Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-09 / 82. szám

EEEENZÉK VASÁRNAPI KRÓNIKA írja marai Sándor A TRÉFA Mint minden évben, most is napvi­lágot láttak a világsajtó képes újság­jaiban azoka gyanúsan szellemes fény­képoldalak, melyek hideg nyugalom­mal és természetes magátólértetődés- sei mutatják a windsori herceget, amint éppen leszerződik txapézmüvész- nek egy newyorki cirkuszba, Max Píanckoí, a kiváló fizikust, amint ép­pen tökéletesíti a rakéta-repülőgépet, mellyel a Jupiterre készül, a tigrist, melyet a melbournei állatkertben át­képeztek fogorvosnak s most éppen egy csimpánz fogát huzza, a cápát, amely kimentett Bombay kikötőjében egy angol egyetemi tanárt a vízből s Roosevelt elnököt, amint éppen érme- legitőt horgol Sztálin orosz diktátor hatvanadik születésnapjára. Ezek a fényképek, komoly szöveggel, minden évben, március végén, napvilágot lát­nak a képes világsajtóban, több-keve­sebb változattal, elmésebb, vagy együ- gyiibb szöveggel. Ez az áprilisi oldal, a nagy bruhaha, egészen jámbor lel­kek részére, az örök cselfogás, a ha­gyományos oldalf&jditás: ez az örök áprilisi tréfa. | Ezek a tréfás fényképek ezidén is megjelentek a világsajtóban s amint lapozgattam a tréfás oldalakat, meg­döbbenve és szemdörzsölve éreztem, hogy a tréfa nem hat többé, humorom elvesztettem, a képtelent nem érzem képtelennek, sőt a képes képtelenséget sem érzem lehetetlennek: a tréfa eb­ben az évben nem sikerült. Észrevet­tem, hogy a nagy hírszolgálati ügynök­ségek által terjesztett s a világhírű képeslapok által lelkiismeretesen köz* zéadott fényképek közé csúsztatott le­hetetlenségek egyáltalán nem hatnak lehetetlennek: néhány percen át fi­gyelmesen nézegettem a tréfás oldalt, melynek ábrái a fogat huzó tigrist és a trapézmüvésznek átképzett windsori herceget mutogatták s nem döbbentem meg a látottakon, nem kiáltottam fel: „Hohó, áprilisi tréfa!“ — nem kezdtem hahotázni, egyszerűen azért nem, mert az áprilisi tréfáról egy pillanatra el­hittem, hogy tartalma komoly. „Bedüt- tem“, mint népiesen mondják, a képes újság szerkesztője elérte célját. Néztem a tigrist, amint fogat húz, Roosevelt elnököt, amint érmelegitőt horgol Sztá­lin számára, nem mosolyodtam el, ko­moly és figyelmes maradtam. Ez a ko­molyság megdöbbentett. Karinthyval tartok, aki humorban nem ismert tré­fát. Nem, gondoltam, a képes lapok ütegei fölé hajolva: az áprilisi tréfa kezd nem sikerülni, a szerkesztőknek nehéz a dolguk. A lehetetlen nem nevetséges többé, hanem lehetséges. Valami törté­nik a világban, idegérzékünk mégnem dolgozta fel teljesen az uj lehetőségek hatásait, valami nem érvényes többé, ez áprilisi tréfa lehet köznapi valóság. Az emberi idegzet és képzelőerő lassan és tunyán kullog a valóság után, ami tegnap képtelenség volt, ma képekbe rögzíthető valóság, ami tegnap rossz tréfa volt, ma természetes és közöm­bös napihir. N;ncs az a tréfa-szerkesr- tő, aki ésszel és csellel olyat tud ösz- szeenyvezni, hogy az olvasó egy pilla­natra ne higj'je el a hihetetlent: nincs az az iró, aki olyan képzelőerövel tud­ja felvarázsolni az elképzelhetetlent, hogy az olvasó ne lapozzon vissza ásít­va a valóság nagybetűs és szűkszavú híreihez. Nem, az élet nem utánozza többé a művészetet: az élet átalakult önálló műfajjá. Dante még lesétált a pokolba, ma nyugodtan itt maradhatna a földön, Münchhausen ostoba fecsegő, leinek hazug lázálmait a valóság régen túlszárnyalta, Michelangelo látomásai elhalványodnak a mindennapos fény- kép=közlések mellett. Az élet önálló miifaj, külön képzelőerővel, egészen uj műfaji szabályokkal. í Semmit nem érzünk többé lehetet­lennek: ez az uj szabály. írjuk át a közmondásokat, mert érvényük meg­szűnt. Nem igaz, hogy a fák nem nő­nek az égig: a fák pontosan az égig nőnek. Nem igaz, hogy a levest nem eszik olyan forrón, mint ahogyan fő­zik: a levest pontosan olyan forrón eszik, mint ahogy főzik, néha egy ár­nyalattal forróbban. Valami történik: a világban, amihez odamérve az áprilisi tréfa nem hat többé tréfásan. Húsz év­vel a háború után a világ minden kul- turnemzete, sőt azok is, melyek nem ‘igénylik e büszke címet, minden .em­beri erőfeszítést arra fordít, hogy olyan fegyvereket gyártson, melyek lehető­leg rövid idő alatt elsöprik e föld szí­néről mindazt, amit az emberi szellem, hit és alkotó erő megalkotott: ez a valóság, április elsején s e valósághoz odamérve minden elképzelés csődöt mond. Semmi nem lehetetlen többé, mert abban a pillanatban, mikor az emberről elhiszem, hogy mindannak pusztulását akarja, amit megalkotott, miért ne higyjem el a tigrisről, hogy fogat húz?... Valamilyen eszméletfö­lötti elem hatolt a század embereinek öntudatába. A mult század embere még érvényes megegyezésekre építette föl a világképet: mi nem építünk többé semmiféle megegyezésre. Itt az ideje, hogy a nagy, képes világtörténet he­lyébe megírják végre a nagy, képtelen világtörténetet. Ami harminc év előtt még vad tréfa volt április elsején, az ma szabályos és unalmas valóság jú­lius másodikán, vagy augusztus barma* dikán. Az élet tökéletesebben szer­keszt, mint a képes újságok tréfa-szer­kesztői, az,olvasó már az első oldal ko­moly híreinek olvasásán nevetni kezd, mintha a véknyát csiklandoznák s de­rűje nem színik, amíg átlapozza az új­ságot. Mióta az élet szerkeszt, az em­beriség állandó, szűnni nem akaró de­rűben olvas. Ez az uj szabály, melyet mindenki, aki a mesterséghez tartozik, idejében megtanulhat. Verne Gyula könyveit tízéves gyer­mekek ásítva forgatják, mert az „Uta- zJás a Nautiluson“, vagy a „Két Hét léghajón“ a korszerű gyermek számára túlhaladott és unalmas egyiigyüség. Ugyanilyen unalommal forgatja a fel­nőtt a könyveket, melyekben a mult századok utópistái rögzítették az em­beriség fejlődéséről alkotott látomásai­kat. Az emberiség kétségtelenül fejlő­dött, de az emberi képzelőerő elmaradt e fejlődés lehetőségei mögött. Az em­ber barátságos vigyorral hajol az ápri­lisi tréfa értelmetlensége fölé s vigyora elhalványodik, mert a másik oldalról szembevigyorog a valóság, mely gáz­maszkos angol csecsemőt ábrázol, vagy francia humanistát, amint éppen bevo­nul a Maginot-vonal betonvermeibe. A világ, amelyben élünk, oly ötletes és tréfás, nemcsak április elsején, hogy humorérzékünk lassan mégis kifárad. Az embernek az az érzése, hogy las­san és titokban, szerkesztőségekben, vagy más, titkosabb műhelyekben a lehetetlen elemeiből valamilyen kapi­tális tréfát enyveznek össze az embe­ri ~ nemesség, elegancia és disztingváltsü g L étezik valami k&lönlegíit amely reányomja bélyegét! mindenre, ami angol és & szépség, az előkelőség, az ama* lokratikus benyomását kelti, % Anglia völgyeinek és mezői­nek pasztell tónusai, az angol’ otthon harmóniája, a népi szokásai, a „ tanúbizonyságai' ennek. - U. .-M Old Sandái Water.« csakis • vitorlással valódL-^-ugyaoilyea elökelÓ. " Hála a valódi sántái, cédrus és egyéb exótikus fakivona­toknak és illatoknak, Old Sandal Water több az illatost* lőtt kölnivíznél. »­riség sorsának szerkesztői: egy tréfát, amely óriási lesz, az egész világ az ol­dalát fogja majd, dülöngélünk a neve­téstől, vagy valami mástól és szűnni nem akaró elképedéssel nyugtázzuk majd a pompás tréfát. Ez az érzésem, állandóan, mikor fellapozom a világ­sajtót; ez az érzésem s nemcsak ápri­lis elsején. \ Egészségügyi értekezlet Kolozsváron ?r- p<i™" eaé“*.é9‘ ugyivezerleSugyelo ismefíelle a megyei főorvosokkal az ezévi egészségügyi hadiárai munkaieiféi KOLOZSVÁR, április 8. A kormány már a múlt évben széleskö­rű hadjáratot indított a falvak lakóinak élet és egészségügyi színvonalának emelése érdekében. Az egészségügyi miniszter na>- gyon helyesen adóiról kezdte meg építő* munkáját, felrázte közönyösségükből a falvak lakóit, akik a közegészs égügyi és köztisztasági szempontokat mindig felesle­ges 'tényezőknek tekintették. Ennek a nemtörődömségnek vollit uz’tán szomorú következménye <a csecsemők tömeges ed" halálozása és « nép egészségének sülyedése. Az egészségügyi hadjárat ebben az évben ujuilt erővel indult meg s hogy .ez a had' járat minél eredményesebb legyen, dr. Rariliu Septimiu közegészségügyi feílügye- •lő a napokban megbeszélésre hivtá össze a szamosi királyi helytartóság területén működő megyék főorvosait. Az értekezletet dr. Baritiu Seplimu köz­egészségügyi felügyelő nyitott® meg s megnyitó beszédében kimerítően ismertet­te oz egészségügyi miniszter ezévi pro­gramját, amelynek gerincét a kisgazdák és falusi lakosság életszínvonalának emelése képezi. A hadjáratnak célja az, hogy meggyőzzék ia lakosságot a testi hygém'a elsőrendű fontosságáról', amely « 'testi jó­létnek elengedhetetlen követelménye. A céi érdekében .a kormány elhatározta, a mocsaras területek lecsapódását', tiszta és egészséges viz.zel való ellátását, a lakóhá­zak, udvarok és gazdasági épületek rend- beixthrtását, élelmezésük javítását, a sze­métlerakó helyeknek az udvarokról való eltávolítását. Hogy ez a munka eredmé*( nyes legyen, mondotta a jelenlévő főorvo­soknak, esősorban arra' keÜ törekedni^ hogy a kisgazdák festi tisztaságukra naz( gyobb gondot fordítsanak, az élősdieket kiirtsák, különösen azokon >a területeken, ahol az élősdiek kiütéses tífuszt idéznek; elő. Minden alkalmat fel kell használni arra, hogy ia lakosságot az egészséges és kiadós táplálkozás fontosságára kioktassák, hogy a csecsemők táplálását fokozzák és ezért1, ahol csak lehet, bírják rá a falvak lhkó- sait zöldséges és gyümölcsöskertek léte­sítésére, sütőkemencék építésére és gyü­mölcstermékek fogyasztásába. Az egészségügyi kormány a testi tisztaság javítása érdekében elhatározta, hogy azok­ban a községekben, ahol szükséges, egész­séges ivóvizü kutakat tár fel és népfürdő'- ket létesít. Ä konyhakertek (létesítése érde­kében a lakosság kötött megbízható konyhakerti vetőmagokat oszt) szét. Föl­hívta az orvosok figyelmét tarra, hogy laz egészségügyi hét keretében fárjak sorra a kerületükben lévő falvakat, községeket és állapítsák meg mindenütt azokat o hiányo­kat, melyeket az ezévi munkaterv megva­lósulása érdekében minél gyorsabban meg kell oldani. Az egészségügyi főfelügyelő be-széde után sorra s®óladrak fed sz értekezletre meghívott megyei főorvosok az egészség- ügyi hadjárat sikeres végrehajtása érdeké­ben. Egyes felvilágosításokat kértek, utá­na biztosították a vezérfelügyelőt, hogy az egészségügyi kormány 'terveit mindenben ■támogadják és mindent elkövetnek, hogy a körletükbe tartozó falusi 'lakosság élet- szinvonuláf minél1 nagyobb mértékben emeljék. Bucurestiböl 'jelenik: Kissé süiyedő légnyomás. változó felhőzet és élénk dé'i szél mellett nyugaton kisebb esők. vogy zivatarok lehetségesek, ke-clen és az or szag többi részeiben tovább tárt a szá­raz. meleg idő. Bucurestibcn Dérieken délben a hőmérséklet '21. fok volt.

Next

/
Thumbnails
Contents