Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-14 / 109. szám

/ 7 939 mí*ú i u s 1 4. DR. GEDEON ALADÁR: Ausztrália közállapotainak ^ tárgyalásá­nál három a up vető dolgot kell kiinduló­pontul figyelembe vénáid é« állandóan szem elolt tarlacii. Ausztrália, a .Legkésőbben fel- iedezett világrész, Cook (kapitány az 1700- as évek ’legvégén szállott partra s tűzte ki az angol zászlót'. Csak a közelmúltban ün­nepelték az ausztráliaiak magy ünnepségek keretében az első település 150 éves év­fordulóját. Ausztrália óriási kiterjedésű, terület majdnem olyan nagy, mint egész Európa (Oroszország kivételével.) Ezen az óriási területen nagyon .ritka a .lakosság. A 7 milliót alig ha adja meg az ausztrá- liaialk száma. Három főváros Bámulatos, hogy a gyér lakosság mit hozott létre ilyen1 riüvid idő alatt. Gyö­nyörű, modern nagy városokat, építettek. ELLENZÉK KKJH AUSZTRÁLIA Sydney — a világ egyik legszebben fekvő városa — igazi világváros, 1,200.000 la­kosa van. Lüktető kereskedelmi élett'd, fejlelt gyáriparra;!, gyönyörű, nagyszabá­sú, modern magán- és középületekkel. Melbourne közei 1 millió lakossal erősen rivalizál vele minden tekintetben. Ez a két nagy város fennállásuk óta ál­landóan féL-ékenykedett egymásra és mind ■a kettő igényt tartott', hogy ő legyen a fő­város. Az australia iák nagyon egyszerűen o doitták meg a kérdést. A két versengő nagy várostól egyenlő távolságban nagy­szabású tervek szerint felépítettek egy uj, modem fővárost: Canberra-t. A két em­lítetten kívül még van néhány számot­tevő nagyobb várow; Brisbane, Adataidé, Perth, New Castle és még néhány. Építettek nagykitetpdés'ü és télijeseii modern vasúti és országúti hálózatokat, •középületeket, isko ákat, egyetemeket, kór­házakat, amelyek .legalább is európai wzán- v on álon államiak. Az adott körülmények közte Itt >a. leg­több do gokat n.agy mértékben kelle’t megcsimáni. Hogy csak egyikét példát vrnh'tsek, Ausztráliában van a világ leg­nagyobb kiterjedésű öntöző-berendezése, 3 millió hold földet ichröz meg. Sydney­ben volt a vüág leghosszabb egyívű híd­ja, amelyet csak a eanframciskói, most épü­lő hid halad tűk- Bár az ausztráliai ipíir már ma is szá­mottevő és évről-évre erősen, fejlődik, mégis az országra nézve legnagyobb fon­tosságú .a mezőgazdaság. Ha a gazdának jól megy a sora, akkor jól megy a keres­kedőnek és az iparosnak is. A világ legiohb gyapjúja Érdekes megfigyelni, hogy milyen igazi angoll megfontoltsággal, alapossággal és az értékesítési lehetőségekhez való alkalmaz­kodással fej,feszt ették ki mezőgazdaságú- kai a>z első .településből kezdve napjainkig. Az e'.ső 'települőik állatokat és annyi gaz­dasági és egyéb szükségleti cikkeket hoz­lak magukkal, amennyit csak leteti. Hc$y az utánpótlás akadálytalan lehessen, gon­doltok valami olyan árucikkre, ame'iy az angol piacon könnyén eladható és nehéz­ség nélkül szállítható. Miután a juhok 'na­gyon jól fej őeltek az óriási legelőkön, leg­kézenfekvőbb volt juhokat tenyészteni. A trégi időben a juh busát nem Lehellelt kül­földre száikfami, otthon pedig a gyér la­kosság csak elenyésző kis részét tudta fel­használni a húsnak. Kitenyésztellek léhát egy olyan juhfajtáh amely nemcak a, világ legjobb minőségű gyapjúját növeszti, de a legdusabb gyapjúja is van. Később, amikor a .tudomány ha'adása folytán gazdaságossá váll a hús szállítása — a küön e célra berendezelt refrigerá- taros hajókon — kilenyésztetlék a legjobb, legizletes-ebb húst adó juhokat és bárányo­kat. És m'után mögt már a szarvasmarhák busát íLs leheteti szállítani, nagy gondot fordítottak a szarvasmarhatenyésztésre a a sajt és va>j termelésére. Mikor a sa.jl- és vajtermelésük nagyobb szabásúvá lelt, a savó és a sovány tej ér- t ékesítésére kifejlesztették a sertéstenyész­tési: iis. Ez szintén lényeges jövedelmi for­rás ma már. Búzatermésük a háború alatt és utá-n lelt a világpiac számottevő tényezője és ma versenyeznek az angol piacon Kanada, Egy esült1-Ali írnok és Argentinja búzater­melésével. r Az ausztráliai karakter Úgy a múltban, mint a jelenben céltuda­tos, következetes, tervszerű módon ment és megy végbe a mezőgazdaság fejlesztése. Együttműködnek az állam, a mezőgazda- sági iskolák és szervezetek, a magánintéz­mények. A lehető legnagyobb harmóniá- oan, egymást kölcsönösen segítve, támo­gatva, az egyetemes közérdekeket lartják szem előtt. Érdekesen fejlődött és alakult ki az ausztráliai nép egyénisége a helyi viszo­nyok folytán. A lakosságnak kb. 95 szá­zaléka brit szármaásu. Megtartották őseik szokásait, gondolkozását alapvető jellem­vonásként, de viszont, miután nagyjából olyan körülmények 'közé kerültek, mint az amerikaiak, amikor a nyugati óriási lakatlan .területeket telepítették be, kiala­kult .egy ausztráliai karakter, ‘amely sze­rencsésen tgyesiti magában a brit és ame­rikai nép jótulajdoinságainak nagyirészét anélküli, hogy akár az egyik, akár a má­sikhoz hasonló lenne. Közintézményeik, jogszolgáltatásuk, ál­lami berendezkedésük alkotmányos brit Töltőtollal* legnagyobb és legolcsóbb választéka az üiLLEftlZÉSí fcoayvoszfályában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Tel. 1199 alapon indult el és ma is nagyrészben megtartotta, az anyaország gondolkozását e téren, de viszont a.kalmazta intézményeit a helyi viszonyokhoz. Igen nagy hatással volt a közélet és köz- gondolkozás kifejlesztésére az airany. — 1849-bon nagykiterjedésü aranymezőket fedeztek fel. Ezer és ezerszámra özönlöt­tek az emberek Ausztrá iába. Sok esetben a hajók nem tudtak visszamenni, mert a kapitánytól az utolsó ha jós inasig mindenki e hagyta a hajót és az aranymezőkre tó­dult. A városok kiürültek, a lakosságot el­fogta az aranyláz és mindenki mont ara­nyat ásni. Otthagyták a hivatalokat, üz­leteket, gazdaságokat a csalogató sárga fémért. Az aranyláz elmúltával megnagyobbo­dott lakossággal és bő pénzzel újra hozzá­láttak a fé hehágyott mumíkáhoiz1 és gyor­sabb tempóban folytatták a közgazdaság kiépítését. Mindenki vállvetve velte ki a (részét a munkából. Az egyesített erők nagy eredményeket hoztak közgazdasági­lag és megteremtették: a világ legdemokra­tikusabb társadalmát. Ausztráliában az ember a legértékesebb. Nem azt kérdik, heg y mid van, vagy ki és mi volt az apád, hanem, hogy ki vágy te? Mi a belső ér- ’ék d? Nem tesz különbséget, hogy lord fia vagy-e, vagy rózsafán termettéi, ha tisztességes, megbízható embernek kimer­nek, társaságban, vagy közéletben egy­forma sziveden latnaik és megbecsülnek Bölcsőtől a koporsóig Természetes ''eredménye ennek a felfo­gásnak, hogy egyenlő kiinduló pontot akarnak adni mindenkinek az élet kezde­tén. A gondoskodás a csecsemő világrajöl- 4évei kezdődik. Minden gyérméik .születése atka mával az onya (bármilyen anyagi helyzetben, van, is) 5 fontot kap ajándék­ba. Ezt a gazdag anyák is kapják. Mihelyt az anyakönyvi hivatalban bejelentik egy gyermek születését, automatikusan kiutal­Udvariatlan vagyok Irta THURY LAJOS Főpróbán voltam nemrégiben két vagy három héttel ezelőtt, ami egy idő óta elég ritkán esik meg velem. Szeretek pedig a szünetben elálldogál* ni az előcsarnokban, elszívni egy ciga- rettát, meghallgatni úgy iéífüllel a zugást-bugást magam körül. Az ember elmondja tizenötször-huszszor, hogy tűrhetően jól van, ámbár lehetne vala­mivel jobban is, tudomásul veszi, hogy Maca borzalmasan fésülködik, úgy fél­szemmel, óvatosan meg is tekinti a ki- fogásolt Macát, elszomorodik, hogy Pistukának a torka fáj, nem tudott eh jönni és igy egész jól múlik az idő. Közben-közben az elöadásfélben levő darabról is esik néhány szó. Az elő­csarnokban meghallgatják az embert, bólogatnak a szavára, ellenkeznek vele, egyszóval úgy tesznek, mintha volna valami jelentősége a beszédének és az ilyesmi jólesik. — Régimódi ember vagyok, — mon- dóm például — bizony újításokkal nem tudok megbarátkozni. Ragaszkodom ahhoz, hogy aki ir, annak tegyen is valami irnivalója. Akinek nem jut az eszébe semmi, ne írjon. Nem kár érte. Ez olyan veszedelmesen hangzik, hogy senki sem mer ellentmondani, csak hümmögnek, bámészkodnak hoz- zá a velem egy csoportban állók. Csak egy asszony kapja fel a fejét és rám- villantja sötét szemének tekintetét. Csinos, fiatal, barna asszony az illető, nagyon hosszú szempillái vannak, nem tudom, valódiak-e, vagy mestersége- sek, de ez a legfeltűnőbb részlet rajta. Nagyon hosszú, vékony szipkából szív­ja a cigarettáját, ismerem, úgy látás­ból, hiszen valamennyien ismerjük egymást mi, főpróba-látogatók, de arról sejtelmem sincs, kicsoda-micsoda tulajdonképen. Felháborít, hogy nyil- vánvalóan érdekli a beszedem, tehát továbbfolytatom. Megdöbbentő, hogy minden lehető és lehetetlen alkalommal viccelnek. Min­den felforgató szórend viccnek számit, minden házasságtörési célzás szelle­messég. És benne van a darabban min­den vicc, amit három éven belül a film­írók kitaláltak. Hiába próbálom, nem tudok mulatni rajta. A hosszuszipkás, barna nő rámbá­mul. most már tudom, hogy határo­zottan ellenséges érzéssel, hiszen csak úgy szikrázik a szeme. Cigarettáját ki­rángatja a szipkából és a földhöz vág­ja, közben remeg a keze és a szája} széfé az idegességtől. Meglepetten fi­gyelek rá és csöndesebben beszélek tovább. I — Bizonyos mértéket a silányságban is be kellene tartani. Nagyon szép do­log, ha az efféle bohózat ostoba, de nem engedném meg, hogy . . . A hosszuszipkás hölgy hirtelen oda­lép közénk, megrázza a szipkáját, mintha csatabárd volna és rámförmed: — Micsoda beszéd ez? Magát kis­korában az asztal körül kergették, ha nem Goethét vacsorázott és nem álmo­dott Shakespeare-rel? Azért, mert egy darab mulatságos, még nem kell lepisz- kolni. Akinek nem tetszik, ne nézze vé­gig. Menjen haza! I — Bocsánat, — tiltakozom sértődöt­ten — ez itt magántársaság. Amit mondtam, nem nagyságos asszonynak mondtam. —- Ne mondjon semmit! — sikoítja önagysága és haragjában toporzékol. — Hallgasson, azt mondom magának. Haragomban, zavaromban elpirulok és élesebben felelek: j — Nagyságos asszonyom arra kény­szerít, hogy ugyanezen a hangon vála­szoljak. 1 — Nagyképü fráter! — tombol önagysága. — I4z ilyen embert meg kéne verni. j — Szíveskedjék elmenni innen, — mondottam felháborodva, mire meg- vetőleg végignéz rajtam, még egyszer megrázza ienyegetöleg a szipkáját, az­után odaszlszegl: ţ— Udvariatlan fickó. Szégyelje ma­gát. Ezzel elmegy, viharosan határozott léptekkel halad a nézőtér bejárai9 felé. TITKOS BETEGSÉGEK Téves előítélet — amely ellen mindig küzdenünk kell — ..titkos" betegségnek tekinteni a hugy és ivar-szervek, va­lamint a hólyag és mellékszerveinek megbetegedéseit. Ezen álszemérem súlyos és szomorú következményei — úgy az egyénre, mint a fajra nézve—uqyszolván kiszá­míthatatlanok. Mindenesetre sürgős intézkedésekre van szükség. PAGEOL a leghatásosabb húgyszervi fertőtlenítő enyhíti a fáj­dalmakat, megszünteti a folyást, teher- mentesíti a prostatát. PAGEOL azonnali megkönnyebbülést ad, használata energikus, tökéletes és végleges kikezelést biztosit. !€BüEá hatssos húgyszervi fertőtlenítő Kapható : gyógyszertárakban és drogérickba-i ják az ajándékot. Mikor a kis gyermek felcseperedik, in' gyen kisdedóvódába megy. Az elemi é.* középiskolák is teljesen ingyeneseik (iró-> szerek és könyvek is). Az egyetemeken ij olyan sok az ösztöndíj és olyan alacso­nyak a 'fandijak, hogy majdnem ingye- nesnek mondható az is. Az átlagember műveltségi színvonala nagyon magas. Nagy számmal vannak nyilvános ingyemikönyvtárak. Alig van ház, ahol ne volna rádió és igy a meg­szerzett műveltség továbbfejlesztésére na­gyon sok az alkalom. Az á lám gondoskodása nem ér véget az iskola' befejezésével. Gondol az állam ar­ra, bogy ha munkába lép a feánőtt ifjú, megfelelő keresete legyen. Megállapították minden vonalon a minimális napszámot, vagy hetifiz el est, a munkaórák szárnál, rendezték a műnk anélkülii és baleset bizto­sit ást, s'lb. * Miután a laikusság legnagyobb része sa­ját házában szeret lakni, olcsó kamat mel­lett építkezési segélyt kapnak az állami erre a célra alapított építkezési banktól és földvásárlásnál is segítik a megbízható, ar- ra érdemes embereket. Ha valaki elöregszik és nem tudja ma­gát fenntartani, .akkor 65 éves íkorábam aggkori segélyt kap az államól. Szóval a bölcső1 ő! a strig, mindenütt érzi a polgár a állam segítő kezét. De ugyanakkor gon­dosan ügyelnek arra, hogy ez a gondosko­dás ne menjen az. egyéni szabadság rová­sára, hanem minden vonalon szabadon érvényesüli!essen az ember. A polgár csak az állam segítő, de nem adakozó kezét érzi. s­Politikaiilag teljes 'egyenlőség és szabad­ság uralkodik minden vonalon. A vágyom- elosztás egészséges, kevés a nagy vagyon és nem számos a vagyontalan, osztály. Mi­után .alig van munkanélküliség és a mun­kások keresete meglehetősen magas, azok, akik csak kissé is takarékoskodnak és am­biciózusak, Igen könnyen emelkedhetnek az alkalmazotti állapotból az alkalmazó státusába. Sóik ország közáí apotáit ismertem meg 13 évi külföldi tartózkodásom ideje ■alatt. Merem állítani, hogy az átlagembernek seho sincsen olyan jó dolga, mint Ausz­tráliában. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Un irii. Vendéglősök! Cukrászdák ! Háziasszonyok JPapip szalvéta gyári áron az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrász- dáicark való negyedes fehér szalvéta ár*; 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. tások ha való egyszerű, fehér, e>aJckj»zot* *rélü 32X32 cm. nagyságú .$(? darab 12 lej. Mintás szalvéták Ízlé­ses összeállításban csomagonként már 12 leitől kexdve, Gyönj’örü zgurszalvé- íák 100 darab 25 lejért. '

Next

/
Thumbnails
Contents