Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-02 / 76. szám

Bl.LBNtáK Válság után -válság előtt Flamba volt francia miniszterelnök, aki u szeptemberi válság alatt is néps/c- vütlonsógig menően dolgozott a bőke ér­dekében, Lebrun kő/társasági elnök lon­doni utazását most azzal a látogatással hasonlítja össze, melyet közvetlen a vi­lágháború kitörése előtt Poincaré elnök tett Moszkvában. A müncheni megegye /és óta alig telt d egy félév és Európa újabb, még kibonyolithatatlanabbnak lát­szó vakságba került. Valóságos földcsu­szamlás 'mdidt meg Közép- és Keh'teuró- pában. mely elé a változatlanság érdeké* ben dolgozó ha lábnak eddi g h iába igye­keztek gátat épiteni. Különösen Anglia tevékenykedik a gátépítés terén, de a Cseh- és Morvaország megszállása óta el­telt bárom hét alatt fáradozásaiban ed­dig nem igen .jutott előre Közép- és ke- leteurópm államok részére ez a kérdés sokkal komplikáltabb és főleg sokkal koc­kázatosabb, hogysem a hozzá juk intézett angol fölszólitásokra egyértelműi választ tudhűnak adni. Chamberlain, mintha tel­jesen félretette volna a minden körülmé­nyek közüt'i békére törekvést szimbolizá­ló esernyőjét, angol szívóssággal folytat­ja tovább fáradozásait. Szinte ugv látszik, mintha sfczámára nemcsak nagy' nemzet­közi ellentétek, hanem egy személyes vi­ta elintézéséről is vohia szó. Mikor utol­só müncheni útjáról visszatért, politiká­ját azzal igazolta az angol nép előtt, hogy” bízik Hütler békeakaratában s a Német­országgal való békés viszony fejlődési le­hetőségeiben. Ha azonban később bebi- zonyosodua. hogy ez nincsen igy, ha Né­metország akár Angliára* akár más ha­talomra rá akarná kény-szeri leni a maga akaratát, akkor az ő politikája is meg fog változni«. De ebben az esetben is — mondta politikájának igazolásául Cham­berlain ,— utazásaimmal bébizonyitottam, hogy ha háborúnak is kell jönnie, Anglia ebben nem hibás. Az utóbbi idők esemé­nyei miatt erős izgalomba jutott angol közvéleményben most Chamberlainnek ezt n. kijelentését elevenítik föl. A múlt- hetekben volt egy’ pillanat, amikor a köz­vélemény ereje majdnem olyan ellenáll­hatatlan erővel söpörte el az angol kor­mányt, mint az abesszimai háború idején Sir Samuel Hoare külügyminisztert. Chamberlain megérezte a veszedelmet és birminghami szokatlanul erélyes beszédé­vel maga állott az ellenállási politika élé­re- Röviddel utána a németbarátnak is­mert Halifax külügyminiszter is követte példáját, még erélyesebb kijelentésekkel jelölve meg Anglia útját az ellenállás po­litikájában. Ma ennek a politikának je­gyében folyik a nyugati hatalmak tevé­kenysége s a két európai front feszültsé­géből naponta pattannak a kirobbanás közveden veszélyét jelző villanyszikrák. Amint londoni lapok mondják, az an­gol kormány számára ezen az Uten nincs visszatérés. Ugyanakkor a német sajtó nem kisebb határozottsággal állapítja meg. hogy ..Berlinben megértették az an­gol kihívást“. Az angol diplomácia Né­metország körülkerítésére tör és maga a canterburyi érsek is minden szövetséget elfogadhatónak mond a németekkel szem­ben. Súlyos tévedés volna azonban azt hinni — állapítják meg Berlinben —, hogy akár az angolok által összehozott több ország fenyegetése is megtörheti Né­metország akaratát az öt megillető euró­pai szerep elfoglalására. A kollektiv biztonság elvének fel­újítása Anglia terve, mellyel a német lépések­re válaszolni akar, lényegileg a kollektiv biztonság elvének fölujstása volna. Ez az elv a Népszövetség keretében már egy­szer teljesen csődöt mondott. Kivihetet­lensége minden kétséget kizáróan bebi- zonyult az olaszok ellen irányított szank­ciós politika idején. Az angol diplomácia ezért nem is eredeti, egészen széles kere­tű formájában akarja fötojitani, inkább az érdekelt államok védő szövetségét sze­retné összehozni mindén lehető támadás­sal szemben. Rövidesen kiderült azonban, hogy ez a törekvés i-s majdnem leküzd­hetetlen akadályokba ütközik. A szóban- í'orgó országok érdekei s ezeknek az ér­dekeknek érvényesülési lehetőségei any- nyira összekuszáltak, a. rájuk háramló kockázatok annyira különbözőek., hogy közös nevezőn? hozni mindezt még tény­leg In-látott közös érdekek esetén is majd* nem lehetetlen. Az angol külpolitika ez­ért s/ükebb keretek közzé vi li kénytelen sz.or.timi terveit és négy európai nagyha­talmat, Franciaországot, Szovjet Oroszor­szágot és Lengyelországot igyekezett ina ga mellé csoportosítani, az EgycsiUt-Al- Inmok külső, csendes támogatása mellett, lennek a tervnek megvalósítása eddig szintén nem sikerült. A nehézség főleg kengyelország részéről merii It lel, de úgy látszik, hogy bizonyos nehézségeket tá­masztottak a sz.ovjeloroszok is. Francia ország és Anglia között teljes az. egyetér­tés és szoros együttműködésüknek Euró­pa keletével kapcsi-lalban is valószínűleg rövidesen kiieje/csét fjgják adni. Lebran elnök londoni látogatása alkalmával Bon- net és Halifax külügyminiszterek közölt formális mega krpodás jött létre, hogy Hollandiát, Belgiumot és Svájcot minden .WiAdziA'ííilAZ'íí ŐS IM Í MtdßW A itónges lengyel helyzet Szép eredménnyel vizsgáztak Szamos- és Naros-iartoimány kertészei KOLOZSVÁR, április 1. / A földművelésügyi minisztérium 284021 — 1038 november 30ián k&bncsájtott töi“j vényesitett rendelete értelmében, a keboj lében működő kertészeti és szőlészeti al-j osztály (Direcţiunea Viti si Horticulturii)* igazgatósága átiratban értesítette illetékes, szerveit, igy a földművelésügyi kamara kebelében működő ,,Serviciul AgncoT'-t, valamint a Romániai Kertészeti Egyesü­let Erdély részi Fiókját, hog\r a törvényi ben előirt mező- és kerigazddság kebelébe tartozó szőlészet, gyümölcstermesztés, uí- rágkertészet, stb. rendezése és fejlesztése, nemkülönben azok egészségügyi feUigye-j lete szempontjából a gyümölcs?, illetve rágkertészek, valamint szőlészettel foglal-' kozák: egy, a minisztérium által kikül-j dőlt vizsgáztató bizottság előtt szakvizs-j gát kötelesek tenni. A miniszteri rendel lelnek megfelelően, úgy a Szamos*, mint; a Marcs-tarts mány szőlészek gyümölcs-, termelői és kertészei mult hó 8 án, >tt,j Kolozsváron, a Kertészeti Egyesület kebe-,1 lében, delegált vizsgáztató bizottság előtt,' vizsgát tellek, eredményét a földmiivelés-j ügyi minisztérium most tette közzé. A; képesítő szakvizsgán összesen 261-en ec-fj fék részt, akik részint szőlészet, gyümölcs-] termesztés, virág- és konyhakertészet bő* állottak vizsgára. Ezek közül szőlészetből elbukott 8, gyümölcsészetböl 17, virág ke fi-' I tészetből 13 és konyh'akertészetből 7. 1 1 A vizsgáztató bizottságot a mJniszté-, riurn részéről Insp. Gen. Radu Cnirescu AZ ASSZONY KÖTELESSÉGE törődni az-j zaü, hogy bélmüködé-e rendben Egyen, amit; ped:g úgy érhet el, ha reggelenként éhgyo­morra egy félpohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű vizet iszik, omey enyhén és kellemesen poénosan és biztosan szabályoz­za) az anyagcsere (folyamatát. Kérdezze meg orvosát. I elnök, Insp. Gavril Tontici és Ing. Vas’-le i Cbiochiu, a Camera, de Agricidt. részéről: j Inspect, gen. N. Cimac és Ingin. N- Rai“ ca, a kertészeti egyesület részéről prüf. I Univ. dr- AL Borza, az egyesület elnöke és Augustin Triff botanikuskerti föker- tész képviselték. Ezen képesítő vizsgának célja, hogy az ezen szakmában működő kertészek, gyű-, mölcstermelök, szőlészek, stb. egv, az ál­lamilag elismert működési engedélyt kap­hassanak. mig azok a kertészetek, gyü­mölcsfaiskolák, szőlészetek csak abban az esetben működhetnek, ha telepeiken az üzem vezetésére ilyen képesített szakem­bereket alkalmaznak. A Rom. Kertészeti Egyesület Erdélyré- szi fiókja (Cluj, Strada Regaki No. 2G-)! vezetősége ezúton is crtesüi tagjait, hogy a vizsgára benyújtott okmányaikat, ame­lyeket a minisztérium visszaküldött, az egyesületnél minden nap a hivatalos órák alatt átvehetik. Vidékieknek 40 lej postá­ból ^vég beküldése ellenében szívesen pos* tázza. j Azok, akik .nem tagjai' az egyesületnek, okmányaikat a Camera de Agr'cuMura Serviciul1 Agricol Cluj, Cal. Moţilor 18-, vehetik át ___________ “Vérfi divatlapok nagv^vá­LASZTÉKBAN ELLENZÉK KÖNYV« , OSZTÁLYBAN Ciuj-Kdttz*vár, Pista i Unjrii kaphatóid ^ v- ^ s y v i > ^ támadás ellen megvédik és hogy védel­mi közbelépésük előzetes tanácskozás nélkül, automatikusan indul meg. Lengyelország helyzete igen kényes. , Két óriási hatalom, a német és az orosz 1 közé szorítva, mindén ballépés végzetes lehet számára. Történelmi tragédiái is en­nek a, veszedelmes földrajzi elhelyezko* j désnek voltak a következményei. Ma a 1 öld rajzi elhelyezkedés által adott súlyos problemalikán kívül, még a német és i szovjetorosz hatalom által képviselt tár- sad almi és világnézeti elvek ellentéte ál- 1 tál keletkezett problematika is ráneheze­dik a rövid pár évtized előtt újjászületett 1 Lengyelországra. Az utolsó évek lengyel külpolitikája a két hatalmas szomszéd váltakozó erejéhez mért egyensúlyi vi j szony tönntartása volt. Ma, amikor Euró- I pa egyensúlyi mérlege olyan rendkívüli kilengéseket végez s amikor nemcsak a nyugati hatalmak és a Berlin—Róma ten­gely közötti feszültség hat ki Lengyelor­szágra, hanem a német és orosz nép töm­bök feszültségei is majdnem érintik egy­mást lengyel területen keresztül, végtele­nül nehézzé vált a lengyel külpolitika ve­zetése. A Varsóhoz intézett német kíván- ság lényegileg azt kívánja a lengyelektől, hogy a szov jeloroszokra támaszkodjanak. Ez azonban a német erő mai fejlődése mellett beláthatatlan kockázatot jelent számukra. Bérűn mai politikája az ilyen változást Varsó részéről aligha nézné tét­lenül. Szélesebb keretű háborús összeüt­közés esetén pedig, amit Lengyelország [ megtámadása angol Ígéretek szerint, föl- ; tétlenül maga után vonna, a lengyel te* ! riÜet a németek és oroszok csataterévé I válna. A világháború tapasztalatai erre vonatkozólag alig hagynak kétséget. A nagy világkoahció legyőzte a németeket, de a háború négy éve alatt a most ellen- j állásra fölszólított országok szüntelenül I nemeit megszállás alatt állottak. Ilyen kö­rülmények között könnyen érthető, hogy a varsói külpolitika nem hajlandó künv- nyen belemenni az angol tervekbe és nem könnyen tud válaszolni az Anglia ré­széről nviltan és Németarszág részéről alighanem diplomáciai úton hozzá inté­zeti kérdésekre sem. Beck lengyel kül­ügyminiszter, akitől közelebbről esedékes londoni tárgyalásain választ várnak, mér­hetetlenül nehéz döntés előtt áll. \ szovietorosz hOzrcmUhödes Szovjetoroszország, londoni jelentések szerint, hajlandó az angolok által terve­zett csoportosulásban résztvenni. Ehhez a részvételhez azonban bizonyos föltétele­ket fűz s ezek a föltételek éppen azoknak az országoknak részéről nehezítik meg a csatlakozást, melyeknek megvédéséről volna elsősorban szó. Moszkva ugyanis a kötelezettségvállalásban, minden jel sze­rint, teljes kölcsönösséget kivan. Egy, a tárgyalások elején kiadott szovjetorosz hivatalos jelentés megcáfolta a hirt, hogy a szovjetunió készen állana közép- és ke­leteurópai államok segítségére sietni, minthogy ilyen segítségnyújtásért eddig hozzá egyetlen állam seni fordult kérés­sel. Litvinov a kollektiv biztonságnak s a béke oszthatatlanságának a szovjetoro­szok által régebben hangoztatott elveit kívánja érvényesíteni viszontszolgálatkép- I pen. Nem vaMszjnü, hegy a szovjetoroszok végeredményben visszautasítsák Anglia és Franciaország indítványát az együtlmü- ködésre, ha ez az együttműködés valami­képpen lehetővé válik. Sztálin többszöri kijelentéseiből ugyan arra lehet követ­keztetni, hogy egy európai háború esetén még mindig számit a résztvevő államok gyors összeomlásával, aminek nyomán az esetleg teljes erejében fennmaradó Szovjetoroszország a neki megfelelő bé­kéi diktálhatná. Ez a lehetőség azonban a német hatatom keleti előretörése ese­tén mindinkább eltávolodik a valószínű­ségek köréből. A most kialakuló csopor­tosulásában tehát számítani kell a francia -—an goi—s zovj et orosz együtt műk öd és sei, amihez az események menete szerint, nyíltan, vagy titokban fog csatlakozni más államok együttműködése is. Hogy- ez az együttműködés azután mennyire lesz öszmte és mennyire lesz tartós, az termé­szetesen más kérdés. Az eseményeknek ebben az áttekinté­sében figyelmen kívül hagytuk a föld­köz itengeri helyzetet s a francia-— olasz ellentétet, melynek a jövő kialakulásában az itt tárgy-alt ellentétekkel egy-enrangu szerepe lehet. Ez a kérdés különböző szá­lakkal szintén kapcsolatban áll Közép- és Keleteurópa válságos kérdéseivel, ügyi- annyira, hogy békét biztosító külön meg­oldás ma szinte egyikük számára sem lehetséges. Az együttes biztonság elve az utolsó évtizedekben megbukott, nem va­lószínű, hogy az angol—francia—szovjet­orosz csoport fáradozásai egyhamar élet­re ébresztik. Az együttes béke megvalósí­tása egész Európára nézve azonban, úgy- látszik, elkerülhetetlenül szükséges. Külön békék révén ma már aligha lehet ennek a földrésznek elszigetelt darabjain is igazi nyugalmat teremteni. Időjárás Bucurestiből jelentik: Növekvő lég­nyomás, többnyire derült ég és nyugati légáramlás mellett nappal meleg és éjjel hűvös idő várható. Bucuregtiben pénteken délben a hőmérséklet plusz i s f°k volt. Betonsáfrahban árulnak a Mikii Vitea:ul-íéri piaci árusak KOLOZSVÁR, április i. A város tanácsa, a múlt évben iái Torna Vivőd® helyén ~6 betonsátrait épített, ame­lyeket ózonban csak most vett ál vállal­kozóktól. Az uj sátrakat a jövő héten már átadják az eddig földről árusító piaci áru­soknak s igy a piac lköztiazit>asága, higiéniá­ja javulni fog. A katonai törvényszék ítéletei j KOLOZSVÁR, április i. Szabó István helybeli 'lakost <a katonai törvényszék nemzetgya'lázó kijelentések miatt két hónapi elzárásra ítélte. — Pén­zes János és Mizgan Iacob közkatonák el­len szökés címén emellek vádat és az előb­bit hét, vádiio ttár sál pedig hat hónapra ítélték (si, ^ •*- , w -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents