Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-12 / 107. szám

ellenzék 1 939 tai!ut 12. /.. HUE (so»JiltiU cikkünk folytatásti) « les s litovitnnak, do no in változtatott \ .iltulane, mcgállapitásáu, liogx a Vatikan diplomáciai utou végzett bő kilo tevékenységé nagyban hozzájárul a feszültségnek utolsó napokon ére/ lioto enyhüléséhez. Közeli megoldás le iietoségéröl a nemet—lengyel ellentét ben meg egyik forrásból sem tudósí­tanak ugyan a táviratok, a párisi es londoni sajtó szerint azonban ez az el­lentét, legalább pillanatnyilag, nem le nyeget kirobbanással. A diplomáciai Iá tógái ísok, melyeket külpolitikai körök állandóan nagy figyelemmel kisérnek, az utolsó két napon is tovúbbiolytak. Pál jugoszláv régensberceget nagy s/i- vélyességgel fogadják Olaszországban, ahol a jugoszláv államfő, k iii ügy mi nlsztere kíséretével sorozatos tanács­kozásokat tart az olasz uralkodóval és Olaszország vezető egyéniségeivel. Go­ring porosz miniszterelnök hosszabb olaszországi tartózkodása után haza­felé vezető tengeri utján ma érinti Va­lencia spanyol kikötőt, ahol —egy Ber­linből érkezett Rador távirat szerint — személyesen hívja meg Franco tábor­nokot. hogy látogasson Berlinbe. Fran­co, bir szerint, júliusban tesz eleget a meghívásnak. Potemkin szovjetorosz külügyi népbiztos Törökországból visz- szatérőben tegnap Varsóba érkezett, ahol Beck külügyminiszterrel tárgyalt. Potemkin, akit az újságírók kérdések­kel ostromoltak meg, nem adott felvi­lágosítást tárgyalásai mibenlétéről. Ugyancsak Varsóban folytatott tegnap megbeszélést a Litván hadsereg főpa­rancsnoka, Rastikis tábornok is, nkjt Beck külügyminiszter is teán látott vendégül. I CHAMBERLAIN A LONDON ÉS MOSZKVA KÖZÖTTI TÁRGYA­LÁSOKRÓL Az Angolország és Szovjetoroszor- szág között folyó tárgyalások körül kezd feltisztulni a tárgyalásokat rej­télybe burkoló köd. Litvinov bukásá­nak okáról még mindig nem került megbízható magyarázat forgalomba, az a föltevés azonban, hogy a volt szovjetorosz külügyi népbiztos háttér­be szorulása az angol—szovjetorosz tárgyalások megszakítását is jelente­né, tévedésnek bizonyult. Moszkva ré­széről ismételten biztosították az an­gol kormányt, hogy a moszkvai kiil- iigyek vezetésében történt változás nem jelenti Szovjetoroszország eddigi külpolitikájának irányváltozását is. A londoni kormány közben átadat! Moszkvában válaszát Szovjetoroszor- szagnak mult héten tett indítványaira. E válasszal kapcsolatban, melynek tar­talmát a Reuter-ügynök)ség nagy vo­nalaiban közétett, ^ moszkvai hivata­los TASS-ügynökseg viszont olyan közlést hozott nyilvánosságra, melyet Londonban félreértésnek tartottak, amire az angol kormány tegnapi mi­nisztertanácsán elhatározta, hogy a ta­nácskozások körüli hallgatást fölfüg­geszti, Halifax külügyminiszter azon­nal érintkezésbe lép a londoni szovjet nagykövettel és Chamberlain minisz­terelnök az] alsóháziban félreérthetet­len nyilatkozatot tesz a kormány ál­láspontjáról. Ennek az elhatározásnak megfelelőleg Halifax lord tegnap Ma­isky nagykövetet, akinek kérdésére, hogy a létrehozandó megegyezésben nem merülhetnekre fel olyan körülmé­nyek, melyek esetén a szovjet kormány háborúba való beavatkozásra lenne kö­teles Anglia, vagy Franciaország se­gítsége nélkül, kijelentette, hogy az angol kormánynak nincs ilyen szándé­ka. Chamberlain miniszterelnök pedig az al/sóház tegnapi ülésén nyilatkozott hosszasabban erről a kérdésről. Kije­lentette, hogy az angol válasszal kap­csolatban Moszkvában közzétett nyi­latkozat nyilvánvalóan a londoni kor­mány álláspontjának téves értelmezé­sén alapul. Az angol kormány — mon­dotta Chamberlain — meghatározott kötelezettségeket vállalt egyes keíet- eui ópai államokkal szemben anélkül, hogy Szovjetoroszországot fölkérte volna, hogy csatlakozzék a kötelezett­ségvállalásokhoz, mert ez bizonyos ne* hézségeket okozott volna. Ezt követő- leg azonban indítványozta a moszkvai kormánynak, hogy a maga részéről szintén tegyen a londoni kormánnyal megegyező nyilatkozatot olyan érte­lemben, hogy ha Franciaország és Ang­lia sgy vállalt kötelezettségeik végre­hajtása esetén ellenségeskedésbe ke­rülnének, a szovjet kormány jelentse ki hajlandóságát arra, hogy segítségükre jön. Moszkva ezzel majdnem egyidejü>- ;eg még összefoglalóbb, de merevebb tervet indítványozott, mert súlyos ne­hézségeket támasztott volna. Az angol kormány válaszában rámutatott a ne­hézségekre és bizonyos módosításokat lelt ez első javaslatán. Világosan ki­fejtette, hogy nem kíván Szovjetorosz­ország részéről olyan kötelezettséget, mely bármi tekintetben független vei* na attól, hogy Nagybritanniu és Fran­ciaország keljesili-e vagy sem a be­avatkozásra vállalt kötelezettségeit. AZ ÉSZAKI ÁLLAMOK TÁVOL- TAR FIÁK MAGUKAT MINDEN \ 1ATALMI CSOPORTOSULÁSTÓL STOCKHOLM, május n, (Rador.) Az tWaki állam«'1!' (t lek ez leiének végén ki­adom közlemény s/cróii az északi á Mám ok kiilügvmuiL-yten'i kijt'kutekék, hogy min: eddig is. lávoj tartják magukat műiden haialuu csoporttól» mely Európában, ala­kuUi.tlna. Háború cseléit mindm lehetőt megtcv/iiek a viszályba keveredésük clikc- ■riikW-ir. Megvizsgálták, hogy országaikra méz ve jó voinic, ha megnemtámadási paktum bum vennének részi. A tanácsko­zás eredményét i kérdéses országok jóvá* hagyása elé terjesztik. NAGY MELEGSÉGEK FOGADJÁK KOMÁBAN PÁL JUGOSZLÁV R É GEN S H ER C E GET BELGRAD, májú« it. (Rador.) Pál régenshcrcegct Rómába erk**vc-sekor az olasz király cs császár fogadtól, aki mrg­üleée a herceget, majd bemutatón a ki* <i ály'iié'császárnénaik, aki Olga hercegnőt .szinten öleléssel üdvözölte, Pál régons'hcr ccg ezután szendét tartok ;v kivezényelt diszs/d/ad fo.Wt, majd a menet a pálya udvarról a Quirinalba menü ahol római tartózkodásuk alatt vendégül látják a her­cegi párt. KÓMA, május ii. (Rador.) Kevéssel « Quirinalba érkezése után, Pál jugoszláv rég'-nsherecg fogadta Mussolinit és Ciao" grófot, akikkel tíz percig beszélt. ii óra 4 5 perckor a régcnshcrceg Markovics kül- ügymin'twzler kíséretében koszorút helye­zet'! el az lsm«ret»len Katona sírján. KOLOZSVÁK, május 11. I.apunk inás helyén beszámoltunk arról, hogy Őfelsége, a király aláirt a, az uj törvényhozásról szók) rendeleHürvényt- A törvényről del el már meg is jelent a, hivaitalos lap legutóbbi számában. Az Elilomzék teljes terjedelmében fog­ja közölni a váiaszbá»si törvényt, amely­nek első részét j|j adjuk: 1. A nemzet képviselete a képviselő­házból és a szenátusból áLl. 2 A képviselöháznak 258 tagja lesz. A képviselők száma kerületek és fog­lalkozási kategóriák szerint van megálll»,- pitva a mellékelt tablóban, amely a je­len törvénynek kiegészítő része. 3. A kópviselőválasztás titkos, kötelező és kifejezetten egyhuzamban történő sza­vazás utján történik kerületenként Ti­zenegy szavazókörlet van, minden tarto­mány számára egy, valamint ezenkívül egy az ország fővárosa számára. A szavazási kerületek központja a mel­lékelt tablón kijelölt ítélőtáblákon ran. A mandátumok hat évig érvényesek. 4. Képviselővé választhatók azok: a) akik román állampolgárok; b) aíkik polgárjogaik birtokában várniak, be van­nak irva a kerületi választási listába és abban a foglalkozási ágban, amelyet képviselnek; c) lakhelyük van Romániá- ! bau. Nők nem választhatók képviselők­nek. 5. Szavazató joga van a képviselővá­lasztásokon mindazon román állampolgár nőknek1 lés férfiaknak, akik eleget tesz­nek az alábbi feltételeknek: a) Betöltötték a 30 évet; b) Írástudók; ( c.) ténylegesen foglalkoznak az alábbi i három foglalkozási ágak valamelyikével: ! 1. Földművelés és kézmüvesipar. 2. Ipar és kereskedelem. 3- Szellemi foglalkozás, d) Nem választható az. aki a jelen tör­vényben megjelölt méltaHansági és at- kalmaJÜansági okok valamelyike alá esik. 6. A szenátus a király által kinevezett szenátorokból, jogszerinti és választott szenátorokból áll. 7. A király által kinevezett szenátorok meg ke'.!’ feleljenek a jelen törvényben megjelölt általános választhatósági felté­teleknek. Számuk 88, azaz éppen annyi, mint a választott szenátoroké. 8. JogszeriLnti szenátorok állami és egy­házi méltóságaiknál fogva: a trónörökös, amennyiben 18-ik életévét betöltötte, a ki­rályi ház nagykorú hercegei, az ország pátriárkája és me t rop aUlái, az locrtodox és görögkatokkus egyházak püspökei, amennyiben az ország törvényei szerint lettek megválasztva, aiz állam által elis­mert egyházak fejei, minden vallásfele­kezetnél egy, amennyiben az állom törvé­nyei szerint voltak megválasztva és egy­házukhoz több, mint kétszázezer hivő niatrtőziik. Jog^zérinti szenátorok ajzok is, akiket a 192G. évi március 27-én kelt választójogi törvény alapján, 1938 feb­ruár 27-ig neveztek ki. 9. A választott szenátorokat kötelező, titkos választás uitján egyenkénti jelöléssé!' választják. Az ország össze« választói egyetlen választókerülethez tartoznak, melynek székhelye a bucureştii ité’őtábla. A választásra kerülő szenátorok szánra 88. A mandátumok elosztását a törvényhez csatolt kimutatás tartalmazza. 10. A szenátusi választásokban 'az aláb­bi feltételekkel rendelkező nőik és férfiak választhatók: a «román állampolgárság, be­töltött 40 éves élötkor, a választó a pol­gárjog ok gyakorlatában! kell legyen és me­w a névjegyzékben fel keit legyen tü«- tetve, abban a kategóriában*, amelyben s/.jva/akál gyaikinolja. S végül Romániá­ban kel,1 lakjon1. 11. Szavazati joggal bionak azok a fér­fiak és nők, akik román állampolgárok, 30 éves életkorukat betöltötték, irni, ol­vasni tudnak, a szavazásra nem alkalmat­lanok és nem mélcaiMainok és a jelan tör­vény 5. szakaszában mogjelöttt valamelyik kategóriához tartozik. És pedig tagjai ■a mezőgazdasági kamarának, a mezőgazda- sági, szőlészeti és más egyesületeknek ó« szindikátu^okmak, melyek elismert jogi sze­mélyiséggel birnak. Tagjai valamely mun- kakamarának, munkás, magántisztviselő, vagy iparos-céhnek. Tagjai valamely ke­reskedelmi és iparkamarának, az elismert jogi személyiséggel bitó kereskedői „Sfa- itul“-oknak, tagjai a tanítók egyesületé­inek, a középiskolai tanárok, az. egyetemi professzorok egyesületeinek, a lelkész-szö­vetségnek, a mérnök, épi'csz, orvos, állat­orvos, gyógyszerész, ügyvéd-szövetségnek, vagy az irók, vagy művészek szövetségé­nek. 12. A jogszerünti mandátumok meg­szűnnek, ha a mandátum alapjául szolgaó jogcím megszűnik, vagy a szenátor arra méltatlanná válik. A kinevezőin és válasz­tót: szoná orok mandátuma 9 év alatt jár it . A választott szenátorok mandátumait 3 évenként megújítják. Eccból a válasz­tott szenátorokat, abc sorrendbem, három egyenlő számú sorozatba osztják. 13. A választási ilistákait minden év ja­nuár havában átvizsgálják és az illetékes járásbírósághoz1 jóváhagyás végeit beter­jesztik. Mindazok, akiknek a je.én törvény alapján választói joguk van, január 1 —15 között évenként egy bizottság élőt: jelem­nek meg. A bizottság tagjai a városokban a primár, secretei’, rendőrség főnöke és <a kincstár kiküldöttje, faluban primár, jegy­ző, csendőrőrsparancsnok és a pénzügy- igazgatóság kiküldöttje. A bizottság előtt 0 szavazók listájába való fedvélteit szóval is elő lebe! terjeszteni s ugyanakkor a bízó­in ybékákat is 'elő kell 1 erjeszteni. A vá­lasztói jegyzékeké1! 0 primárián és <a járás- bíróságon 10 napra kifüggesztik. Az érde­keiek Írásban vagy szóval kctníesációval élhetnek és a járásbíróság 0 jogorvoslat tárgyában három nap alatt köteles hatá­rozni. A szénáitusi választói-jegyzéket a parlamenti névjegyzékekre vonatkozó ren­delkezések értelmében állítják össze. Az illetékes ítélőtáblához terjesztik fel jóvá­hagyás végett a névjegyzékeket, a (név­jegyzékekéit a (törvényszéken és a Telő- táblán kifüggesztik. A jogorvoslatok tár­gyában az ítélőtábla fog határozni. A itörvény további részében az alkal- matlanisági és érdemiéi ön s égi okokkal fog­lalkozik, melyeket lapunk holnapi ssargâ- batn köziünk. , Hogyan történik a választás A választójogi ^Örvényhez csatolt kimu­tatásban megjelölt Ítélőtáblák mieJilett a parlamenti választások részére egy-egy vá­lasztási iroda nyílik, melynek az ítélőtáb­lái íőelnök, illetve ‘távolié!ében ennek he­lyettese lesz a vezetője, aki mellett 'egy sorsolás utján kijelölt táblabiró fog mű­ködni. A határozat okait ‘az elnök, illetve helyettese saját név ebem bocsátja ki. A vá­lasztási iroda hatáskörébe tartozik: a je- ilö v> 'nyilatkozatok elfogadása, a válasz­tási helyek kijelölése, a választási szekciók között a választási névjegyzékek ,,Buletin“ kiosztása és ezeknek kinyomtatása, az eredmény összeadása és kihirdetése, 0 megválasztsáról .szó ó igazolvány kiadása, a jogorvoslatok elfogadása és elintézése, felügyelet a választási helyiségekben é-, a váhszdási kerület összes szavazásra kijelölt zónáiban. A jelölés elfogadását személyesen. Írás­ban kríll a kerület választási elnöke előtt ismerte tűi. Ugyanakkor a jelölt köteles igazolni, hogy a Nemzeti Újjászületés Frontjától meghatalmazása van és fel van véve a választók névjegyzékébe. Ezt a nyilatkozatot a választás dőtt legalább 8 nappal kell ®z elnök előtt aláírni. A szenátusi jelölést ugyanüyen formák kö­zött, a bucureştii ítélőtábla főelnöke előtt kéül elfogadni. ’ A partatmenti választás céljából a ke­rületeket választási szekciókra lehet ősz-, tárni, melyek a járásbíróságok működési területének felelnek meg. A helytartóság székhelyén lévő ítélőtáblák főéi nőké más beosztást is rendelhet a járásbíróságok területén. A szenátusi választások céljából sza- vatzókerületeket szerveznek a jelen tör­vényihez csatolt kimutatásban megjelölt ítélőtáblák mellett. A szavazást birák vezetik, akiket sors­húzás utján az Ítélőtábla fő elnöke .jelöl ki. A bíráknak bírósági tisztviselők fog­nak segédkezni. j A VÁLASZTÓ TESTÜLETEK A törvény 73. szakasza elrendeli, hogy a jelen törvény megjelenése után számított három napon belül a 11. sza= kaszban felsorolt egyesületek, iestüle» tek vagy kollégiumok kötelesek a bu = curestii ítélőtábla föelnökének benyúj­tani alakulásukról, megszervezésükről és működésűkről szóló összes irataikat. A bucureştii tábla föelnöke legké’ söbb két napon belül határozni fog, hogy melyek azok a tényleges, vagy jogi egyesületek, amelyek a törvény 11. szakasza alá esnek és amelyek tagjai jogosultak jelölni és választani a sze­nátusban. 1 Az egyes foglalkozási ágak kollégiu* mai, vagy a törvény szerint megala = kult testületéi mellett nem vesznek fL gyelembe hasonló egyesületeket. A 74-ik szakasz leszögezi, hogy je* len törvény életbeléptetésétől számí­tott 5 napon belül a szavazók névjegy­zékét össze kell állítani és 10 napon belül lehet a jogorvoslatokat előterjeszt teni. I A törvény teljes szövegét lapunk holnapi számában közöljük. MIKOR LESZNEK A VÁL'ASZ­1 TÁSOK? A törvény alapján őfelsége elren­delte: 1. A képviseiőház tagjainak megvá­lasztására a képviselőtestületeket 193Ö juntos elsejére hívjuk össze, a szená­tus tagjainak megválasztása 1939 jú­nius 2=án lesz. 1 2. A törvényhozó testületeket 1939 junius 7=re hívjuk össze. 3. Megbízzuk miniszterelnökünket jelen rendelettörvény végrehajtásával. * ORVOSI HÍR. Dr. Popa-Radu orvos nőgyógyász átköltözött a Carotinadér 3. szám aţâ (a Barátok-temptomávaf szem- ben, óvár). Rendel délután 3-tól fél 7-ig. * AZ INGATLAN ELLENŐRZÉSI TÖR­VÉNY 9. paragrafusa alapján, a lakré­szek számozott táblával látandók el — Ezen táblák zománcozott, szabályos, tar­tós kivitelben Boros papirkereskedésében, C. Reg. Férd. 2-, beszerezhetők, _________ Ellenzék R. T. „Concordii snüintéze (ének nyomass* Sérv, Cenz. C, VE A, Cluj. BUN DE IMPRIMAI Megjeleni az uf választási törvény Junius L én és 2 .-án lesznek a képmselö és szenátor választások

Next

/
Thumbnails
Contents