Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-02 / 76. szám

í ám s Ff ¥ FITTE1 JEbJmmjmjaw. Szerkesztőség is ki®dóhivatai: Cluj, Gilda Mcűlor 4. Telefon: rí—09. Nyomda: Ser. I G Ducia No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon ír 99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkeszSő és igaztfafâ * DR. GROSS LÁSZLÓ’ TŰK ÉVFOLYAM, 7 6. SZÁM. MSB VASÁRNAP ESS Kiadótulajdonos: PALLAS R. T„ Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos. 836/' 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 8o„. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 le]/ mawMBs-asEErr; «aagraeamaeeeeeHB« CLUJ, 1939 ÁPRILIS 2. Chamberlain miniszterelnök bejelentette, bogy Anglia és Franciaország minden támadással szemben megvédik Lengyelországot 11———— Mi áll az angol külpolitika nag^ietentőségü @lvi fordulata mögött. - „Olasz­ország tud várni” - mondta tegnapi beszédében Mussolini- A haiármegállapiió bizottság msgegy&zeít az Ung-völgvében húzandó ui ha­tárra vonatkozóan Németország Chamberlain kijelentése által nem engedi megzavarni magát középeurópai céltudatos munkájában“ A hetek óta tartó európai válságban jtegnap fontos esemény történt. Cham­berlain angol miniszterelnök bejelen­tette az aisóházban, hogy Anglia és Franciaország addig is, amíg a táma­dások elleni csoportosulásra megindí­tott fáradozásuk eredményhez vezet, kötelezve éreznék magukat, hogy Len­gyelország megtámadása esetén min­den tőlük telhető támogatást megadja­lak ennek az országnak. Ezt a beje­lentést, melynek szövegét alább adjuk, külpolitikai körökben egészen kivéte­les jelentőségű eseménynek tekintik, mert első eset, hogy Anglia, mely bel­ső európai kötelezettségvállalásoktól történelme egész folyamán irtózott, háborús lehetőségekig menő határozott kötelezettséget vállal egy középeuró­pai kérdésben. Különösen föltűnő ez a Csehszlovákiával kapcsolatos mult szeptemberi események után, mikor kiderült, hogy Anglia a középeurópai Jielyzet stabilizálásával szemben nem­csak, hogy nem vállalt kötelezettséget, de a lezajló válság folyamán nem is volt hajlandó a tiltakozásnál tovább» ?menö ellenállást tanúsítani. Az angol (külpolitika teljes irányváltozásával ál­dunk tehát itt szemben, mely annál je­lentősebb, mert amint Chamberlain tegnap bejelentette, a domíniumok fenntartásnélküli helyeslésével és az Egyesült-Államok jóakaraiu tudomá­sulvételével történt. Hogy mi adta meg az alkalmat a londoni külpolitika ilyen alapvető irányváltozására, azt egyértelműen a lengyel kérdéiSc' ma­gyarázzák. Viszont éppen a vitában legérdekeltebb fél részéről, Németor­szágból határozottan kétségbe vonják, hogy a tényleg történt eseményekben Lengyelország függetlenségének ve­szélyeztetéséről egyáltalán szó lehet­ne. Az angol sajtó az utóbbi napokon Lengyelország felé irányuló német csa- patmozdulaíokró! közölt riasztó híre­ket, azt írva, hogy a németországi au- tóstrádák telve vannak északkeleti irányba haladó motorizált katonai egy­ségekkel. Az angol és francia kormá­nyok alighanem hitelt adtak ezeknek a híreknek, melyeket német részről viszont legerélyesebben cáfolnak. Va­lami hasonló történhetett, mint Cseh­szlovákiával kapcsolatban mult év má­jusában, amikor Anglia berlini követe révén intézett sürgős figyelmeztetést a német birodalmi kormányhoz. Most azonban az angol birodalom nyilt kö­telezettségvállalásáról van szók ami sokkal súlyosabb lépés, mint a májusi diplomáciai figyelmeztetés, melynek hatálya, amint pár hónappal később kiderült, nem is tudott sokat változ­tatni az eseményeken. Chamberlain nyilatkozata ; fel halai mázott annak világos kijelentésé- \ re, hogy az ő magatartása ebben a kér­désben azonos a micnkkeC RÖVID VITA CHAMBERLAIN BESZÉDE UTÁN J A miniszterelnök nyilaik creata mély be­nyomást gyakorolt az alsóházra. Elsőnek Greenwood, a munkáspárt he­lyettes vezetője jelentkezett szólásra és né­hány kérdést intézett a miniszterelnökhöz: Chamberlain, aiz-onna! válaszolt a kérdé­sekre: — Mint az szavaimból nyilván kivitlág' lőtt, nyilatkozatom arra van hivatva, hogy átmeneti periódusra! nyújtson fedezéket. Szovjeloroszország londoni nagykövete ma látogatást tebt & külügyi hivatalban, tahod alkailma volt Halifax küJügyminiszterrel kimerítő vita során a kérdés összes vonat­kozásait megtárgyalni. Minő 'azt önök tud­ják, Bedk ezredes a jövő héten. Londonba jön, amikor is aifkailmunk lesz vele egyéb intézkedéseket is megbeszélni, <aim)Hyek valamennyien olyan maximális garanciá- i kát vannak hivatva képezni, ami meg' akadályozhatja1 vagy véget vethet a tárná* dásnaík. Anglia örömmel venné, ha sike­rülne Szovjeioroszországgad a maximális együtt működést megteremteni. Greenwood: Hajlandó Anglia elmenni Szovjetoroszországgal az együttműködés maximumáig? . -ö Chamberlain: Igen, Anglia örömmeJ venné, hogy ha módjában állna Szovjet- oroszországgail a maximális együttmükö1 dóst megteremteni. Ami Greenwood kép­viselő urn<ak a békekonferenciával kapcso­latos kérdését illeti, közölhetem, hogy ez gyakorlati, hasznossági probléma. Nem foglalok elvben állást egy ilyen kérdéssel szemben; ha gyalkomMi szükségessége mu* tetkozna, úgy lépéseket teszünk egy ilyen) konferencia összehívására, ha 'azonban más eszközök és utak hatályosabbaknak! mutatkoznának, úgy természetesen lemon­danánk <a konferencia tervéről. ; Chamberlain végül kijelentette, hogy nincs világnézeti akadály Anglia és Szov* jetoroszország között. Az elhangzott kérdések fölött egyéb" ként hétfőn kezdődik meg a külügyi vita.; A vitai alatt különben Greenwood ek lenzéki vezér Chamberlain nyilatkozatát a legfontosabb nyilatkozatnak nevezte, mely az utóbbi negyedszázad alatt 02 alsóhá~ban elhangzott. A negydszázados időtartam nyilvánvaló­an Asquith miniszterelnöknek és Grey 1 külügyminiszternek a világháború előtti ] nyilatkozataira vonatkozik. Chamberlain miniszterelnök tegnap délután 2 óra 50 perekor szólalt föl az aisóházban, ahol a képviselők, nagyje­lentőségű eseményre várva, általános ék jenzéssel fogadták. Beszédét azzal kezdte, hcjgy Greenwood képviselő, a, munkáspár­ti ellenzék helyettes vezetője a délelőtt folyamán bizonyos fölvilágosít ásókat kért tőle az európai helyzetről. Ezekre a kér­désekre adja a következő választ, mely az angol kormány álláspontját szögezi le a most folyó eseményekkel szemben. — Az angol kormány — mondta Chamberlain — semmiféle hivatalos meg­erősítést sem kapott azokról a hírekről, hogy Lengyelország ellen támyfdást ter­veztek volna. következésképpen nem le­het úgy tekinteni, hogy a kormány ezeket a híreket a tényeknek megfelelőnek fo­gadja el. Örülök, hogy alkalmam van ar­ra, hogy az angol kormány politikáját újból körvonalazzam. Mindig előnyben részesítettük a felmerülő nézeteltéréseié nck az érdekelt felek közötti szabad tár­gyalások utján való kiegyenlítését, mivel ezt tartottuk a legtermészetesebb és le<3­• megfe’előbb módszernek. Az angol kor~ 1 mány véleménye szerint, nem szabad . egyetlen olyan kérdésnek sem felmerülnie, \ amely ne !egyen megoldható békés utón \ és nem fogunk találni semmiféle igaza lást akkor, ha a tárgyalási módszereket erőszakkal, vagy az erőszakkal való fe­nyegetésekkel helyettesítik. Amint az al­sóház tudja, jelenleg más kormányokkal tanácskozások vannak folyamatban. — Hogy az angol kormány álláspont­ját még ezeknek a tanácskozásoknak bé- \ fejezése előtt pontosan megvilágítsam, már j most az tilsához tudomására kell hoznom, hogy ha időközben valami olyan kezde­ményezés történnék, amely nyilvánvalóim veszélyeztetné Lengyelország függetlensé­gét és amellyel kapcsolatban a ángyéi kormány úgy vélné, hogy életérdeke (az­zal nemzeti erejével szembeszállani, az angol kormány kötelezve erezné magát, hogy minden tőle telhető támogatást j azonnal megadjon Lengyelországnak. Az I angol kormány biztosítékot adott ebben i az értelemben a lengyel kormánymtk. " Hozzútehetem, hegy a francia kormány Németország a londoni frfie^eniés után sem Siagyja megzavarni céltudatos munlcálái Az angol parlamentben elhangzott mir nisziberelnökii nyilatkozat természetesen miég az este folyamán elterjedi minden­felé s a világ külpolitikai központjaiban érthető feltűnést keltett. Római jelentés szerint, Anglia római nagyikövete még a délután folyamán meg is jelent C'ano külügyminiszternél és közölte vele az anr goi kormány álláspontját, hogy Lengyel- ország megtámadása esetén Anglia föl­tétlenül a lengyelek segítségére fog sietni. Németországban erélyes visszautasítással fogadják Chamberlain nyilatkozatát. A DNB hírügynökség értesülése szerint, né­met illetékes helyen teljesen érthetetlen­nek tartják, hogy Chamberlain most hir­telen szükségesnek tartotta ennek a nyir latoikzaitnak a megtételét, amely nem tar­talmaz magában semmi újat, mert hiszen az egész viliág tudta, hogy az Anglia és Franciaország között fennálló kapcsolat értelmében,, London lényegileg már ed­dig is garanciát vállalt Lengvelország ér­dekében. Chamberlain nyilatkozata — mondja tovább a német illetékes helyről adott jelentés — nevetséges kísérlet arra, hogy á kisebb államok között nyugtatom súgót keltsen és bizalmatlanná tegye eze> két Németországgal szemben. Az egész akciónak olyan színe van, hogy Angiig most el szerelné hitetni a kisebb államok, kai. hogy beszéd helyett tettekkel is segi> tenl tud, tártkor eddig csak piatonikus kijelentésekre szorítkozott. Németország, álláspontja azonban a londoni kijelentéi, sek után sem változott, nem mend le fér veiről és nem hagyja megzavarni céltuda­tos munkáját Középeurópával Icapcsolat- ban. A vitában főérdekelt Lengyelország sajtója nagyr elismerését fejezi ki Cham­berlain n y Unt kozaitá v a 1 szemben, mely először ismerte ell, hogy Nyugat- és Ke* Ictcurópában egyenlő békeb'-ztositékokra van szükség., amint azt lengyel részről már régen hangoztatták. Ez a nyilatko­zat azonban — mondja 0 varsói kor­mánysajtó — semmi tekintetben sem je- (Cikkünk folytatása az idői só c'dalcnj

Next

/
Thumbnails
Contents