Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-20 / 137. szám

1939 Junius 20. 'ELLENZÉK 5 Gazda-mozgalom N^gyfontosságú lépés lörtént a niai kedvező légkörben és a belpolitikai elet általánossá vált fellendülésében a magyar kisebbségi egyházak földműves iskoláinak érdekében. Tudjuk, hogy a három magyar felekezet egy-egy földműves iskolát alapí­tott és fejlesztett a mai napig, amint az* egyházi alapon a luteranus szászok es a katolikus svábok is cselekedtek. Ezeknek az iskoláknak esetleg oly mérvű átalaku­lását kell kezdeményezni a jövőben, hogy eddigi jellegük és cé^atuk gyökeresen megváltoznék. Egy uj törvény, amelyet 1938 szeptember elsején közzétettek, szab­ja elő ezt ia változtatás*, de a valóságnak megfelelő híresztelések szerint a, törvényt lényegesen módosítani fogják s igy alka­lom adódik a magyar kisebbségi egyházak földműves iskoláinak vagy az eddigi alap­ban való változatlan megmaradására, vagy pedig kevésbé lénj^eges átalakítására, mely esetleg az eddigi irányzaí'nak is a javára váJik. Ennek a kérdésnek óriási jelentősé­ge van, — némileg részletezni is fogjuk — s ez késztette az EMGE vezetőségét, is­kolák megbízottait és a törvényhozási cso­port földműves és iskoltoügyekkel foglal­kozó képviselőit, hogy aEpos megbeszélésen megvizsgálják e messze vágó kérdés egész tartalmát és ennek eredményét közöljék a földművelésügyi miniszterrel, aki az ilyen megbeszéléseket szívesen látja és mindig megértő légkörben folytetja le. Szász Pál dr. szenátor, az EMGE elnöke, a földmű­ves iskolázná« régi kezdeményezője és támogatója e megbeszélés alapján az egy­házak megbizot'faiv&l fel is kereste a föld­művelésügyi minisztert és a szakoktatási osztály vezetőjét. Miután alaposan körül- vüágitották a magyar földműves iskolák helyzetét és lehetőségeit, előterjesztették a jól megokolt véleményt és kérést, hogy a magyar egyházak mezőgazdasági taninté­zetei maiadjanak meg úgy, ah°gy vannak és ez;t a törvény küszöbön álló novelláris módosításánál szegezzék le. A válasz ked­vező és kielégítő veit és igy alapos re­ménnyel tekinthetünk a jövő elé. A reménység egy olyan mezőgazdasági állomban, nv’nt Urninő >3 mienk és a mező- gazdasági érdekek oly minden lehetőséget íelkesü’-ien érvényesítő áliampolitíkában, amely nálunk mindenkor megvolt és kü­lönösen 9 év óta egyre fokozódik, telje­sen érthető. Ami jónak bizonyult, meg kell maradjon. De mindentől függetlenül is érthető vclpjj. E földműves iskolákra ége­tő szükség van, mert nem elégséges, bogy 3 kisgazdák a rohamos fejlődés idején csak hagyományaikba1, tapasztalataikra, szórvá­nyos tanfolyamokra támaszkodjanak, ha­nem hogy egy értelmes fiatalság külön­leges szakoktatások révén vigye a fajtáját mind előbbre és előbbre. A földműves is­kolák mindig és ma is kitünően megfelel­nek rendeltetésüknek s a kormány is min­den lehetőt elkövet szaporításuk és fejlesz­tésük érdekében. De régi tétel, hogy aa ál­lam az ilynemű feladótokat egymaga nem végezheti el, különös szüksége vtain a tár­sadalom részvételére, minden tekintetben, igy a kisebbségek szerepére is, akik legtö­megesebben és legszervezettebben az egy­házaikon át jelentkeznek. Egyébként is jo­gos kisebbségi szakoktatás és nevelés egy­házak gondjába való helyezése. A gazda­sági és szakokDatás természetében rejlik, hogy a kisebbségek saját külön mezőgazda- sági szokásait és elveit is alka’mla2nj kell és ennek végrehajtására elsősorban ők az illetékesek és hivatottak. M egyeztetni kell és lehet az általános altomi és a külön tár­sadalmi érdekei, amire kisebbségi vonat­kozásban a kisebbségi egyházak föltétle­nül alkalmasak és megbízhatók. Földmű­ves iskoláink eddig elért és az állam részé­ről állandóan dicsért eredményei szavatol­nak a mondottak igazsága melletti. Mint­hogy általános nagy állami érdekek fű­ződnek a földmüvesség mindinkább ala­pos és szakszerű föllenditoséhez, ameiyben a nagyszámú kisebbségek — túlnyomó többségükben mezőgazdák — szintén ott szerepelnek, ezeknek megfelelő részvétele is el nem hanyagolható jelentioséget kap. Ezért mindenkép természetes, ha magyar kisebbségi részről hirdetjük, Hogy a jövő magyar kisgazda nemzedék megfelelő ki­képzése nemcsak egyéni és kisebbségi, ha­nem általános állami érdek és ezért a leg­különbözőbb érdekek összhangjának szel­lemében helyes, ha minden tényező: ki­kisebbségi egyház és állam egyaránt, gon­doskodik a kisebbségi földműves iskolák változatlan fenntartása, további szaporítása * és minél magasabbrendü fejlesztése dolgai­ról. A mozgalom természete és az élcre ke­rült személyiségek jelentősége kitünően bi­zonyulja hogy nem hétköznapi és másod­rendű érdekről van szó, hanem elsőrendű, gyökeres, hasznos érdekről. Arról, hogy az állam kitűnő intézményt kapjon a maga nagyarányú mezőgazdaságfejlesztő és ér­tékesítő politikájában és a kisebbségek a maguk mezőgazdasági elgondolásaik ter­vei! egészséges hagyományaik és egészséges elképzeléseik alapján szolgálják. Élénk óha^ junknak s jóindulatú reménységünknek adunk ezúttal is kifejezést, amikor teljes hittel várjuk a földművelésügyi miniszté­rium kedvező hafározafát. Áthelyezések az orvosi karban KOLOZSVÁR, junius 19. Az egészségügyi minisztérium a ha­táskörébe tartozó orvosi testületben kolozsmegyei vonatkozással a követ­kező áthelyezést eszközölte: Dr. Olteanu Minervát, a kolozsme­gyei páncélcsehi kerület véglegesített járásorvosát ugyané minőségben a krassómegyei csiklóbányai járásorvo­sává, dr. Tyrbus Claudiut, a kolozsvári Központi Gyermekgondozó segédor­vosát a temesvári Gyermek-kórházhoz helyezték át.---------—— — --------­A NÉMET TANNYELVŰ luteránus elemi iskolában (Calea Marechal Foch Nr. 2.) a jövő tanévre szóló előjegyzés megkezdődött. Elöjegyziink és a beira- tásra vonatkozólag felvilágosítást adunk e hó végéig délelőtt 8—1 óráig. Látta-'e már Erdély szépséget? Vato- mennyto ilái.tlni fogja, ha eljön a nyugdij- egyesület állttal rendezést olcsó társaski rán­dulásra. Indulás Kolozsvárról Julius 23-án pegge] y óraikor. Megérkezés augusztus 6* án este. A kirándulásra két) csoportot szer­vezünk, egy üdülő és egy torlstiacsoportot. Résztvétoli díj 520 lej. Jeli ént kéz ni lehet, hétköznaponként aj nyugdijegyesület hely:- ségében (Cal. Marosai! Foh 34.) d. e. 10— 12dg, d. u. pedig 6—fél 8-ig ifj Holló Sándornál, vagy pedig levélben Sir. Oasa- nu 95. sz. Bővebb fefvdág tásokkdl szolgál a to.™vezető: Kántor János. Jelent­kezés1' határidő, julius 20. , \.j NÉMETORSZÁG V39-m ÜNNEPI JÁTÉKAI DÜSSELDORF R£KHSMUS!K»CE 1A21.7M! WIEN REICHS TKÄTiRTESlWOK Arii. FRANKFURT INTERNATIONAUES' VUUS1KFEST ­15Í24JUNI: ­MÜNCHEN <T/(G DDEUT3CHN KUNST 14/1 ó JULI HEIDELBERG REICHSFESrSPIElE muü'%z?>w J . ­v »-.BAYREUTH; EUHNEHFES^PiEU mmjuu'ZSti SÁ12BUR& FF,$T/S?1ELE &L MÜNCHEN ' j ©»EK^FESíSSIELE: Utazási csekk kiáiiljása mkden meghízott 1 pénz intézet által, i \ >­r Felvilágosítások az uj utazásiköímvités^kTejVO^» patkozólag minden utazási irodában és az \ ommi Tomim'germán'által f ? , f '■ ‘ " Bucureşti, Calea Victoriei 114 \ A Magyar Népközösség letviiágositása a magyar vezetők működéséről szóló sajtóközleményekről KOLOZSVÁR, junius 19. (Tekintettel arra, hogy az utóbbi idő­ben egyes napilapokban néhány eset­ben a Népközösség vezető tényezőinek a nyilvánosság előtti megnyilatkozá­sait —- igy legutóbb Teleki Ádám kép­viselőnek Aradon mondott beszédét — nem közölték pontos szöveggel és en­nek következtében azokhoz helyt nem álló következtetéseket fűztek, a Köz­ponti Iroda szükségesnek tartja megé állapítani, hogj' a Népközösség vezetői­nek megnyilatkozásai közül csak azok tekinthetők hiteles szövegüeknek, ame­lyeket a Központi Iroda keretében mű­ködő sajtóiroda közöl a napilapokkal. Vita a borbélyok nyári zárórája körül A munkaadók a régi rend visszaúUiiásái, a munkások a jelenlegi helyzet fenntartását kérlek a királyi helytartótól KOLOZSVÁR, junius 19. 1 Csak nemrégiben jelent meg a nyári zárórarendellet megállapító hatósági in­tézkedés. Ez a rendelet azonban nem minden szakma megelégedését vívta ki. A déli záróra meghosszabbítását ma­gukra nézve sérelmesnek találó borbély- iparosok már érmé ki rálát is készítettek, amelyet átnyújtottak a királyi helytartó­ságon. Ebben az emlékiratban a borbély- iparosok tiltakoznak az uj (1—4 óráig terjedő) zárórarend ellen és kérik az előbbani (déü 1—3 óra között) visszaál­lítását. A borbélyiparosoknak ez a kívánsága ellentétes véleményt váltott ki a borbély­munkások körében, akik szintén emlék­iratban foglalnák óhajtásukat. Ez az emlékirat viszont azt, fejti ki, hogy. a: törvény úgy az ipáid vállalatok, 1 mint egyes ipari szakmák részére 8 órai munkaidőt állapitól! meg. Ennek ellené­re a borbély és fodrász szakmában kö­zel 10 órát, sőt néha még jóval többet is kényszerülnek dolgozni az alkalmazóI- tak. Különösen á’t ez szombati napokon, midőn a zárórát esti 11 órában határoz­ták meg. A többi szakmák munkaidejé­vel szemben (mely legfeljebb heti 34— 48 óráig terjed), tehát a borbély és fod­rász szakmában az alkalmazofitak 25—40 százlékos munkaiidő többletre vannak kö­telezve. A munkaügyi minisztérium rendelkezé­se értelmében az üzletek nyár idején délulán csupán 4 órától este 7dg tarta nak nyitva, az élelmiszerüzletek kivét'e léve1, melyek 8 kor zárnak. Ez a miniszteri intézkedés, a munká­sok és üzlettulajdonosok érdekei melled, a fogyaszó közönségre is tekintettel van.. Az állami tisztviselőknél a munkaidő előnyei odáig torjednek, hogy hét végén és ünnepek előtt már a teljes délutánjuk szabad. Ezt a kedvező alkalmat a káni­kulában természetesen ki-ki könnyen fel­használhatja testi és szellemi felfrissülés sére. i1Á " ‘ 7*, ' * V —■ Csupán a borbély- és fodrászipart szakma nem élvezi ezeket az előnyöket — mondja tovább az emlékirat. -i A fentebbi; indokok alapján emlékira­tuk ban arra kérik fel a szakma alkalma­zottai a királyi helytartót, hogy a bor*: bély- és fodrászipairosoknak a nyári zár­óra megváltoztatására irányuló kérését — az illetékes hatóságok utján — uta­sittassa ek ■ ,*' Halálosvégü falusi verekedés ügye a táblai vádianács előii KOLOZSVÁR, junius 19. v Két hete múlt, hogy a kolozsmegyei Katona községben véres verekedés ját­szódott le. A verekedés áldozata, Trombi­tás I. röviddel ezután meghalt a mócsi közkórházban. Halláltokozó súlyos testi sértés miatt erre vizsgálóit indult Voivod. Joan, Voivod! Vasile, Coprean loan, Ro­man Gheorghe és Trif loan — a vereke­désben résztvevő — falusiak eMen. Az ügyészség előterjesztésére a. vizsgálóbíró é őz el es letartózta iá.si végzést bocsátott ki valamennyi vádlottra vonatkozólag. A törvényszék vádtanácsa azonban, dr. Mol­dovan Vaier és dr. Giugudean Marius védőügyvédek érvelésére nem hagyta helyben a vizsgálóbirói határozatot és el­rendelte a vádlottak szabadlábra helyezé­sét. Dr. Popa ügyész azonban a tör­vényszék döntése ellen a tábla vádtaná­csához felebbezetl. A tábla vádtanácsának szombati dönté­sében a bíróság részben helyt adott az ügyész felebbezésénck, amennyiben Ro­mion és Tpiv vádlottakra elrendelte a vizsgálati fogságot, míg a többi három vádlottat szabadlábra helyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents