Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-10 / 106. szám
7 / 9 3 9m Áju * 1 ü. ELLENZÉK Félóra egy leprakórházban (mmjBsnmcBippiinflLiiEYRHiEinniiL) Öl—húszmillió a leprabetegek száma a földön PÁRIS, május'.-'9. A fenj’ városának hívják, de akadhatod fény, amelynek ne lennének árnyékai? Nézzünk egy árnyfoltot közeb röl. A Saint Louis kórházba menjünk: Parisban itt kezelik u leprátokat. Ne ijedjünk meg. (Lepra! — félelmetes a szó, kicsit megborzongunk, ha halljuk, irtőzat s szánalom keveredik bennünk és a lelkünk elóit végigsuhan egy sötét kép» sor: hallottaknak, olvasottaknak s a nyomukban kelt képzeletnek riasztó, zűrös keveréke. Mit tudnák róla? Szinte semmit, legalább'mi,v laikusok, kiket ’ közönségnek neveznek .-Az- orvos sejt, tapogatózik, harcol s mi néha éledő érdeklődéssel figyeljük harcát, mely még a kezdet ösvényeit tapodja gyér sikerrel. De lépjünk be a kórház kapuján. Tíz esztendő előtt mindössze négy' íeprás betege volt az intézetnek; ma már ötvenkettőre nőtt a számuk: negyvenhat külön pavillonban él, hat megosztva más kórtermek közölt. E hatról szóló félmondat felijeszt: önkéntelen az ijedt kérdés, hogy a legirtózatosabb kór kin- zottjainak közelsége nem ferlőz-e meg másokat, kikkel a kórtermet megosztják. Az orvos fölényes. Legyint: — Leprassa! bárhol találkozhatok, ahol sok ember útja összeér. Különben is nincs intézetben valamennyi ápolt beteg. :— Egy cseppet sem megnyugtató. \ ,—■« Ne túlozzuk a dolgokat. Egy lep» rajbeteg bizonyára kevésbé fertőz, mint tegyük fel. a tuberkulózisban szenvedő. Elkülönítésük bizonyos állapotban kívánatos, mint más betegeknél is egyébként, de nem szükséges, hogy kivételes törvényeket kényszeresünk reájuk. Hagyjuk az oktalan rémüldözést, feledjük cl az engesztelhetetlen kiközösítés elméletét. ~ Tehát hányán is vannak is összesén? I •tt— Párisban -talán négy vagy ötszáz. — S a világban? ' of, vagy húszmillió, a léfföptimis tpbb becslés szerint. Lehetetlen pontosan tudni. Valamennyit nem ismerhetjük. Vagy meg tudná ön mondani, hová sodródott a tizenkétezer spanyolor= szági leprás? Értem; a tizenkétezer hivatalosan nyilvántartott. S a mi tennivalónk nem az. hogy a betegeket elzárjuk. Mind elzárni amúgy se tudnánk. Harcolnunk kell a lepra ellen, a betegséget kelt legyőznünk és ez a vegykonyhák ügye, laboratóriumi kér dés. i — Talán látogassuk meg Őket.. BETEGEK S ORVOSOK KÖZÖTT Otthonuk a „Máltai paviUo.n“, amely azért kapta ezt a nevet, mert alapításában resztvettek a máltai lovagok francia jótékonysági intézményei, na meg azért, hogy ne címezzék kórháznak, sőt leprakórháznak. Vörös, uj téglaépület1, Paris legrégibb kórházának öreg épületei közt. Alig öt esztendeje épült. j Földszinten hat betegszoba. Világos, tiszta valamennyi. Heverőkkel butoro- zott nagy pihenőterembe nyílnak. Egy sarokszoba egy beteg család kórházi otthona. Az emeleten tizenhét szoba. És mindez együtt bizony még kevés. Betegszobákat kellett berendezni a föld szintje alatti részben is, amelynek ablakaihoz széles árok elég fényt enged. S Így is érzik a helyhiány. Laboratóriumba lépünk. Egyetlen szoba az egész. A hideg, higgadt keretet vidám majom deríti kissé. Megpróbálták bolíani a lepra kórokozójával, de nem fog rajta, mint eleddig más ki» sérleti alanyon sem. A pincében né- hányszáz macska s egér megfigyelés alatt. v ' S abetegek? Csak alig törődnek ve* lünki Betegségük, a nagy ítélet, amelyet sorsuk mért reájuk, egészen, lefoglalja őket. Nem kutatják jöttünk okát. Néhányon azonban, amint’ meghallják, hogy avatatlan jött, szobájuk ajtaja mögött gyorsan búvóhelyet keresnek: profán szem ne láthassa őket. Ä szenvedés szemérme ez. Tiszteljük szenvedésüket és a megindító szemérmet, mellyel a kin kiválasztottja rejti magát a nézésünktől. Ne várjanak borzalmakat felületes beszámolónktól. Különben is nem mind ruták, torzultak, roncsoltak, dagadtak. Ez az állapot a betegség súlyos fokát jelöli már. S a lepra lassú lefolyású. Néha a kór magától elmúlik, gyakran a kezelés nyomán indul látható jobbulás. A pavilion la kói közt vannak, súlyos betegek is, de vaunak már olyanok is, akik gyógyultan tértek vissza a város ütemébe. Itt van Marie — mondja az orvos s egy fiatal leány felé int. — Nemsokára el is hagy minket. Három éve nagyon rossz bőrben, sebekkel tele került hozzánk. Akkor a szobájában ősz- szetörte a tükröt, ne lássa torzult magát, ma naphosszat is áll előtte elégedett szemlélődésben. Már udvarlója is akadt. Szép vagy, Marie — szól a leányhoz. j Tehát van számukra remény. A tudomány harcol érettük. “ j — Ha kutatásainkra adnák csak azt az összeget, amelyet félóra alatt költenek fegyverkezésre a világon, a lepra már le volna győzve — mondja eltűnődve az orvos. , A TUDOMÁNY HŐSEI 187Ó=ban Hansen fedezte fel a lepra bacillusát, mely azután sajátságosán hasonlónak bizonyult a nyolc évvel később felfedezett Kock-bacillushoz. — A leprát azóta se sikerült állatba, vagy emberbe oltani — mondja magyarázva az orv os. — Emberbe?! Emberen is kipróbál- j ták? — Orvosok, ápolók megkísérelték, hogy magukba oltsák a bacillust. A tudomány névtelen hősei. —- Említik ugyan egy havvayi halálraítéltnek az esetét, akit beoltottak a bacillussal s Öt esztendő múlva leprában meghalt. De ez az eset nem sokat jelent, mert a kérdéses halálraítélt 48 évig élt olyan vidéken, ahol a lepra- fertőzés siirii és leprabeteg v olt a fia is. Hogy a hatvanhét év előtt felfedezett bacillus a lepra okozója, vagy sem? — tökéletes bizonyossággal máig sem sikerült megtudni. — /A LEPRA GYÓGYSZERE S a kezelés? Különböző injekciók utján történik, de klasszikus kezelésének alapja a „chaulimoogra“. Hogy mi is ez tulajdonképen? Van egy régi hindu legenda: „Volt egyszer Benaresban egy Rama nevű király, aki leprában megbetegedett. Orvosai megtettek minden tudományuktól tehetőt, de meggyógyítani nem tudták s kínjait sem tudták enyhíteni. Rama király fia javára lemon dott a királyságról, elhagyta, a drága palotáját s bevette magát az erdőbe. Remete módra élt, csak gyökerekkel és falevelekkel táplálkozott, különösen a kaíavv-fa gyökerével és gyümölcseivel. És betegsége elmúlott. Egészségesebbnek, erősebbnek érezte magát, mint palotájának aranyos, díszes falai között. Az erdőben maradt. Egy óriásfa odvas törzsében volt az otthona.“ ;„Ezzel egyidejűleg India északi részében még egy király élt, akinek Ok= sagarit volt a neve. Ennek első feleségétől öt fia s öt leánya volt, a második feleségének pedig egy fia született. Ezt a hatodik herceget jelölte trónörö köséiil, öt első fiát s öt leányát pedig száműzetésbe küldte. A legnagyobb hercegkisasszonyt Pyanak hívták s olyan szép volt, hogy aki látta, megszerette. Ez a hercegnő egy napon leprában megbetegedett. Fivérei és húgai bevitték mélyen az erdőbe.“ A többit már kitalálhatjuk: Pya az erdőben bolyongva összetalálkozott Rak mával, aki gyökerekkel, falevelekkel, leginkább pedig a kalavv =ía gyökerével és gyümölcsével táplálta a beteg hercegnőt. És Pya csakhamar felgyógyult, Rama meg feleségül vette és sok gyér-, mekük született, valamennyi egészséges, szép. A ka!avv-fa —- már kitalálták? — nem egyéb, mint a „chaulmoogra“, botanikusok Hydrocarpusa. Ennek mag*» jáből olajat préselnek, melyet már évszázadok óta alkalmaztak a lepra ellen Kínában s Perzsiában épug}-, mint nálunk is, Európában; újabban injekciók; utján, más gvógyanyagokka! keverve. Mindez azonban még kísérlet, elszórt eredménnyel eleddig. A végleges gyógy« szert, ki tudja ki és mikor fedezi fel. Az orvos, bakteriológus és a vegyész, ha összefognak, elöbb-utóbb bizonyosan megtalálják a drága eszközt, amely* elitéit millióknak visszaadja az életet.. Kétszáz Katát (arat KoiozsmeggtDen a főorvosi hivatal KOLOZSVÁR, május 9. A falvak egészségi színvonalának emelése érdekében egy év alatt derék munkát végzett az egészségügyi minisztérium. Az úgynevezett egészségügyi hadjárat során olyan feladatok megoldása vetődött fel, amelyre eddig talán alig gondoltak. Tiszta víz, /eve- gö és a napfény nélkülözhetetlen e/e- mei az egészségnek és ezek közül az elemek közül csak a levegő és nap áll a falvak lakosainak rendelkezésére. Tiszta és egészséges ivóvízben ország- szerte nagy a hiány. Vannak falvak, amelyeket egészséges ivóvíz hiányában minden évben járványok söpörnek végig és megtizedelik a lakosságot. Koiozsmegyében a helyzet nem ilyen rossz, de azért számtalan esetben kiürült, hogy a járványokat, különösképpen pedig a tífuszjárványt, az egészségtelen, fertőzött kutak idézték elő. Dr. Prodan vármegyei főorvos az egészségügyi minisztérium utasításai I alapján elhatározta, hogy ebben az évben Kolozsmégye 260 községéből 200=ban tiszta, egészséges vizit kutat létesítenek. A megye költségvetésében megvan már erre a célra szükséges fedezet. Az egészségi célokra minden község költ= ségvetéséhen a szükségnek megfelelő összeget vettek fel. Együttesen ez az összeg meghaladja a másfélmilliót és ebből 200 kutat könnyen lehet építeni. A főorvosi hivatalnak az a terve, hogy valamennyi községben egységes tipusu betongyűrűkből összeállított kutat épít s hogy ezeknek keresztülvitele. elkészítése minél könnyebb legyen, az orvosi hivatal saját rezsijében az erre a célra vásárolt gépekkel készítteti el a betongyűrűket. Jtt Írjuk meg, hogy a vármegye egészségügyi állapota ez évben rendki* vii! kedvező volt. Alig pár községben voltak járványos betegségek és a betegségek lefolyása könnyű volt. vetít. Olteanu n tagok tudomására hozta,; hogy ţţ; nz országos közgyűlés ratifikálta a VaU-’ utca 7. szám alatt fekvő Építőipari Munkásotthon eladását, ODiit az épületen lé nő adósság tett szükségessé. "• $ Bár *az 'adásvételi szerződés éri elmében* az Otthonban helyiséggel bíró szakmák,; igy az épiiőmunkások is, még egg évig- megtarthatják e helyiségeiket, az otthon] nélkül maradt építők úgy tervezik, hagyj tt székházuk eladásából őket illető rész;} megmaradt összegből— mely előreláthatólag a 000 ezer lejt is meghaladja•? —» újabb épületet vesznek. Az eladott épületek ugyanás az építőipari szövetség Heverve voltak telekkönvvetve és a kolozsvári; szervezetnek mindössze .39 százalékos ré-j szesedése volt benne. - *• A közgyűlés a központi ratifikálás tu-; domásul vétele után a házeladási ügyek befejezettnek nyílvanitolla. «•*. ' v Eladták a hotaári Munkásotthont Mem csökkent a munkanélküliség az építőiparban KOLOZSVÁR, május 9. A kolozsvári Építőipari Munkások az elmúlt hét végén a Vaái-utca 7. szám alatt, lévő helyiségükben népes közgyűlést tartottak. A közgyűlésen — amelyen Grajdeain Ghear ghe elnökölt —, a május eiső napjaiban lezajlott 'bucureştii országos cptöipari kongresszus hartiározataival foglalkoztak. A kongresszuson a kolozsvári épitőnunr •Lásokat Bariba és Valim i I. kiküldöttek képviselték, akik beszámoltak az építőipari munkásság általános gazdasági helyzetével foglalkozó kongresszus eredményeiről. Szomorú tényként állapi topák meg, hogy az építőiparban országszerte igen nagy arányú munkanélküliség áll fenn. A tavaszi' épitőidény beállta ellenére a munkásságnak alig 2,5 százaléka dolgozik. Orsziáígüs ''vászonyilaíiban is- legnagyobb a muidcanébvü&ég a Tomes- és Szamos-fiairtoimányokban. Ennek oka elsősorban a feszült; légkör folytán fellépő gazdasági válságban rejlik, mely mindenkit visszari-aszt az építkezéstől. JelI lenrzéséiá felemii tették a százezres lélek- 1 számot meghaladó Temesvárt, ahol az idén mindössze ,37 uj építkezésre kértél: építési engedélyt ki. Ezek közűi csupán 2 kétemeletes ház van,, mig a lobbi nagyrészt földszintes. De Kolőzsváivn sem állunk másképpen. Természetesén még inkább növeli a műnk alléik iüíjs éget a 8 órás munkaidő benemlartása, mely az építőiparban valósággal rendszerré vili Ugyanígy háttá, nyúl szolgál az ahgiliMah rendszer és a szakmailag nem képzett, falukról betódult kontár,ok megisokascdása is. Mindezeket a sérelmeket emlékiratba foglalták és a veszedelmessé nőtt munkanélküliség csökkentését szolgáló javaslatokkal — a S órai munkaidő könyörtelen alkalmazása, a szakmai képesítés megkívánó sa, az alvállalkozások eltörlése s. a kontár- munkások szigorú ellenőrzése — az Hr letékes minisztériumhoz terjesztenék elő. A közgyűlésen még több felszólalás hangzóit el. a leglényegesebb és a szakmai érdekeket legmélyebben érintő kétségkívül Oltean Petru elnök beszámolója Rágalmazást penet végződön a latmi mulatság KOLOZSVÁR, május 9. N Oltean Gheorghe Bács községbeli la*' kos az elmúlt; év szeptemberében betért' Farcas Pavel községi korcsmáros üzleté-, be és ott. alaposan fel öntött a garatra.' Amidőn hazatért, megdöbbenéssel állapi tóttá meg. hegy zsebéből eltűnt 11-500' lej. A károsult gazda községszer te azt kezdte hiresztelni, hogy a pénzt a községi koresmáros vette ki ,a zsebéből. Far* cas Pavel rágalmazás elmén teli feljeüeh-' lést Oboán ellen- A feljelentés ügyét tegnap tárgyalta a helybeli törvényszék ma - sodik tagozata. A tárgyalás során a vádlott eh non dich a, hogy a kérdéses alkatommal csak kelten voltak Farcas korcsmájában és ez alatt az idő a*alt eltűnt zsebéből a pénz. A vádlott álhiásánaik igazolására tanukat sorakoztatott fel, akikkel azt igyekezett igazolni, hogy Farcas korcsmájában tűnt cl a pénze, mert máshol nem járt. A vádlott a védelemnek ezt a beállítását ,uem tudta igazéin!, ellenben azt megerősítetté, hogy a korcsmái, mulatozás után Oltéanu mindenütt .azt hireszUvié.. hogy Farcas vette cl pénzét, A.bíróság -— miután az ügyész maga az enyhítő körülmények alkalmazását.kérte alkalmazni a.karcsúit ember ilyenkor szokásos meggondolatlan 'gva- nu-itgailásáinak tekintve kijelentéseit --- rövid tanácskozás után 500 lej pénzbihv i tétéire ité’de Oltean Ghoorghel. Az egészséges ivóvíz hiánya okozza a járványokat r
