Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-04 / 77. szám
8 P t I P N 7 f: K 1910 ip r fii n "4. ,A siimcl sscp nem áSdozhaQn fel tlcfórdcifeir (Plsöolddi cikkünk fo utalása) Hitler kancellár ezután a külpolitikai kérdésekre tért át. — Egyes államférfiak — mondotta •— a világ népeit erényes és nem erényes csoportokra osítják be. Az első csoportba tartoznak természetesen az angolok és a nem erényesek közé a németek és az olaszok. Minderre csak azt mondom, hogy azt az Ítéletet, hogy melyik nemzet az erényes, vagy nem erényes, bízzak az államférfiak az Istenre. Az a kérdés, hogy az erényes nemzetek hogyan szerezték meg a maguk javait. Mondhatom, hogy a módszereik nem mind voltak erényesek. Angliának éppen ebből az okból nincsen joga ahhoz, hogy nekünk erényességről beszéljen. Ugylátszik, egyesek legnagyobb problémája az, hogy Németországot hogyan lehet megfosztani és korlátozni élet jogaiban. Általános igazságokat emlegetnek, ml ezeket a véleményeket csak akkor fogadhatjuk el, hogyha azokat valóban általánosságban, tehát mindenkire nézve alkalmazzák. Mi joga van azonban Angliának ahhoz, hogy Palesztinában az arabok ellen folytasson hadjáratot. .Mindenesetre kijelenthetem: a ma német népe, a ma német birodalma életérdekeit nem áldozhatja fel, nem élhet többé életérdekeinek érvényesítése nélkül. — Az egykori szövetségesek, tekintet nélkül a célszerűségre, a jogra, a történelmi hagyománvokra, rajzolták meg a háború után Németország térképét, ma azonban meg kell gondolniok, hogy a mai Németország többé nem a há- boruelötti Németország. Azokat pedig, akik a nagyhatalmak részére hajlandók kikaparni a tüzböl a gesztenyét, kénytelen vagyok figyelmeztetni arra, hogy megégethetik a kezüket. } „A NÉMET NÉP NEM FOGAD EL. ELŐÍRÁSOKAT“ Hitler kancellár ezután a cseh-mor- va terület Németországhoz való csatolásáról beszélt. Azt fejtegette, hogy a cseh-morva terület egy évezreden át, kisebb megszakításokkal, a német birodalomhoz tartozott és igy arra történelmi jogok állanak fenn. i — Nem fogjuk — mondotta — a cseh népet elnyomni, több szabadsága lesz, mint az „erényes népek“ által uralmuk alatt tartott más nemzeteknek. Csehszlovákia állandó fenyegetés volt a világbéke ellen és igy Németország fellépése nagy szolgálatot tett a világbékének is. — Abban tekintetben, hogy a német nép hogyan fogja alakítani a maga életterében gazdasági életét, nem fogad el előírásokat másoktól. A német nép nem termelő, hanem fogyasztó, a legnagyobb fogyasztója Európának és igy egyik legnagyobb gazdasági tényezője is. A német nép a jövőben pem akarja és nem fogja eltűrni a megfélemlítés, vagy a bekerítés politikáját. — Angliával flottaszerzödést kötöttünk és kinyilvánítottuk azt a kívánságunkat, hogy soha nem bocsátkozunk háborúba vitás kérdések fölött. Minden ilyen megegyezésnek azonban kétoldalúnak kell lennie. Ha Anglia nem táplálja ugyanezt a kívánságot, akkor a szerződések legfontosabb feltétele megszűnt. Németország ezt is nyűgöd- tan veszi tudomásul. Bizonyosak vagyunk magunkban, mert erősek vagyunk és el vagyunk határozva, hogy nyíltan szembenézzünk minden nehézséggel. „A VILÁG SEMMIFÉLE HATALMA NEM ÁLLÍT MEG CÉLUNK ELÉRÉSÉBEN“ — El vagyunk határozva arra, hogy ezen az utón tovább haladunk és meggyőződésünk, hogy gyorsan tudunk előrehaladni s a világ semmiféle hatalma sem állít meg célunk elérésében. Ha pedig valamelyik nemzet úgy gondolja, hogy az erejét össze akarja mérni velünk, úgy a német nép akkor is abban a helyzetben van, hogy felvegye ¥ harcot. — Egyesek abban reménykednek, hogy a tengelyben repedések támadjak. Ez a reménység hiábavaló, a Berlin—Róma tengely a legtermészetesebb eszköz, az igazság, az eszmék, az ideálizmus eszköze. A tengely sokkal tar- tósabb lesz, mint a politikai kitalálások, a megbeszélésekkel összehozott álíamcsoportok. — Ha valaki azt mondja, hogy Anglia és Szovietoroszország között nincsenek is olyan nagy nézeteltérések, akkor csak azt mondhatom, hogy gratulálunk ehhez. I Hitler kancellár ezután Franco tá- | homok győzelméről emlékezett meg. i — Azt hiszem, hogy egyszer valamennyi nemzet ugyanaz elé a probléma elé kerül, amelyik előtt mi állottunk és amellyel Spanyolország vivtn meg harcát. Ez u probléma az., hogy vagy a bolsevizmus prédájává esik, ' vagy pedig elhárítja magától ezt a veszedelmet. A HITLER BESZÉD KÜLFÖLDI SAJTÓVISSZHANGJA PARIS, április 3. A lapokat Sir Noel Charles római angol ügyvivőnek Cia- no gróf olasz külügyminiszterrel való megbeszélése foglalkoztatja. A Matin Rómából ezt jelenti: „A fogadtatás, melyben London javaslatai a fasiszta Olaszországban részesülni fognak, ismertnek látszik: ugylátszik, hogy Mussolini országát tökéletes tartózkodó magatartásban kötelezte el, mikor mult vasárnap kijelentette: „Megkérdeztek bennünket, de semmi kezdeményt nem fogunk tenni jogaink elismerése előtt.“ VARSÓ, április 3, A lengyel lapok közük Hitler beszédét. Anélkül, hogy 1 kommentárokat fűzne hozzá, a „Wie- ezor Warsza-wszki“ azt írja, hogy legmeglepőbb Hitler beszédében a hang- változás. A lap megállapítja, hogy Hitler már nem úgy beszél, mint a világ magára büszke ura, hanem, mint egy erős és fenyegetett nemzet képviselő- j je. A beszédnek védekező jellege van — írja a lap. i ;LONDON, április 3. A lapok élénk és részletes kommentárokkal kisérik Chamberlain nyilatkozatát. Az „Observer“ felhívást intéz valamennyi párthoz a kötelező katonai szolgálat érdekében, megállapítva, hogy a territoriális létszám egyszerű megkettőzése nem elég a vállalt kötelezettségek tisztességes kielégité" éré. A „Manchester Guardian“ emlékeztet a német veszélyre s megállapítja, hogy „néni lehet megegyezésre, értelemre és komprornisz- szumrn jutni a mai Németországgal.“ WASHINGTON, április 3. A Hitler beszéde által keltett első benyomás szerint, a beszéd nem járul hozzá az enyhüléshez és becsmérlést jelent Nagyhrltanniával szemben. A Führer ugylátszik lemond a tárgyalásokról s megmarad n módszerek mellett, melyek eddig a Versailles! szerződés megszüntetéséhez vezettek. Amerikai körök véleménye szerint Hitler mindent meg fog tenni az uj bekerítés széttörésére, mikor meggyőződik, hogy ez valóban létezik. | LELEPLEZTÉK A CÁRI OROSZORSZÁG ÉS A FRANCIAORSZÁG KÖZÖTTI SZÖVETSÉG EGYIK MEGALKOTÓJÁNAK SZOBRÁT PARIS, április 3. Montelimarban vasárnap leplezték le a Loubet elnök emlékére emelt szobrot. Az ünnepségen Lebrun köztársasági elnök és Daladier miniszterelnök is résztvett. A szobor- leleplezés alkalmából Daladier beszédet mondott, megemlítve, hogy Loubet megerősítette a francia—orosz szövetséget és az Angliával való szívélyes szövetség hive volt. „A mi nagy kívánságunk az, — mondotta Loubet elnöknek 1903-ban VII. Edvard király — hogy együtt haladjunk a civilizáció és béke utján.“ Ez a mondás semmit sem veszített jelentőségéből. Daladier ezután hangoztatta, hogy Franciaország megmutatta bátorságát. Ha Franciaország egységes, nem lesz háború. Daladier után Lebrun elnök mondott beszédet, aki szintén összetartásra buzdította Franciaország lakosságát. Vérpiros, édes olasz narancs érkezeit PASCU összes üzleteibe. - Főüzlet Cluj, P. Mihai Viteazul 22 Visszavonják a zsombolyai magyar iminkásolí felmondfásátf A Magyar Néphözösség közbenjárásának eredménye BllCUPESTI, március .1. Emlékezetes, hogy a zsombolyai Bchn-félr cserepes téglagyár április elsejei lürtáHyal százötven magyar munkását elbocsátotta Az elbocsátásra az adott okot, hogy a- érdekek munkások román állampolgársága mm tisztázódott. Zsombolyát, melyet a trianoni szerződés a jugoszláv államnak juttatott, csak 1924'ben csatollak Romániához és igy az átvett munkások nem is teJietlek volna eleget az állampolgárságok felülvizsgálásáról szóló rendelkezés követelményeinek, hogy bebizonyítsák az 1918 december elsejei idevaló illetőségüket' Az ügyben a Magyar Népközösség közbenjárt SUviu Dragomir kisebbségi ’miniszternél. akihez ez ügyben emlékiratéi juttatták el. Silviu Dragomir kisebbségi minister felkérésére a munkaügyi minisztérium utasította a temesvári munkaügyi főfelügyelőséget' hogy az elbocsátásokat azonnal panasza vissza és a munkások háborítatlanul dolgozhassanak mindaddig, ameddig az 1939. évi munka- ügyi töményt megfelelően nem módosítják. Letartóztatták a bucureştii §y6gyszerésznő kegyetlen gyilkosait Izgalmas ulán íöíSífsS a letartőz-afás BUCURESTí, április 3. A bucureştii rendőrség filmekbe iM8, többnapos hajsza után a sorocömegyei Vartu ioni községben elfogta Georgescu Tampeanu Bibitoscu bucureştii gyógysze- ré.sznő gyilkosait. A bucureştii rendőrség a gyilkosság felfedezése után megszerezte a gyilkossággá1] gyanúsítottak fényképek és xt fényképek birtokában a rendőrség több különítménye elindult Bacaubn, Galafiba és Constantába, ahol n rendőrség véleménye szerint, a gyilkosok hozzátartozói, rokonai laktak. A kiküldött rendőri különítmények végigjárták a városokat, azonban sehol) sem akadtak nyomukra. Ezután a sorocame- gyei Viartuiem községbe, a gyanúsítottak fekhelyére indultak, az utóbbi napok áradásai azonban úgy elmosták a vasúti vonalakat, hogy csak gyalog tudták a községet megközelíteni. Vartuierti községben az odavaló helyi rendőrség segítségével körülíkeritették Olga Tecaciucu házvezetőnő szüleinek házát, ahova behatolva, megtalálták Tecaciucu Olgát, aki bőbeszéddel adta elő egyik rokonának bucureştii élményeit. A rokonnak feltűnt a nő a törvényszék l>i/.onyitéla>k hiányában kénytelen volt fehuentoni. Most már majdnem bizonyos, bogy ezt a gyilkossága ns Iluseanu követte eJ és ezért isméi felelősségre vonják.-- —imillllWi I Tataru királyi helyiaríd Nagyváradon KOLOZSVÁR, április 3. Dr. Tataru Coriolan királyi helytartó szombaton gépkocsin Nagyváradra utazott dr. Hodor Tiberiu volt képviselő és Sorban Paul kabinetfőnök kíséretében. Szamos-tartomány királyi helytartója ez alkalommal felkereste a nagyváradi gör. keleti és gör. katolikus püspökségeket, valamint látogatást tett a katonai és polgári hatóságok vezetőinél is, Dr. Tataru Coriolan királyi helytartó, akit Nagyváradon a város lakossága ünnepélyesen fogadott, a sajtó munkatársai előtt hosz- szabb nyilatkozatot tett, amelyet lapunk holnapi számában közlünk. A belga választások nem hoztak lényeges változási BRÜSSZEL, április 3. A tegnap lefolyt belga vá feszi ások eredményét ma fogják koz^ét^nni Eddigi hírek szerint 1» választások nem vezetek lényeges eltolódásokhoz, osak a rexista pár' tol ér é nagy veszteség. A liberálisok, akik megr’rcfeédötten 'lérnek vissza a választásból, valószínűleg be fogrua lépni az uj kormányba. • ‘ . , » A ma$vgr kormány engedte Valósin volt kárpát- aljai miniszterelnöknek a visz- íszatérést otthonába BUDAPEST, április 3. A „Hétfő Reggel“ jelenti, hogy a magyar kormány intézkedése szerint Kárpátaljára mindenki visszatérhet, azok is, akik fegyverrel állottak ellen a magyar csapatoknak és külföldre menekültek. Ugyané lap szerint Volosin volt kárpátaljai miniszterelnök szintén kérelmet intézett a magyar kormányhoz visszatérése érdekében. A kérelmet kedvezően intézték el és Volosin rövidesen Budapestre érkezik, ahonnan visszatér Kárpátaljára. ] fényes öltözete, de a bucureştii gyilkosságról nem tudott semmit. A házvezetőnő letartóztatása után a rendőrség felkutatta a község összes házaitt hogy fon Huseanut kézrekerit- sék, akinek szülei szintén abban a községben éltek és kisebb házastelekkel rendelkeztek. Huseanu szüleinek lakását tetőtől a földig felkutatták, dte a gyilkos nem volt sehol- Ekkor egyik detektivnek eszébe jutott benézni a kéménybe, ahol aztán megfeéál- ták a gyilkost. A házkutatás során a lakásban a detektívek 54 ezer Hej készpénzt találta k, a mát a gyilkosok a szerencsétlen gyógyszerésznőtől raboltak e\ A hiányzó pénzből a gyilkosok különböző i rubamemüeket és fényűző cikkeket vásároltok. A két gyilkost a bűnjelekkel egvüfct, erős fedezettel Bucurestibe szállították. A bucureştii rendőrség meg&llapította, hogy 1933-ban Tafendeanu Iosif :asü tisztviselő meggyilkolásával is Ion Huseanut vették gyanúba. A hivatalnokkal is kalapáccsal végeztek, éppen úgy, minit ahogy a gyógyszerésznő életét kioltották. | Huseaimit akkor vád alá is helyezték, de : NAGY ISTVÁN KÉPKIÁLLITÁSA KOLOZSVÁRON Vasárnap délelőtt nyik meg a királyi helytartóság üvegtermében néhai Nagy István, a kitűnő székely festőművésznek kiállítása. A kiállításról szóló részletes beszámolónkat helyszűke miatt lapunk holnapi számában közöljük,----- — ■.lnr.'..wiWHiiJijji ------(OfJKDBQr *ga—«fa*. Kedd, április 4. BUCURESTí. 12 Német zene. 13 Sport. 13.05 Lemezek. 14.10 ílirek, 14.30 Lemezek. 15.10 Közlemények. 19.02 Előadási: 19.17 Vonósnégyes. 19.50 Ének. 20.10 Előadás. 20.25 Énekkar. 29.55 Zenekar, 22 Hírek. 23.15 Hanglemezek. 23 Hírek. 23.15 Hanglemezek. 23.45 Francié: és arrgol hírek. BUDAPEST. 7.45 Torna, lemezek. 11 Hírek. 11.20 és 11.45 Fefefeasások. 13.10 Zenekar. 13.30 Hírek. 14.30 Cigányzene. 15.35 Hírek. 17.10 Asszonyok tanácsadója. 17.45 Hírek. 18.10 Zene. 18.50 Előadási 19.50 Nemzetközi vájárról. 20 Ének. 20.45 Egy- felivoefesos. 21.30 Zenekar. 22.49 Hírek. 23i Lemezek. 9 Cigányzene. 1.05 Hirek. NŐI RUHA ÉS KABÁT-KOSZTÜM- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA leg- nagvbb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-Koloís- vár, Plata Lüiirii kaphatók! i Az Ellenzék R. T. „Connor dia“ müintézeTéaek nyomása, herv. Caia» C, VL A. Quj. üüN D£ íMrRláLAJC
