Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-07 / 104. szám

BtrLBNVftK

19 1 <) rn újü *) 7.

Ezt a (történetei barátom, a költő mesélte e1. valamelyik téli estén, a csendes oLvasókavéház egyik sarkában, két folyóirat között.

... 1 „ * ,

— Tudod nagyon jól — mondta s sóhajtva dütt hátra a boxban. — ügyemet Máriával. Hiába: nálam nagyon fontos, hogy .» nőnek Mária legyen a neve. Ebben a névben oly sok minden van. £s ez a Mária emellett ... na de mit részletezzem, hiszen ismered. Tudod, milyen kedves, tudod bámuló, nagy szemeit, amikből néha ismeretlen világok fényjelei villannak elő, <akar a gépkocsik titokzatos sugárlámpái au ti teán, az éjszakában.

Nagy megértéssel bólintottam barátom: a költő felé, aki mintha újabb inspirációt kapott volna, tovább folytiadina,.

fes tudod a tragédiái is. Mária a legjobb barátom, felesége és épp étért én1 még sohsem láttam ennél szebben reménytelenebb do!go: a világon. Nem, nem erről «karok most beszélni. Egészen másról lesz szó.

Arról, hogy elhatároztam: vakmi széppel lepem meg Máriát. Mivel lephetem én meg Máriát? . . . Eltaláltad. Tehát írtam egy briliiáns szonettet és bevittem egy napilaphoz, amely, mint tudóid, szorgalmasan hozogatja Írásaimat. Bravó, bravó, mondta a szerkesztő, remek kis vers ez, annyi szent, de nein ártana, ha valami 1

ügyes riportot is hozna o vasárnapi számba. Nézze, azért töbebt is fizetünk...

A mai költőnek nemcsak versen kell írni tudni, hanem prózát is. Sőt nagyon ajánlatos, ha eredményes kirándulásokat tesz a cikk és riportírás mezeire is. így hát megirtam én is a kért tud ósitést. Valami előkelő divathölggyel beszélgettem a? elkövetkező ravasz várható női ruhaszenzációról és azt írtam meg. Mill mondjak: a szerkesztő ur oda volt.

És eljött a vasárnap és a vasárnappal a vasárnapi szám és a vasárnapi szám 6. oldalán a divatcikk, » 36. oldalon pedig a vers. A költemény. A briliiáns szonett. Amit meglepetésül szántam Máriának.

Úgy történt, hogy a legjobb baráíöm', 'a Márna férje, meghívott épp arra a vasárnapra ^ebédre. Pompásabbctn nem is vághatott volna a dolog. Mát előre örültem Mária szemeinek, rózsaszínű mosolyának ,amikor majd -az asztalnál megemlíti halkan & verset, mond néhány dicsérő szóo, de én az arcából tudom maj’d meg, hogy megériettt és megérzőit a rime-ken köresztiül, amik: csak neki zenéltek ott azon a hitvány papírlapom.

Hangos hátbuveregetéssel fogadott ai férj: széles, jóindulatú, bort kedvelő, nő* (szerető férfi (nem is lehet rossz ember az ilyen) és előrukkol® kitűnő pálinkáival, amik (remekül érvényesültek igy közvetlen. ebédközeiben, és előkerült konylris 1 pirosa ággal arcán Márk* is. H«j I-spenenw*

Na, de befutott « leves. Mária levese. Mert mindezeken felül csodálatos leveseket i<s főz ez az asszony, annyit mondhatok neked. Szünet. Nagy komoly kanalazd. Őszinte el ragadtat á-sban dicsérem a

levest. Kissé később azután megszólal Mária.

— Olvastam a cikkét a mai lapban. Nem is tédoam, hogy ilyen ötiec-es és sziporkázó is tud lenini.

— Tényleg — tód if ja meg a férj télé szájjal — már én is akartam szólni, hogy jót röhögtem rajta, de hát én elfelejtem az ilyesmit. Hát káváid ember vagy té, az bizonyos.

Kényszeredett on mosolyogtam, majd

riadtan néztem Máriára. De semmi. Rejtély télén Ül nevetett rám, üresen szinté és nyugodt mozdulattal csengetett a szobalánynak, hogy vigye ki a tényérokté.

Megnyugtattam magam. Biztos majd kérőbb jön elő .a dologgal Mária. Majd az ebéd vége felé, amikor már hangulatot csináltak az egészhez a kitűnő borok. — Vagy a fekete után. Vagy déhjíán esetleg, amikor la Ián négyszemközt maradunk kis Időre.

És eljött az ebéd és semmi. Megítélik' a feketét és semmi. Délután negyedóráig ülV 'tüuk ketten egyedül. Ö (zongorázott, mert azt is remekül tud, de> nlem történt semmi. Egy szóo se szói* a versről. Egy hangot sam. Semmit. Már nem is tudtam, mit csináljak? Meg akadjam kérdezni: hát Mária1, hát nem ülvasta? A 36. oldalon. Ä szonettéit. Amit . . .

De hát ezt még sem töehririt. Meri ek*- ‘ kor már •'tisztán láttam és éreztem, liogy

az íil/eruék konyvotztá! yáhun, Cluj, Piaţa Unirii. Vendéglőknek ér; cukrászdáknak való negyedes fehér szalvéta ára: IOOO darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba való egyszerű, fehér, sakkozott szélű 32X32 cm. nagyságú 50 darab 12 lej. Mintás szalvéták Ízléses összeállításban csomagonként már 12 lejtől kezdve. Gyönyörű zsurszalvé- ták 100 darab 25 lejért.

s

A modern rendőrség láthatatlan Sherlock Holmese: a bűnügyi laboratórium

IfyiíkosiáqoL, rejtélyét bűncselekményeit, amelyeke! a mikroszkóp és a tudományos grafológia fejtett meg

BUDAPEST, május hó.

A modern rendőri nyomozása-ik több segédeszköze van. A rendőrtisztek és detektívek munkáján kívül ma, m rádió kor* s/akában, nagy segítőtársa .1 nyomozásnak a bűnügyi laboratórium, amely iu lcgm<>” dernebb eszköz» 'kkei fö2kz eredve üldözi a bűnt. A bümügyi laboratóriumban u modern grafológia ól kezdve a mikroszkóp és más műszerek, vegyianyagok egész *0- rozaitán kereszn.il az ujjlenyomatig, minden eszköz* fel használnak a büntetlek tetteseinek kéz re kori tétére. Világosságot de* ritri.tt.ek rrifinálc csalók, csekkhamisitók iizelmeire és ti manapság olyan divatos névtelen levélírók közül igen sokat itt lépté Trek le.

Gyakori esel, hogy mialatt rendőrtiszt előte állhatatosan tagad a gyanúsított, azalatt o bűnügyi laboréul odúmban elalszik a villany és o» sötétségben különböző gépekből (előtörő titokzatos sugarak, boszorkányos vegyszerek segítségével írásból, vagy valami tárgyról a technika segítségével kétségtelenül bebizonyítják, bogy a* állhatatosan tagadó elegáns 'férfi tényleg csekknamisiró vagy az iaz alacsony, köpcös legény, aki körömazakaddáig kitant

amelleot, hogy menyasszonya ön gyük os tért, hazudott, mert a kiabálján talált vér nyom élténe vallott.

A leányt ő lőtté agyon, a ruháján tévő vérnyom az áldozattól származik.

A budapesti főkapitányság bűnügyi laboratóriumában egy kiváló képességű fiatal rendőriiaztviseiő, Púsztaszery Ferenc, bogozza ki a rejtélyes ügyeket. A fiatal rendőrtisztéi selő a. svájci rendőrakadémiát végezte, azon kivid több külföldi rendőr ség laboratóriumában járt tanulmányúton és külföldön szerzett lapaiszt adatain nagyszerűen hasznosítja.

Két esztendővel ezelőtt a Naphegyen holtan találták egy villában Molnár Máriái szobaleányn. Rev-olvergolyó járté (keresztüli a szivét és a gyilkos szerszámot a bezárt szobában a földön találták. Először azt hitték, hogy öngyilkosság (történt. A helyszín eifaposobb vizsgálata során azonban kickrül-t, hogy a cselédszoba ajtaján, a kilincsen és a villa kapuján alvadt vérnyomok vannak. Széleskörű nyomozás idült és a detektívek: csakhamar megállapitot- 'ák, ‘hogy' a leánynak Elek Ferenc 21 éves

kercé-v/Jogény udvámolt. A fiaürnlcmbert keresni kezdték ős pár napos nyomozás mán megtalálták. Nem «kart tudni semmiről. Kihaillgatásánál a kereszt kérdések re zavaros válaszokat ado't és egy me gyanúsa bb tért :i személye. Házkutatást tartndték a *«»- kásán c-N a felöltőjén lottóikat találtak. A ruhadarab a bűnügyi téboraloriumba került, «hol a vizsgálat megállnpíitotpa, hogy a villában talált vérnyomrik és a koricsz- legény kabátján lévő toltok egyeznek. Erre megtört, őszén te beismerő vallomást, telt. Elmondta, hogy felkérésre lőtte agyon a leányt.

TuOktfrios ,,politikai merénylet“ _ a

fantázia szüleménye

Eték Ferenc eseténél is érdekesebb volt az a laboratóriumi nyomozás, amelyben a főszerepet egy frátád urileátny játszotta. Az eset vidéken történt1, de annyira titokzatos volt, hogy a nyomozásba bevonták a budapesti főkapitányságot is. Balasagyiarmat köz!“lében a71 országúton egy jéüö 1.tűzött fia hal leányt Találtak eszméletlen állapotban, véres sebektől borítva. A vármegyei mentők kórházba vitték, ahol eszméletre térve, fantasztikus Történetet adott elő.

Azt álilitoticii» hogy politikai bűnténynek x/ áldozata. í'clmuMtot egy írást, ameüy ,i harisnyájába volt rejtve. A kuf<//.r áhom bákom b^bükkel .rótu irás azt tarlahnazcu, hogy a leányt el fogjak iteniii ‘láb >:« 1 ó<t» ment tudomására jutotit, hogy a kommunisták merénylettervri' készülnek cgyes politikusuk ellen é* ő ezt a Ilikul étámba a reaidőrségen, A leány izgaitocla/ti adta

elő, hogy amikor látogatóiból igyekezett liaznrfl Ív, ismeretlen 'tettesek megragadták» a száját betömték, «nzután egy autóba tették. A rendőrség «z egész ország ierű tétén. nagy nyomozási indított és tormésze- tosen a politikai detektívek is lázasan kutattuk a rejtélyes merénylet) tokióiéi után. A nyomozás ni ár-in ár ered meny tétlenül

végződött, amikor az egyik rendőrtisztnek eszébe jn'oM, lv>gy hátha az egész iür- •tenet a leány fantáziájában született. A hány .lakásán — lermé-$

7v»n<wen, tudta nélkül — Jegelek utáni ku'labhk és előkerült egy levél, amelyet a 'Heány irt szüleinek. !•>! a levelet ás az állítólagos merénylők által irt levelet a bűnügyi laboratóriumban tudományos vizsgálat alá vetnék, Párperces MÍznígábt után szenzációs fordul állolt be ,,ir politikai merényiéi1“ ügyében. Bár a két írás köbölt, látszólag Ikiilönbkég volt, mégis megállapították, Hogy egyezik a két irás, csupán (leány <a merénylők nevében irt levél betűit igyok veit kisebb belükkel', elferdítve írni, azonkívül valamivel le is öntötte a papirt, hogy elmosódjanak ta belük.

Amikor elébe táriák a vizsgálat eredményét, elpirult éis izgatottan. kiáltott feb

— Retoenetcs, erre nem is számítol cam. Minei nt feltűnési vágyból 'tettem, filmhez szeretnék kerülni és gondoltam, egy kis reklám nem fog ártani.

Az „ártatlan“ okmányhamisitó

Egy emelendővel eztslőnt történi, hogy a rendőrség nagyszabású okmánj-hamisi- tási ügyben .nyorr/>zoüt. Egy f?^al mi- gántisztviselő került gynTnuba, többen ötlene vallottak és -1 rendőrség ileuartóztatta. A vizsgálóbíró »szabadlábra helyezte, mert nem volt elég bizonyíték biinöstége mel- 11 etc. Az önérzetesen védekező magán tisztviselő felmutatott: m vizsgálóbíró előtt egy^ bélyegzőt, amellyel szerinte íehetettémség okmányt bamriitani. A rendőrség azonban nem tágított, tovább nyomozott. Az újabb myomotos során ismét az ő személyéhez jutottak el.

A bélyegzőt 'lefoglallak és a laboratórium megkezdte a munkát. Meglepő eredményre vezetett ez n munka. Kiderült, hogy az összes okmány-okát uzzal a bé- lytegzővel hamisították, amelfyol a fiataF ember éppen, árttalflaneágát1 biziony-itgatíu.

Azzal vezette félre a nyomozókat, hogy a bélyegzőt széjje.lbatnorta, majd a betűket újból összerakta és ezgcí a formájukat megváltoztak a.

Két éve (történt, de raián, az egyik l’eg- klassz-ikusabb példája a iab>oratóriumi nyomozás sikerének. Dr. Geltéri gyárigazgató mcvére 15 «zer pengős váltót) hamriilot- fak. Az oJáró« meglepően jól sikerüli és három tisztviselőre terelődött ia gyanú. Igen oehéz volt a nyomtizás. Mind a három 'tisztviselő fellebbvalói legteljesebb bizalmát élvezte. A rendőrség kesztyűs kézzel bánt velük és többször is kihallgatta őket, eredménytelenül. Végül az az ötlete támadt az egyik rendőri-isztviselőnek, hogy vegvtsvek iróspróbát mind a három tisztviselőnél A következő szöveget mondták tollba előttük:

— Mb' reggel (szokásom szerint áttétalté m Budára. Felmentem a Gellérthegyre és onnan lenéztem a pes'i oldalra. A Gellérthegy lépcsőfokain elfáradtam és lepihentem a Gellértszobor adaté. Elnéztem Széni Gellért püspök kőadakjáté azután de- jökem a Gellérthegyéről és bemenl'ím reg- gelkni a Gellért-kávéházba.

A hái-om tisztviselő a legnagyobb nyu~

Papírszalvéta gyári

VcMidéjilo^üU ! CukrAszclák ! Háziasszonyok

áron

galommad' fog ott hozzá a különös szöveg leírásához. Mintha let s<-m tüirvt volna nekik, hogy a GelLért szó olyan sűrűn fordult elő a pársoros szövegben. Ké* twzkvr selő mindvégig megőrizne nyugtáknál és, ezeknél az összes Gellert nevek egyforma beGüMiel voltak írva.

A harmadik tnszté'iselő azonban, aki közöttük ti legfiatalabb volt, egyre iz.gaaot- labb loHí’. Amikor az utolsó Gellérc-'Szót írté, verejték ü'lt ki o homlokára és ide-| ge.ségét nem tudta pótolni. — Utárna a biüinügyi Hnboratórmmban megvizsgáltakj az, írásokat én kél percig sem kellett gondolkozni, hogy megállapítsák, ki követte»; ' 1 a váltóhamisítást. A fiatal frász tviselő' tollvonásai ös»zekusz'álódtolcjsminder* Gél-' lért szó más és más bébikkel volt írva. Az utolsó Geltért név pedig pontosan egyezett a váltóra hamisított -aláírással.

Az rráspróba leleplezte a tisztviselő^ nem is tagadott tovább. A jó öreg Gellért- hogy így» lepezte ile egy bonyolult váltó-j fiamiritási ügy tettesét.

A bűnügyi kóbora tórium méltó segi-, tőtár-sa a rend őrt iszt-ik árnak és delektiv- testületnek. Ahol ők nem 'íudeiak sikert' elérni, ott működésbe 'lép a laboratórium' cs ha a gyanúba vett ember tényleg bü-’ riás, akkor nem k^riüi el »sorsát. Az em*( beri kéz írásából sok mindent megfejij a tudomány s a mikroszkóp segítségével sok megoldhatatlannak látszó bűnügyi rej-' tétére derül világossá?. R TV

Az ui orvosi éJetraizok Íegérdekesebbie:(

GEORGE SAVA: ‘

A gyógyító kés

London leghíresebb sebésztanára, a vh lághirií Bankhof, lélegzeteláltítóan ér* dekes könyvet irt saját életéről. Való«' ban nem hétköznapi dolog a lángoló Oroszországból rongyosan, fiilép nélkül elindulva, éhezésen és me galáz tatáso-, kon, országok és városok, foglalkozások és kalandok útvesztőjén át elér-, kezni az orvosi hírnév, a nemzetközi tudományos megbecsülés csúcspontjáig., Ára fűzve 132, kötve 198 lei az ELLEN-' ZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁSÁN Cluj-Ko- lozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérjen diji«* lan könyvjegyzéket.

Nem kellett senkinek...

Irta FÓTHY ERNŐ.

nem olvasta. Hogy átlapozta egyszerűen» mert manapság az ember átlapozza a ver-, se®. Nemcsak a férj, »kin fiem csodálkoz-, ram annyira, de még a Máriák is. Kinek kell a vers, kedves barátom? Kinek?... Ki*; nek? ... ;

Valami halk szomorúsággal mentem eh estefelé. A megszokott vendéglőben <a törzsiasz'talnál már vártak a megszokott cimborák.

— Jó volt o cikked — mondté az egy-ik,

A versről azonban nem szók senki sem.

Mi* mondjak m-ég?... Nem találtam em*;

bért, aki olvasta volna a verset.

Zavartan néztem magam elé, amit észrevett ia zone ál barátom: a köío5, akinek: egyébként ilyesmikre igen étés szeme voté.

— Ha jól sejtem — mondta kom-orao éö rezignáltén — t« sem ludod, hc>gy melyik versről vaa szó. Tehát te sem olvastad.

Szerettem volna védekezni. Mondani valami elfogadhatót, vakum frappáns, ügyes dolgot, de nem lehet?!c. Torkomra forrasztottét a szót tekintetével, aztán megvetően hanyag mozdulatét 1 nyúl® zsebébe.

— Véletlenül itt van nálam — mondta mindegy önmagát gúnyolva. Odadobta az asztalra, mint egy értéktelen rongyot.

— Szegény, szerencsétlen szonett — mór mogté. — Nem kellett senkinek.

Mély bünérzésseJ (nyúltam érié. Elolvassam. Azután vissz.'arettem halkan »z asztalra. Fájdallmaa, leverő érzés hatott raj* tam keresztüt. 1

Meri, akárki míl mond: egészen jó ver9,

yojik r*-' v vOr v N* %■ v v v %»*■ y •f