Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-09 / 82. szám
mZEENZÉK 7 ''1939 április 9. A tízéves Tuka-per... A Tuka-ügy: a cseh és szlovák elleniét első nagy kirobbanása• — A pittsbargi szerződés és..» ami azután következett. - Egy polim tikul per és annak mélyreható következményei irta bíró Sándor A drámai forduiatoíkbaw gazdia g szépemben események óta 'a napilapok gyakran emlegetik Tuka szlovák politikus, egykori egyetemi tanár nevén Olvashattuk, hogy a szudéta-vidék megszállása után lét- rejölí't újabb csehszlovák megegyezés követ- (keztcben az egykori politikai 'eliteket szabadlábra helyezték. Most» mikor ia mar* ciusi válság kirobbant, az újságok jelen' tették Tükü) ujb óival ó lettartóztaitását. — Azonban Szlovákia önállóságának kikiáltás sa uitán 'természetesen sor került végleges kiszabadulására, miután Csehország időközben a német birodalomhoz csatol t atollt. Azóta Tuka — egykor a pozsonyi egyetem tanára, majd a 15 évi kényszermunkára ítélt politikus — CT Tiso-kormány minisz- itere lett. Mostani politikai szerepét taizcr nyara a szlovákoknak iránta érzett rokon- szenve és sz)?retete biztosítja az önálló Szlovákia belső kormányában. Ez a srokon- szenv iránta iákkor kezdődön, mikor annakidején megindítóinál (tevékenységét, amely miatt ezelőtt 10 évvel perbefogták ’és elítélték. Ez <a>z esemény, sok tekintetben megmagyarázza az* is, miért niem akartak a szlovákok 'tovább is együtt élni o> csehekkel a szeptember óta megkisebbedett Csehszlovákia keretében. A Tuka«k áj át a csehek olyan módon indították el, mintha a pittsburgi egyezményt és a ta" rócszontmártoni halározatcikat sohasem írták volna alá. Szlovákiát elárasztották a cseh hivatalnokok. Megkezdődött a tartomány gazdasági kihasználása a csehek érdekében. Az it ti evő ipari vállalatokat leépítették és Szlovákia csakhamar u> csehek gazdasági gyarmata lett. Megindult a> cser hesités minden vonalon. A pittsburgi szerződésben megígért önkormányzat, parlament, külön közigazgatás eszméjének még a kísérletéig som jutótok el. Ezzel szemben az egységes Csehszlovák állaim politikai főcéljának azt tekintetlek, hogy a szlovákokat el'csehesiusék. A szlovákok csalódása nagy volt. Minden alkalommal! előhozták a pilitisburgi szerződést és a torócszentmártom gyiilé« határozatait. De hiába követelték ezeknek megvalósítását. A csehek kijelentették, hogy a két okmány rájuk nézve nem bir kötelező erővel. Maswiyk egyik nyilatkozata szerint az előbb! csak az amerikai szlovákokat érdekli. Ugyanő 1920-ban Tusán miniszterelnökhöz in'l'ezetlt- levelében kijelentette, hogy ennek a pittsburgi szerződésnek csak 'történeti crtékie van. A ,,The Making of a State“ cimü munkájában egyszerűen azt irta, hogy n pittsbur- gi egyezmény nem is szerződés, hanem olyan megegyezés, melyet azért irta alá, hegy a szlovákok egy je le ni éktelen töredékét megnyugtassa. Érthető ezek után a szlovákok növekvő elkeseredése és a Hl'inka-párt nyillan felvetette a 'txirócszentmártoni határozatok titkos zásridékát. Erről pedig a csehek 'kijelentették, hogy ez nem létezik. De un szlovák önkoirmányza'tért küzdőket ez item riasztotta vissza. A prágai parlament 1924 október 30-án tarlóit ülésén a Hlin" karpánt következő nyill'atilvozalá'tJ olvasták fel: ,.Nemcsak a cseh és a szlovák nép, de az egész világ tudja, hogy mi elhatároztuk annak idején a szabad rendelkezés jogának érvényesitéséti ®z első liz év letelte után. A szlovák nemzel a fenti jog alapján véglegesen meg fogja mondani, hogy meg akar-o mai adn i a cseh-szlovák egységben, vagy pedig önkormányzatot, illetve teljes függetlenségei! ikiván“. Ám e nyilatkozat és Ellinka harca semmi pozitív 'eredményre nem vezetőit. — Emiatt jelent meg 1928-ban Tuka hires cikke, melyet* a párt1 hivatalos llapja, a ,,Slovak“, az újévi számában közölt le: ,,Vacuum Juris“ cim 'alatt. per lelki következményei teszik érthetővé a mai Szlovákia vezetőinek csehellenes magatartását, ami végeredményben elő" idézte Cschországnak a német birolalom* hez való csatolását is. A per előzményei A Tűk a-por előzményei visszanyúlnak a világháború idejébe. — Ekkor rakták le Ugyanis az Amerikában lévő cseh és szlozös államuk szerkezetét illetőleg. így jöltt létre a csehek és a szlovákok vezetői kö* izött 1915 május 27-én az első egyezmény, melyet Clevehndben Írtak alá. A megegyezés szerint Szlovákia és Csehország legymáshoz való viszonyát* dlyan alapon ■rendezik, ahogy Ausztriának Magyaror* szághoz való kapcsolatát rendezte az 1867- iki 'kiegyezés. Két egyenlő jogú nép fog össze egy államban. „ÁlMásb foglalunk egy cseh-szlovák szövetségi (federativ) állam mellet*, melyben Szlovákia teljes állami ön- kormányzata biztosítva lesz — olvashatjuk e megegyezésből. — Szovákiának saját parlamentje, saját közigazgatása és teljes kulturális szabadsága lesz a szlovák nyelv minden vonalon való használatával. A szlovák hatóságok illetéke^eége kiterjed a pénzügyekre és a politikai közigazgatásra. Az állam nyelve a szlovák“. 1 Ezt o Szerződést vették aztán 1918-ban a híres pittsburgi szerződés alapjául, melyet iez év junius 30-án kötöttek meg a cseh és szlovák vezetők. Előbbiek részéiről maga Masaryk Tamás, 'későbbi közlár- Isaisági elnök irta alá. Ebben a szerződésben a clevelandi megegyezés alapján kimondották, hogy: „Szlovákiának saját parlamentje, saját közigazgatása és saját szlovák törvényszéke lesz. Az egész közélet, a köz- igazgatás és az iskolák nyelve Szlovákiában a szlovák lesz“. Mikor a világháború végén oj központi hatalmak harc vonal a összeomlott^ a szlovákok egy csoportja gyűlést rendezetit Tu~ rócszent marton ban. E gyűlésnek 1918 ok' tóber 30. és 31-i ülésén a következő ha'á- rozaftokat fogadták el; 1. A csehszlovák nemzőt* egységes. 2. A «szlovákok igényelik maguknak a szabad rendelkezés jogát. 3. A béketárgyalásokon külön szlovák delegáció lesz. 4. A csehekkel való 'egyesülés 10 évi időtartamra érvényes. Tiz év után a tkóf nép jogi helyzetét újabb és ezúttal végleges elrendezés fogja szabályozni. Ez utóbbi határozatot azonban a csehek kérésévé nem vették be a nyilvánosság száma* ra készült jegyzőkönyvbe, hanem <a/z úgy szerepelt, min* a turócszontmártoni határozatok titkos záradéka. Amint azonban Csehszlovákia önálló (élete megkezdődött, /az uj állam belpolitiTuka professzor fenti cím alatt közelit cikkében ellőhoztia! a turócszeritmártoni határozatok titkos záradékát. Felhívta a. közvélemény íigyelmét arr», hogy most, 192S- ban telik le az a t\z év, amely után az említett záradék értelmében oi csehek és szlovákok viszonyát újból és véglegesen kell rendezni. Amennyiben ez a végleges 'rendezés 1928 október 30'áág nem 'történik meg, akkor Szlovákia törvényen kívüli — vacuum juris — állapotba' kerül. Ezá'í- tail a tartománynak a csehek áltföil való vezetése elveszti minden jogi adapjál és csak egyszerű erőszak 'tényén alapszik. E cikk miatt indult) meg Tuikla edlen az eljárás. Kezdődött' legelőször is egy heves sajtótámadással. Emiatt a Hl ink a‘párt, melynek Tuka egyik vezető tagjai volt, vizsgálóbizottságon küldőidt ki a Tuka ellen emelt' vádak tisztázására. A bizottság a vádakat alapta' anoknaik ta lálta és Tűk át védelmébe vette. Ez azonban nem riasztotta vissza Tuka ellenfeleit s csakhamar a parlamentben vádolták meg hazaárulás* sail. A parlament fölfüggesztette képviselői immunitását s ennek következtében Bo- ricky pozsonyi állam ügyész hivatalos eljárást indított ellene. 1929 január 2‘án Tu- kát 'ieitJairtózítatták és megindították ügyében a kihallgatásokat. A per előkészületei hónapokat vettek igénybe. Óriási nyomásit gyakoroltak az egész tartományra, hogy Tuka eTulen minél nagyobb felháborodást szítsanak. Rengeteg terhelő tanút gyűjtöttek ’ össze az ország minden részéből és nem ikiméltek semmit, hogy a védelem dolgát mindenképen megnehezítsék. A HÜnka-párt közbelépését a bebörtönzc'tit Tuka smbadonbocsátása érdekében — háromszázezer korona biztosítékot tettek de — visszautasították. A tárgyüilások ailaiüt megdöbbentő dolgok derültek ki. B©1- és külföldi érdeklődők egyformán (láthatták a terhelő tanuk legnagyobb részének megbízhatatlanságát. Ezzel szemben Tuka védőinek minden igyekezetéi 'elgáncsolták. Pedig Tuka mellett a szlovákok leghíresebb védői és legismertebb vezetői állottáik ki. Többek között maga; H'linka tett kedvező 'tanúvallomást pártjának .alelnöke mellet!. Bebizo- nyitoita, hogy mindaz, ami* Tuka irt ti, megegyezik az ő és az egész párt véleményével. Kijelentette, hogy valamennyien ismerik a vádlott igazát és éppen a Tuka-ügy az, amely az önkormányzatért inditot* küzdelmet erőteljesebbé fogja itenni. „Tuka ditatlan, aki feláldozta magát bz önkormányzatért és a nemzet ezt az áldozatot sohasem fogja elfelejteni“. A vádlott bátran és öntudatosan tartott ki igaza mellet*. Maga mögötti érezte az egész szlovák k ö®1vélem én yt, amely valóban meghaló mórion nyilatkozott meg mellette. Nyíltan ktjelentöfte, hogy ez iát per az önkormányzati gondolat Mairne-i csatája. Az ütközet eredménye már'biztos. — Százezer és százezer ember ţrallja magáé* nak a 'autonomista gondolatot, amely miatt a pert ellene megindították. Valóban a csehek az egész per! azért rendezték, hogy az önkormányzat) hiveit megfélemlítsék és az autonómiára) döntő csapást mérjenek. Ebből magyarázható az a körülmény, hogy a per sorsa már előre meg volt határozva. A bíróság tagjainak többsége, az államügyész, csehek voltak. Csupán ügyes politikai számításból intézték úgy, hogy az elnök egy Tcrebessy nevű magyar legyen. Ezzel enyhíteni akarták a politikai per csehekre háruló ódiumát. A számítást azonban mindenki világosan látta. Az ítélet és annak hatása Ilyen körülmények közöl! mondotta ki a biróság az Ítéletet 1939 október 5-én Tukát 15 évi kényszermunkánál ítélték hazaárulásért, mivel „Szlovákiát ki akarta szakítani Csehszlovákiából“. Az Ítéletet Tcrebesynek kellett felolvasnia. Nehezen, alig hallható hangon olvasta a szöveget és kétszer is belezavarodott, mintha azt nem ismerte vona előre. Óriási megdöbbenés* keltett az a tény is, hogy a Pozsonyba'n déli egy órakor kihirdetett ítéletet a Prágában megjelenő „Lidové Noviny“ délelőtt 10 ómkor már közölte. Éppen igv a „Na- rodni Politika“ cimiü újság is órákkal a*z ítélet kihirdetése előtt már ismertette annak szövegét. Ez olyan ügyetlenség volt, amely a csehekdt is felháborította. A „Nadelni List“ cimü cseh újság kifejezést is adott ‘ felháborodásának. „Hogyan lehetséges vák vezetők a későbbi Csehszlovákia alapjait. Masaryk és «társai itt egyezitek meg az amerikai szlovákok vezetóival tervazett kőV&zmsm Juris*6 Meg»IJoüálc a zsíros arcbőr problémáját A zsíros, pattanásos arcbőr igen gyakran a helytelen puderkeverékek használatának eredménye. Nemcsak a zsíros arcbőr oka ismeretes ma már, hanem eltüntetési módja is. — A SULFAMYL-puder mikroszkopikus eloszlású kén — és egyéb hatóanyagok tartalmánál íogva, megszünteti az arc zsírosságát és pattanásait. Az arcot üdévé és bársonyossá teszi. Éjjelre kitűnő szolgálatot tesz a SULFAMYL-arckrém. egy civilizált államban — irta többek közöd —, hogy a „Lidove Noviny“ közölhet isen egy ítélete! 4 órával annak kihirde- lése előtt, abban a pillanatban, amikor a 'törvényszék (tanácsa még titokban vitatko- 'ziik annak pontjain?... Hogy lehel most majd -lhitetni :a szlovákokkal, hogy ezt az ítéletet nem Prágából diktálták és hogy a mi törvényeink függetlenül ítélkeznek?“ Kétségtelenül látszott ebből, hogy az egész Tuka-per mennyire politikai jellegű volt. Ám a csehek elszámitötiták magukat. Céljukat nem érték el, sőt a per után a szlovák autonomista mozgalom megerősödött. Ezt fejezte ki Hlinka, midőn Tuká- rol ezt irta: ,,A nemzet Tukában vértanúját latja, aki az ő becsületének, éleiének és szabadságának árán védelmezi szlovák nemzetet és hazáját. Ezért fog győzni iá mi igazságunk“. Hasonlók épen írtak a külföldi lapok is. Különösen elítélték a csehek' politikáját az dlasz, lengyel és az amerikai szlovák napilapok. A prágai parlament egyik 'ülésén pedig a felszólaló Hlink'a-pár- h képviselő igy foglalta össze az Réet kö-' ve'lkezmenyeit: .,A Tuka-per megmérgeztd a cseh és szlovák nép közti viszonyt. 1920 ótas, mikor a szlovák nép atyját, Hlinka Andrást börtönbe vetették, most ásták a legmélyebb sz'alkadékot a két nép közé“. Valóban a Tuka-per idején keletkezed szakadék az, amelyik/ most márciusban a! csehek függetlenségét elnyelő örvénnyé változóit, súlyos következményeképen a csehek rövidlátó politikájának. VERSEK• Irta BIRŐNÉ, VÁRI ÉVA „PANTA rhev Minden folyik. Megváltozik. Ma még ilyen — holnapra más:. Folyó sodra, felhő fodra, Hullámzó hang, lánglobbanás... \J■ Minden folyik. Eltávozik. Ma még itt volt — s már elhaladt," Futó habok, fosztó felhő, Hunyó parázs hamu alatt.,w« Minden folyik. A fal omlik, Érc megolvad, torony ledül.. Minden felett csak a Kezdet, A Teremtő áll egyedül [AKARJÁTOK 2 BÉKÉT? Bizony mondom nektek: bennünk van a [béke és bennünk van a háboru-parázs. Fis tőlünk függ, hogy eljön-e a Csend, vagy elönti a világot a Eáz. Magamban, bennetek, rokonban és más[ban, mindenkiben a békét keresem, piros vért lökő, lüktető szivekben a békét jelző fehér fényt lesem. Mig gyÉkos gá’ckat fejleszt a lombik — fegyvert csempésznek határokon át —- s az ember tágra-ijedt szemmel látja húsz év előtti lázas önmagát. Kiáltok minden ember~testvéremnek:. Testvér, gyűjtsük a fehér sugarat! Testvérek, ássunk aknát fényerővel a háborúba vivő ut alatt! Kiáltok minden megremegő szívnek és kérdem minden szivek összességét: tőled függ és a többi testvérektől — kívánod? várod? akarod a békét? Mert bizony mondom, bennünk van a béke és bennünk van a háboru-parázs s tőlünk is függ, hogy leszáll-e a csend, vagy felgyújtja a világéi a láz. * A xzerző most megjelenő kötetéből.
