Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-26 / 118. szám

r I ELLENZ fiK I •) i 0 nt á i ii n 2 fj. WA 26 ÉVE /5>/.*> május ■?,*> ('•/) ülltihinos n recsegés- ropogás. .1: /.9/í c.v /ki</i/ világválság közeledik. .1: ui munkapárt virágzása hamar met]szűnt. Húrom én ahüt már músoilik minis:tóriuma került válságba, t'olgik ugyanis a „só panama" körül u nagy /tör: Désy Zoltán volt koalíciós államtitkárt he/ierelte Lukacs László miniszterelnök, meri állításit szerint, etip nagy hank sószá iHás jéjében u pártkasszának jelentéként/ összegeket adóit. Az egész ország ezt a pórt lesi, melynek legfrissebb szenzációja, hogy egyik fötanuja, idek Pál bankelnök Badenböl nem (dear hazajönni és ott az osztrák járásbíróság hallgatja ki. La­punk a képuiselöházat, melyből Tisza István házelnök az ellenzéket kiszorí­totta, csak Sópárti Háznak, a minisz­terelnököt P.(anamista) Lukácsnak ír­ja. Junius 3-án u bíróság páratlan i-* galjnak után fej mentette Désyt — vé­dője Yázsonyi volt — és Lukács Lász­ló rögtön beadta lemondását, a válság egy további jele, hegy Vadász Lipód, az uj igazságügyi államtitkár, saját vá­lasztókerületében, Nyírbátorban, kény­telen a képviselő jelöltségtől visszalépik. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamarába most beválasztott uj ta­gok nagyobbám ellenzékiek (a keres­kedők 9 függetlenségit és 7 munkás­pártit, az iparosok lő függetlenségit és / munkáspártit választottak). így a jö­vendő elnök az ellenzéki Winkler Já­nos lesz. E nap külföld<> tükre is borús. .4 bolgár-görög határon súlyos össze­tűzések vannak. Essad pasa ellenszegül a független albán fejedelemség meg­szervezésének és Valonát akarja meg- száPani. Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország hadihajókat küld oda. Tripoliszban q török-olasz békekötés ellenére. 1912 óta, továbbharcoló be­duinok suhjes csapást mértek egy cdasz különítményre. Most lett köztudomású, hogy Red. ezredes és több más tiszt kémkedésük leleplezése miatt lett ön­gyilkos. Kézdivásárhely erősen védi törvényszékét Sepsiszentgyörgy igényé­vel szemben. Terjedelmes cikk foglal­kozik Dcbreczeny Mórion, a Kiovi csata Írójának s világhírű bányamérnöknek és Háry farkas lelkésznek gyerömo- nosteri emlékével, melyet Szemlélő“ abból a- alkalomból irt. hogy megnéz­te a nagyszabású baptista keresztelőt, melyet az Orosházáról érkezett püspök- végzett. .4 Vörös-Kereszt közgyűlésén lelkesen ünnepelték Bánffy György gr. elnököt, Bánffy ZoUán báróné társel­nököt, Benei János dr. titkárt és Klu- mák János dr. gondnokot. LavoUa Re­zsőről, a zeneiskola uj igazgatójáról, elismerő méltatás jelent meg lapunk­ban. Két nap múlva 500 gazda érke­zik a kolozsvári' népegészségügyi ki­állításra. Az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasói voltak: Sebesi Samu, Lovassy Andor, Apáthy István. E.őző este P. Márkus Emília vendégszerepelt a Cár­nőben; a bírálat csak Berlányi Vandát említi meg. Délután Medeia és Kyklops került stime utolsó ifjúsági előadás­kép; a bevezetőt Csengery János dr. mondta. Este Márkus Emília Nóra címszerepét játszotta. Érdekes hir, hogy Bánffy Miklós gr., n budapesti állami színházak kormánybiztosa, szo- morujátékot ir Martinovicsról. Remek könyvujdonság. Zllahy Lajos: \ földönfutó város. Kitűnő regény az erdélyi repatriáltak vagonlakás életéből. Egyszerű emberek e regény hősei, de a mű az ő kis éle­tűk fölött a magyar középosztály há- boruutáni válságának nagy regényévé nő. Ára vászonköíésben 178 lej. Régeb­bi nagy könyvsikerei: A fegyverek visszanéznek 178 lej, A lélek kialszik 132 lei, Halálos tavasz 119 lej, Valamit visz a viz 92 lej, A szökevény 132 lej, Két fogoly 158 lei. Valamennyi egész vászonkötésben. Kaphatók az ELLEN­ZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj- Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre után­véttel is azonnal szállítunk. Kérjen könyvujdonságokról ingyenes jegyzéket. FARSANGI ÉgSZAKA ■I — I—iái» ■ I—■in mini ii iiiiéwijmjii—!■> iiniiM— Itta KERTÉSZ MIHÁLY AZ INDÍTVÁNY A vigaJmibi/ollság figyelemmel luilil- gnll;i végig TiiiLn ném előterjesztéséi s a,mik; r a/ üreg dáma, befejez ti* érvelését, némán összenézlok s mindegyik a másik­tól várta, hogy megtegye észrevételét a szokatlan és meglepő ötletre. Egyáltalán nem ismerték, .sőt még csaik nem is sej lelték az elnöknö áüláspimlját és éppen ezért nem akartak nyilatkozni. Minden tekintet koltavnéra szege/.üdüll, igy akar- iák kifürkészni véleményét. KóHayné., bár lesütötte szemét, mégis érezte a feléje 'irányított tekintetek tiizét s megértette, hogy neki kelt először nyi­lai koznia. — Az ale'.möknö indítványát — kezdte halk, kimért hangon csak helyeselni tudom n magam részéről, de azért tisz­telettel hajlok meg a ■többség esetleges el­lenkező véleménye elöli- Engem azonban teljesen meggyőzlek az indítványt levő érvei és én is csak sikert, ugv erkölcsi, minit anyagi sikert remélek nlté>l az uji" tástól. hogy műsorunkon ezulén főváros! művészek is szerepeljenek... Ez az újítás, szerén v véleményem szerint, határozol lan. növelni fogja az érdeklődést, emeli a mű­sor művészi nívóját, ami már magában véve is nagy eredmény... Szó sínes róla, a társaságunkból összeállót tt műsor is mindig nívós voM s a szereplők valóság­gal művészit produkáltak még minden évben, azonban be kell látnunk, hogy a tisztán csak műkedvelőkből álló műsor már kezdett sablonossá — hogy ne mond­jam —. unalmassá válni, másrészt pe* dig közönségünk igénye is megnöveke­dőit a múlthoz képest és bizony ma már a ho’lga/tóság a drága pénzéért tökéletes művészit akar élvezni, ezt pedig csak hi­vatás- s és országosan elismert művészek nyújthatják... — Úgy van! — szólt közbe Vercbélyi Gyurka. Ezzel a közbeszólással aztán véglege­sen el lett döntve ez a kérdés és akik még haboztak is valamennyire, most már a Yerebélyi Gyurka megjegyzése lilán le’kes hi vei lettek Tinka néni eszméjének. Yerebélyi Gyurka ugyanis olyan hírben állott, mmt, aki legjobban ismeri a kö­zönség ízlését s ha ö helyeself az eszmé­nek, akkor senkinek sem lehetett tovább kétsége, hogy az jó is. A szép Iiezóthyné, a jakkor Körlvélyes- syné. süt a mindenben gáncsoskodó Ve- ressné is, mintha csak dróton rángatták volna őket. oly egvszerre és egyformán kezdtek bó’bgatni Tinka néni, de leülő* nősen Koltavné nagy örömére, mert az elnöknő, bármennyire is meg volt győ­ződve az eddigi tapasztalaitok alapján, hogy az ő álláspontjával senki sem me­részkedik szembehelyezkedni, ez alkalom­mal mégis tartott attól, begy ha nem is szavazzák lie, de nem fog egyhangú vé'e* ményt elérni, ami ugyancsak sértette volna tekintélyét. Látva azonban a kedvező hangulatot, most már felemelt fővel, bátrabban foly­tatta: — Ami pedig a meghívandó művészek személyét illeti, azt hiszem, teljesen meg­bízhatunk az alelinöknő választásában. Mindnyájam ismerjük 'az ő kifinomodott ízlését, tapintatos és körültekintő termé­szetét, de ettől eltekintve is, mi vakumeny* nvien. akik Ht. ülünk, siókkal' intelligen­sebbek vagyunk, semhogy ne ismemők Zákány Tibort és Boldog Annát... Tud­juk. hogy mindkettő országos, sőt euró­pai hírnévnek örvend s megtisztelve érez­hetjük magunkat, ha eljönnek hozzánk... — Éppen aziránt akártam kérdést ten­ni — jegyezte meg VerebéÜyi Gyurka —, hogy számithatunke ezekre a művé­szekre? — Minden bizonnyal — nyugtatta meg Tinka néni s benyúlva nagy, fekete bőr* ret'JikiiTjébe, kihúzta a két levelet s így folytiaitla: — íme, itt vannak a leveleik. Én ugyanis már az ülést megelőzőleg érintkezésbe léptem velük Tevéi,deg, hegy minden irányban kész tervvel jöhessek a maf fontos ülésre... — Nahát, Tinka néni igazán mindenre gondol! — csapta össze kezét Bozoíhyné.-—- E levelekben — folytatta Tinka né­ni, egy mosollyal hálálva meg a hízelgő megjegyzést mindkét művész ;t legna­gyobb készségét fejezi ki a szereplésre és várják távirati értesüléseiméi! a v igái mi bizottság határozatáról... Mert hál tér meszelésen . én ettől ti Item függővé a meghivásukuit. Azt hiszem, hogy a vígat,mibizott­ság egyhangúan a meghívás melleti sza­vaz mondotta ekkor KoMayné és vé gignézelil a jelenlevőkön. Hogyne!.. Természetes!... Sőt! — szóltak egyszerre valamennyien. — Akkor áttérhetünk a műsor többi számára — vélekedőit az elnöknö. Most aztán élénk vita induh meg. Én - jelentelte ki Körtvélye.ssyné — az idén nem akarok szerepelni... Leg* főijeid», ha nagyon erőszakolnátok, egv, két rövid verset szavalok Farkas Imrétől, de nagyobb do Vígra nem vállalkozom... A MŰSOR­-— Helyes — jegyezte ■tehát fel egv iv papírra Vercbélyi. — Tehát Körlvéiyes- syné nagyságos asszony szaval Farkas Imre verseiből... Mehetünk tovább... — Én egy monológot fogok előadni — ajánlkozott Yeressné —. ha nincs kifo­gás ejtene. — Sőt, nagyon örülünk... Már fel is jegyeztem — szorgahnask dőlt Vérebé­ivé — és Bozót by nagvsá tros asszony? Mondjuk: magyar népdal k, enn* balomkisérettel... Kíséri Tóth Jancsi — szólt közbe csípősen Yeressné. — Van valami kifogásod ellene? — fordult feléje Bozóthyné szikrázó lekin­1 eltelt. — A világért sem — válaszról Vcress- né egy kevés gunvos mosollyal szeme szögletében. — Csakhát tavaly is Tóth Jancsi volt a partnered... — Semmi különöset nem tatátok ben­ne... A magyar népdalhoz a cimbalom* kíséret a legmegfelelőbb és a társaságban senki sem tud cimhalmozni. csak Tóth Jancsi... Yeressné válaszolni akart valamit, azonban Yerebélyi diplomatikusain elvág­ta a további vitatkozást, mert tudta, hogy különben kínos szóharccá fog fejlődni a vita. — Hö’gyeim — mondotta —. nincs időnk a hosszas tárgyalásra. A mai ülé­sünkön össze keíl állítani a pontos mű­sort. mert holnap reggel a nyomdába akarom adni n műsoros meghívót. A két asszony, megvető pillantással mérve végig egymást, elhallgatott. — Mi volna még hátra? — kérdezte Koltavné. — A leányok — figyelmeztette Tinka néni. — A leányoknak még semmi sze­repet nem juttattunk... Már pedig a leá­nyokon ki nem hagyhatjuk... Úgy gon­dolom — kacsintott oda Tinka néni Kol- taynónak —, hegy Ke-SDay Margit Zá­kány Tibort kísérné zongorán... — Es mit fog csinálni Benkő? — cpés- kedett ismét Yeressné. — Semmit. Benkő nem szeret a nyil­vánosság előtt szerepelni. Ezt már több­ször kijelentette — válaszolt Tinka néni a kéridtezőnek. — Jó Tesz tehát, ha Margit Zákányt kíséri? — fordul! n többiek felé. A bizottság tagjai beleegyezöleg bólin­tottak és Yerebélyi ezt is feljegyezte. — Országh Babát ki ne felejtsük — fi­gyel mez,tette Koltavné a társaságot. — Ö valami páros jelenetet akar elő­adni Balogh Gyurkával — közölte Bo­zóthyné. — Harmadik éve páros-jeleneteznek miár — jegyezte meg Veressné — és még mindig semmi1 eredmény! — Taván a,z idén sikerül... Nagyon for­ró Tesz a hangulat és talán ők is össze­forrnak végre — vélekedett Tinka néni. — Lesz még valami? — kérdezte most Yerebélyi, miután ezt a számol is felje­gyezte. — Meri félek, hogy nagyon Iiosz- szu Tesz a műsor és kevés idő marad a táncra. — Még csak egy szám van hátra: a nagy történelmi élőkép, melyet Kerekes tanár rendez... A szereplők névsora is nála van — mondta, Tinka néni — s ez­zel kész is a műsor. — Van még a tiszteit bizottságnak va­FELHÍVÁS KI p/lSK EDO I Á HSA DA 1.0 M HOZ | Segítsük u hadfelszerelést ön- kéntes adományokkal. Ügyesek arra gondolnak, hogyan adliutnának kevesebbet? Nem! Ha egy esetleges háború feldúlta vol­na házainkat és üzleteinket, mivel maradtunk volna? Tény az, hogy (bármennyit is adakozunk, kevés ahhoz, amit derék és fegyelmezett katonáink megmentenek szárnunx* ra. Egyedül ok adtak volna min­dent oda: „az életüket“. Adakozzunk hadseregünknek! Cluj, 1939 május 15. VALÉR F A S C U a tőzsdetanács elnöke. bírni megjegyezni valója, vagy inditvá- nya, mielőtt bezárnám az ülést? — kér doz'o ekkor Koltavné. — Csupán annyi — szólalt fel Veress­né —, hogy én számítok egy csokorra a rendezőségtől... — Ugyan! — csóválta fejét rosszaló- lag KfiTayné. — Hiszen tudod, drágám, hogy jótékonv célja van a mulatságnak-. Takarékoskodnunk kell... Inkább egy pár kis cipővel többet veszünk... — Ián ragaszkodom a csokorhoz, kü­lönben nem szerepelek! — jelentette ki Yeressné határozott hangon. — Majd meglep az urad... — Az nem számit... — Meglesz :♦ csokor — vágta el ismét a vitát Yerebélyi. — Akkor minden szereplőm"» követelni fog egy csokrot — aggodalmaskodott Koltavné — s az egész tiszta hasznot a virágkereskedő vágja zsebre. — Méhóztassék csak rámbizni a dol­got — nyugtatta meg Yerebélyi — Én majd megcsinálom, hogy a virág ne ke­rüljön semmibe az egyletnek . — így már nem bánom — nyugodott meg az elnöknö. Folytatjuk.) Végrehajtás epilógusa a Katonai törvánnszéK elölt KOLOZSVÁR, május 25. Bogdán Dumitru biharmegyei gazda házában a mull év folyamán végrehajtók jártak. Minthogy a gazda készpénzzel nem rendelkezett, a végrehajtók magukkal vit­ték legényfiának ünneplő ruháit. A kapu* bajára.nál azonban összetalálkoztak az er­dőből h azattérő fin vak Bogdan GavriUal, aki szóvá lelte holmija lefoglalását és visz* szokövetelte azt. A huza-vonából hatóságiénc-ő per kelet­kezett. A helybeli katonai törvényszék előtt efolyó tárgyaláson a védelmet ebá* tó dr. Giurgiu loan ügyvéd nem tartotta beigazol nak a ha'óságsértési vádat, nővel sem tel'legesség, sem szóbeli sértés nem forgott fenn. A végrehaj ási ügy különben is 640 lej hátralékos örökösödési illeték mH'.! lám-aulh ami a fiatal Bogdán Gavrilr nem ériníette. A katonai törvényszék Bogdan GavriB fellépéséért mégis 500 lej pénzbüntetésre •itélie el, mig a szintén vád alá helyezed Bogdán Dumdrut felmentették. AgyonrugoU a ló egy gyereket. Temes­várról jelentik: Crispa György 9 éves fiúcska egv ló melleit jászadozoro. A ló hárrarugoíT. és a rúgás a szerencsétlen kis- fin fejét fai-J.T«a. A gyerek kórházba szálli* iásn közben meghaló. UJ STEFAN ZWEIG köfefek Emberek-könyvek'városok. (Benne re­mek tanulmány Toscaniniröl, Maxim Gorkijról, Newyorkról. Braziliáról stb.) Vászonkötésben 178 tej. Nyugtalan szív (első nagy regénye) kötve 178 lej. Régebbi nagy könyvsikereit Stuart Má­ria 264 lej, Maria Antoinette 153 lei, Fouche 66 lei, Örök lámpás 106 lej, Lélek orvosai 125 lej. Harc egy gondo* lat körű! 132 lej stb. Kanhatók az ELLENZÉK KŐN Y VO S Z TAI. YÁB AN, Cluj-Kolozsvár, Plata Unirii. Vidékre utánvéttel is áronnál szállítunk.. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents