Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-03 / 100. szám

I ám 3 ÎMS N ^ ■ s > 1 Î I Szerkesztőség; es kiadóhivatal: Cluj, .Oieu Moţilor 4. Telefon: ji—09. Nyomda: Str. I. G Duo» No. 8 F:ókkiadóhivatal éj könyvosztály; P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató s DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. i’u Törvényszéki Ujstromoz^i szám: 39. (Doa. 38Ä/j 1938, Trb. Glujj Előfizetési ánsk: havonta Şa., nejedé vre 140, félévre 480 egész évre 960 k;, mbhbbbbbbshb gnaaMnHBMBWES sert— LX ÉVFOLYAM, 100. SZÁM. StiB53S22! 3S3X23^mS^3^jßSSaaSK3Bm SZERDA CLUJ, 1939 MÁJUS 3. I Fényes keretek küzütt ünnepelte meg az ország május elsejéi & Buemesiihen megtartották a szakmai céhek első kongresszusát. - Calmeseu miniszter­id etnök és a kormány tagjai is megjelentek a kongresszuson. » Raíea munkaügyi miniszter nagy beszéd keretében ismertette az aj rezsim eredményes munkáját-T*V C 1 Calmeseu miniszterelnök; nagyszabású expozéja BUCUREŞTI, május 2. (Az Ellenzék iH jdküldött tudósítójától.) Fényes kere­tet' tek között ünnepelte meg május else- tej; ; jét az ország népe. A politikamentes kormány a „munka ünnepének“ rend- bi kívüli fontosságát külön is kihangsú­lyozta. Ezen a napon tartották meg iS Bucurestiben a szakmai céhek első »! kongresszusát, amelyen •Calinescu Ar« nr :mand miniszterelnökkel élükön a kor- n: I mány tagjai is megjelentek. Ralea Mi­nt, bail munkaügyi miniszter a munkás­iá ság érdekében hozott reformjairól tar= Ji; íjtott beszámolójában leszögezte, hogy a munkásság örökre száműzte soraiból az áldatlan politikai viszályokat és egy- íz ségesen sorakozott a szakmai céhek zászlói alá. Nagyjelentőségű beszédek keretében fejtették ki az , Aro“ mozi fi : hatalmas termét zsúfolásig megtöltő J kiküldöttek előtt a céhek képviselői­nek ünnepi szónokai isi, hogy uj szellem egészséges fejlődése vál­totta fel a mult hibáit. Jól esett halla­nunk, hogy külön is kiemelték a szó- t nokok: „az ország munkásai nemzeti­ségi és vallási különbség nélkül egy­öntetűen dolgoznak a gazdasági fejlő­dés érdekében. Végül Calinescu minisz- terelnök tartott nagyszabású expozét. Rámutatott beszédében arra, hogy , nemcsak a megbecsülés és a szeretet hozta el az első szakmai kongresszus­ára, hanem személyesen akarta látni és megállapítani, hogy milyen hatást vál= tottak ki a munkásság körében az uj rezsim és a kormány intézkedései. ! A kongresszus mindvégig ünnepi hangulatban és őszinte lelkesedés je= .gyében zajlott le. Gyűlés után a kon- .gresszus résztvevői a királyi palota elé vonultak és Őfelsége II. Károly király előtt kifejezték hódolatukat. Az ural­kodó és Mihály nagyvajda a királyi palota jobboldali szárnyának egyik ab­lakából nézték végig a felvonulást és felemelt kézzel köszönték meg a mun­kásság szeretetének impozáns megnyil­vánulását. Érdekes és színes élmény volt jelen­lenni ezen a kongresszuson. Elsősor­ban az a szónoki forma kapott meg, ahogyan Ralea munkaügyi miniszter tartotta beszámolóját eddigi munkájá­ról és jövendő tervéről. A fiatal és tetterős munkaügyi miniszter rövid és tömör mondatokban foglalta össze azo­kat a nagy eredményeket, amelyek gyökerében megváltoztatták a munkás­ság eddigi életét. Kerülte a fölösleges szónokiságokat. Tényeket sorakozta­tott fel, amelyek önmaguk helyett be­széltek. Túl az újságírónak az esemé­nyekkel szemben való köteles érdeklő­désén, egyénileg is mindvégig lekötött la munkaügyi miniszter beszéde. Kiér­tett ebből a beszédből, hogy a minisiz- tér nem a kérkedés, hanem a munka igazi embere. Gondosan vigyázott arra, jhogy ne fárassza ki a közönséget, ami- j^pi éJ4rJ;e, hogy minden hall­gatója megjegyezte fejtegetéseit. Köny- nyü felvázolni beszéde lényegesebb pontjait. A szakmai céhek megszerve­zése döntőjelentöségii változás a mun­kásság életében, amelyet a miniszter most már százszázalékosan az épitö munka szolgálatába állított. Gondos­kodni kívánt az elaggott munkások sorsáról és ezért a társadalombiztosító CALINESCU miniszterelnök intézet keretében felállította a munká­sok nyugdíjintézetét. Törvényes ren = delkezésekkel biztosította a magám tisztviselők és munkások szabadság- idejét. Javítani kívánt a munkásság szociális helyzetén és ezért már az el­múlt évben 200 millió lejt fordított munkásotthonok és egyéb munkásin­tézmények létesítésére az eddigi tíz­politikai pártok jelszavai megzavarták. Hiányzott az egység a munkást ömegekr bők ami az egységes termelő munka ro­vására vehetett. Ahol tiz munkás összeült, ott már uj irányzatú csoport alakult, ami egészségtelenné itette az összesség állatért. Ennek a helyzetnek! ibarfchataztmsága végét­té arra a munkaügyi minisztert, hogy megalakítsa a szakmai céheket, -amelyek politikám ntesian, íiszJtán az alkotó mun­ka szolgálatában állanak. Ralea miniszter ezurtám felsorolta azokat a nagy eredményeket, amelyeket az uj re­zsim megvalósított a munkásság érdeké­ben. Elsősorban rámutalLottta) kötelező szaP badságról szóló intézkedésre, amelynek ér­telmében a vállalatok az összes munkások­nak és tisztviselőknek fizetéses szabadsá­got 'kötelesek ladwi. Kifejtetne az uj mun- kásbiztositási törvény jelentőségét, amely za elaggott munkásoknak nyugdijat bizto­sit. Rámutatott arra, hogy 01 kormány nagy összegeket fordít munkásotthonok és jóléti intézmények létesítésére. Az eddigi tízmillió helyett már az elmúlt évben is 200 millió lejt fordítottak erre a célra. Nagy 'lendületei hozott a munkásság éle­tébe a „Munka és Jókedv“ mozgalom, amely 'lehetővé tette, hogy a munkások magánéletükben könnyen kielégíthessék kulturális igényeiket. — Mindezes- reformok mietgvalós Fá­sához Őfelsége II. Károly király igazi atyai jóakarattal adta meg támogatását. Őfelsége szivén viseli a munkáság érdekeit és a munkásság királya kivan lenni — mondotta szűnni nem akaró taps és éljenzés közben a munkaügyi miniszter. — A munkásság megbecsülése lényeges pont az uj rezsim programjában. Ennek legfényesebb bizonyítéka, hogy a kongresz- szusoii megjelentek, a kormány tagjai és Calinescu miniszterelnök, akik a május el­sejét az egész ország ünnepének tekintik. Ralea miniszter beszédét azzal fejezte be, hogy tovább folytatja a munkásság ér­dekében megkezdető munkáját, amelyhez a munkásság támogatását) kéri. A MUNKÁSSÁG ADOMÁNYA A NEMZETVÉDELMI ALAPRA Ralea miniszter beszéde után Gherman Eftimie a céhek nevében mondott beszé­det. Utána G. Georgescu, a magántisztvi­selők képviselője tartott beszédeit, majd I. Theodorescu, az ipari munkások kép­viselője beszélt. Mindegyikük hangsúlyozta, hogy az ország munkásságai nemzetiségi és vaillási különbség nélkül egy tömegben sorakozik a ikormány célkitűzései me*Üé. Ezután I. Flureas olvasta fel a szakmai céhek kongresszusának határozioítj. javas­latát: kiflink folytatása az uU'lsó oldjon} millió helyett. Végül társadalmi téren is változásokat hozott a munkásság sorsába, mert a „Munka és Jókedv“ mozgalom utján előmozdította a mun­kástömegek kulturális fejlődését. Mind­ezekhez a reformokhoz megszerezte őfelsége teljes támogatását és jóindu­latát. Hatásosan fejezte ki az uralkodó elgondolását a munkásreformokkal kapcsolatban: „őfelsége a munkásság királya óhajt lenni!“ A mult és jelen közötti különbség­nek ékes bizonyítékát Calinescu mi­niszterelnök is kihangsúlyozta: „A ré­gi, rejtekhelyeken meghúzódó május elseje helyett ma nyílt, felemelt hom­lokkal, szabadon ünnepli az ország munkássága a munka napját.“ Eredmények felsorakoztatása és uj idők szellemének kifejezője volt ez a májuselsejei ünnepség. Útjelző az or­szág életében. A hivatalos kormány­zat együtt ünnepelt a nagy tömegek­kel, amelyek a mindennapok robotja után érezhették, hogy az alkotó munka értékét és elismerését elsőrendű köte­lességüknek tartják azok, akik ez or­szág sorsát intézik. A szakmai céhek kongresszusáról szóló beszámoló nem­csak újságcikk, hanem idézet az ország történelmének uj fejezetéből, ahol nem az egyéni érdekek, a politikai jelsza­vak és a hiábavaló versengések érvé­nyesülnek, hanem a becsületest mun­kásnak nemzetiségi és vallási különb­ség nélkül való megbecsülése. Ezért marad mindvégig emlékezetes a mos­tani május elseje a romániai munkás­tömegek életében, mert most végre érezhették, hogy a május beköszöntése a munka maradéktalan ünnepe volt. A szakmai céhek első kongresszusáról az alábbiakban számolunk be: Megkezdődik a kongresszus Máju-s elsején, már ® kora reggeli órák­ban megkezdődött m munlkástömegiek fel­vonulása az „Aro“ mozi elé, ahova Ralea munkaügyi miniszter egybehívta az első szakmai kongresszust. A mozi bejárját fellobogózt-ák é-s a bejárattól a színpadig a mozi mindkét olldalánál az országőrök állottak sorfalat. A nemződ színül zászlók­kal bevont színpad) közepén Őfelsége II. Károly király gyönyörű mellszobrát’ he­lyezték el. Már jóval tiz óra i&Lőtt zsúfo­lásig megtöltöttéöt a kiküldöttek a mozi földszinti és emeleti nézőterét. Az ország minden részéből nagyszámban jöttek el a magántisztviselői cé'hek és munkás- szakmák képviselői. Ott láttuk a népes ko­lozsvári küldöttségét is, amelyet a> Nenr zeli Újjászületés Frontjának egyenruháját viselő Strófa György vezetett. Valamivel io óra után. érkeztek meg a kormány tag­iak A kiküldöttek lelkes tankokkal1 ünne­pelték Calinescu Armaind minisziterelnör köt, R ele a Mihail munkaügyi minisztert, Ghehnegeanu közlekedésügyi minisztert, Bujoiu kereskedelmi minisztert és a többi eH'őkeiőségekiet. Az elnöki emelvényen Gau linescu miniszterelnök és Rate« munka­ügyi miniszter foglaltak helyet1. Körülöt­tük foglaltak helyet Bujoiu, Slavescu, TF teanu, Ghelmegeanu és Marinescu minisz­terek, valamint a többi előkelőségek! Megható volt a színpad hátterében el'he- lyezk dő bányászküldöttség sorfala. RALEA MUNKAÜGYI MINISZ­TER BESZÉDE A többezer főnyi közönség lelkes 'tap­sai között elsőnek Ralea Mihail munka­ügyi miniszter emelkedett' szólásra. A munkaügyi miniszilietr beszédében mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a m”-k.?t,cácr - r-. a különbö’^

Next

/
Thumbnails
Contents