Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-20 / 137. szám

wm x; li,c/VZKí BUCUREŞTII MOZAIK SZÍNES FELJEGYZÉSEK ÉS PILLANATFELVÉTELEK A ROHAMOSAN FEJLŐDŐ KELET EURÓPAI METROPOLISRÓL. — PANTLIKAS SZÉKELY LÁNYOK KÖZÖTT VASÁRNAP DÉLUTÁN A C1SM1GIUBAN. — UTÓREZGÉSEK A „NAGY“ MECCSRŐL. — HOGYAN ÉL A BUCUREŞTII POLGÁR? — CSAK A „JÓ ÉLET“ A FONTOS, A POLITIKA „LEJÁRT“. — KÁPRÁZATOS NYÁRESTI HANGULAT A „LUNA BUCURESTILOR“-BAN BUCUREŞTI, junius 19. (Az Ellen­zők kiküldött tudósítójától.) Rohamlő- pősben fejlődő, érdekes, modern világ­város. Képe a legváltozatosabb. Nőből az ember azt hihetne: Newyork leg­szebb negyedében jár, egy-egy kültel­ki utcáján pedig valami vidéki kisvá­ros impresszióját érzi az idegen. 111- ott a párisi és budapesti hangulat is fellelhető, Aiszont néhány utcával to­vább már Konstantinápoly jellegzetes­sége fogadja a embert. Mintha a nyu­gat és kelet kapuja lenne. Ha valaki jobban megfigyeli, azonnal felfedezi benne a furcsa, nyugodt, hagyomá­nyokhoz ragaszkodó, kissé nehézkesen rejtelmes keletet, de a másik percben valamelyik belvárosi utcán, valamelyik boulevardon már a rohanó tempójú, alkotó, egészen modern nyugat stílu­sát, levegőjét, izét és parfümjét érez­ni. S a stílusnak, az Ízlésnek, a levegő­ben áradó hangulatnak ez a furcsa, sa­játos különös keveréke mindjárt az első órában megragadja az idegent, aki — nem csoda, ha úgy érzi magát, mint­ha valami raffináltan elkészített coc* tail-töl mámorosodott volna meg. A mai Bucureşti portréját igy lehet jellemezni talán a legkifejezőbben: egyesek, a főváros idősebb régivágásu bojárjai még kitartanak a hagyomá­nyok mellett. A fejlődés tempója azon­ban 120=as! Ilyen iramú fejlődéssel a régi Bucurestit, a múltat csakhamar benövi majd a jelen és a jövő s a régi hagyományokat a régi Bucureşti sajá­tos jellegzetességeit már csak mint ódon patinát fogja megőrizni felhőkar­colóinak házfalain az uj, a fiatal, a modern Bucureşti ... Amint a vonat az ötszázkilométeres ut után befut a Gara de Nord-ra, az uj, modern pályaudvaron állandóan lüktető zsibongásban, a nagy forga­lomban is példás rend fogadja az ér­kezőt. A másik meglepetés a villanyo­son éri az embert. Akkora utért, ame­lyet például Kolozsváron talán két át­szálló jeggyel lehetne megtenni, az utas mindössze négy^ lejt fizet. De ugyanígy van az autóbuszokon és az autótaxikkal is. Természetesen jaj an­nak a taxiutasnak, aki tanakodó, bi­zonytalan, vidékies viselkedésével ,,Mucsai vagyok!“ feliratú táblát akaszt a nyakába! Hát bizony azt egy kicsit alaposan megkocsikáztatja a so­főr! De melyik világvárosban nem használják a gépkocsivezetők ezt az internacionális trükköt? Szerencsére Bucurestiben legalább olcsó a taxi. És hogy mennek, hogy suhannak ezek az autók! Ezek a villanyosok, ezek az autóbuszok! Milyen halkan, milyen némán, milyen nesztelenül! Nincs autóduda. nincs csengő a villa­nyoson, csak a tűzoltó- és mentőautónak van szirénája. Az összes gépkocsijár­müvek hang nélkül, némán szágulda­nak a csendrendelet parancsára. Ott próbálná meg a tisztelt kolozsvári mo­torkerékpáros hangos kipuffogóval és vész-szirénával végigrobogni az utcá­kon ! Közel 15 ezer elegáns magánautó és taxi közlekedik Bucurestiben. Tessék elképzelni azt a fülsiketitő koncertet, ha nem volna csendrendelet! * ' —1 : Az utcákon, a lokálokban, a parkok­ban a román és francia beszéd mellett lépten-nyomon megüti az ember fülét a magyar szó. Rengetegen tudnak ma­gyarul. Ki többet, ki kevesebbet. Be­széltünk egy kereskedővel. Bentszii- sziiíött bucureştii. Azt mondta: „Kell kicsi mágyár is tudni!“ A közel egymilliós lakosságú Bucu­restiben egyébként, amint ismeretes^ hatalmas számban élnek magyarok. Nem hivatalos, de alighanem helyesen megállapított statisztika szerint a 150 ezret is meghaladja a Bucurestiben élő magyarok száma. Rendkívül kedves kép ragadta meg figyelmünket vasár­nap délután a Cismigiu-parkban. A ha­talmas, gyönyörű sétányok, a padok, az egész környék teli székely cselédlá­nyokkal és székely legényekkel. Sétál­nak, nevetgélnek, hancuroznak, táncol­nak olyan fesztelenül, mintha csak ott­hon Tolnának a falujukban. Köröttük zug, morajlik, hatalmas szín dobbanás­sal lüktet, zajlik a világváros élete... és ők, a kinienős, pántlikás kis székely cselédleányok ide hozzák ki, ide vará­zsolják vasárnap délutánonként a Cis- migiuba az ö kis falujukat, amelyet összekötött batyuval s egy kis elemó­zsiával a kezükben otthagytak, hogy kenyeret keressenek maguknak Bucu­restiben. I Szín etsimogatóan szép és kedves tarka sziget vasárnap délutánonként a Cismigiu, ez az egyébként is gyönyö­rű, óriási park Bucureşti szivében... A felsőbb tízezrek, az úri osztály korzója a Calea Victorián és a Boule­vard Elisabetán hullámzik, az impo­záns, gyönyörű, végeláthatatlan clios- séban pedig a kocsikorzók bonyolód­nak le. Páris levegője árad ebben a ne­gyedben. Elegáncia. Jólét. Vidámság. Az igazi nagystílű társadalmi élet. Amely itt kezdődik a korzón és a pa­zar lokálokban folytatódik. A lokálok­ban, amelyek csaknem mindig tömve Tannak. A politika? Az lejárt. A bucu­reştii polgár jelszava ma ez: jól élni! Persze, az anyagi eszközök is meg­vannak hozzá Bucurestiben. Nagy élet és — nagy pénzforgalom! A korzón és a lokálokban is fel-fel - hangzik a magyar szó. Itt is, ott is ismerősre talál az ember. A Boulevard Elisabetán levő „Highe Life“ caféres- taurant terraszán mintha csak Kolozs­váron lennénk, a Nevv-Yorkban. Tulaj­donosa régi. kedves kolozsvári ismerős. Étterme találkozóhelye az erdélyiek­nek. A pincérek között is előbukkan egy-egy kolozsvári arc, ami bizony egy idegen Tárosban jólesik az ember­nek. ^ . •» Kedves mozzanatot jegyeztünk fel az olasz—román mérkőzésről is: A közel 40 ezer ember befogadására készült hatalmas „Onef“-pá!ya üs ízes körtribünjei és állóhelyei zsúfolásig. Válogatott csapatunk hősiesen, maxi­mumra fokozott lelkesedéssel küzd, úgyhogy a szinte verhetetlen világbaj­nok olasz játékosok is elbámuinak. A több mint 30 ezer főnyi tömeg zug, morajlik. Tomboló lelkesedéssel buz­dítja a hazai csapatot. Az eredmény 0:0! A hangulat rendkívül fűtött és iz­gatott. Mindenki lélegzetvisszafojtva drukkol. Válogatottjaink sorozatosan tá­madnak, de az olasz kapus brilliánsan véd. S általában az egész olasz véde­lem sziklaszilárdan, óramű pontosság­gal dolgozik. Pillanatra elcsendesedik a lelkesítő ,,Haide Romania!“ kórus s az izgalomtól fojtott csendben vala­honnan a tribünről felharsan egy érces hnag. Az ismeretlen drukkoló ezt ki­áltja magyarul a pálya felé: — Tegyétek már be azt a gólt az olaszoknak! * Apropos — olasz—román! A mérkő­zés napján mindenki erről beszélt Bu­curestiben. A nagy sportesemény láz­ba hozta az egész várost. Mozgósítva voltak az összes jármüvek. S amikor vége volt a mérkőzésnek s a belátha­tatlan tömeg kiözönlött a stadionból, egy félórára szinte elakadt az egész forgalom. 1 Este megnéztük a „Luna Bueuresti- lort.“ A Kiselef f-chossé mentén, az egybekapcsolt tavak körül építette fel a „Bucureştii Hónap“ rendezősége a gyönyörű pavillonokat és különféle lát­ványosságokat. Hát ez, a szinte ten­gerré dagadt hatalmas tóval, a le<y- modernebbül megkonstruált fényhatá­sokkal tündért látvány! Édes, finom és sejtelmes tengerparti hangulat ömlik el a sétányokon. A rejtett fényekkel Magyarnyelvű láviralok cilán nem kell külön illetékei fizelni A Magyar Népközösség vezetőségének közbenjárására megvútloziatiák a távirati tariiát (KOLOZSVÁR, junius 19. A Magyar Népközösség vezetősége eljárt a ki­sebbségi minisztériumban a távirati tarifa megváltoztatása ügyében. Ugyanis az uj távirati tarifa külön szuprataxát ir elő a más, mint románnyelvü bel­földi táviratokra. Ennek a közbenjárásnak eredményeképpen a kisebbségi minisztérium értesítette a Magyar Népközösség bucureştii titkárságát, hogy a posta vezérigazgatósága intézkedett a tarifa sérelmezett pontjának meg­változtatása iránt. Jövőben a magyarnyelvű táviratokért nem kell külön ille­téket fizetni. Engedélyezték a XIL országos katolikus nagygyűlést Remény van az olvenszázalékos vasuíi kedvezményre is KOLOZSVÁR, juniius 19. ^ Az Erdélyi Katolikus Népszövetség •központja, miint a katolikus nagygyű­lés rendezősége, a szómba ! nap folyamán kapott telefon értesítésit, a Magyar Nepkö- zös-ség Központi Irodáján ól, hogy a bel­li gyminisz't-éni um 41.98S —1939. szám alaíft engedélyezte a XII. országos katolikus nagygyűlés megtartását Csíkszeredában és Csiksom- lyón junius 30., juÜus i-én és 2-án. Az engedélyt junius 16-ám postán iei is küldő t lék a osikszieredd prefektusára. A Mogyair Népközösség Irodájának bu­cureştii Titkársága egyben jelezte azt is, hogy az 50 százalékos vasuh kedvezmény megadása is kedvező elintézés alatt áH és csak napok kérdése, hogy rendezőség ezt is kézhez kaphass3. * A nagy érdeklődés, ami napróliniapra fokozódik, azt muteJtja, hogy az irdei ka­tolikus nagygyűlés fölülmúlja az eddigie­ket. Eddig 20 gyermekkórus jelentenie . be részvétedét, lami iooo-en felüli éneklő gyer" miektöm;f?geit jelent. Az ifjúsági kongregá­ciók Mária gyermekei szentén nagy tö­megben jelentkeztek, hogy Ősik Somlyón, az ősi Máriiai-kegyhelyekmél fejezzék ki hó- cLolanfeljes köszönésükét és tiszteletüket a Szüznlnya drain,t.. A felnőtt kat. híveknek nemcsak ezrei, hanem tízezrei jönnek a cs’ksomlyói kegyholyhez. Az idei kat1. nagygyűlés tartalmában is igen időszerű és fontos. A gyermekek megbecsülése és értékelése. A gyermek ünnepe, amelyet ünneppé 'avallott Krisztus kijel-emitése: „Ha nem lesztek olyanok, mint -a kisdedek, nem mentek be a miemy- nyek országába!“. A helyi rendezőség óriási munkáját nagybán megkönnyíti a helyi hatóságok minden tekintetben nemcsak udvarias, de segítő rrtagaltiauitása, is. A jelentkezés utolsó napjai I.smét-eliten fölhívjuk 'azoknak a figyel­mét, akik a 'nagygyűlésen szállást igényei­10 30 juni n * 2 0. megvilágítóil, klasszikusan zég o,z~ Iopcsarnokok és a hah ári) , nth z.tikiri fényben felderengő szökőkutak /rom- pás, káprázatos látványt nyújtanak. Kivilágított kis hajó é motorcsóna­kok sikfanak a vizen. Valahonnan ci­gányzene hangjait hozza ide a langyos juniusesti szellő. Az étteremben jazz- zenekar forró, halk, andalító tangót játszik. A parton szerelmes párok sé­tálnak. Minden csupa hangulat. Nyár- este. Szerelem. A lent és fent is nyitott hatalmas étterem zsufolásig telt. (Húsz szakács dolgozik állandóan a kony­hán.) Itt bankettezik az olasz és ro­mán válogatott csapat a nagy meccs után. A futballsztárok alig győzik adni az autogrammokat. Mellettünk egy fia­talasszony' és egy férfi is kis papirla- j pót és ceruzát szorongat a kezében. I Valószínűleg ők is autogrammot kér- j lek. Lopva belenézünk. Riola, Colaussi 1 és a többi futballsztár neve helyett , azonban ez a sor áll a papírlapon: „1939. Junius. A „Luna Bucureşti- j lor“-ban eltöltött hangulatos nyáreste ' emlékéül ...“ Ezt Írták rá. Aztán kicserélik a pa­pírlapokat. És összemosolyognak... j Valahogy igy fest ma a nyári Bucu­reşti portréja. Amennyit 48 óra alatt lehetett, lefotograíáltunk belőle. Este* 8 óra után kirobog a Gara de Nordró* gyorsvonatunk a nyári alkonyaiban. Aj nap izzóvörösen tűnik le a horizonton. Lassan szürkülni kezd. Mire a Kárpá­tokban járunk, már leszállt az éjszaka. Kicsit elbóbiskolunk. A vonat zakatol­va dübörög az éjszakában. Hajnali há­rom óra körül álmosan kinézünk azí ablakon. Még zűrzavarosén kavarog­nak bennünk a bucureştii emlékek: a= elegáns korzó... a Cizmigiu... az esti tóparti tündöklő panoráma... Valami kis állomáson Tesztegei vonatunk Se­gesvár előtt. Az állomás: Vanatori — Héjjasfalva! Istenem... itt, ezen a vi­déken született az apám. Hány nyári vakációt töltöttem itt gyermekkorom­ban. Ismerős itt minden __a hegyek, a lankák!... Amott kanyarodik az ut Udvarhely felé... A vonat áll, nem is szökhetett a mozdonyból kőszénper­nye a szemembe és mégis .. . meg keil egy kicsit a zsebkendővel dörzsölnöm Valami megfogja ilyenkor az ember szivét ... i. Nemsokára elindulunk. A kanyargó udvarhelyi ut iassan elmosódik a de­rengő szürkületben. S mi robogunk to­vább. Haza. Kolozsvárra... Gredinár Aurél. nek, hogy legkésőbb junius 20-ig jelent­kezzenek. Ez aizit jelenti, hogy junius 20"árt estig a jel-tinitkező levelének Csíkszeredába keti érkezni. Cím: Parochia rom. cat. Mer- curea-Ciuc. Semmiféle későbbi jelentkezést ai rend'zőbl'zc'tiság nem vesz figye.embr, sem kivétek nem tesz senkivel, A rcm. kat. Népszövetség központja: a Csíkszeredái nagygyűlés alkalmával társaS‘ gépkocsit indít. Utasai útközben felkere­sik a Székelyföld nevezetesebb fürdőig üdülői: is, mint Szovála, Székelyudver- hely, HangiUt'ürdő, Tusnád, Szí. Anina-tó, Gyiikos-tó, sl'b. Indulás juníuis 27-én, Vrsz- szaérkezés ju'Hus 6"án este. Jelentkezni le­het f. hó 22-ig a. Népszövetség Irodájában- (Sír. Kogalmioeanu 7.) naponta 11 és 1 óra közöt', amikor részletes felvilágosítás is kapható. M&gántíBZívíselok gyűlése KOLOZSVÁR, junius 19. Ismételten megemlékeztünk arról, hogy a szamostaríományi Magántiszt­viselők Céhe — a belső adminisztráció könnyebbé tételére — négy aiíagoza= tot, illetve szakosztályt alakit. Az első szakosztályt a kereskedelmi alkalma­zottak képezik. Ennek a szakosztály­nak alakuló gyűlését — miként arról beszámoltunk — folyó hó 20-án, ked=> den este 8 órakor tartják meg a Vas­munkás Otthon gyüLéstermében, Ca= tedralei = utca 7. szám alatt. A közgyűlés napirendjén elsősorban a szakosztály megalakulásának ügye és a vezetőség megválasztása szerepel. A megalakulás céljait román nyelven Geflea Nicodem, magyarul Metz Já- nosné tisztviselő tagok fejtegetik. A napirend további pontja a keres­kedelmi alkalmazottak igényeinek le- szögezése. Ennek keretében beszámol­nak a kereskedelmi alkalmazottak és főnökeik között folyamatban levő bér­konfliktusokról, Staubén Jenő és Kan- dél Ignác céhtitkár előadásában. A közgyűlést indiványok előterjesz­tésével fejezik be. v v ^ v »- - * ^ • 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents