Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-31 / 121. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Oleu Motalor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str, I G Duó* No, 8 Fiókkiadóhivatoí és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199

LX ÉVFOLYAM, 121. SZÁ M.

ALAPÍTÓIT A BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 DR, GROIS LÁSZLÓ

SZERDA

Null ameeikai kUliâgymiaissier beszédei mondott

az Egyesült-Államokpo/Iíiká/áró/. - lotovnak a irancla-ang&l-orosx egyetmem? tervét

■»■■■■■■MBMMBMHMB—■—■ ,M 'A pünkösdi ünnepek alatt a kiilpoli- ti kában lényegesebb dolgok nem tör= téntek. A diplomaták nyugodtan töltötték a rendesnél hosszabb hétvéget. A sajtó most csak ezt jelentheti: a helyzet változatlan. Ha előzőleg az volt a jelszó, hogy ,,már nincsen béke, de még nincsen háború“, most igy lehet megadni „a helyzet signaturáját“: „még nincs meg az uj béke, de nincsen uj háború sem“. A francia-angol-orosz egyezménytervet, amely az elgondolás harmincadik sorozatát nyitotta meg, a két demokrata nagyhatalom moszkvai követei már kikézbesitették Molotov- nak s most már az a kérdés, mit szólnak hozzá a szovjet urai? Ugylátszik ez a terv most már az összes érdekelt tényezők hozzájárulását megnyeri, mert lényegileg a kölcsönös segély- nyújtás és a viszonosság lehetőségét nyújtja az orosznak is, a többi, már területében, vagy függetlenségében biztosított kisállamnak alkalmat ad, hogy vagy már most, vagy csak szükség esetén ,,a nagy esernyő“ alá álljon; szóval a politikai kényességek ügyeit, legalább is alakilag, megoldották. A figyelem most már arra irányul, mit határoz el kapcsolatosan Lengyelország és Románia, micsoda szövetségi láncolatok fogják keresztül-kasul vágni a Baltikum területét és a már kész angol-török szerződés aláírása mikor történik? Nagy érdeklődés kiséri azt 8 titokzatos hirt, hogy Anglia csakugyan óriási hadfelszerelési kölcsönével fogja-e eloszlatni a szovjet esetleg még sajgó érzékenységét? Természetesen a legfőbb keleti érdekelt: Japán, a szokásos külközéieti alakban tiltakozik a tervbevett hármasszövetség ellen, mely alkalmas arra, hogy lassanként az ő ellenállását megtörjék egy német— olasz—japán katonai szövetség létesítése dolgában. Pedig a külközéíet általános fölfogása szerint csak ha e két ellentétes erőcsoport mindenike a legszorosabb katonai szövetséget nyélbeütötte, jöhet létre az egyensúly olyan állapota, amint aminöt a világháború előtt a nagyantant és a hármasszövetség teremtett s igy ideig-óráig csakugyan biztosította Európa szörnyű pénzt fölemésztő „fegyveres békéjét“.

j AMERIKA KÖZBELÉPÉSE

A damokralto n agyhatalmaknak kétségtelen sikere, hogy a nagy amerikait demokrácia az ünnepek alant a közeledésinek, rokomszeravnúek és döntő esetben remélhető fegyvere«' barátság újabb naigy jelét ad!to a Hull és Buhler-féle be szádokén át. Amerika nyilván nagy fegyver szántásokkal óhajt máris a nyu- • galii áTiamok öegi^égóxe jönpii, ami .talán szintén rajta lesz, hogy a világháború legalább egy évre elodáztassék. Az angol poétikai és társadalmi tervek mind azt jtfeiik, hogy legalább őszig békét remélnek. Amerikának is aiz a meggyőződése, hogy a newyorki világkiállítás bezárása ig nagyobb konfliktus nem tör ki Európáiban.

A DANZIGI KÉRDÉS

A danzigi kérdésben is mintha némi enyhülésül állapíthatnánk meg, amióta Hitler a danzigi szenátus és a nemzeti í szocializmus elnökét fogadta, most pedig I a Népszövetség tanácsüléséről Burckhiatridll I danzigi főbiztos visszakért állomáshelyé- I re, azzal a rendéi tettessel, begy Danziq- j bon nyugalmat létesítsen. Illetve a dön- j /és eltolódásán munkáljon. A háborútól j valló félelem csökkenését bizonyltja, hogy I Holtliaindlá megkezdte az április 10-én be- ; hívóin láiPtiallékosok leszerelését, még pe- • dig azzal az inidlokollással, hogy a közvetlen háborús veszély elmullltl. Az a körülmény, hogy Mussolini Rómába való visszatérése után most már nem zárkózik el lord Perth angol nagykövet fogadásától, szintén az átmeneti békebangu- tatról tanúskodik, legalább is alakilag, éisak ott, ahol háború van,, ott beszélhetünk igazi háborús jdtensógekről.

A KÍNAI VESZTESÉGEK

A kdleítli harctérről érkező hírek szerint, óriási' csata készül a japánok és ki-1 naiiak között. Az utóbbiak egészen újjászervezett és egészen duis hadianyaggal eülátofll hadsereggel próbálnak döntő csapást mérni a japánokra, akik ép ezért szükségesnek látják, hogy harci eredményeiket újból összegezzék a világ közvéleménye számára. Eszerint a háború kitörése óta eleseöt 936 345 kínai, harcképtelen lett 2 miflihó 300 ezer és Japán területét háromszor fölülmúló kínai föld került japán kézre, vagyis 1 miiiliió 50

IHogyan föríéniL a szavazás?

Fontos tudnivalók a választásokkal kapcsolatosan

I A választójogi törvény minden vonatkozásban olyan újításokat vezet be, amelyeknek esetleges nem ismerése maga után vonja a szavazatok megsemmisítését. Éppen ezért már most kötelességünknek tartjuk felhívni a választók figyelmét, hogy a szavazás során a törvény intézkedései szerint járjanak el.

1. Mindenki csak azokra a képviselőjelöltekre szavazhat, akiknek a szakmájába, mint választó, feliratkozott. )

2. Ezúttal nincs választói igazolvány s igy minden választó vigyen magával egy olyan hivatalos iratot, amelyből személyazonossága megállapítható. (Lehet ez személyazonossági igazolvány, katonai irat, állampolgársági, avagy iskolai bizonyítvány, régi választói igazolvány stb.) 1

3. A szavazatszedő bizottság megállapítja a választó személyazonosságát

és azt a tényt, hogy fel van véve a választói névjegyzékbe. A választó ezután aláír egy ivet s utána szavaz, a következőképen: l ,

4. A szavazás nem listára történik, mint eddig, hanem személyre.

5. A szavazóknak a választói elnök pecsétjével ellátott borítékot adnak

át, amelyben annyi fényképes szavazólap van, ahány képviselőjelölt van abban a szakmában. A választó ezzel a borítékkal bemegy a szavazófülkébe, kiválasztja azoknak a jelölteknek a szavazólapjait, akikre szavazni akar, ezekét beíeteszi a borítékba, azt leragasztja és sajátkezüíeg bedobja az urnába. Azokait a cédulákat, amelyekkel nem szavazott, még benn a fülkében, mielőtt kijönne, összetépi. Aki ilyen szavazólapot kihoz, súlyos büntetésben részesül. [

6. A választó csak annyi szavazólapot tesz a borítékba, ahányra szavazni akar. Tehát betehet egyet, kettőt, hármat, de legfeljebb nyolc szavazólapot. Ha valakinek borítékjában nyolc szavazatnál többet találnak, annak szavazatát megsemmisítik. (Kivéve Brassó- és Háromszékmegyét, ahol 10-et is lehet, mivel a Buosecs-tartományhoz tartozik.) j

7. A választás kezdete junius 1. reggel 8 óra és legfeljebb 2 órai megszakítással addig tart, amig mindenki le nem szavazott. A szavazást legkésőbb junius 2-án reggel 8 óráig le kell zárni. i.

8. A választás során tapasztalt sérelmek ellen a jelöltek elöterjesztést (contestatio), a választók pedig panaszt (reclamaíie) nyújthatnak be a választás elnökének írásban.

Kiadótulajdonos: PALLAS R- Tj Törvényszéki hjstjromozüsi szám: 59.. (Doí. 3*6,1 1938. Tr.b. Gluj.) Előfizetési írUik: havonta 80. negyedévre

CLUJ, 193 9 MÁJUS 3 1.

ezer n égvsizÖgkiloiméter. Térmésze'esen4 pioíiüos japán veszbeséghistáról, miint a két és téliévé folyó háború egész ideje aiaitiy mos/t se olvasható. Kezd cl mérgesed ni a helyzet a niorrgol-mandzsuriiaii határon is. A momigo'lok nagyobb erőkkel, többek között 1000 főnyi műszaki csap alttal és 40 repülőgéppel megtámadták a japán határőrző esapatökait, amelyek azonban heiytáltliatfek s állítólag mind a 40 repülőgépet lelőtték. _ J I

DERÜLÁTÓ AZ ANGOL' SAJTÓ A SZOVJETTEL* FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK ÜGYÉBEN

LONDON, május -30. (Radar.) Az an-, goi lapok fogiíalkozva az arigoll—szovjet megbeszél csekkel, ma már sokkal derűlátóbban ítélik meg a hélyzeítícü és egyönce- tűjén orra a megállapodásra jutnak, hogy rövid időn beáül leltre fog jönni 0 két állam között a megállapodás. A Timee többek között igy ir: Ntilncs egyéb most, minit' varjuk be Moszkva válaszát. Ha mínd&n jól, megy, akkor két nemzetközi szerződés fog egyiífőben elkészülni és megköttetni ugyanabban az időben: az amgoll—.francia—szovjet és a financial—'török megállapodás. A Mainch^ter Guardian többek között mieg- »2 pit ja azj:. is, hogy. a Szovjettel valló megállapodás magja u^án fogja vonoa a Szovjetnek a Balti-áramokkal, a Lengyeilor.szág és a többi, vele szomszédos államokikail valló szorosabb együttműködést a német invázió vad szemben, n•, d

AZ OLASZ SAJTÓ DALADIER BESZÉDJÉRŐL - u ; *

RÓMA, május 30. (Radar.) Az otesz H- pok — közöttük eliső sorban a GiornaiLe dTtefe — részletesen foglalkoznak Daüa- diier miniszterelnöknek a világháborúiban» fnancia földön eksabt anaenkai; katonák emlékmüvésniük 'ielepliezése alk'Mmábó^ eb monidot'D beszédé veil. A lapok nagy általánosságban megállapítják, bog}»- a francia kormány elnök tárgyilagosan fogíliaijkoczott atz európai kérdésekkel és kijelentette, hogy azok kizárólag a négy nyugaitleurópai nagyhatalmait érttnik s azoknak megoldása nem érinti 0 civilizálj népek szabadságai, vagy még kevésbé az egésa világ szabadságátA FRANCIA SAJTÓ HULI. INDÍTVÁNYAIRÓL

PÁRIS, május 30. (Rador.) A hétfői lapok hosszú cikkek keretében foglalkoznak az amerikai. Egyesült-Államok kormányának a jeitlenlogii nemzetközi eseményekkel szemben uamusiitolst magatartásával. A LfOeuvre többek között megjegyzi, hogy Huill külügyminiszternek a semleges ségi pojilikh enyhítésével kapcsolatban tett indítványai messzemenő következtetést rejlenek magukban

és éppen igy, kiszámrthatatilaini követk-ea- ményci is lehetnek Ámor,Ilkára.

Nem teszi vitássá a lap, hogy Amerika békés szándékokat követ akkor, «mikor semleges&égi politikáját fel akarja függeszteni, hogy a fegyver és hadianyag- szállki/bmanyaival a demokrata államok segítségére siessen.

A „La Re publique“ azon a véleményének ad kifeje.zés'1, hogy Amerikái semmi' sem fogjai megakadályozni abban, hogv adott esetben ne álljon ismén a demokrata hatalmak olldalára a szabadság megvédése ügyében. Egyébként is — Írja a hp — az amerikai katonák a mul'bain megmutaMák hogyan kell meghalni hősié an. a szaK.d-ág- védelmében. A lap meg érni.: i Bullilhn .k. (Cikkünk folytatása az utojsó oldalon}