Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-03 / 100. szám
ELLEN 7hK 19 39 májút 3. Nagy érdeklődés melleit tartotta meg évi közgyűlését a Gazdasági Hitelszövetkezetek központja (»«izdag eredményekről számoltak be a jelentések KOLOZSVÁR, május _\ Nagy érdeklődés mellet tartotta meg é\i kozgyülését április 2X»án a Gazda* -ti és Hitelszövetkezetek Központja. A közgyűlésre országrészünk minden \ időkéről nagy számban jöttek el a szövetkezetek képviselői. A közgyűlést, melyet a központ hivatalos helyiségében tartottak meg, gróf Béldy Kálmán elnök nyitotta meg. A központ vezetősége részér I megjelentek azon dr. Gyárfás lilemér, gróf Maller lsván, dr. Mikó László _;s Zoltáni Pál választott igazgatósági tagok, valamint Trica /a* haria es Zeicu loan kinevezett igazgatósági tagok, (iadó Jenő, Gyarniathi Árpád és Vári Domokos íelügyelöbi- zottsági tagok, dr. gróf Bethlen László \ ezérigazgató, dr. Ferencz József igazgató és Elekes Béla aligazgató. Az igazgatósági jelentés letárgyalása után Bakk József, a radnótfáji teiszö- vetkezet kiküldöttje emelkedett szólásra, Isten áldását kérve a központ további munkájára, egyben a szövetkezetek háláját fejezte ki dr. gróf Bethlen László vezérigazgató és az igazgatóság tevékenységéért, hogy ezekben a nehéz időkben s különösen az elmúlt év nehézségei közepette oly eredményesen irányították a központ kötelékébe ta~tozó szövetkezetek életét. Indítványozta egyben, hogy gróf Bethlen László vezérigazgatónak, valamint az igazgatóságnak külön-külön jegyzőkönyv i köszönetét szavazzon meg a közgyűlés. Bakk József indítványát általános lelkesedés niellett fogadta el közgyűlés, majd Bethlen László gróf megköszönve az irányába és az igazgatóság iránt megnyilvánuló bizalmat, ismertette a jövő év munkatervét. A központ korábbi tervei szerint ez évben mgépitésre került volna a harmadik szövetkezeti tejfeldolgozó telep, ezt a tervet azonban a rendkívüli gazdasági helyzetre való tekintettel ez évben nem viszik keresztül, hanem ehelyett a marosvásárhelyi telepet fogják kibővíteni. Ezt különösen a maros- megyei tejszövetkezetek rohamos fejlődése teszi szükségessé. Rámutatott a vezérigazgató a hitelellátás mai nehézségeire. ismertette a központnak a mult év során beindított takarékbetétgyüj- tési és uj üzletrészjegyzési akcióját. Ez utóbbi során kiemelte a szövetkezetek megértő áldozatkészségét, hogy7 szinte maradéktalanul siettek az uj központi üzletrészjegyzésben részt- venni. Köszönetét tolmácsolta egyben a szövetkezeteknek azért a megértő magatartásért, hogy7 a központra háruló újabb adminisztratív költségek viselését egyöntetűen vállalták. A központnak sikerült a folyó évi visszle- számitolási hitelkeretét újabb jelentős összeggel kitágítani s ezt a jövőben is munkálni kívánja, hogy a szövetkezetek igényét a legmesszebbmenőleg kielégíthesse. Bejelentette végül, hogy7 a központ a mult évben Ingatlant vásá- rolt egy központi székház felépítésének céljából, a székházépítést azonban a rendkívüli gazdasági viszonyokra való tekintettel szintén elhalasztotta az igazgatóság. Az ui alapszabályok kapcsán az igazgatóság a szövetkezetekkel való szorosabb együttműködés megvalósítása érdekében propagandabizottságot szervezett. Kéri a közgyűlést, hogy7 a propaganda bizottság tagjait úgy válasszák, hogy abban minden megye képviseletet nyerjen. A propaganda bizottságba a következőket választotta lie a közgyűlés: Imreh Zsigmond. Dávid Sándor, Pálffi György, dr. Karda Ferenc, László János, Magass Árpád, Páll Dénes, Polgár Gyula, dr. P. Tréfán Timotheusz, Becsky István, Tőkés József, Dósa Árpád. A szövetkezeti propaganda kapcsán számos hozzászólás történt. Kővári Jakab, a kénosi tejszövetkezet képviselője, a vidéki szövetkezeti értekezletek rendezésének kérdésével foglalkozott. Gruja Farkas, a nyárádszentbenedeki szövetkezet kiküldöttje, a szövetkezeti propaganda oiyirányu kimélyitését kívánja, mely a tejszövetkezetek szövetkezeti öntudatát növelné. Gadó Jenő ! éri az igazgatóságot, járjon közbe az KGE-néü, hogy a téli gazdasági tanfo* yamokon szövetkezeti tárgyú előadásokat is tartsanak. Dr. P. Tréfán Timotheusz mély gondolatokkal telitett hozzászólásában a propaganda erejét fejtegette. Kocsis János a szövetkezeti vezetők uj nemzedékének a kiképzésére kétéves szövetkezeti tanfolyam létesítését hozta javaslatba, vagy ä szövet* I kezeti pályára törekvőknek az állami J szövetkezeti iskolákba való irányitá* ■ «át. Dr. Mikó László, Balogli József, J Vári Domokos és /oltani Púi hozzászólásai után Bethlen László vezérigaz- I gató rámutatott arra, hogy a központ a ! propaganda terén, mint a múltban, úgy i a jövőben is a szövetkezeti tagok belső utón való nevelésére fekteti a fösulyt. A legjobb propagandát a tárgyi eredmények felmutatása képezi s ezt az eddigi munkásai sikerült elérni. A szövetkezeti értekezletek rendezése, melyek már többéves múltra tekintenek vissza, szép és tartós eredményeket mutatnak fel. A propaganda kérdése iránt megnyilvánult nagy érdeklődés azt mutatja, hogy a szövetkezeti mozgalom jövőjét mennyire szivén viseli a szövetkezeti tábor. Bejelentette egyben, hogy a népközösségi szervezetben a szövetkezeti iigy számára külön alosztályt szerveztek, melynek elnökéül Haller István gr., a „Hangya“ szövetkezetek elnökét, titkárául Horváth Józsefet, a központ fötisztviselöjét delegálták. Élénk érdeklődés mellet tárgyalta a közgyűlés a szövetkezetek betétgyűjtési lehetőségeinek a kérdését is, melyhez szintén sok kiküldött szóit hozzá. Gr. Béldy Kálmán elnök zárószavai után j a résztvevők közebéden vettek részt. t Szervezetünk ápolása, nem a betegség jele, hanem elővigyázatosság ! A mindennapos Urodonal kőzeté» móregtelenit, újjáéleszt. Megszabadítja a vért, az izom és ideg-rostokat az összes salakoktól, mérgektől és mikroszkopikus baci- lusoktól. Szabályozza a vérnyomást és a vérkeringést, jóvatoszi a szervezetben az élet által természet- r yy szerüleg okozott cíhasználódást. URODONAL megvéd az érelmeszesedésről, amely az emberiség 70°/o-át megtámadja. Kapható gyáygszertárakfean és drogériákban flóroméi mankó alán mjitoflák meg a stuttgarti kertészeti kiállítást Az Ellenzék berlini munkatársa a kiállítás sajióbemutaióján. — Hogyan képzelik el Németországban a jövendő munkásának életét? - A stuttgarti birodalmi heríkiállilás érdekességei BERLIN* május i. A német birodalomban minden évben igyekeznek azokat az értékeket) felszínre hozni, amelyeket a nép érdekében mind- ezidelg nem használtok ki. Ezek között elsősorban a belterjes kerigazdaságot emelhetnénk ki. Az ország igen nagy ré~ szét íc(ldmüveffésní> alkalm-Uiton talaj ul- ko:ja, a-melye: azonban megfelelő növényzettel és megfelelő megműveléssel (ki lehet használni és értékesíteni lehet. Ezt <a<z eddig elhanyagoló kérdést most megfelelően propagálják az egész birodalomban. Rá akarnak annak a fontosságára mutatni, hogy. sz a kisember, aki családi háza meliert kis udvarral és kerttel rendelkezik, hogyan tudnia kevés földjén olyan kis paradicsomot teremteni, amely nemcsak életét teszi kellemessé, hanem emellett anyagilag is jelentősen hozzájárul a család szükségleteinek fedezéséhez. Ebből a célból rendezik évenként a birodalom különböző részein az u. n. ker tészeh kiállításokat. A lavaly Nyugatné" mcíországban, az idén pedig Délnémetország egyik központi városában, Stuttgartban rendezték meg a kiállítást. A puszidból — paradicsomot Shot górt város már három, esztendeje készül a kiállítás megrendezésére. Ez a három esztendő táz*s munkával (felt el. Ez nem is csoda, hiszen Stuttgart egyike Németország legfejlődéskepesebb városainak és igy az építkezések a város minden ielepülértre alkalmas területét igénybe vették. Volt azonban a várostól nem m^z' sze egy ioo holdas terület, amelyet semmiféle célra fel nem használhattak. Kő, dudva, repedések és mélységek ö^szevisz- szutságából állott az egész terület. És mégis ezt a terüle".fct kellet? kiválasztani a kiállítás színhelyéül. Három esztendeig hordták a kövei, irtotíák 1 dudvát, 12 méteres szakadékokul hoztak egyenes szintre, majd házuka. épi'-Ct'tíek, lugasokat varázsollak, virágoké ültelek, mesterséges tavakat és vízeséseket képeztek és végül április 22 én megnyitották a kiállítást. X kisemberek boldogulásáért A külföldi és belföldi sajíóemberek bizonyos huzódozássaj gondolhattak arra a meghívásra, amellyel a német élelmezési központ kereste meg, hogy őket Berlinből elvigye a kiállításra. Külpolitikai húzások, gazdasági tanácskozások, baüsílmjas mozgató erők harcának szemlélése helyett sokaknak szinte nehezére eseti, hogy egy napi ut után egy kertészeti kiállítást' lássanak. De ez a huzódozás egyszerre eltűnt az arcokról, amikor kitün.l, hogy itít minden munka az emberért történt, azért ia Hősemberért, oki elsősorban megérdemli, hogy nehéz munkával eltelt napjai után, kellemes és boldog otthon fogadhassa,. Németországban már régi törekvés az, hogy a hatalmas munkáskaszárnyák helyett, oQíyan otthont lehessen iái munkásnak biztosítani, ahol családi házban élhet és a bérkaszárnyák zűrzavara helyett egyszerű), de bájos otthon fogadja1 ia napi munka után. Nem elég azonban az, hogy ilyen családi házak felépülnek, hanem az is fontos, hogy a munkás csinossá, lakájossá és emellett hasznossá varázsolja. Egyik fontos célja ennek a kiáDlitásnak tehát -az, hogy példái ad arról, hogy hogyan lehet egy ilyen családi otthont elkép zeini v - - ' u- - -r • 7 - w Ott áldanak *a különböző típus u családi házak a kiállítás területén. Terjedelme, magasság», (levegője azt mutatja, hogy egy ennyi és ennyi aaigu családnak, milyen otthont kftll juttatni. A ház körűi kis udvar és Overt. Csodálatos leleményesség és praktikusság népesíti be űz otthont és a kertet egyaránt. Kiszámítva a területet és a csail'ád ráérő idejét, mindent elrendeznek. A ház mellíect hatalmas tábla és ezeken száraz statisztika helyett beszédes képek állanak. Ezek a, képek mulatják be, hogy milyen évszakban mit termelhet a csatiad, milyen háziasaitokat kell 'tartania, ha gazdaságosan alkarja (kis területér felhasználni Óriási jelentőségű dolgok ezek! Otthont* akarnak nyújtani a kétkézi és szellemi munkásoknak. Ez az akció Németországban mindjobban tért hódit. Ahány ház, annyi szokás • Ahány ház, annyi szokás, mondja a közmondás. Ezen .a kiállításon ezt n mondást így módosíthatnánk: «hány föld, annyi termés. Ezért? ez a kertkiái'li'ás valósághoz ragaszkodik. Nem kitűnő, humusz földben virítanak1 a virágok, virágoznak ű fák, yagy_ lombosodnak & sző' lőtőkék, hanem különböző jó- és rossz- minőségű földben élnek a növények. Így, bemutatják azt, hogy milyen földben, melyik évszakban mit lehet- termeszteni. Még arra is kiterjed a gond, hogy izléste*, len falusi temetők helyett a falu milyen részében lehet berendezni a halottak birodalmát. Terméskövekből epitete kicsi ká". polna mulatja a falusi képnek azt, hogy, kőmüvestudomány -nélkül hogyan lehet összeállítani azt a kis kápolnát, ahonnan oz elhunytat utolsó u’jára kiférhetik. A kiállítás látványosságai Noha a kiállítás elsősorban u (kisember praktikumára néz, mégis egyes részei szemkápráztató pompával vannak berendezve. Mesterséges tavak felelő száz és száz szökőkút löveli a vize: a magasba, hogy sokszínű megvilágításban permetez- . zen szét a többhoidas rózsaligetek mellett. Csörgedező patakocska csobog a szín- pompás tulipánágyak (között. Hetvenezer primula van a világ minden részéből ágyasokban úgy csoportosítva és úgy tenyésztve, hogy7 itt ezek a virágok egész esztendőben virítanak. A szekfük csodálatos színekkel és csodálatos illattal ragadtatják el a sétálót, hogy pillanatok alatt szines tulipánokat; lásson maga előtt, amelyek szinváltozata elragadta! oLii kiáltásra ragadják az embert. A hatalmas csarnokok melegágyai, pompás, praktikus megoldások a. házikertészek részére, a gyönyörűen kiképzett terraszok, mind azt a célt szolgálják, hogy a szemlélő a szépet és a hasznosat együtt, élvezhesse. A tavalyi essen! kiállítást százezrek! nézték meg. Eire a kiállításra, is, amelyőszig marad nyitva, már előre olyan számmal jelntkeztük q kül- és belföldi vendégek, hogy az a háromévi kemény munka-, amit- ide befektettek, bőséges erkölcsi sikerrel fog kamatozni. Tóth Bálint. Az *,E1 Hakim“ Írójának uj könyve: lohn Kniffe!: Tm Hala Az utóbbi évek egyetlen regénye sem vetett fel oly mély erkölcsi probléma» kát és nem birkózott meg velük any» nyi művészettel, mint a Via Mafa. Olyan hatalmas ez a regény, mint maguk a svájci Alpesek, melyek közt lejátszódik, Ára diszkiadásban 290 lej ax Ellenzék könyv osztályában- - ‘v M
