki ennek az évnek telén mondotta: „Amikor az európai történelem újra tragikussá fordul majd s fatális módon szőnyegre kerülnek a legsúlyosabb kérdések, mi olaszok, akár tudunk, akár nein tudunk választani, szabad politikát tudunk-e iizni, vagy meg lesznek kötve kezeink, akárhogy leszünk, 4cbbé=ke- vésbé kivívjuk addigra teljes gazdasági szabadságunkat. Minimumra kell redukálnunk külföldi érdeklődésünket gazdaságilag. Ellenben dolgoznunk, kell, hogy nagyok és szabadok legyünk.“ , 1921 februárjában pedig a Duce a következőket irta: „Nem erőszakkal formáljuk át a gazdasági és különösen az agráréletet. A föld elfoglalásának csak szimbolikus értelme van, addig, mig munkával és gépekkel hasznossá nem tesszük. Ez sok időt és áldozatot emészt fel és az egész nemzet együttműködését kéri.“ Igv tehát a kettős cél: a gazdasági és politikai, az integrális földjavitás eszméiében bontakozik ki. A gondolat hatalmas és teljes összhangot kíván. És mindez meg is> van, mert a Duce kezdeményező ereje tetté vált népében, amelynek közös munkája máris a legnagyszerűbb eredményeket mutatja. I (Ch. St.) Rém utalták ki a „nxnfldijtalan“ nyugdíjaséi? Hleiményelf KOLOZSVÁR, junius 20. A Magyar Népközösség vezetőinek közbenjárására a belügyminiszter újabb határidőt tűzött ki az állampolgársági névjegyzékből kimaradt hontalan állampolgárok utólagos jelentkezésére. Amikor ez a rendelkezés nyilvánosságra került, fellélegzettek azok a szerencsétlen kisebbségi nyugdíjasok, a kik már egy éve nem kapnak nyugdijat, mert a pénzügyminiszter nyugdijaik folyósítását betiltotta azon a címen, hogy az állampolgárok névsorában nem szerepelnek. Abban reménykedtek, hogy az utólagos összeírás eredményeképen rövidesen hozzájuthatnak visszatartott nyugdijaikhoz. Ebben a reménykedésükben, sajnos, ismét csalódtak, mert a pénzügy igazgatóság nyugdíj- osztálya formaságokhoz ragaszkodva, megtagadta nyugdijaik számfejtését, illetve folyósítását. A városházán levő állampolgársági hivatal folyosóján tegnap 30—4O nyug- dijnélküli nyugdíjas tartotta kezében a sok forgatástó! már elkopott nyugdíj könyvecskéjét és várta a városi tanácsot, hogy segítsen rajtuk. A városi tanács ugyanis hivatalos bizonyítványt adott arról mindenkinek, hogy utólag felvették az állampolgárok jegyzékébe, ami voltaképpen egyenlő az álíampol- gársággal. Kifejezetten azonban nem Írhatta azt, hogy az illető tényleg ál- lampolgár, minthogy a belügyminiszter szándékát nem ismerik. A pénzügyigazgatóság nyug díjosztály a szért nem hajlandó régi álláspont jóból engedni. Ragaszkodik ahhoz, hogy csak elismert állampolgároknak jár a nyugdíj, azok pedig, akik utólag jelentkeztek, még nem elismert állampolgárok. A nyugdíjasok egyik csoportja naponként felváltva a pénzügyigazgató- ság épülete előtt, másik része a városház folyosóján tölti idejét s valami csodára várnak, hogv a régi nélkülözésüknek és éhezésüknek vége szakadjon. Ez a csoda pedig késik, - * >rv
