Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-26 / 118. szám

193 9 május 26. äst / Az fistökös csóvája ^ A legújabban feltűnt Hassel-üsitökösröl azt jelentik a lapok, hogy levált a csóvája a magjáról1'. Ez a mondat ráte­relte figyetmemet a<z üstökösre, mert még sohasem láttam, hogy az üstökös , mag- jábaflc ,,csóvája“ lett volna. Mije van egy rendes, becsületes üstö­kösnek? Van magja, feje és farka —, de csóvája '.soha sincsen. Az üstökös, magjai, vagy egy óriási nagy kődarab, vagy egy nagy porfelhő; az üstökös magját1 körül­vevő „fej“ gámenni anyag, úgyszintén a repülő mag és a fej után húzódó farok is gáznemü; az üstökös farka nem is egyéb, mint a fejnek a repülés gyorsa­sága következtében egyre hosszabbodó nyúlványa. De mi a ,,csóva ‘ és az üstökösnek miért nmesen csóvája ? Én a magyar nyelvet nem könyvből tanultam, luda­somban, amióta csak vagyak, úgy vau a csóva elraktározvai, hogy az — gyújto­gató szerszám; jó marék szalnnai, vagy száraz sás, melyet eleink még az accl- kovar'tapló idejében lábaltak, míg lángot nem vetett s aztán a háztetőre dobták. Néha hcssziu pózna végére dugták ,a csó­vát, úgy lóbálták és nagy lendülettel messzire vetették. A magyar nyelvben az ember csóválja a fejét, ai kutya csóválja :i farkait; a csóváilláis mindig a csóva moz­gáséinak utánzásai. De még sohasem lát­tam. hogy az üstökös csóválta volna ai farkát. Az üstökös egünkön — visszatérő ven­dég. Az idén még két üstökös esedékes: a Finlay és a Boreüi, mindkettő július­ban. A Flniaiyt 1919-ben, a. Borelliiit 1904-ben fedezték fel. Hal-hét évig csa­varognak ezek' valahol a világűrben és azután vissz átérnek. Lehet, hogy tózszenannyi, de lehet, hogy .száz ez erszerannyi üstökös van, mint aimennyit a csülagászok ismernek; mert «melyek mifelénk nem járnak, vagy na­gyon kicsinyek, nehezen ismerhetők fel. A legrégibb' idő óta a Ha'iliey-féle üstö­kös ismeretes, melyeit 2179 év óta figyel­nek a csüfllagáiszoki. Ezt innen, a földről' 1910-ben láitiuák utoljára; legközelebbi lá­togatásihoz 1985-ben lesz szerencséjük azoknak', aikák azt az időt megérik; pon­tos dátumot, sajnálatomra, nem mond­hatok, mert 1910-iki látogatása, alkalmá­val is három napot késett az öreg üstökös. Lehet. lnögy a Hassel-féle üstökös, melynek (nemrégen leszakadt a farka,, nem először jár a mi égboltunkon. Hi­szen, hogy az üstökös hogyan születik és hO'gyam semmisül meg, azt még senki isem tudja. Aiz't mondják, hogy az üstö­kös ,,szétrobban;C és a meteorok, melyek a nags- égitestre bútornak, mind egy-egy szétrobbant üstökösnek a darabjai. Ha ez igaz, akkor elmondhatjuk, hogy a csil­lagok országutja is él ég poros leltet... Eddig a (legnagyobb üstököst 1729 ben látta az emberiség; de imponáló lehetett 1858-ban a Domains-üstökös is, mély ég­boltunknak negyedrészén nyúlt el; ezt az üstököst ivadékaink 3858-bau újra 'lát­hatják. A már említett Hajhey-üstökősön kívül 1668-ban. 1843-ban. 1882-ben és 1887- ben járt mifelénk olyan üstökös, mely fényes nappal is látható volt az égen, in essz elátó nélkül is. Az 1882 okú és az 1887-iikii't én is látom és azóta, nem na­gyon hiszek az üstökösökről szóló elmé­letben, mert a tapasztalati lényeket nem tudom egymással összeegyeztetni. Lát­tam úgy az emüitel't üstökösön, mint a kisebbeken is, hogy fejüknek és farkuk­nak anyaga nagyon ritka Teilet, mert út­ra gvegtak rajta a mögöttük levő csil­lagok; szánban, az anyagnak ezzel a gáz- nemű ritkaságával! nem tudom összeegyez. 1 élni azt a tényt, hogy nappal! ás láttáim már kétszer is üstököst az égen. Valósakul, hogy a csillagászok a na- gvobb üstökösök gyorsaságát megmér­ték; de alig Íriszem, hogy Einstein eze­ket a mérési eredményeket elfogadná, mert a méréshez a mozgó pontokon ki­vid egy álló pontot is kellene ismerni, a világmindenségben pedig álló pont nin­csen. Ag 1843-üti nagy iisfökösrcíi azt álla­ki vannak téve fogaink és szánk a baktériumok káros és bomlasztó hatásának; épp ezért csak egy baktériumölő, antiszeptikus szájvíz — ilyen az ODOL — teszi eredményessé a szájápolást és nyújt biztos védelmet. Használjon a mindennapi szájá­poláshoz ODOL szájvizet, — az egészség védelmezője. Két amerikai tudós kezdeti stádiumban diagnosztizálja a rákot Ncwycrk, május 25. Néhány évtizeddel ezelőtt tudományos és művészi kérdésekben Európából várta a világosságot; Amerika. Hatalmas alapít­ványokból létesített tudományos intézetek izmosodó művészi tehetségei ellenére, a műt évszázadok fejlődését mem ludla egy-, szerre pótolni ez a zseniális ország. És a leendő tudóst, a fejlődő művészi Európá­ba küd'le tamarinii. Ma már ez megváltozott'. A hires ame­rikai tudományos intézetek egyre több eu­rópai tudósnak adnak menedék t éo egyre több, viágviszonylóiban is nagy lekinlély- lyel gazdagon, ma már a miaguk lábán állnak. Az amerikai (klinikákon, kbona- tóriumökbain a legkomolyabb kínáló mun­ka folyik és szinte m-pról-napra érkezik Európába (nagyjelentőségű tudományos felfedezések hire, A legutóbbi évek egyik legnagyobb je­lentőségű orvosi felfedezésének hire most került- 'nyilvánosságra. A legkomolyabb amerikai orvosi folyóirat tanúsága szerint kél amerikai tudósnak sikerük megtalál­nia a korai rák-dlagnózL módszeréi. . Aki foglalkozóit a rákbetegség problé­májával, az tudja, hogy az orvostudomány legelső problémája a rákkutatás területén az Idejekorán megalapítóit diagnózis. Ha -a rák kórokozóját még nem is is­meri a tudomány, annyit már minden or­vos tud, hogy ia rák gyógyithatósága eső­sorban a betegség korai felismerésétől f {i crcr Kezdeti stádiumban diagnosztikák rák­esetek majdnem kivétel nélkül gyógyítha­tók rádiumkezeééssel, esetleg műtéttel. Éppen -ezért óriási jelentőségű az a fel­fedezés, amelyről a napokban számolt be két amerikai. tudós. Dr. Theodore H. El­sässer és George B. Wallace professzor, a wwyoirki egyetem két kifutó tudósa. A két . tudós ojárása az orvosi lap (közlemé­nye szerint éppoly megbízhatóan megál­lapítja a rák jelenlétét az emberi szerve­zetben. mint ahogy a Wasse.rmann-reakció megái'apitja a vérbajt, vagy az Ascheim- Zoindek vizsgáltat a korai terhességet. Elsässer és Wai'aöe megállapítása sze­rlat, ha rákbeteg vizeletét, vagy a véréből készített szérumot terhes házinyulmaik véré­be fecskendezzük be, a terhes állat abortál. Egészsége« vagy -nem rákbeteg ember vizeletével vagy vér savójával történt be­fecskendezés a terhes házinyulnál nem idéz elő aborfust. Ezt -a próbát annál megbiz- hatóbbnaik tartják feltalálói, mert kétsze­res biztonsággal alkalmazható. Megállapí­tásuk szerin: aiz eredmény ugyanaz, akár szérumok akár vizeletet, akár mindkettőt fecskendezik be. Ha a befecskendezett anyag rákbetegtől ered, -az abortus bekö­vetkezik az állatnál, más esetben nem. A 'komoly tudományom világ további kí­sérletektől teszi függővé állásfoglalásá t az uj felfedezéssel szemben. Minden remény megvan azonban arra, hogy a további kí­sérletek igazolják a közzétett eredménye­ket és ezzel a rákgyógynás hatámas 'lépés­sel iutotV előbbre. (a. 1.) Angliában eltiltják: a $fjágf©és áutomaíi® játékot LONDON, május 25. Angliában a hatóságok hadat akar­nak üzenni annak a golyós játéknak, amelyet, ha jól emlékszem, nálunk já= gonak neveztek. Erre a mozgalomra a fiatalkorúak bíróságának egyik dönté- I se adott alkalmat, amelyben a bíróság ezt a játékautomatát a iia-- talkoruak ördögének nevezte. Ugyanekkor Délafrikából érkező je­lentések beszámoltak arról, hogy az \ ottani parlament előtt ! külön törvény fekszik. 1 e veszedelmes játék betiltására. Tulajdonképen ártatlannak látszó já= tékról van szó. Vendéglőkben, klubok» ban, kávéházakban majdnem mindé- nütt lehet Angliában jágót találni. Persze a legtöbb helyen, ahol ezt a já = tékauíoniatát felállítják, többnyire a munkásosztály és a kisemberek hada jár. Ez- az automata egy penny bedo = bása ellenében működni kezd. A játé­kos megnyom egy gombot és akkor a villanyáram segítségével a gépezet ki­dob egy kis golyót, amely a ravaszul elhelyezett lyukak körüli szaladgál, ff a eltalálja, illetve beesik a legnagyobb egységet jelentő gödörbe, akkor a játékos egy pennyért kap legtöbb- nyíre tizenkét penny értékű cigaret­tacsomagot. j A második díj legtöbb helyen 6 penny értékű cigarettacsomag. A harmadik díjnál az automata visszadobja az ere­deti összeget. [ A cigarettajutalmat azért adják a játékosoknak, hogy igy kijátsszák a törvényt, amely tiltja a pénzjutalmak, ellenében való játszást. Az ember nem is hinné, hogy ezzel az ártatlannak látszó játékszerrel egy­magában I Angliában évente körülbelül egymil- Hárd lej kerül forgalomba. Ha a kitűzött jutalmak és a gépek; árát, javítási költségeit, rendbentartá-j sát, szóval a gép tulajdonosának min»! den kiadását leszámítjuk, természete­sen beleértve a nyereményeket is,: akkor l ezek a gépek évente huszonötszáza», lék nyereséget hoznak. így állítják ezt maguk a géptulajdo-j nosok, kiknek száma nem is. olyan sok,, mert az Angliában elhelyezett jágók százezrei alig ötven—hatvan emberé« Nos, ezek a jágók évente ennek a ma­réknyi embernek körülbelül negyed-, milliárd lej tiszta hasznot hoznak. Ennyit áldoz a szegény és kevéssé te­hetős középosztály egy évben a szóra=* hozásért. i Pedig az adatok, amelyek a jövede-j lemre vonatkoznak, a jágótulajdonosok; bevallásán alapszik. A megfigyelő de^ tektivek azt állítják, hogy jövedelmű-; két bátran százmillióra lehet tenni évente. Például az egyik ilyen jágó», trösztnek jj száz mechanikusa van, akik egyebet sem tesznek, mint sorra; járják a kikölcsönzött gépeket, ellen-, őrzik működésüket és kijavítják hi­báikat. 1 lEgv ilyen mechanikus heti fizetése; 3000 lej körül mozog. Elképzelhető, milyen üzlet, ha egyetlen egy ilyen jágótársaság hetenként 300, ezer lejt fizet ki csak a mechanikát alkalmazót taknak. Ezek a szenvedélyvámosok azzal ér­velnek az irigykedőkkel szemben, hogy, ezek a gépezetek nagyon drágák és le gfeljebb három hónapig használha­tók, mert a közönség megunja őket ésj mindig újabb és újabb fogásokat kell; kitalálni, amelyekkel az érdeklődésű*; két ismét felkeltik. j A legmodernebb gépek például viI4 lanyfénnye! jelzik a golyó útját és kii-, Jönböző szinü lámpák gvulnak ki az; elért eredmény jelzésére. Egy ilyen, gép ára húszezer lej és e pillanatban Angliában egyedül a jágókon befekte­tett tőke közel jár a 2.4OO millió lejhez. Ez a második nyomós ok, amiért az angol hatósági emberek haragszanak a. jágóra. Ugyanis ezeket a gépeket nem Angliában gyártják, hanem Csikágó- ban. Ott van a hazája, ott találták ki, hogy miként lehet a jókedvű és sze­gény emberek kezéből kicsalni a mil­liókra rugó biztos évi jövedelmet. Aki a jágót feltalálta, jól ismerte az emberi lélek rugóit. Megfigyeléseiből óriási vagyont harácsolt. Ennek a pénzpo- csékolásnak akarnak most véget vetni Angliában, de a közönség felzudul a hatóság beavatkozása ellen. Azzal ér­velnek, hogy néhány gyengeakaratu és hülye fickó játékszenvedélye miatt nem lehet megfosztani az emberek millióit ártatlan szórakozásoktól. (B.j pi'tolták meg, hogy másodpercenként 589 kilométeres gyorsasággá! futott s a Nap körül a féhitiajfc, aimii több, mint négymil­lió kilómé tor, két óra alatt megtette. Ez elég szép teljesítmény voilit. Ez az üstö­kös ötszáz év múlva visszatér; akkor majd bizonyosan niagyon érdekes dolgo­kat fognak megállapít ani róJia a csil i a gá- .szok. Az üstökösük némelyike olyan közel jár a Naphoz, hogy italán bele is ütkö­zik. Van dlyan élméletö is, amely szermit az üstökös valaha szilárd égitest volt és a Napba, ütközve robbant szél annyira, hogy szilárd részeinek 'túlnyomó nagy­része gáznemü anyaggá változók a Nap 6649 fokos he vétlen, „ De má történhetik, amiikiotr nem egy szilárd égitest, hanem egy üstökös ütkö­zik bele a Napba? Selowairt. a PHnceton- egyetom csillagásza azt mondja, hogy ez akárhányszor megtörténik: az üstökös farka végigsöpri a Nap felszínét és 'to­vább szakid. Azt hiszem, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az üstökös gázanya­ga nem gyúlékony, vagy ha hőfoka na­gyobb, mint ia Napé. Nem Indiám, hogy az úgynevezett me- toor-rajok nem a Földről, hanem a világ valamely más pontjáról nézve, nem szin­tén üstökösök-e? Ebben nekünk csak az a fontos, hogy sem az üstökösök, sem a meteor-rajok még eddig semmi nevezetes bajt nem okoztak az emberiségnek. (—) lâiz a csepeli peiró!eai£efio©mííé kelepen BUDAPEST, május 25- Kedden délután hatalmas iiiz támadt a csepdii petróleuimk'ikölöben lévő Schell- kőálla;ff i n cimi íó telepén. A szerencsétlen­ségnek 6t sebesülje van. Budapest teljes tűzoltósága kivonult, hogy a veszedelmes tüzet elfojtsa és ez kétórás kemény küz­delem után sikerült is. Félő veit ugyanis, hogy a liiz átterjed ai közeli petróleum-, finomítóra és raktárakra s ekkor az egész kikötő menthetetlen léd volna. A nyomo­zás megállapította, hogy a tüzet egy még ismeretien gépkocsivezető gcndatkdsága okicizîli». Az illető egy benzines hordóból megtöltötte öngyújtóját és valószínűleg önkéntelen mozdulatai kipróbálta, hogy gynjt-e Abban a pillanatban felcsap at tt a hataümiais láng. A közé! dolgozó mun­kások látták, hogy az ismeretlen lélek­szakadva rohan egy teherautó felé és az­zal elszáguldott A rendőrség a sofőrt ke­resi,

Next

/
Thumbnails
Contents