Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-13 / 108. szám

Szerkesztőaég és kiadóhivatal: Cluj, CeJcu Morilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duca. No, 8 F«ókkiudóhivataJ é6 könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 ÉVFOLYAM, 10 8. SZÁM i&mmasmmtzssziBBzmssi ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROIS LÁSZLÓ ■nES9SSa9UHBB9MEI SZÓMBA T Kiadótulajdonos: PALLAS ^ E= Törvényszéki hjsbromozísi szám: 39. (Do*. Ztofi 1938. Trb, Gluj.) Előfizetési árak: Havonta &<>- negyedévre 240, félévre 4®3 egész évre gSsy-p-L aMBumiiiiiiinniwiiw»» mim iniiwr-^in CLUJ, 19 3 9 MÁJUS 13. CHAN LAIN matt negri bmszéábm az angol kormány külpolitikáiét il&ngUa sem fegyverkezést, sem gazdasági téren nem akar Németország iölé kerekedni“. — „Bnnzi? kérdésében minden erőszakos föllépés elodázhatott Banal fegyveres összetűzéshez vezetne“. — „Franciaországnak és Angliának visszavonhaiallan elhatározása, hogy adott szavakat beváltsák** Ai€iißnsl-iifiifi€l wîii gésa és Berlin szerin! nem mérgesedett el enu- iiilra, iiogij nemzetközi értekezlet összehiAs&ra volna szükség A nemzetközi feszültségben tegnap jelentett enyhülés tovább tart. Az ese­mények menetében különös változás, mely az enyhülést megbizhatóan indo­kolná, továbbra sem történt, de az ál­talános hangulat kétségtelenül enyhü­lésre mutat. A német—lengyel ellentét ügyében változás nem történt, a len = gyelek szilárdan kitartanak eddigi ál­láspontjuk mellett s a helyzet tovább­fejlődése Németország kezdeményezé­sétől függ. Errevonatkozólag Cham­berlain tegnapi beszédében leszögezte, hogy Anglia csak a békés változtatás lehetőségét hajlandó elismerni Danzig kérdésében, minden erőszakos' lépést a lengyel függetlenség veszélyeztetésé­nek látna, mely elodázhatatlanná tette számára is a fegyveres összetűzést. A Xíí. Pius pápa által ebben a kérdésben tervezett Öthatalmi értekezlet hírét, melyet tegnap megcáfoltak, a hírügy­nökségek és a nyugati sajtó továbbra is fenntartja. A cáfolatot annak tulaj­donítják, hogy a pápai indítvány, mely­nek érdekében a vatikáni diplomácia az érdekelt fővárosokban előzetes lé­péseket tett, visszautasításra talált volna Berlin részéről. A londoni „Daily Mail“ szerint a Szentszékhez befutott jelentések szerint Olaszország ugyan- akkor elfogadta volna az indítványt. Viszont ugyancsak az angol „United Press“ jelenti Rómából, hogy mind Né­metország, mind Olaszország elutasí­tották az öthatalmi konferencia tervét azzal a reménykedésre jogot adó indo­kolással, hogy a lengyel—német vita nem mérgesedett el addig a pontig, mely egy ilyen sürgős értekezlet ösz- szehivásáí szükségessé tehetné. A nem­zetközi helyzet igy pillanatnyilag me­gint a várakozás stádiumában van, melyből azonban minden újabb erélyes kezdeményezés, egyik pillanatról a má­sikra, megint az izgalmas feszültség légkörébe sodorhatja. Az egymással szembenálló arcvonalak álláspontjuk­ból és követeléseikből nem adtak föl semmit. Angol részről változatlan szí­vóssággal folyik az erőfeszítés a szov­jetoroszokkal való megegyezés létre­hozására. A Törökországgal folytatott angol tárgyalások, hír szerint, már tel­jes megegyezésre vezettek és csak a megegyezés ratifikálása van még hát­ra. A Reuter-ügynökség jelentése sze­rint az ankarai parlamentben már ma közölni fogják a kölcsönös segélynyúj­tási szerződési megkötését a két kor­mány között. E megegyezéssel kapcso­latos német álláspontra jellemző a „Deutsche Diplomatisch Korrespon- denz“-nek tegnap megjelent cikke, mely a Rador közvetítése szerint han­goztatja, hogy á tengelyhatalmak bé­kében akarnak élni Törökországgal, azonban minden olyan kezdeménye­zést, mely a békéhez szükséges össz­hangnak és együttműködésnek megza­varására törekszik, ellenséges gesztus­nak vesznek, „magára vessen tehát az a hatalom, amely ennek köy^tjcezitté- nyeit kiprovokálja“. Chamberlain beszéde Te-gnup a nyugati hatalmaik' részéről két miniszterek) ök i beszéd is hangzott eb Daíladier beszéde Franciaország 'isméit álláspontját foglalta magában, a külpo­litika időszerű kérdéseire részletesen nem tért ki, nyilVtáhvartdajni azért, mert má­ra várják Bonnet külügyminiszter besze­dőt. Chamberlain an goi miniszterelnök viszont nagy külpolitika)! beszédet 'mon­dóit az Albert-Halkban,, az 'angol ktonr ztTvailiv nők szövetségének ülésén. Min­denekelőtt kijeiéntette, hogy Anglia nem készülne föl olyan mértékben a, háború lehetőségére, ba nem lenne meggyőződve arról, bogy a legközelebbi esetleges vi­lágháborúban neki is jelentős szerepe jut és nem tudná, hogy ennek a háború­nak fölidézésével1 jelentős angol érdlckck is veszétyeztetvo vannak, melyeket nem, krKkáyinfhat szabadságának és jóhirne- vének feláldozása nélkül. Anglia soha­sem kereste — mondotta Ghambertón —, hogy más népek sorsába, vagy ép­pen belső ügyeil>e beleavatkozzék. Soha­sem volt szándéka, hogy körülkerítse Németországot, vagy hogy útjába álljon közép- és dóik ele tcurópati gazdasági tö­rekvéseinek. Angliának vannak bizonyos kötelezettségei az európai szárazföldén és ál'Uuájios érdiekéi a béke feniiilartásávall kapcsolatban, de ennél tovább nem ki­várni menni, amíg nem érezte magát is fény egeteknek- Németország eljárása nem érintette súlyosan Angliát mindaddig, aip.ig az általa lefektetett korlátozásokon hifiül -maradt és kizárólag német érdekek Nő mozdítására törekedett a nem német Jyrülgtek ^ _ fenjeg'etésg I nélkül. Nem hajtandó azonban tétlenül j nézni1, hogy egyik ország függetlensége I a másik után vombadiéjön. Anglüa nem akar sem fegyverkezni, sem gazdasági 'lévén Németország felé kerekedni, haj­landó a németekkel tárgyalásokat foly­tatni és nem utasítja vissza azt sem, ha a tárgyalások során megoldást leltei találni az angol-német kereskedelmi kapcsolatok kimélyitésérc. Minderre azonban csak akkor hajlandó, ha biztosítékot nyer, hogy az utóbbi időben oly sok csapást, szenvedett nemzetközi bizalom újra vişz- szaáiPtbató. Mert Európában mindaddig nem Tehet biztonság, amíg a nemzetek meg nem győződnek arról, hogy nem készül ellenük is a*, mái' megtörténtekhez has o»nIl ó merénylet. Anglia Inztosátékoi nyújtott ezzel a tehetőséggel szemben Lengyelországnak, Romániának és Gö­rögországnak'. és most folytatja a tanács­kozásait Törökországgal)' és SzovjeiorosZ­orszáíggak Pillanatnyilag *— folytatta ki­jelentéseit Chamberlain — Európa Icgve- sz.c'Tyesebb pontja Danzig. 'Az angol koTr níÚTdj boldogan venné tudomásul, ha ez a kérdés tárgyalások formájában oldód- nék meg, mert ha Danzig helyzetén az erőszakosság politikájával próbálnának váhozlatni, ez veszélybe döntené a len­gyel függetlenséget s akkor cl ádáz hatat­lan fenne a fegyveres összetűzés. Borzal­mas dolog tenne, ha Európán ismét vé* gigszáigutdsanai a háború, csak azért, mert egyik oldalról tévesen értelmezik Francia- ország és Anglia visszavonhatatlan elha­tározását, hogy meglett ígéretükét be is váltsák- Reméljük azonban — végezte szávalit Chamberlain —, hogy sikerült^ fog aiz ellentéteket elsírni tani, helyreállít- va a. nemzetközi bizalmat, 'és tárgyalások utján keresni a megoldást a felmerült elállté lekben- Ez föltétlenül hasznos len­ne az összes nemzetek számára­Egy hétiéi elhalásztak a népszövetségi közgyűlést Eddigi tervek szerint Halifax angol és Bonnet francra külügyminiszter május 15-én Gcnfben. akartak tárgyalni Szovjet- oiroszország képviselőjével, aki legújabb hírek szerint, a visszaléptetett Litvinov helyett Potemkin helyettes külügyi nép- bizíois fez. Potemkin azonban csak most érkezett vissza 'ankarai és délkeleteurópai útjáról Moezkvába s igy 15-ére nehezen _ 'fehet Genf ben. S»ovjeí»ravz részről ezért í a pépszpy^ségi s közgyűlés dhti&xásti kérték egv hétre, május zz~ére. Genfi hí­rek szerint a moszkvai Ítélésnek «leget is fognak tenni és ügy az angol, francia és szovjet orosz külpolitika vezetői közök folytatandó külpolitikai megbeszélés is srro az időpontra halasztódik el. VARSÓ KÖZELEDIK MOSZKVÁ­HOZ? , PÁRIS, május 12. (Rador.) Ä l'Oeuvre kinsfcpxeiÁö. Öiliss&ö*. fcössiÁRá körökben az a felfogás uralkodik, hogy: a Népszövetség legközelebbi ülése meg-' felelő alkalom lesz a Franciaország, Anglia és Szovjetek közti végleges ki­magyarázkodásra. A Le Peupíe szerintj gém létezhet kollektiv biztonság a Szovjetunió nélkül, mint ahogy nem lehet elképzelni az ellenállás arcvo­nalát sem nélküle. A 1‘Époque szerint Potemkin befejezte keleteurópai körútját és Beck-el valói tárgyalása igen szívélyes volt. Lengyelország sokáig habozott a Moszkvához való közeledéssel, attól tartva, hogy elégedetlenné teszi Ber­lint. Úgy tétszik azonban, hogy most már rájött: tekintettel Berlin köve­teléseire, nincs vesztegetni való idü az esetleges segítség biztosítására. A Varsó és Moszkva közti közeledés egyre szorosabbá válik. Hogy szövet­séggé lehessen változtatni, csak arra van szükség, hogy Franciaország, An-- glia és Szovjetoroszország megegye­zésre jussanak. , j *1; PÁL1 RÉGENSHERCEG RÓMÁI LÁTOGATÁSA • A FRANCIA SAJTÓ MEGVILÁGÍTÁSÁBAN , PARIS, május 12. A fr^tneia sajtó nagy- fontosságú nemzetközi eseménynek tekin­ti Pál jugoszláv kor mán yz óherceg olaszor­szági aitogiitásáh A lapok egy része úgy véli, hogy. Jugoszlávia somata TÓm'ai m'eg- I beszéiéseken döf el. Parisban* kétségtelen-. I nek '(tartják, hogy a tengely, hatalmai te'I- ’ jes«n vonzáskörükbe akarják vonni Jugo­szláviát. Az „Oeuvre“ szerint Pál herceg Berlin tanácsára utazott Olaszországba. Német felfogás szerint Belgrádinak fel kell adnia egyc-nsulypolitiikájác és halározottian állást köll foglalnia a tengely hatalmai mallei t >— árja a lap. A Jour szerint1 Pál! kormányzóherceg és Oincár Markbvics külügyminiszter bizo­nyos felvilágosításokat kért az olasz kor­mánytól a német—olasz katonai szövetség igazi célja felől és megnyugtató magyará­zatot- kapott. A SKANDINÁV ÁLLAMOK MEGJ ŐRZIK SEMLEGESSÉGÜKET OSLO, május 12. (Rador.) Koht kül­ügyminiszter Norvégia álláspontját így, ismertette a Havas tudósítója előtt: „Azt hiszem, egyetlen hatalomnak sím csenek támadó szándékai Norvégiával szemben. Azok a hírek, melyek szerint a Szovjetunió meg­vetné lábát Észak-Norvég iában és Finnországban, 1 továbbá, hogy Finnországnak hasonló szándékai lennének Norvégiával szem­ben, alaptalanok. Ami a megnemtáma­dási paktum megkötését illeti, felme** riil a kérdés: vájjon ilyen paktum egy nagyhatalommal, kötelezettségeket je­lentene számunkra, vagy kétséget te* remíene semlegesség! politikánk fe­löl?“ BERLIN, május 12. (Rador.) A „12 Uhr Blatt' interjút' közöl Munch dán külügyminiszterrel, aki többek között ezekeit jelentette ki: — Dánia teljesen független akar ma­radni minden hatalmi csoporttól. El van határozva demokratikus államfor­májának fenntartására. Magától érte­tődően az a felfogásunk, hogy senki ne avatkozzék belső kérdéseink intézésé­be. Ugyanakkor baráti viszonyt aka­runk fenntartani minden állammal. Ha viszály törne ki, Dánia kényszerűb e lesz mindkét viszálykodó féllel gazda- sági kapcsolatokat fenntartani. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents