Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-05 / 102. szám

a ELLE N ZhK 19 39 ai i ] u 1 9. Lev1'< * * * .iMncscu mâni«?* ^erelnökliöz i BUCUREŞTI, május *1. Armand Culiuescti minisztercluökv egv fővárosi niagyur kisebbségi cső. port résziről a következő és a román allam v; Jekeivel szoüdari/.áló nyilat* kozatot kapta: Vlulirott magyar etnikai eredetű Buch. istiben letelepedett és minden társadalmi réteget képviselő állampol gárok ezennel bejelentjük, hogy szoli­dárisak vagyunk azzal a levéllel, ame­lyet kolozsvári nemzettestvéreink küldtek Önnek és amelyben kifejezést adtak annak az elhatározásuknak, hogy megvédik teljes erejükből az or­szág függetlenségét és integritását és teszik ezt abban a tudatban, hogy ez­által a román és magyar nép közös nemzeti érdekét szolgáljuk. Mi, bucu restii magyarok, meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a román és magyar parasztság érdekei teljesen azonosak és mint erdélyi magyar paraszt fiuk, készek vagyunk teljes erőnkkel hozzá­járulni e föld és ősi hagyományaink­nak minden idegen támadással szem­beni megvédésére. ; Megtörténhetik, hogy bizonyos ide­gen erőknek Románia és Erdély jövő­jébe beavatkozását nekünk, ez ország magyar kisebbségének szemében kedve-, zö sziliben tüntessék fel, mi azonban a legutóbbi nemzetközi eseményekből tudjuk, hogy a mi és a középeurópai kis népek problémáit nem lehet meg­oldani, csakis a mi nemzeti független­ségünk és szabadságunk megvédése iránti szolidaritásunk utján, ha idegen erők megkísérelnék, hogy kis nézetel­téréseinket saját' céljaikra használ­ják ki. Ezért tiltakozunk erdélyi nemzet­testvéreink lelkének megmérgezése iránti kísérletek ellen és kérjük, hogy a magyarság hivatalos vezetői nyíltan fog'aljanak állást1 minden demagóg propagandával szemben, amelyet a ro­mán állam ellen intéznek s amelynek csakis katasztrofális hatása lehet a magyar nép sorsára. i Kérjük, fogadja miniszterelnök ur biztosítékunkat, mely szerint mi, ma­gyar nemzetiségű román állampolgá. rok, felelősségünk tudatában, a román állam függetlenségének és integritásá­nak megvédésében a román Telki ség mellett fogunk állani, amely — min­den demagóg propaganda ellenére — ma komoly garanciaia a békének és a Dunamedence kis államai függetlensé­gének. A nyilatkozatot Czikó Lőrinc, a bu­cureştii katolikus ifjúság elnöke, Hu- szár Emil, a Romániai Újságírók Szin­dikátusának tagja, Szabó István, Ba- kay Domokos és mások írták alá. [ „PAULAS“ S. A. întreprindere de pjresá, Cluj, (membrii consiliului de administraţie: Dr. Banffy Nácofoe, íDr. Grois Ladhslan, Dr. Jeleni Injait, Kós Gorák Kemény loan. — Ac­ţionar^ cu acţiunii reprezentând 10% din ca­pitol socká: Dr. Bámffy Niico’ae, Dr. Groiss Ladislau, Kemény loam, Dr. Tusa Gavri’ă. HARMINC KÉSSZURÁSSAL LEMÉ. SZÁROLTA FELESÉGÉT, MAJD HA­RAKIRIT KÖVETETT EL AZ IDEG­BETEG FÉRJ. Galatiból jelentik: Bor­zalmas módon végrehajtott gyilkosság tartja izgalomban Voitesti-Covurlui község lakosságát. N. Viaconu 27 éves idegbeteg gazdálkodó heves szóváltás­ba keveredett feleségével. Arculütöt- te az asszonyt, majd mikor az mene­külni igyekezett, utána vetette magát és egy konyhakéssel harminc szúrást ejtve rajta, lemészárolta a szerencsét­len nőt. A szörnyű bűntény után a bestiális gyilkos maga ellen fordítottá a kést és átvágta torkát. Az iszonyú bűntény áldozatául esett asszony ál­dott állapotban volt és két árva gyer­meket hagyott maga után. [ * AZ „AURORA“ (horgász stportegycsűlet vezetősége éittesiiti tagjait hogy a<z 1939—10. évre a halászati, dijakat az egyesület irodá­jában, Stir. Ghiimezmili 2/a. szám alatt ‘Miét befizetni, 9—12 és délután 4—8 órák (között. SÚLYOS GÉPKOCSI SZERENCSÉT­LENSÉG BUCUREŞTI KÖZELÉBEN. A Bucureşti—Militari község közötti útszakaszon egy társas gépkocsi, ame­lyen több utas foglalt helyet, féktörés következtében az utszéli árokba rohant és felfordult. A mezőről elősiető falu­siak a szétroncsolt karosszéria alól öt súlyosan sebesült utast emeltek ki. A több sebből vérző eszméletlen utaso­kat, közöttük két nőt, a helyszínre ki­szállott mentők első segélynyújtás után beszállították az egyik fővárosi kórházba. A hatóságok, tekintettel ar­ra, hogy ezen az útszakaszon már több ízben fordult elő Hasonló szerencsét’ fenség, erélyes óvintézkedéseket lép­tettek életbe. (Szenterzsébet) és dr. Váró Györgyöt (Udvarhely) aíclnököknck. A kulturá­lis alosztály elnökének Biró Lajost, társelnöknek Dobos Ferencet (Udvar­hely), a gazdasági alosztály elnökének Szakáts Zoltánt (Bikfalva), a szociális alosztály elnökének dr. Hadnagy Ká rolyt (Udvarhely). A mezőgazdasági alosztály előadói: ipar: Bartók Lajos lakatos Udvarhely; kereskedelmi elo­mló: Zárug Endre kereskedő Udvarhely; mezőgazdasági előadó: Ugrón Pál bir tokos I iátfalva; szövetkezeti és hitel- íigyi előadó: Paál Dénes unitárius lel­kész Siméníalva. A szociális alosztály előadói: népegészségügy: dr. Gyar­mat by Dezső orvos Székelykeresztur; szomszédsági szervezet: dr. Szentmik- lósi Ferenc tanár Udvarhely; munkás, kérdés: Dénes Lajos vállalkozó Udvar­hely. Karitativ ügyek: dr. Gyárfás Pálné Keresztur. Az értekezleten megjelent Plesoianu loan ezredes-prefektus is, aki szívé­lyes formában üdvözölte a megye ma­gyarságának összegyűlt vezetőit és azon reményének adott kifejezést, hogy a Front szellemében jó egyetér­tés fog kifejlődni a magyar kisebbség és a román többség és különösen a ha­tóságok között. ( Romániában is nyomoznak a belgiumi pénzhamisítók után KOLOZSVÁR, május 4. A Nemzeti Bank helybeli fiókja le­iratot kapott a bucureştii főintézettöl, amelyben közük a belga Nemzeti Banknak a brüsszeli rendőrség utján közölt radiogram iát. Eszerint ismeret­len tettesek a belga Nemzeti Bank 1938. évi kibocsátású 50 és 10 frankos bankjegyeit hamisították. A hamisít­ványok igen jól sikerültek, úgyhogy felületes szemléletre veszélyesen ha­sonlítanak az eredetihez. A bankjegyek két papírlapból vannak összetéve. Fel- tiinö, hogy a bankjegyen látható női alak haja tulerösen emelkedik ki az alapszínből. A brüsszeli rendőrség megkeresésére utasítja a román Nem­zeti Bank íöintézet fiókjait, hogy bár.; ki is jelentkezne a bankoknál, vagy pénzváltó helyeken, értesítsék a rend­őrséget a szükséges intézkedések meg­tételére. i Bezáratta a vires a Gregor Anno cselédienfiázoí ! A varost toarvos k oztssztasagt \ okokkal magyarázza az aggmenhiz bezárását* — Az alapilón6 el van szánva arra, hogy (elvegye a hafcol ez ügyben a várossal KOLOZSVÁR, május 4. j A városnak sok nevezetessége között i nem utolsó az a népjóléti intézmény, amely az Óvárban működött a leg= utóbbi napokig és amelyet a közönség Gregor Anna cselédmenháza néven is- . mert meg. Ez a cselédmenház most el» ■; árvult, nincsen egyetlen lakója sem, ; mert a város népjóléti hivatala a cse- j lédmenház lakóit az alapitó megkérdem j zése nélkül és annak határozott akara= ! ta ellenére a városi Szegényekházába helyezte át. Ezt az intézményt Gregor Anna, í Csőreg Lajosnak, a magyar színház volt oszlopos tagjának felesége ezelőtt 38 évvel alapította. E célra a városnak ajándékozta az Óvárban a városi poliklinika mellett tévő és hat szobát magábanfoglaló földszintes épületet és 10.000 arany­koronát, azzal a kikötéssel, hogy eb­ben a cselédmenházban olyan érde­mes háztartási alkalmazottakat he­lyezzenek el, akik egy-egy úri csa- Iádnál évtizedeken át becsülettel j szolgáltak s helyeiket vagy a család elhalálozása, vagy elöregedés miatt hagyták el. Az alapitó kikötötte még, hogy az Aggmenházba nemzeti és felekezeti különbség nélkül vegyenek fel aggokat s az intézet első felügyelőnője is ro = mán volt. Harmincnyolc év alatt sok lakója volt a cselédotthonnak. Többév= tizedes munka után itt találtak mene= déket. itt töltötték napjaikat, a:nig csak örök álomra nem hunyták szemű- kei. Akkor aztán tisztességesen elte­mették őket s hátrarnaradt ingóságai- kon a menház többi lakói osztozkod­tak meg. 1 Harmincnyolc évig a menházban szent volt a béke, megértették egy­mást lakói és megértették a fel ügye- lönöt is. A mult évben aztán, állító­lag azért, mert a menházban, a még most is élő alapitónö ellenére, a Sze­gények házából két öregasszonyt he­lyeztek oda, felbomlott a béke, vi­szálykodás keletkezett s a vége az fett, hogy a mult héten városi teher­autóra rakták fel az aggmenházban tartózkodó öreg cselédeket és cók- mókjaikat s elszállították őket a vá­rosi Szegényekházába. Az aggmenház kapuiát lezárták, szó* bái üresen állanak s hogy mi célia van RMMMMHonanManM vele a városnak, egyelőre még nem le­in ( tudni. DR. VLAD PÉTER VÁROSI FŐ­ORVOS NYILATKOZATA Munkatársunk a cselédaggmcnház bezárásával kapcsolatban felkereste dr. Vlad Petre városi főorvost s az érthetetlen intézkedés oka iránt érdek­lődött. (. A főorvos köztisztasági rtkokkal ma­gyarázta a menház bezárásának szűk s ég ess égét. — A főorvosi és népjóléti hivatal előterjesztésére felelte kérdésünkre Vlad Petre főorvos — a polgármester azért rendelte el az aggmenház bezá­rását, mert az épület s általában az egész menház nem felel meg a köz- tisztasági követelményeknek. Hogy mást ne mondjak, például a menháznak nem volt fürdőszobája, ahol a gondozottak tisztálkodhattak volna, már pedig a fürdő használa­tát nem lehet nélkülözni. Attól tartottunk, hogy valamilyen jár­vány üti fel a fejét s minthogy a men­ház a város központjában van, úgy] döntöttünk, hogy 1 ideiglenesen, amig a menház épüle­tének rendeltetése feleit nem dön­tünk, az aggmenház lakóit a városi Szegényekházába helyezzük el. A főorvos tehát köztisztasági okok^ kai magyarázza ennek a népjóléti in­tézménynek megszüntetését. Megért!« jiik a főorvosnak a város egészség­ügyéért való aggódását, bár kissé túl­zottnak találjuk, mert { Kolozsváron van még párezer fürdő­szoba nélküli ház s ha ezek lakóit mind ki akarnák telepitesni, a város majdnem lakatlan maradna. MIT MOND AZ AGGMENHÁZ, 1 ALAPITÓNÖJE Beszéltünk aztán az aggmenház ala- pitónöjével is, aki a legnagyobb mél-, tatlankodás hangián nyilatkozott a menház bezárásáról. ,— Nem tudtam az egészről semmit — mondotta. — Utólag hallottam, hogy, mi történt az aggmenház lakóival. Mélyen bánt a dolog. Legalább hagy-, tak volna békét a menháznak addig, amig élek s azután csináltak volna, vele, amit akarnak. Azok, akiket a menházbói a Szegé^ nyekházába helyeztek át, itt voltak nálam panaszkodni, hogy a Szegények-, házában íütetlen szobában helyezték el, őket, dideregnek s a koszt sem rnegfe-, lelő. Harmincnyolc évig nem volt sem­mi baj a menházban, csak az utóbb? években volt állandó ott a háborúság. Hogy ennek mi volt az oka, nem tu­dom. A népjóléti hivatal egyik tisztvise­lőnője bizonyára hozzájárult ehhez, mert az ápoltak előtt többször kije- lentette, hogy nekem az intézmény­hez semmi közöm, én ott nem diri­gálok s rám ne is hallgassanak. Többizben panaszkodtam ez ellen a tisztviselőnő ellen. Egyszer csak öt* napi várakozás után tudtam bejutni a polgármester úrhoz, amig előadhattam panaszomat. i. Nem nyugszom bele az aggmenház megszüntetésébe s ha megszüntet­ték, visszakövetelem az épületet, amely csak addig a városé, amig az alapítólevél rendelkezésének meg­felel. v í Tiz évvel ezelőtt a mérnöki hivatal; beleegyezésével az akkori városi ta-, nács az épületet már el akarta cseréj-, ni, de ez a terv az én ellenállásom mi-, att meghiúsult. Most sem nyugszom bele a tanacs, határozatába s a királyi helytartó urnái fogok jogorvoslatot keresni. Meg vagyok győződve arról, hogy iga­zat fog nekem adni s az intézet to-; vábbra is menedéket fog adni a szol-, gálában megöregedett hűséges és kiér­demesült háztartási alkalmazottaknak.' Eddig tart a két nyilatkozat. Hogyj az aggmenház ügye a jövőben hogyan, fog alakulni, nem tudjuk, de bizonyos­ra vesszük, hogy Borneinisa fopolgár-. mester ez ügyben méltányos megöl«! dást talál. 1 ^£ovsiár Ferenc meghívást kapott a nevyorkr Coíuinbia-egyetferettőí PÁRTS. május 4. Molnár Ferenc, a világhírű magyar író a n.ewyorkii Columbia;-egy ölem részé­ről meghívást kapott, hogy az Í939— 1940. tanévben az egyetemen irodalmi tárgyú előadásokat tartson. Molnár Fe“ rene elfogadta az ajánlatot és értesítette az egyetemek hogy előadásait a modern színpad-irodalomról fogja tartani. Népes érleWzieá választana meg az u<fvairGíe!yniegyei llagyar Népközösség vezeíöii SZLKELYUnVARIIELY, május 4. Röviden megírtuk, hogy megalakult a Magyar Nepk^/jisség székely udvar, helyi tagozata. gyűlésről az alábbi tudósítás számol >e. Gróf Bánffy Miklós magyar népkö­zösségi elnök megbízásából, dr. Sebesi János nyug. alispán elnöklete alatt a megyeház kistermében összejöttek a megyei társadalom vezetői, hogy az udvarhely megyei magyar népközösségi tagozatot megalakítsák. Képviselve voltak az intellektuális, mezögazdasá gi, iparos és kereskedelmi szervezetek. A hatóságokat Mattéi loan szolgabiró képviselte. A 48 tagból álló értekezlet kimondta a .Népközösség udvarhelyme- gyei tagozata azonnali megalakításának szükségességét és öttagú jelölőbizottsá­got küldött ki azzal a feladattal, hogy tegyen javaslatot a népközösségi kü­lönböző vezetői tisztségek ideiglenes betöltésére mindaddig, inig az egész népközösségi tagozat ki lesz építve és az egyes tisztségek alapszabályszerii- leg betöltethetnek. i A jelölőbizottság jav aslata alap ián egyhangúlag megválasztották dr. Hló Ferencet (Udvarhely) elnöknek, Biró Istvánt (Olasztelek), Orosz Károlyt Nagcfszabásn Katonai parattfcat rendeleti a szovjet májas elsején MOSZKVA, május 4. (Rador). A Tass jelend: A szovjetek területén május i*én rendezett csaptftszomlék és ünnepélyek nagy hazafias lelkesedés légkörében folytak Ic. A k^ onaî szemléket a meckanizáh' é> motorizált' egységek és repülők tömeges részvétele jellemez'-e. Moszkvában a légi parádén 60c, Kievvben 40c, Le- ningrádban 3C0, Minszkben zcc, Rostorban 15c, C^ban IţCj Bakuban ico, Kra- kovb.vn 100, S/-molenszkbcn icc, Novoszibirszkben 70, Taskentben 50, Sztadiao- gradban 50 repülőgép vett részt. Moszkvában több, minti 1.80c.000 ember, Kra- kovban 600.oco ember nézte végig a katonai parádét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents