Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-09 / 82. szám

KCLEN 7CK 7 039 it> r 11 Iu Q. Berlinben346.800fővel több a nő, mint a férfi A német nők világából: szabad az ut a kenyérkeresésre. — Nincs szükség fiázasságközvetitésre, — A társasélet uj formája <" • • BERLIN, április hó* BcrHoilK'n a nők mimlig többen voltaic, n háborn elölt is, ® világháború befejez­tével termés.'oövzerüen, de többségük még sohasem voM olyan hatalmas, mint most, amikor pedig a férfiak uralma éti virág­korát. a háború előtt csak 173.300 főnyi volt a nők többsége, de 1033 hun már a statisztika 330-800-nál több nut számolt a német fővárosban, rntinit férfit, az. utol­só őt esztendőben ez a szám kerek 1G.000 fővel Szaporodott. Egyelőre tehát nem remélhető, hogy Bérűmben az erősebb és a gyengébb nem között az egyensúly helyreálljon, bár maga a természet ts sietett a férfiak segedelmére, mert hivata­los megállapítás szerint az ujszülöttek számában a búk viszik a főszerepet. Az utóbbi években kerek 12.000*rel több fiú látott napvilágot, mint leány, ami azon­ban nem jelentős, mert a bevándorlók Sorában viszont több a nő. A nagyobb német városokban hasonló az arány a kél nem között és mert min­den felnőtt német 1c(ötéiességének tartja, hogy menyasszonya Jegyen, a nők na­gyon kapósak és valóban csak a kivéte­lesen ruták, vágj* betegek nem kapnak •férjet. Ebben a tekintetben a régi és az uj Berlin között vontaképpen csak egy a különbség, a régi időben kicsiny volt a gyermekáldás, ma annál bővebb, az egy­ke majdnem ismeretlen fogalom, az uj generáció majd teljesen betöltötte az űrt, amit a világháború ütött a nem­zet testén. Az 11 j helyzetből tehát az kö­vetkezik, hogy a nagyobb gyereka-dás a házi tűzhelyhez köd & nőt, az asszonynak hevesebb az ideje kenyér-kereseti el is fog­lalkozni, az az ideál, hogy a lerfi keresse meg keze munkájával családjának szük­ségleteit, itt volna megvalósítva példaadá- UÜ a világ többi részének. Ám a helyzet egészen más. Ugyanis ke­vés a férfi. Itt minden kéznek van mun­kája és meg egyre fokozódik a munka­alkalom. Ha pedig kevés a férfi — ké­kem, hölgyeim —, tessék dolgozni mond­ja ós rendeli az állami a lan at. Szóval ,raár roncs álLáshahnozás, nincsenek dup- lánkcresők, azaz vannak százával, de már te zabad és nincs, aki büntessen miattuk. Ahol kevés a munkaerő, a nőkre kerül a sor. Visszahívják még a nyugdíjasokat 5s, különösen a tanerőket, a tanító bácsik ’,és a tanító nénik niagv buzgósággal fog­da’jak el régi katedrájukat- Minden a ré­giben maradt ott, csak a nádpálca hiány­ok, A postahivatalokban is, a háború óla ■először, feltűnnek a hölgyek, akik ponto­san el tudják végezni a •nélküTözhetetct- -lermek hirdetett férfimunkáit. — A "gyógyszertárakban újból látjuk ' a kö­rn oh*. pápaszemes, de feltűnően fatal leánykákat, akik kitünően tudják holyet- ttcsiteni férfikollégáikat. Mindez a hábo­rú alatt már lehetséges volt, a háború után a férfiak kiszorították mindenünnen fa konkurrens női erőket, de most kény­telenek visszaadni a nem mindig békés 1 eszközökkel elhódított helyeket, mert az uj életre kel-t birodalom a férfi nagyobb erejét és tudását ott akarja kihasználni, ahol valóban arra szüksége van és im­már ha nem ás a pályaválasztást, de leg­alább a kenyérkeresetet bizony as határok közé szorítja. Mindenesetre a. férfi ma munkahelyét nem változtathatja kénye- kedve szerint, a nő pedig nem köteles, még ha áhanu hozománnyal megy is férjhez, helyét elhagyni. Ha pedig már kivált a munkások, vagy alkalmazottak sorából, újból visszatérhet régi állásába. 1933-ban kerek hétmillió munkanélküli volt német földön, ma kerek egymillió munkáskéz hiányzik 1 lg}' fest a német csodának ez a része. akik olyan hivatást választottak, amely csak látszólag jár munkával- Farsang elején beszüntették az úgynevezett előtán- oosokat, anélkül, hogy ezeknek az elegáns ás szép fiuknak hiánya holtani tragédiiá- hoz vezetett volna. Áprilisiján eltűntek a vendéglőkből ás a kávéházakból az ifjak, akik nem egyszer díszes egyenruhákban egyetlen k öteiességükmek tartották a ven­dégek apró kívánságait teljesítem és köz­ben cigaretta ás szivar árusításával keres­tek naponta pár fillért. Azok sem fog­nak nagyon hiányozni, egyébként mi akadálya sincs, hogy az ilyen apró mun­kára a vendéglősök leányokat alkalmaz­zanak. És ez, n műnyelven szólva, kifésü- léso a hivatásoknak és hivataloknak, egyre székesebb körökre fog kiterjedni, meri a néniét kormány el van határozva alkalmazottai sorából a felesleges munka­bírókat esetleg teljesen uj pályára kész­tetni. természetesen jogaik tiszteletben tartásával. A hivatalok ma túl tömöttek, n nemzeti szocialista párt hatalomra jutása óta n hatóságok százott állították fc.l és akiknek valami érdeme volt a, Harmadik Biroda­lom megteremtésében, természetesen sie­tett is magán ak állásit és jövőt biztosi él­ni. Ezrekre rúg a nélkülözhető hév.Lát­nokok száma és ha mégis uj erőkre lesz szükség, meg fogják -ayoktal találni — a nők sorailja-n. Az ált ami és városa hiva­talokban kezdik újból alkalmazni a nő­ket néha talán azért,, hogy el lehessen kerülni a férfiak szerződtetését. Soha eddig nem volt több lehetősége a nők érvényesülésének, mint most. Nem­csak a tudományos pályákon, hanem az iparban és a kereskedelemben is. Legna­gyobb a luány a mérnöki karban. Nőj mérnökök nincsenek ugyan még, de már x-ik PIUS PAPA ÖSZENTSEGET — UROD ON AL-lal gyógyítottak ki reumájából es koszuenuebol h Machiafava profeizar, a liiviló romai tudós irta elő Ös2entíége X-ik PKrs pápa kezelésére a húgysavkőmé tökéletes oldószeréh ' '$ Az Urodonal kiváló specifikus gyógy* szere az összes arthritikus bántalmaknak, mint: időit és heveny reuma, kőszvény, űtőideggyuQadás, vese fájdalmak, érel­meszesedés és ennek elkerülhetetlen rohamai (szélhüdés, angine-pectom, embolia). A Vatikánban bevezették az Urodonal használatát és az Urodonal eőállitóját kinevezték a vatikáni udvari szállítójává URODONAL meggyógyítja az arthr it izmust megelőzi a reumatikus - betegségeket Aiok *i *l«£o» tintfln-.Jdvo». jmclyiktí «1 i-rodonel'lil hemu ««íltndaktin df tolfljMím. lókiltltltn rniqqjrőllek em* »Worángj kiwil* ménr mjgíi t«rap«uli:ui erlíktrol, «-"»Iv ílUndó *1 tó— « Itnindil>cio nilkül! — hjti'.lb# ^ nyíl* Iául m*g, rr.md»n »«jtily t»lkü) ,lkolm*ióttá. Slinitílín ch»miji. liiloiogiii íi klinikai k’iérltt «lapiin. #t UrodontMil tolytíttí-n. abban 0 itaranfiii Jrlyiatbnn v«. gyök. hegy J frarcij gyógyutr*i;«t ama agyi' legelső .eíilt*c.ay«ícl li|»lonrhetem. hegy iránt* j oiielomnul vittl­tetem, s Vef. LEGEÄOT * 1 ........ 1 ■* >:Kephftió : gyógyszertáraiban ás drogériákban női kezek dolgozzák ki n terveket, házak" ( és gépek, paloták és villák, mutatós út- I építések asszonyi elgondolásból fakjadnak, I a mérnök inkább csak a. bírálat ás a fel­ügyelet feladatát végzi, ne mondja tehát senki, hogy van még hivatás, amelyre » nő alkalmatlan. Hegy eblx-n a kivételesen fejlődő alkotó korszakhím h* iroda- és gép i rókisa sszony ok n t szinte példáttenuí nagy fizetéssel csalogatják, talán mondani CHATELA1N KESZIIMÉNX MEGBÍZHATÓ marka " is felesleges. JOSEPH SHOWALTER csodálatos cikke a rovarokról boldog és kevés ember privilégiuma. Pe­dig az ember — Fahre szerint, aki büsz­kén hivatkozik saját fejlődésére és tör­ténelme során kőkorszakot, vaskorszakot s a villamosság korszakát különbözteti meg — már régen eltűnik a föld színé­ről, városai régen cJpoHadnak, mikor a rovárók még mindig élni, dolgozni és szaporodni fognak. Ez ’esz — a tudós elképzelése szerint — a foM rovarkora- Hogy semmiesetre sem fantázia szülemé­nye, amiről így beszél, azt bizonyltja, hogy ma a szakértők több rovnrfajtát ismernek, mint hatszor az összes állat­fajok számát együttvéve. 1907-ben 381 ezer rovarfajtát tartottak számon és ez a szám évente át la hatezer újonnan fel­fedezett fajtával növekedik. Az ember a méhen, termeszen és han­1 gyán kivül — aralyékről világhíres köny­veket írtak már — alig ismeri a többi rovarfajt életét. Le is nézi azokat, pe­dig ismeretük nemcsak hallatlanul fur­csa és érdekes, de uj világot is nyit fel bámuló szemeink előtt. És ami legérde­kesebb, ezek a rovarok akkor is ugyan ig}r éltele, ugyanolyan dolgokat tudtál: és ugyanolyan társadalmat alkottak, mikor az ember még barlangokban lakott, nem ismerte a tü*et, sőt, miikor még ember nem is éh a földön. Ha erre gondolunk, bizonyára nem nézzük ite gőgösen ezeket a kicsi, «kos te­remtményeket. Hátha még megtudja az emlier azt is, hog}7 a rovarok közül nem egy olyan ti lkok at is ism er, amiket ma sem tud és talán sohasem fog tudni az ember És hogy a rovarok érzékszervei közül a szaglás példáid olyan elkép^ek hebctlenüi fejlett, hogy azt emberi ész- szd szinte lehetetlen felfogni. Fahre kísérletei Fabre hires kísérletei közül mesél el egy nagyon érdekeset Showaíter. A leg­nagyobb európai moíyf ajtóval, az úgy­nevezett pávamollyal történt a kísérlet. Fahre laharatórntrnában kikelt egy moly* A7 állanmiaik bevallottan szüksége van mindem munkabíró kézre. A nagy célt el­érésére sorra vizsgálják az egyes hivajtu­sokat . és igazi munlcába 'állítják, nem aka­rom rrt>ndani, © lustákat, vagy dotögke- TÍiJőkét, hanem helyesen szólva azokat. ^TR^r^TvATÎ.APgiîr NAGY V\- I-/vSZTÉKBAN ELLENZÉK KÖNYV. OSZTÁLYBAN Cluj-Kolozsvár, Piata UuMi kaphatóki "" ....... ’V’v'5 KOLOZSVÁR, ápr*is hó. E>ső tavaszi napon a kertben dolgo­zom. Nem is munka ez, inkább csak ürügy, bog}* kint lehessek a nehezen várt napsütésben. Kúszónövény fonnyadt ágacskáit szedegetem a kerítésről aztán a. gereblvével megtisztítom a folldet szá­raz gaiytói, levélül s szemetektől, amit gyerekek és rendetlen háztartási alkal­mazottak idedobáJtak. A gereblye fokai alól az élet parányi, eleven mozgása kél és csfWiüatn meg a levegőn- Szincshátu bo- garak menekülnek rémüh sietséggel a föld a,Iá, szaporán szedik a lábaikat s ha hozzájuk érek, megdermedve tettetik magukat halottnak. Most sokáig és f> g\-elmesen nézem a föld felszínét és a lát­szólagos mozduló Hanságban sürgő-forgó életet fedezek fel. Teméntelen rovar, bo­gárka és féreg m itten titkos, dolgos éle­tét. És eszembe jut eg}7 most olvasott csodálatos írás az amerikai földrajzi ma­gazinban, aminek napokig a hatása alatt álltam. William Joseph Showaíter irta, a világ «legelső rovartudósa, Fantasztiku- sabb, érdekesebb, megdöbbentőbb dolgo­kat tud meg az ember belőle, mint száz utópisztikus regényből. A rovarok Homérosza A francia Fahret nevezték a rovarok Homéroszának. Mert a nagy természettu­dós minden felfedezését, évtizedekig tar­tó megfigyeléséit, rovarokról való hida­sát csodálatos költői módon közölte az emberekkel. Képzeljünk eű egy életek amelynek egyetlen célja ezeknek a pará­nyi teremtményeknek megfigyelése, életük sok titkának megoldása. És ugyan kit érdekelt a rovarvilág? Kevés, nagyon ke­vés embert. És kit érdekel a rovarvilág ma? Egyáltalán ki törődtük.a természet­nek ezekkel a megdöbbentően érdekes titkaival a mai világban, mikor forr és izzik, változik és izgul, száguld! és rohan minden u föld ember lakta tájain s az események forgása őrült álomhoz hason­lítható. Nincs csönd és nincs megállás s a komoly tudományos munka csak ritka kisasszony. Májusi éjszaka volt s a moly- lány születése után néhány pillanattal, olyan sok him-moly roáianta meg a há- 7.0*, hogy tele lelt velük nemcsak a labo­ratórium, de a lakás is. Nyolc nap alatt ezer és c2cr molyíiu jött udvarolni a nudykidönynak. Honnan tudta meg a rengeteg rrtoh- a2 eseményt? Csakis a sragfcóérzékük áltat Mert mikor Fahre légmentesen záródó üregbe tette az új­szülöttet, elmaradtak a gavallérok, mi­kor azonban újra kiengedte, megjelentek Isten tudja milyen messziről. Rovar mérnökök Hogy n rovarok milyen gigászi méretű épitöimmkára képesek, azf tudjuk. Saját nagyságukhoz mérve, eszközök nélkül,' csak saját erejükkel, olyan méretű épít­ményekéi alkotnak, hogy azt az ember — összemérve a saját nagyságával — so­ha el nem érheti- A hangyaboly a han­gyához mérve többszázsejor nagyobb, mini az emberi világ legnagyobb épített csodá­ja a Cheops-piramis. A rovarok testi teí* jeseményei sem megvetendők. A közön­séges tücsök képes százszor magasabbra ugrani, mint a saját teste. Hol van az az olimpiai bajnok aló ezt megtehetné? Von egy „sphex“-nek nevezett darázs- fajta, A ,,sphex“ pompás vadász és a leg­gondosabb gazda. Mikor magaépitette otthonába hazatér, aznapi zsákmányát a bejárai élőit hagyja, bemegy a lakásba, gondosan körülnéz és csak akkor viszi be a zsákmányt, ha nincs veszély és ide­gen nem merészkedett be az otthonába Még okosabb a „bembex“ nevű darázs. Homokba épiö a házát s ha elmegy ha­zulról a bejárat nyílása oöyan láthatatla­nul becsukódik mögötte, hogy senki ész­re sem veszi. Ez a bembex madárszokás szerint eteti kicsinyeit: liazaviszi nekik az elemózsiát, a láthatatlan lakásbejárat megvédi a gyerek ekei, de darázsmama, csodálatos ösztönével, mindig pontosan bazata] ál. Szexuális ellenőrzés így nevezik a természettudósok azt a képességéi a rovaroknak, amit a méh- áMamból ismerünk. A rovar pontosan annyi him, illetve nőstényt hoz a világra, amennyire a társa da-somnak szüksége van. Ez a képessége és az., hogy minden egyes tagjának megvan a pontos felada­ta egy szigorú szabályokkal telt állam keretében — igazán tökéletes életforma. Érdekes az a csodálatos rovarfajta is, ■amely egész ételén át vedbk iís a tewtett bőrét eszi meg: más táplálékra nincs szüksége- Ő az a természeti csoda, 'arncly a legpraktikusabb módon, cirökre elejét vette a gondoknak és beszerzési problé­máknak. Ha az ember és ezt tudná csá- náini. biztosan nem tenne sotis gazdasági vákaá# fitf. L~)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents