Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-05 / 102. szám

Âm 3 ISM a > a ü Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Cluj, Celeu Morlor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Ducfe No. 8 Fíókkiadóhivataí lé* könyvosztály: P Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T» Törvényszéki hjsbromoiási szám: 39. (Doa„ S86/| 3938. Trb. Gluj.) Előfizetési íaA: havonta negyedévre 240, lélévre 4^° egész évre 962 — 1 * LX ÉVFOLYAM, 102. SZÁM. nn,llT-VT11TtJPCT«»Eiafamni PÉNTEK CLUJ, 1939 MÁJUS 5. Európában egyetlen olyan állam sincs, amely háborúi akarna!“ ti> GaSencu külügyminiszter nyiíaikozatoí csdoH az olasz sajtó munka" »1 társainak* — Rámából Beigrádba utazott a külügyminiszter RÓMA, máju9 4. Gafencu román külügyminiszter tegnap í-bk ‘dáled'őR kíséretével együtt flátogniüásl te>til a mg guid-oniaí repülőtéren és megtekintett*; az íbÍo olasz hadirepülőgépeket. Útja ala't't a ro- itxn 'mán kü#ügyminisztert -az olasz nép meleg ■A.1 ' rdkion'sz-nvtünikeit'ése kísérte. V A repülőtérről való visszatérte után Ga­nz ■ fencu ismét találkozott Mussolini minisz- Tsöi itíerekiökktílf és Cian» gróf küKigy min isz­tok [térré!?. A megbeszélések során az államfér­fi"! fiák miegvizsgábák a két állam ott érintő äfeö- iösszes kérdéseket. Ezek a tanácskozások a se iegszivélyesebb hangulatban zajlottak le. • Esté Zamlfirescu rómí»i román követ bf t adc^tli díszvacsorát Gafencu és kísérete ?ij tiszteletére. A vacsorára részit'vett a római jlsi előkelőség száne-java. A vacsora során Ga- 3i fencu hosszabb megbeszélést folytatott a j 37 római angol, francia, lengyel és török ■\7 nagykövetekkel, valamint Görögország m meghatalmazott római miniszterével. Vá­rj csőri után Gafencu és kísérete kihajtfeüiott az állomásra és Velencén keresztül BeL grád felé foHytOiBCa útját. Az olasz fővárosból vaió elutazása előtt Gafencu román külügyminiszter nyilatko­zatot adót! a sajtó munkaítársiainalk és nyi­latkozat« során ki jelenítette, hogy az euró­pai fővárosokban tett látogatásának csak informativ jellege volt. Kijelentette továb­bá, hogy teljesen uájékozo&an tér vissza Bucures- tibe, de sehol le nem kötötte magát. A meglátogatóitít államok vezető politiku­saival folycaitolit míegbtosz élésekből Gafencu külügyminiszter azt a véle­ményt szűrte le magának, hogy nincs Európában egyetlen olyan állam sem, amely háborút akarna és valamennyien tisztában vannak azzal, hogy az európai népek közöli fegyveres konfliktus sú­lyos válságba kergeíné a civilizációi! Nyilatkozata végén >a- román külügy­miniszter megelégedésért! fejezte ki azért a I fogadtatásért, amelyben az ollasz kormány j részesítette és uzér! a megértő miagatartás- j ért, ameiye* az ollasz államférfiak a (folyta­tott tanácskozások során Romániával szemben t&nusitotffelk. BELGRAD, május 4. A jugoszláv lapok élénken kommentálják Gafencu román külügyminiszter római utjai és az olasz államférfiakkal! folytjaitok; tanácskozásait s megállapítják, hogy annak igen nagy kiha­tása lesz a Dunamedencére és a Balkán békéjére is. A Pravda 'legutóbbi számában irt cikkében it'udmi véli, hogy Gafencu ro­mán külügyminiszter az olasz államfér­fiakkal folytatott megbeszélései során ki­fejezésre juttatta Románia békekivánságáí azzal, hogy egyben meg akarja őrizni úgy függetlenségét, mint területi egységét. BELGRAD, május 4. Péntekem reggeil 9 órakor érkezik a jugpgzíláv fővárosba Gnr •fencu román külügyminiszter s még ugyanaz nap éjszakáján hazautazik Bucu­mint amennyire németek azok a terü­letek, melyeket Berlin német élettér­nek nevez. Német részről ezt az állí­tást fölháborodva utasítják vissza. Ä berlini sajtó „veszélyes manővernek“ mondja a lengyel sajtó magatartását. A Harmadik Birodalmat — Írják Ber­linben — nem lehet összetéveszteni a világháború utáni Németországgal és hozzáteszik, hogy „a lengyel arrogan­cia határos az el vaku Its ággal, Varsó nem képes felbecsülni magatartásának következményeit.“ A német DNB-ügy nökség Rador által közvetített jelenté­se szerint berlini lapok kiemelik a lengyel sajtónak Németországgal szemL ben kifejezett ellenséges magatartását, valamint azokat a különös követelése­ket, melyeket lengyel élettér címen tá­maszt. A lapok megállapítják, hogy London is meglepve érzi magát Len­gyelország visszautasító magatartásá­tól. A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ azt Írja, hogy az angol biztosíték Len­gyelországot a német javaslatokkal szembeni visszautasítás veszélyes út­jára vezette, amely javaslatokat külön­ben Anglia is méltányosaknak és gya­korlatiaknak tekint. A „Nachtausgabe“ azt jrja, hogy a lengyel politika most annyira Londontól és Páristól függ, hogy ez a két kormány lesz hibás egy preventív háború kihívásáért', ha nem szólítják fel azonnal a lengyel kor­mányt, hogy vessen véget a gyűlölet- teljes sajtóhadiáratnak. A lengyel saj­tó a jelen pillanatban felelőtlenül ját­szik a lengyel nép jövőjével — han­goztatják Berlinben. ; ENYHÜLÉS JELEI A FÖLDKÖZI­TENGEREN . 1 restibe. 1 Litvinov szovietorosz külügyi nép­biztost fölmentették állásából • és MolotovoJ neve Még nem lehet látni a szenzációs változás hátterét. — Ribbentrop német j külügyminiszter Olaszországba utazott. — A német-lengyel viszony kiélesedése áll továbbra is a külpolitikai válság központjában Seele lengyel külügyminísiete? holnapi beszédót nagy feszültséggel várják Európaszsrte A német-lengyel ellentét kiélesedése mindinkább a világpolitika előterébe ke­rül. A két ország között éles sajtóharc indult meg, német lapok rendkívüli len­gyel katonai intézkedésekről, lengyel la­pok ugyanilyen német intézkedésekről adnak hirt s a Bercin és Varsó közötti légkörben közvetlenül fenyegető nagy vál­ságok sodrát lehet érezni. Az eddigi vál­ságokban megszokott angol közvetítő sze­repnek eddig nyoma sem mutatkozik. Legalább a nyilvánosság előtt nines erről szó, bár meglehet. hogy a színfalak mö­gött működésbe lépett az ellentéteket ki- egyeztető diplomácia is. Sir Neville Hen­derson berlini angol és Coulondre berli­ni francia nagyköveteknek visszatérése állomáshelyére, amint most kiderül, a lengyel német viszonynak már napok elölt várt kiélesedésével áll kapcsolatban. Berlini hírek s-érint, különben a londoni és párisi német nagykövetek visszatérése állomáshelyükre, szintén küszöb előtt ált. A válságban döntő fordulópontot je­lenthet Beck lengyel külügyminiszter holnapra várt beszéde. Még nem lehet Judnir hegy a lengyel külpolitika, vezető­je mennyiben enged a német kívánságok­nak, vagy mennyiben utasítja azokat vissza. A lengyel sajtó hangjából ítélve, azonban nem igen lehet engedékenységet remélni. Ribbentrop német birodalmi kidügymlnhszt cr Beck külügyminiszter beszédének pillanatában Olaszországban lesz, ahova ma utazik el Berlinből. A len~ gyei állásfoglalás pillanatában tehát a Berlin—Ró ma-lengely két külügyminisz­tere rögtön tanácskozásokat folytathat a tengely közös állásfoglalásáról. Ez, te­kintve Róma Varsóhoz való ismert jóvi­szonyát, i\nkább biztató jelnek látszik. Egy berlini Rador-távirat szerint, német poli­tikai körökben az az uralkodó benyomás, hogy Ribbentrop külügyminiszter azzal, hogy éppen akkor utazik el Berlinből, mikor Beck lengyel külügyminiszter Len­gyelország álláspontjának kifejezésére készül, közönbösséget akar mutatni Beck kijelentéseivel szemben. Ebbe a feszült nemzetközi légkörbe most szinte bomba­képpen csap be a Moszkvából érkező leg­újabb hir, hogg Litvinov külügyi' nép- Inztost „saját kérésérea fölmentették át­lósától é$ o kü!ügygivnisztérium vezetését a népbiztosok tanácsánálc elnöke, Molo­tov veszi át. Még nem lehet látni, hogy Litvinov váratlan bukása mögött ntö rejlik. A volt külügyi népbiztos ve­zette ugyanis Szovjetoroszország részéről az Angliával folytatott tárgyalásokat és még tegnapi hírek szerint is arról volt szó, hogy rövid időn bel ül személyesen fog tanácskozni Halifax angol és Bonnet francia külügyminiszterekkel Az utolsó órában jelentett, „önkéntes'' visszavonulá­sa tehát érthető szenzációt kelt. LENGYEL ÉLETTÉR — NÉ­MET ÉLETTÉR A világsajtó a német—lengyel vitá­ról szóló hírekkel van tele. Á lengyel lapok, melyek eddig igen fegyelmezett j és tartózkodó magatartási mutattak j Németországgal szemben, most éles j hangon utasítják vissza a német köve­teléseket. Sőt visszafordítják Német­ország ellen a német külpolitika tevé­kenységében legutóbb annyira hangoz­tatott „élettér“ elvet és ugyanennek az elvnek alapján azt hangoztatják, I hogy nemcsak a danzigi korridor, ha- ! nem Keletporoszország is lengyel élet­tér* legalább annyira lengyel élettér, A Franciaország és Olaszország kö­zött állítólag megindult, vagy rövide­sen meginduló tárgyalásokról szóló hí­rek, Párisból kiadott hivatalos cáfolat ellenére, sem akarnak elnémulni. Lom doni lapok továbbra is ragaszkodnak az erről szóló jelentésekhez s tegnap a francia sajtó is nagy terjedelmet széniéit az olasz—francia tárgyalások lehetőségének. Párisban különösen a római „Giornale dTtalia“ egyik vezér­cikkével foglalkoznak, amelyből a „Ma- tin“ azt a következtetést vonja le, hogy olasz részről bizonyos hajlandó­ság mutatkozik arra, hogy Tuniszra vonatkozólag megállapodást hozzon léire Franciaországgal. Az „Excelsior“ szerint „most már bizonyos, hogy Olaszország és Franciaország között a tárgyalási hajlandóság kerekedett fe­lül mindkét állam modus v/venrfi-jé- nek szem előtt tartása mellett. Fran­ciaország azonban — írja a lap — csak Angliával karöltve folytathatna tár gyalásokat, enélkül nent látja az esz­mecserék lehetőségét. Azt azonban már most meg lehet állapítani, hogy francia részről sohasem zárkóztak el és nem zárkóznak el nia sem a meg­egyezéstől.“ Az angolokkal karöltve folytatott tárgyalások lehetőségére vall viszont egy Egyiptomból érkező hir, mely szerint Balbo marsall. Libia olasz kormányzója rövidesen Kairóba érkezik, ahol Olaszország egyiptomi követe vacsorát ad tiszteletére, melyeit találkozni és tárgyalni fog Anglia egyiptomi nagykövetével. Ugyancsak a föídközitengeri helyzet feszültségének enyhülésére vall, hogy párisi jelentés szerint a Gibraltárban horgonyzó fran­cia hadihajók tegnap elhagyták az erő diíés vizeit és részint kelet, részint nyugat felé távoztak el onnan. A fran­cia hadihajók eltávozása közvetlenül azután történt, hogy a spanyol vizekre kiküldött és a Gibraltár körüli spanyol kikötőkben napokig időző német hajó- raj szintén fölszedte horgonyait és el­indult Németország felé. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents