Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-03 / 100. szám

1 ■ I 11939 május 3. ELLENZÉK n'Galencu küíügymimszler római tárgya­lásai a legnagyobb szívélyesség jegyében íolyíak le fasiszta hdrOhHen nagg ieientósegel íuiajdoníf anak Gfifencn Ifi üüiQgiiminíszler látogatásának. - A francia sajtó szeriül Parisban is &2legkedvc2ő»b benyomást keiietfóü Oaiencn tar gQafósai.-.,Romania poH- ü Cihája a fiii tétlenség poliíikaia, mely őszintén ragaszkodik a bekéhez" EGÉSZSÉGTELEN RÓMA, május 2. Gaifencu küiü gyirüniszter vasárnap dél­eik titán 3 óra 45 perckor Párisiből Rómába érkezett. A külügyraxinaszter vonatai a irr „Termntni“ pályaudvarra futott be, amely- Js .pák ktoá/Iyi várótonmáben ez a^kalamírnal e^Jbrjdlen voltaik Ciiaino gróf olasz kiiLügytm'i- fcffie n Észter, von Mackensen német naigykö- T vet, Dlugosjowski lleuigyeí niaigy'követ, ►vei Haydar bey török nagykövet, Krisztlcs jugoszláv nagykövet, Peliegrmo Chici, ee'T Olaszország bucureştii követe, Metaxas ötös görög követ, valamint az olasz külügymfi- ftsaijj niszterium vezető fotiszitvisetoi, Duliu cnsíS Zamfir eseu quirináli román követ, Pék rescu Cotmnen szentszéke (nagykövet, a romján követség személyzete, valamim! a ötöt római román kolónia. Gafencu vasárnapi programja Ciano otesz küMgymtósizter é$ Gafen- n cu romám külügyminiszter találkozása tffiy rendkívüí stn&v&yes volt. A két külügymi- d0Éq rástzter mefBegen szxwäott egymással kezet, rn-ajd a) királyi váróteremben megtörlén_ ás tek a hivatoios betimütatások, melyeknek fed befejeztével lnostsizu autósor kísérte a ;te) Grand Hötelg a román vendégeket Az zttír litKnanaílon a járókelők imiegéljenezték a k>t román. küMigyminisztert, aki az autóban sö G’sano gróf jobbján üilve, rómaíi üdvöz­lői léssel köszönte meg az üdvözléseket. Vá- táa sáma/p dél után 5 óra 30 perckor Gafen- no cu külügyminiszter beírta nevét a quirr éo? náii paílöta: Ifáltogatási könyvébe. Ezután ß a Pautheonban megkoszorúzta' az .Ismie- ät retten Kattotua sírját, majd a fasiszta hő- ő - ’sok sirjára1 hegyezett koszorút. Gafencu bí ikiBügyminátsztert ezen ténykedéseire Du #éu ZamDrescu román követ, valamint az olász királyi udvar egy megbízottja kr 3ä sérte él. Miután a Paintheanbain; és a Ha­rs za; Oltáránál elhelyezte koszorúit. Római polgári és katomjaii hatóságainak vezetői üdvözölték. Ezután Gafencu ellepett a dítszszózad efötf. amely az összes római katonái egységekből voilt összeállítva. A Littonéo-paTota előtt, ahol a fasiszta hő­sök fogadailani kápolnája vain, a fasiszta élb ar cosoknak a százsad a tisztelgett Ga­fencu előtt, müailaitt a zene a Gicmnezzat játszotta. Este 6 óra 30 perckor Gafencu a Chigi- p állatában 'toMilcozótt Cianova!, majd este ■9 órakor Ciiaino gróf és felesége díszvacso­rát adtak Grigore Gafencu külügyminisz­ter és felesége tiszteletére- Ezen a dísz­vacsorán száz meghívott vett részt. Egyórás kihallgatás Mussolininál Hétfőn, május elsején Mussolini egy­órás kihaffligiaitiálscin fogadba Gafencu ro­mán külügyminisztert. Déliben Gafencu külügyminiszter a román követségen diiszcbédet adott Oiano külügyminiszter és felesége tiszteletére. Gafencu eToreMMvn- 1 ólág szerdán reggel hagyja el Rómát és bar szerint, útját Beügrádbain1 megszakít' ja, álló!/1 a jugoszláv karma nuyal fog tár­gyalásokat folytaitmi. j A francia sajtó Gafencu uta­zásáról PARIS, május 2. Az ösiszes -lápok köz­iek azokat a táviratiakat, amelyek Gafcn- u‘u román küftügyminis/tear római látoga~ .tásáró® számolnak be. Fasiszta körökben — jelentik ki ezek a, táviratok — Gafencu .Grigore látogatásának különleges fontos­ságot tulajdonítanak és a magán kerete­ket hilhalaldő érdeklődést mutatnak nráar ía. A valóság az, hogy' Róma sokat vár a román diplomácia vezetőjének megbe­széléseitől, akinek az európai fővárosok­ban tobt utazását Rómában nagy figye­lemmel kísérték. Az összes francia lapok erősen kihangsúlyozzák címekben és fényképekben azt a körülményt, hogy Grigore Gafencu Parisban magas kitün­tetést kapott, a becsületrend naggkereszt- jének adományozása révén. A francia sajtó megállapításai szerint Gafencu külügyminiszter berlini, briisz­«zielte londoni vés párisi, valamint római lá­togatásai kielégítő eredménnyel jártak és bizonyitékát- képezik Románja azon poli­tikájának; amely jó megértést akar az öszr sizes átjárnék között' a bek® eszméjének szolgátajlában. A „Temps" vezércikkében a következőket irjtat Azokat a niegbeszé- lésekeí, amelyeket Grigore Gafencu két papon át Parisban folly.latoit Datedier mi- nisdterejpökkel és Georges Bonnet kiél ügy - minisaterrel, az a bizalom és az a szívé­lyesség jellemezte, mint azokat a - megbe­szélésekét, amelyekben Londonban volt -ré­szé a Halifax lorddal tölytatain danáosko- zásai'"»bran-. Kölcsönös bizalom és szívé­lyesség, amelyet' az angol sajtó egységesen kihangsúlyozott. A ,,Temps" megáílapitja, hogy a párisi tárgyalás-ók során széles kör­ben megvicailták aizokait ai kérdéseket, ame­lyek 'a francia—n'-omán kapcsoilatokát ér­deklik és' általánosságban szóba került az európai béke fenntartásának kérdése is. Mrufán tájékozódó látogatásról volt szó,, a köfczé töt hivatalos jelentés nem sorolta fed’ az összes letárgyalt ügyeket. Románia helyzete jdleriitós tényezője a béke fenntar­tásának. A nyilatkozatban, melyet* a saj­tónak adtot Gafencu külügyminiszter, meg­hwrároztia országának poétikáját, amelyről felvilágosítást a dato, ez a függetlenség po­litikája, amely őszindén «a békéhez ragasz­kodik. Gafencu rámutatott arra, hogy Ro­mánia határozatlan el van szánva, hogy műiden olyan erőfesz! tás ti 'támoga-sson., mély a béke konszolidálására vonatkozik és ezt a szettemet, mely országának nem­zetközi helyzetéi fejezi ki, kellőképen ér­tékelik mindazon fővárosokban, ahol eul- kallnna v olt lárgy ad ásókat folylartmi. Ez az állásfoglalás — állapi ti ja meg végered­ményképen. a ,,Temps" — világos, lojális és kedvező minden olyan reális megoldás számára, amely békés utón akarja mjegod- dun.i a kontinens délkeleti részén az öb/z- szes kérdéseket. ; A Temps" végül a küdügyminiszt'er j személyével lögilaftkozva. a (következőken arja: A megbeszélések urán*, md.yekiet: G<ri- g'Ore Gafencu Parisban folytatott, a legked vtezőbb benyomás maradt, mert R<toiánia külügyminiszitiefre úgy tűnt föft, mint- egy olyan államférfi, aki világos tudatában van felelősségének, nemcsak országával szemben, hanem egy mélyen zavaros Eu­rópával szemben is, oki bátran keresi a legbiztosabb Útiakat a tartós béloe frfé. BUDAPEST, május 2. (Rador.) Azon szlovákiai hirrél kapcsolatban, > hogy Teleki gróf és Csáky gróf Berlinbe Mustsolíni álfád jóváhagyott, oly tervet vittek, mely Szlovákiának a magyar át“ llaom kereteibe helyezését foglalja magá­ban, hu da pest i hivatalos körökben kije­lentik, hogy semmid sem tudnak Teleki gróf és Csáky gróf legutóbbi római meg­beszélései rőil, sem az általuk Berlinben szombaton kezdett tanácskozásokról. Ugyanazon körökben azonban mégis edlismerik, hogy Budapest álláspontja sze­rint, Cselt- és Morvaországnak a német birodadorrnba történt bekebelezése és Szlo­vákiának önálló állammá tőrén! megszer­vezése,, ’ határozottam maga után vonja azoknak a gazdasági kapcsolatoknak re­vízióját, melyek Magyarországot a volt csehszlovák köztársasághoz kapcsolták. BUCUREŞTI, május 2. A „Timpul“ Szerelmi bánatában Felvágta er elf egs? kolozsvári szállodában egy ii mia I bucu­reştii gépészm Megdöbbentő szerelmi dráma Kolozsváron 1. aa. orr nyúkhór- tyáít vízzel mosni. Ne szívjon fel orrú­ba hideg vizet, mert azzal csat: izgatja a m/áJchártyákat és a kiváláséi ás még erősebb lesz. EGÉSZSÉGTELEN 2, a füí belsejét éles tárggyal pite- kálni. Tisztit sa a fülkagylót, de ne bántsa a fül belse­jét, mert könnyen okozhat súlyos kórt hallás álbán. SilovűhlnnaK Plagprországhoz val6 csatolásának lehetőségéről ao hírt a TSmpnl Budapesten nem nyslcstkozSak hwafaiosan a kérdésről május 3-i keltezésű számában párisi levelezőjétől a következő tudósítást közli: „A „Temps“ pozsonyi tudósítást közöl, melyből az tűnik ki, bogy Szlo­vákiának Magyarországhoz való beke­belezése a megvalósulás utján lenne. Hire jár, hogy Teleki gróf magyar mi­niszterelnök és Csáky gróf külügymi­niszternek, római látogatásuk ideje alatt sikerült volna meggyőzniük Mus­solinit, hogy elérkezett Szlovákia Ma­gyarországhoz való bekebelezésének pillanata. Mussolini támogatását bírva, a magyar kormány Berlinben Hitler hozzájárulását kérték volna. Pozsony falaira németnyelvű falragaszokat füg­gesztettek ki ezzel a felirattal: „An- schfusst akarunk!“ Ezeket a falraga­szokat a szlovákok letépték. Másrészt a Pozsonyban mgjelenő „Grenzbote“ cimii német lap váratlanul barátságos magatartást vett fel Magyarországgal szemben.“ I EGÉSZSÉGTELEN, HA ELHA­NYAGOLJA SZÉKLETÉT Ä rendes széklet igen fontos. Gondosan kell ügyelnie arra, hogy minden nap kielégítő szék­lete legyen. Ne várjon másnapig, ne várja meg, mig az ételmaradékok a belekben erjedni kezdenek és ártanak a szervezetnek, hanem szedjen azonnal Artin dragéet. Artin a megbíz­ható hashajtó, amely enyhén hat, nem okoz görcsöket, de tökéletesen kiüríti a beleket. j0*tln a megbízható hashajtó A Dr. WANDER üzemek készítménye. lármázta a hotel többi alkalmazottait. Feltörték a 16»os szoba ajtaját s az ágy sodronyán hatalmas vértócsában találták a fiatal mérnököt. A szálloda személyzete azonnal értesítette a ke­rületi rendőrséget és a mentőket az esetről. Sili Mihailt elsősegélynyújtás után beszállították a sebészeti klini­kára, ahol vérátömlesztéssel igyekez­tek eszméletre téríteni. A fiatal bucu­reştii mérnök állapota rendkívül sú­lyos. I A rendőri vizsgálat során megállapí­tást nyert, hogy Sili Mihail ideáljának, egy kolozsvári egyetemi hallgatónőnek meglátogatására érkezett városunkba. Ehhez a találkozáshoz fűzött reményei azonban nem váltak be: a fiatal, fel­tűnő szépségű leány elzárkózott előle s „közvetítő“ utján adta tudomására, hogy hagyjon fel minden közeledési kísérlettet, mert már mást szeret. A szakítás lesújtó hatással volt a fiatal mérnökre, aki egész karrierjét a leány érzelmeitől tette függővé. Hozzá irott leveleiben állandóan hangsúlyozta, hogy tanulmányi sikerei révén szép jövő előtt áll: „Ha elhagysz, — irta — hiá­bavaló lesz már minden tanulás, törek­vés — elbukom!“ IflP KOLOZSVÁR, május 2. Vasárnap délután 5 órakor az egyik állomáskörnyéki szálloda 16=os számú szobájában szerelmi dráma utolsó, megrendítő epilógusa játszódott le. Sili Mihail 30 éves bucureştii gépész­mérnök, aki pár nappal előbb érkezett Kolozsvárra, vasárnap délben, a szál­lodából távozva, arra kérte a portást, hogy szobáját' alaposan hozzák rendbe, csinosítsák ki, amennyire lehet. Pénzt is adott, hogy virágot vegyenek s dí­szítsék fel az asztalt. i Kevéssel 4 óra után tért vissza a szállodába. Leverten, fáradt léptekkel haladt el a portásfülke előtt, gépiesen átvette szobájának kulcsát, válaszra i sem méltatta a portás udvarias kérdé­seit. Mintegy félórán át járkált fel és alá szobájában. Pontban 5 órakor az ágyá­hoz lépett, ledobálta róla a takarót, a párnákat, a matracokat s végigfeküdt a vassodronyon. Ezután lefejtette ma­gáról kabátját, balkarján feltörte ingét és egy zsilettpengével felvágta ütő­erét. Önkívületi állapotban a nagy vér- veszteségtől, hadonászni kezdett. Ök­lével érintette a villamoscsengőt. Lent a portásfülkében a jelzőtáblán zaka­tolva hullott le a I6=os szám. Ugyan­akkor a 12=es számú szoba lakója is hív­ta a személyzetet. A szállodai szolga felment a félemeletre, kiszolgálta a 12-es lakót, majd zörgetett a fiatal bu­cureştii mérnök ajtaján. Mély, hörgő hang volt a válasz. Az ajtó zárva volt. • A megdöbbent szolga lesietett és fel­Kedd, május 2. BUCUREŞTI. 13 Kulturáildisi (Kiütik, sport. 13.10 Hanjgvensteny, közben sport. 13.40 Gramofon. 14.15 Hírek. 18 Művelődés. 18.17, Zene. 19 Időszerű anyag. 19.15 Lemezek. 20 Felolvasás1. 20.15 Operett. 20.55 Hang­verseny. 22 Hirek. 22.15 Gramofon. 23 Hí­reik. 23.15 Zene, aniajd hírek német és fran­cia nyelveken. Utánra közleményeik. BUDAPEST I. 12.15 Nemzetközi Misár. 13.10 Zctie. 13.30 Hirek. 14.30 Nemzetközi Vásári 15.30 Hirek. 16 Árfolyam. 16.30 Üzenetek. 17.15 Asszonyok. 18.10 Nóták: 18.35 FJbe'stzéllasek. 19 Jazz. 19.55 Elbeszé­lés. 21.10 Ofpera. 22.15 Hírek. 24 Lemezeik; 1.05 Hírek. Szerda, május 3. BUCUREŞTI. 7.30 Torna, lőrék, hangver­seny, tanácsok. 13 Kulturális bírok, sport. 13.10 Hangverseny. 14.30 Gramofon, 15 1!'- rek. 16.45 Előadás. 18 Lemezek. 19 Időszerű anyag. 19.15 Lemezek. 29 Felotov c 20.15 Hangverseny. 21.05 Debussy. 22 Hirek. 22.3 5 lének. 22.40 Cselló. 23 Ilinek. 23.15 Zero, majd hirek közvetítése külföldre német é-. francia tnyolveji. A hírek illán .közieménvök. BUDAPEST T. 7.45 Torna, hirek. ll‘Ik­rek. 11.20 és 11.45 Felolvasni;-. 12.15 f e- tök. 13 Ila.rangszó. 13.10 Zene. 13.50 Hívek. 3 4.30 Üzenetek. 15.30 Kiről:. 16 . m. 16.30 üzemetek. 17.15 Diákéó'ór!. 18. adás. 18.45 Nóták. 19.40 LHohasás Lengyel müKtoszcnore '9.4., !látod»::;• Hamburgi menyasnzony. 22.to Hírek Zene. 24 Zene. M.O­k 10 î .1-n 529

Next

/
Thumbnails
Contents