Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-14 / 109. szám

▼ B L /. / V Z t K LUMUBUI Á HÉT VILÁGPOLITIKÁJA ENGEDMÉNYEK NÉLKÜL sti^'iUú^aiaaiHiü aaaKimaumm A* 'uróp fc-'/iiltscj.; váltakozó okai ki: Aut pillanatnyilag ikétséglelie-nül a Jen- v. ■ -német vita kérdése ál! elú'l'érben. 1/ jelenr au nyír, hogy ízűink* lenül iz- u ’la pótba r.V vő európai viszálv'kodás már e’ó érben szerepelt* de pillánál» y Ing 11 ál ű rbe került nagyszámú többi ok.ur meg* "kiírtnak 'tekinthetnénk. A «vagy kiilpol'i- rikai válság, méh’ több mint egy cv* -szün­teiciiii ’tombó Európában és kisugárzik <» röbbi földrészekre is. fekdézeR az e!m<W>- có háttérből is minden vitás kérdést, bar- mennyire is el voltak azok .temetve az ér' s eiiv.'^ülésük elé háruló nehézségek biro­dalmában. Legnagyobb veszedelmet rn'm ic* annyira ezek « vitás kérdések képezik, melyekre^ amü'it a rövidebb-husszabb ideig tartó békekorszakotk mulatják, végered* inénvbeai leher — ha nem is 'teljesen ki­elégítő — megoldást találni, hanem az :i szel temi és erkölcsi légkör, melyben ma a vitás kérdések tárgya Iára kerülnek. Mgyík nagy francia' lap idézi Bismarck In­re« mondását, melynek tcki.nl erb eveié lcr«” •s7.»,r.nlu a m 'í idők különösen kölelc/.nck, hogy: , 1Aki 'engedményekkel akarja ki olcgil-enni' ellenfeleit, a/, ennek a tervének megvalósításához .soha sem •Ich**: elég gaz­dag“. S az európai hangú! ;i ma valóban az. hogy engedményekről löbbé nem lehel sző egyik oldalról nem. ,,1939 májusában — mondják angol és fra.ncia részről —• gés/en más szelek fujdogáhiak Európá­ban,, mint 1S3X szeptemberében'“. Német és olasz részről viszont nagy szilárdsággal larövnak ki színién eddigi köveleléseik mellet: é-s ugyancsak nem hajlandók en­gedményeket lenni annak az irányzninak, me.ynck aj légköréi London és Páti« felől szeretnék megteremteni. A h italmi fron­tok között fennálló ellentétek továbbra is változatlan 'nyerseséggel állanak egymással szemben. Eltüntetésükhöz mindenekelőtt nem is annyira az ellentétek mögött á’’ló realitások, mint a hangulat és a légkör megváltoztatása volna' szükséges. Ha az •európai problémák elintézésére mnes más mód. mint, hogy 20 évenként' újabb világ­háborúk kövessék egymást, akkor, amint egy vox. francia miniszterelnök nemrég megállapito'ia, a tévedés veszélye 'nélkül meg lehel jósolni az emberiség mai civili­zációjának egész közeli elpusztít ásáL A vetu/.edelm s lejtőre jutott külpolitikai vi­ták intézőinek azonban. mintha' idejük se lenne -löbbé, hogy ilyen megfontolásokkal törőd jenéi:. Gsopu rlo.su ások és előkészü­letek 'továbbra is, /.inte kizárólag csak a nagy összeütközés 'lehetőségével számítva folynak tovább. A békéről szóló cégér!, melye.: minden- esetben ikifüggtwz'enek, ko­molyan szirtié senki sémi veszi többé. Pedig azok a vez''tő'á lamférfi-nk is, akik ma «/. ese­ményeket iányitják, tn nyomó nagy ré­szükben kétségtelenül a békét óhajtják. Ehhez óz. óhajhoz azonban a báf'or lépt" «i'ktőil vissza nem riadó 'ercmtő erőre is szükség volna, hogy föl lehessen tartóztatni a.< események sorsszerűnek látszó rohanását. A német-olasz szövetség A hét külpolitikai eseményeinek sorá­ban rendkívül jelentőség .illeti Ribbentrop báró német külügymini«/ tor és Ciaino gróf olíusz külügyminiszter milánói tárgyalását, mély a német és olasz nagyhatalom kö; zött formailag is politikai és katonai szö- .vekség megtöröm'ésére vezette. Az. uj for­rna lényegileg nem változtat Berlin és Róma eddigi viszonyán, melyről tengely alakjában is, nem műiden jog nélkül, is- méteLon nisgákapitohák az ilMékesek, hogy ‘ehörhete'tlöu'ül szóárd. A szövetségi forma fölvétele inkább arra szolgál, hogy véget vessen az ellentétes óddal reményke­déséinek és gyanít garasainak, melyek min­dig -ellenieteket próbáltak föléredezni a ten­gely két hattiallma között, valahányszor egyi­kük olyan tevékenységei1 kezdett, melyről vz£ hihették, hogy néni egyenlő mérték- bért szolgálja a tengely másik hatalmának érdekelt 'R. ilyen esetnek gondolták fran­cia részől *a Lengyelországgal szemben emteli német követelések kérdéséi, mellyel ■-lapcsokthnn már messzemenő ik-obináció* kat kockáztattak meg Olaszország kü-lö'n politikájának lehetőségétől. A milánói megegyezés véget vet ezeknek a kombiná­cióknak és az-eddiginél is szorosabbá ko- váo3o,.ja össze Némolorazágcxl és Olaszor­szágot. A Róma—Berlin csoportnak ez a belső megszilárdítása természetesen nem ■-örxénhötett meg anélkül, hogy a két halá­lom a napirenden lévő vitás kérdéseke! ; újra meg ne vizsgálta . volna és meg" [ egyezés«r jutott volna fölöttük. S vi* * tás kérdéseit között elsősorban minden bi­zonnyal a lengyel—német ellentét kérdése •szerepelhetett. _ Németországj ha most eb­ben a kérdésben újabb 'kezdeményezésre szánná rá magát, ami előbb-u’óhb való­színűnek látszik, akkor a Milanóban meg- szilárdi'tott német—olasz szövetség alap­jára állva fogja ezt tenni. Oak az a kér­dés, hogy miben fog áll'ani ez a kezdemé­nyezés. - . ; r- i • \'-r I . • ;-r VÁLTOZATLAN AZ ELLENTÉT LENGYELORSZÁG ÉS NÉMET­ORSZÁG KÖZÖTT Mert Hitler vezér és kancellár beszéde és Beck külügyminiszter válasza után nem igen lehet látni, ‘hogy melyik oldalról teen­dő engedmény utján lehet az ellentétet békés megoldáshoz vezetni. Német rész­ről ma a presztizsukérdéseknek különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak s már a veszélyeztet eh presztízs miatt sc-m való* «zinü, hogy hajlandóak volnának i-emon- d-ain-i LliSer április 28-án hangoztatott kö* ' ■ öleléséről, mely Danzignak <a német biro­dalomba való beolvadását kívánta. Beck kü.ügy miniszter viszont ügy-amilyen hatá­rozottsággal jelentette ki, hogy a szabad- város fölött jelenleg gyakorolt lengyel jo­gokról a varsói kormány nem hajlandó ^mondani. Ha a két állásponton, vagy zuk valamelyikén változtatás nem 'törté- ük, akkor vagy gyors és veszedelmes ki­él eződéshez vezet az ellentét, vagy külpo­litikai iövészárok-harchoz, amely végered­ménybe» szintén- az előbbi lehetőség felé vezet. Lengyel részről az angol és francia biz'icü-iékokra építenek, melyek Lengyel­os/íg -számára födélen védelmet Ígérnek minden erőszakos támadással szemben. SŐA bizonyos tekintetben ennél is 'tovább mennek, mert Beck külügyminiszter Oehor-szág eserén okulva, a nyugati hatal­mak által adott biztosítékokat úgy sze­rezte meg, hogy azoknak érvénybe 'lépése nem London és Paris megítélésétől, hanem Varsó megítélésétől függ. Az ango.1—lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés ugyan ín Lengyelországnak engedi át aimak eldön­tését, hogy éle térdeke it veszélyeztetve lát­ja-e, amely esetben Anglia és 'következcs- képen Franciaország is Lengyelország azonnali támogatására állanak készen. A varsói kormánynak tehát módjába áll, hogy a kölcsönös segélynyújtás mechaniz­musát a maga kezdeményezéséből — mi-n- deneseüre nem könnyelmű kezdeményezé­séből —- indítsa útnak. A franciák és an­golok részéről vállalt ez a súlyos föltétel bizonyos -ellentmondásra is talált az. egyes londoni és párisi körökben. A „Times“, mely annak idején egyik első képviselője volt a Prágával szembeni angol' tartózko­dás politikájának, a mostani német—len- gye elentétről írva, a műk hét végén meg­ába p&oiu, hogy „Danzig nem ér meg egy világháborút!“ Parisban Déar volt minisz­ter, aki a csehszlovák válság idején szán­tén nagyon tartózkodó álláspontot foglalt cl, most cz.e.n a címen Rt vezércikke1: .,Mourir pour Danzig?“. ,,Meghalni' Dam-- zigért?“ Ezúttal azonban n két 'kormány .sietett erélyesen leszögezni álláspontját a két­kedőkkel szemben. Chamberlain az alsó- házban Eden kérdésére kijelentet le, hogy az Ang in által Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségek tovább is fönaiál- lanak és nem változtak sem lényegükre, se terjedelmükre nézve. Daladü'r a francia köle ezettségv állal ás: 'fölt étien 'teljesítésére vonatkozólag sietett hasonló nyilatkozatot lenni. Chamberlain tegnapi nagy beszédé­ben még hozzá'teilc ehhez, hogy miRen borzalma* dolog voln-a egy európai hábo­rú, melyet azok hívnának ki, akik kétel­kednek Angliai és Franciaország kötelezett­ségvállalásának szilárdságában, amelyet pe­dig műiden körülmények közötr be fog­nak tartani. Hogy mindennek ellenére br izonyos kételkedés tovább is 'tapasztalható az augo' ér* francba kötelezettségvállalás feltétlen betartásának kérdésébe» és hogy ennek a kételkedésnek talán szerepe lehel a német kormány jövő lépéseiben is, az a nem is 'távoli múlt politikai tnpasz’alatni- ira-k tulajdonítható. i Siessen helyet biztosí­tani a ROYAL Mozgó­ban. Az összes eddigi dzsungel-filmeket fe­lülmúló világszenzáció A közönség Általános I óhajára 2 hatalmasrész g egy e őadás keretében 8 1 helyárral. Ilyent soha fl nem látott. Sajátérdeke, P hogy e filmet meanézze ^ Jungel Kölcsönös bizalmatlanság London és Moszkva között Az mngol—szovjetorosz megbeszélés egy külpolitikai és ktaionai megállapodás lét­rehozására 'továbbra is a'z európai válság •egyik legfontosabb momentumát képezi. A szovjetOro6zok tevékenysége az európai válságba», vagy visszavonu ása a válság további menetéből, döntő jelentőségű le­het a külpolitikái helyzet* további kialaku­lására, Aminl előre valószínűnek látszott, Litvinov bukását mem kell egyértelműnek tékán néni ezzel a1 visszavonul ássak. Úgy látszik, hogy Moszkva tovább akar 'tár­gyalni, azonban, Szitáin» gy ama kodásának megfelelőleg, erős biztasítékokait kivan ar­ra, hogy >a nyugati hatalmaik nem akarják a megegyezéssel a »émet erőt teljes egészé­ben Szovjetoroszország ellen zúdítani és ugyanakkor módját ejteni annak, hogy maguk a veszedelemből kimeneküljenek. Moszkvában ugyanis, még a müncheni megegyezés alkalmából, erős gyökeret vert a meggyőződés, hogy erz angolok és franciák a német hatalom egész dinamiz­musát kelet leié szeretnék levezetni és kü­lönösen m©g volnának elégedve, ha akár egyik hatalom a másikat pusztítaná el, akár mind a 'két hatalom elpusztulnia az cgvmás eleni harcban. Angliában viszomií nem. kevesen- vannak, akik »0ól félnek, hogy a szovjeloroszokka] való szövetség győzelmes háború esetén is Európa bolso yizálásához vezethet, A tárgyalások iá.*­I U J (t in ú 111 i l 4. Kitiinlelelt városi tisztviselők KOLOZSVÁR, május 13. A Hivat mos J. 'p t«’gn:ipi száma kö/li a május iQ-iki ünnepség alkamával ki :íi11'i i(tc Hkü«mcrcw*s és buzgó t. /'v:- solők névsorát. Ebben a névsorban a ko­lozsváriak közül I•. többen szerepelnek. A városj közigazgatás tis/tviselői közül pél­dául dr. Bab» Prifu, a pénzügyo^z.'ály k'i-váló vezetője, 'az igazságosságáról és pártatlanságáról közismert J areas Vasi é főszámvevő, Muri un Ghe-»rghe, a varr.': anyakönyvi hivat'1 «zolgája'.kész, pon os és lelkiismeretes vez-lője, Sad er joan, a városi főpénztár megbízható, komoly. pénztárnoka, vaarnin-i Scliceanu Gligorc, a várO'i adóliivand rol<-on«s/o:ivcs behajtási főnöke a Steaua Romanici lovagi kercszt- jé: kap’ák megbízható és Ic'kíiomeretes szolgálatuk e'ismérékéül M: lse Danila h-- ly-tces pénziárnok. Albu Jacob helyettes osztályfőnök, továbbá Suciu Joan, -a vá­rosház ismert ajtónállója é* Catana Sofron városházi gépkocsivczerő :t Serviciul Cre­dincios 111. osztályú keresztjét kapták meg. A kitünteteti 1]«”!viselők valamennyien régi és érdeme« hivatalnokai -a városnak, ugv, hogy erre nz elismerésre méltán rá­szolgáltak. A nyerskoszi és a gyomorbajok Mintegy -két óv tízedé valóságos- szektája alakult ki r: »ver'kosztosolauiík, akik azt líir. deiik, hogy az. emésztő szervi meglytegecLsek, "“öt az összes betegségek elikerulhetök é,- meg- gyógyi:thatók nyer.skoszlos ódietmóddal. Attól eltekintve, hagy ez az életmód borza-ztó ön- meglantó/.tia/tá‘t kíván, a iker nem százszá­zalékos. Íme, mit ir dr. Vasicea József, Tar- gu-Mnres, Str. Stefan cel Mare 14. „Minthogy tűz éve követem <a nyerskosz- to.sok tanácsát, husi ma cCm eszem. Valóban meg'Z'abaidullam nagj-on. sok. szenvedéstől, ozonljan -ideges gyomorbajom nem múlt el. A szigorú étrendtől való legkisebb eltérés is fájdalmakat. Szédülést, görcsöket okozott. F.l’cnhcn: k t üveg Gastro D. elfogyasztása után. teljesen megszűntek emésztőszervi pa­naszaim. nem érzek sem szédülést, sem gör­csöké! . Weges gyomorbajomból tökéletesen kigyógyultam. Nem -mulaszthatom el kije. leíniteni, hogy tökéletesen meg vagyok elé­gedve az elért eredménnyel. A gyógyszer há­lása igazán meg’epő. A ..Gastro D.“-kezelés törhetetlen hive vagyok és meg vagyak győ­ződve arról, hogy ez a gyógyszer az összes emésstőíteer-ti betegségeiknél, eddig soha next tapasztalt, kedvező hatás.t fejt ki.“ A fenti sorokhoz erem kell kommentár. Ga- ro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán niegrendelJiető 135 lej utánvét mel’ett: Császár E. gyógy­szertárába fi Bucureşti, Calea Vicíoniel 124. su&ágát fő'eg a bizalomnak ez a mindkét részről fennálló hiánya- magyarázza' meg- Viszmnt kétségtelennek látszik, hogy az angol és francia kormányok 'túl akarták ren»i magukat ezen a bizalmatlanságon é« ahhoz, hogy a mai válságban megállják a helyüket, föltétlenül szükségesnek látják a megegyezést Sz-ovjetoroszorországgal is. Bizonyos jelek arra mutat»ajk, hogy -az erőben bizatimatían- Sztálin szintén ilyen álláspont felé hajiak. Chamberlain pár nap 'előtti kijelentésébe» igyekezett ejoszlatni -a szovjetorosz. bizalmatlanságot. Halifax külügyminiszter pedig valószínűleg Géni­ben fog személyes tárgyalásokat folytatni Putcmkinnel, a szovjet külpolitika- helyet­tes vezetőjével, A kérdés még mindeneset­re a 'tárgyalások stádiumában van. Hogy ez a stádium 'különböző hatalmi arcvona* fak meg-kélése szerint is- különböző lehe­tőségekre ad alkalmat, azt mi sem bizo­nyítja inkább, mint hogy Moszkvát ma Berlinben meglehetősen kesztyűs kézzel kezelik, sajtóm agyarázato lóban Molotov uj külügyi népbiztos elien- alig hangzik el támadás, sőt Litvauov bulcását is aránylag kiméleteseu komjn'entállák. Hitler pedig, -egész kivéhej-esen, említést sem tett utolsó beszédében a Rzovjetoroszokjról, akikről pedig aligha változtatta meg az eddig még minden beszéde alkalmával erős támadá­sokban megnyilvánuló véleményét, —s­Kedvező a közegészség­ügyi helyzet Kolozsváron KOLOZSVÁR, május 13. I A városi főorvosi hivatalnak nincs va* 1 Járni sok munkája. A város közegészség- ügyi he yzete rendkívül kedvező. Talán már évtizedek óta n-m. volt olyan kevés fertőző betegség májusban, műit most. Járványok nincsenek, de viszont a halál' ese ek száma igen- nagy, ennek az a ma* SZÁMOS NŐI BAJNÁL -gyakran igen nagy megkönnyebbülést szerez reggel éhgyomorra cgv fél-pohárnyl természetes „FERENC JÓ ZSEF“ keserű'viz azáltal, hogy a belek tar­talmát gyorsam felh'igitja és- eikadálytal-anui -kiüríti, azonkívül pedig az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. Kérdezze -meg orvosát. gyarázata, hogy ilyenkor, tavasszal és ősz szel -több a halálozás, mint az év többi szakaszaiban. Hogy járványos betegségek nincsenek, -főkép annak köszönhető, hogy d'f* téria és vörheny ellen már beoltották az összes gyerekeket. A gyerekek egészségért a városi orvosi hivatal rendkívül nagy gondot fordit s már most megtették az 'előkészületeket a lombi nyári gyermek- üdülőhely megnyílására. A nyaraló juÜu-s 15-én nyílik meg és két turnusban 23c— 230 fiú és leánygyermek kap itt elhelye­zést. NŐI RUHA éS lvAftáT>KOSZTOM« LAPOK A TAVASZI SZEZONRA fey- nagvbb vÜM^féSdnn az EJLLKiNZ&K KÖN YVOSZTÁLYÁ CAN CloJMC^XS^ iváfi Piaţa ţemrji kap hatók 5 ^

Next

/
Thumbnails
Contents