Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-30 / 99. szám
Ol 1030 aprî/’s 30. TIZENZÉK mammmmmmtr wiriwi Egy magyar tudós újfajta „injekciós óriásnövényeket állított elő 3>í Kétszeresre növelte a paprikát, négyszeres nagyra a lent <Jr. Győri!? Barnabás A i id ö^O íbo§ ÍV B Sern 1 lu Ollß íori lose go ti Ib« ' se »1*13 3 080 ZÖft OÜl Ibv >vrr Jiq >ys |otf iBT am [&b tST Î9Î ÜB ad ui Sb I ai TÄ äff ÍS rA b £ rrt m H sj ;g n v ii b T SZEGED, április hó. A szegedi paprikaparlament legutób- bi ülésén nagy feltűnést keltett dr. Györffy István professzornak, a sze* gedi egyetem botanikus tanárának az a váratlan bejelentése, hogy egy fiatal magyar tudós olyan módszert és olyan uj hatóanyagot fedezett fel, amelynek alkalmazása egészen uj irányba terelheti a paprikatermelést és megsokszorozza a terméseredményeket azzal, hogy az eddig ismert termésnagyságnál jóval nagyobbat és értékesebbet, az eddigi paprika kétszeresét tudja beérlelni. [ Ez a szer a paprikapalánta csirájára csöppentve elváltozásokat idéz elő a növény életében, nagyobb lesz a pap- rikacső, sötétebb a paprika szine, jóval zamatosabb az ize és jelentékenyen nagyobb a C=vitamin tartalma. A professzor bejelentése rendkívüli figyelmet keltett, hiszen arról van szó, hogy az uj „növényinjekciózással“ forradalmasítani fogják a termelést és megszületik a kétszerié nagyobb „csodapaprika“. I Azóta kiderült, hogy az addig ismeretlen magyar tudós dr. Győrffv professzor fia: dr. Györffy Barnabás, aki állami csereösztöndijjal két év óta a berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm Institut biológiai osztályán dolgozik a világhírű dr. Fritz von Wettstein professzor mellett és növényörökléstani kutatásai szakkörökben már eddig is nagy elismerést arattak. A fiatal magyar tudós kísérletei során nemcsak kétszertie nagyobb paprikát állított elő, hanem ami ennél még fontosabb, a mezőgazdasági termelés és főkép a mezőgazdasági ipar szempontjából, mintegy négyszerte nagyobb lent is. Ha a kísérletek további eredménnyel járnak, az uj növényinjekciózási módszer egészen át fogja alakítani az ipari növények és az úgynevezett kultúrnövények termelését és gazdasági jelentőségét. I Az első bejelentés után a fiatal tudós továbbfolytatta kísérleteit és most publikálta először vizsgálatainak nagy- jelentőségű eredményeit. Dr. Györffy Barnabás két tanulmányában foglalta össze kísérleteinek eredményeit a „Tetraploid paprika“ és a „Colchicin- nel indukált polyploidia“ címmel, az 1 úttörő tudományos jelentőségű publi- j kációkat a szegedi egyetem hivatalos I természettudományi kiadványaiban, az i „Acta Biologica, pars: Botanica“ sorai- ban adta ki és hozta nyilvánosságra a nemzetközi tudományos világ elé. Dr. Györffy Barnabás két évvel ezelőtt kapta meg először a magyar ösztöndíj Tanács és a Deutscher Akademischer Austauschdiens támogatását és ösztöndíját növényörökléstani kutatásainak folytatására. A fiatal botanikus először tudós apja mellett dolgozott a szegedi egyetem intézetében, ahol megkapta az ösztöndijat, hogy a Kaiser Wilhelm Institutban BerlimDahîemben dolgozzon tovább Wettstein professzor mellett. A dahlemi intézetben az utolsó években rendkívüli tudományos verseny kezdődött német, japán, orosz, angol és magyar botanikusok között különleges termelési eredmények megsokszorozott termelési eredményére, amelyre elsősorban a német rendszer helyezett nagy súlyt a nyersanyagok fokozására és az iparban való eredményes felhasználás érdekében. Az intézetben egymás mellett dolgozott G. TVlelchers docens irányítása mellett többek között a japán Natajima, Su- giura, Tokunaga, Yamanoío, az angol Nebel és Rüttle, a francia Mangenot és Gavandan és egy sereg német kutató mellett a magyar Györffy Barnabás. Az intézetben a magyar tudós mintegy' 1400 cserepet és kultúrát állított össze magának legkülönbözőbb növényfajtákból elsősorban örökléstani vizsgálatok szempontjából. A ritka gazdag kísérleti anyaghoz Szegedről hozatott magának különböző paprikamagokat és kísérleteinek legjelentősebb része a paprika és a len terméseredményeinek megsokszorosodására irányult — csodálatos eredménnyel. Természetesen az „injekciós“ kísérletek még nem fejeződtek be, a már ismert eredmények mellett számos más fontos növényre isi kiterjednek. Jelenleg az 1400 kísérleti cserép mellett 24 fajta növénynél folytatja az j örökléstani vizsgálatokat, amelyek a j növények jelentékeny megnövelésére irányulnak. Ma már nemcsak szakkö- ! rök, hanem elsősorban gazdaságpoli- ‘ tikusok várnak jelentős eredményeket, j hiszen éppen a mezőgazdasági iparban, nélkülözhetetlenül fontos növények megsokszorozásáról van szó. A növényinjekciózás lényege, amely- lyel óriás növényalakokat lehet elérni, a következő: a kísérleteknél használt hatóanyag nem egyéb, mint a kikerics alkaloidja, a colchicin, melynek alkalmazásával először amerikai öröklésbu- várok indukáltak bizonyos óriásnövényeket. A mult év óta folytaják a nagy- fontosságú kísérleteket Dahlemben és a magyar tudósnak 24 fajta növénynél alkalmazott eljárásai után most folytatják az élettani vizsgálatokat, hogy a colchiciánnal indukált óriás növényalakok különleges nagyságuk mellett mennyire előnyösebbek és értékesebbek az eddig ismeretes normális alakoknál és rendes termelési eredményeknél. A használt módszerekről, amelyekkel az óriás növényeket elérte, a következőket mondja Györffy Barnabás: — Az eljárások alapelve általánosságban: a rendes sejtosztódást rendellenes feltételek létrehozásával, ilyen körülmények megteremtésével úgy megzavarni, hogy a megkettőzött chromosoma - állomány egyugyanazon sejtmagban maradjon. Egyik leghatásosabb és legáltalánosabban alkalmazható ilyen elváltozást okozó módszer a hőmérséklet hirtelen megváltoztatása. A hirtelen előidézett meleg vagy hideg megakadályozza a sejtosztódás rendes végbemenetelét. Ezután részletesen vázolja a „kezelés“, a colchicin-injekciózás alkalmazását. 1 — Eredményes a kezelés — mondja a fiatal természetbúvár -— ha a fiatal csiranövényke hajtását bemártjuk a colchicin-oldatba akkor, amikor az első levelek már kezdenek megjelenni. A SCHAUDER BÉLYEGALBUMOK legnagyobb választéka az Ellenzék könyvosztályában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Albumok már 35 lejtől kezdve. — Speciális „Románia“ és „Magyarország“ albumok. — Kérjen részletes árjegyzéket. Telefon 1199. hatás eredménye fokozható, ha a kezelés előtt az oldalágakat és a levelek egyrészét levágjuk és ezáltal a növekedést mintegy a kezelendő ágra összpontosítjuk. r— A mesterségesen előidézett sejt- magállománymegkettözéssel egyéb változások mellett nagyobb lesz a növény levele, virága, termése, sokszor fokozódik a terméshozam, erősbödik a szélsőségesebb termőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodás. A fiatal tudós ezután elmondja, hogyan érlelte meg az „óriáspaprikát“, hogyan alkalmazta az injekciót. — Colchicines kezeléssel elért eredményeknek — végzi be tudományos; beszámolóját — rendkívül nagy gazdasági jelentősége is lehet, amennyiben várható, hogy a C-vitamintarta- lom ezeknél az uj formáknál növekedni fog. Az alma és a paradicsom ilyen tetraploid formáinál a C=vitamintarta- lom párhuzamosan megnagyobbodott és igy nagyon valószínű, hogy a C-vi- tamintartalom a paprikánál is, ha talán nem is százszázalékosan, de mindenesetre nagy mértékben növekedni fog. i Dr. Györffy Barnabás most Dahlemben folytatja kísérleteit és munkája elsősorban a paprika után a rendkívül fontos len felé irányul, ahol sikerül ezzel a növényinjekciózási eljárással négyszerte nagyobb óriáslent előállítania. Ha a következő kísérletek is olyan eredménnyel járnak, mint amilyenekről a fiatal magyar botanikus két nagy** jelentőségű publikációjában most beszámol, akkor előre látható, hogy egészen uj irányba terelheti a növénytermelés egy jelentékeny részét, lényegesen megsokszorozhatja a termelési eredményt és ezzel szinte átalakíthatja a mezőgazdaság munkáját. Érthető, ha ilyen kilátások mellett minden eszközzel igyekeznek elősegíteni az „óriásnövények“ létrehozására irányuló kísérleteket. Úgy szakkörökben, mint gazdasági téren, legnagyobb várakozással figyelik Györffy Barnabás munkáját, amely Szeged szempontjából különösen nagyjelentőségű. { Vér György. MÁLNÁZÁS Irta MAJTHÉNYI GYÖRGY Amikor Juhász Lajos bevonult, az ura- dacomból kiüzentek az asszonynak, hogy me 'tartson semmitől, maradjon meg nyugodtan az erdészlakban, Lajos kerületét majd Guszti báosi járja' be s marad minden a régiben, Juhászné úgy érezte, hogy éppen elég nagy fájdalom volt elválni a derék urától, úgy lehet örökre s i/t>t maradni a két puiyávaö!, hát irt iaz édesanyjának, hogy jöjjön hozzá lakni. Az öregasszony azonban írem alkart az erdőn lakni és <«izt irta viasza, hogy fél ő még a tiüt csöktői is, hát még az olyan vadaktól, amikkel az erdő van 'tele. Pedig errefelé úti is vezetett az erdőn keresztül s a kerék- nyikorgás, <aiz. autók (lármája ugyancsak elriasztotta a közelből' -a csendet kedvelő állatokat. Inlkább csak mókusok mutatkoztak néhanap, őz'ek csellenglek idáig, de már szarvas, vagy pláne vaddisznó után jó messzire kellett járni ináén. Nem volt itt semmi veszedelem s mert — ugylát- szik — az orvvadászokat is beszippantották katonának, Guszti bácsinak, aki Lajost a háború idejére helyettesítette, se akadt (komoly dolga, Juhászné hát élt csendben, 'leste az ura rózsaszínű tábori lapjait, esténként buzgón imádkozott érte és mindenféléket gondolt a jövőről, amely ® háború miatt olyan bizonytalanná vált egyszerre. Mér- földnyi körzetben nem volt senki, akivel elbeszélgetett volna1, csak a két kis pulyája a az fájt a legjobban, neki, hogy az édesanyja nem akar hozzája jönni. Ha itt lett volna, mégis bem ehetett volna olykor-öly Ikor a városba, vagy szép idő esetén, valamelyik ismerőshöz & környékbeli falukban, tanyákon, de a két gyerekkel nem is gondolhatott nagyobb gyalogúira, amikor a kis Juliét jóformám még cipelni kellett, hiszen alig volt hároméves. Guszti bácsi megtelte, hogy ami bevásárolnivalója volt, azt az uradalmi kocsival! kiküldette s igy kapott némi liirt a külvilágról. A gyerekek, amig az anyjuk főzött, az erdészlak kórul csellengtek, virágokat szedtek, szitakötőikre, pillangókra vadásztak, a fák gu- bacsait gyűjtögették, hangyaboíTyokat piszkáltak feil, gilisztákat daraboltak össze, hallgatták a madarak hangjait, elbámulták a harkály szorgalmas kopácsollását, oi mókusok hiaíLlaitilan ügye9 légtornáját. Néha egyvgy szép virágért, vagy málnáért', szamócáért, beljebb is merészkedtek s ilyenkor surranó alkatokat láttak, görény volt, vagy nyest, nem 'tudták, a fogókat, kelepcéket, apjuk régen összeszedte, mielőtt elment a háborúba s most büntetlenül ga- rázdálkodhatta kaz erdészfiiak 'közelében is. Elszaporodtak a garázda rókák is és Juhászné megkérte Guszitf bácsit, hogy aü'ku- lomadtán adjon le egy-egy riasztólövést a ház körül, nehogy az ő libáira, tyúkjaira1 rákapjanak. | i i m - fi K$j Ebbe az egyszerű, csendes életbe villám- csapásként szakadt- Juhász Lajos hősi halála, Juhászné annyira átadta magát a fájdalomnak, hogy jóformán item is látta a gyerekeit. Szivét marokra fogta a félelem: mi lesz veile és a gyerekekkel ezután? Sirt, jajgatott, naphosszat és az a kis támogatás, amit az uradaliom megígért, elem tudta megvig ászt adni. Hogy a felügyelet gyeplője meglazult, a gyerekek egyre bátrabban merészkedtek az erdő mélyébe. Pompás helyeket fedeztek fel, ahol rengeteg málnát' találtak. — Egyik nap -is kijártak ide, másik nap is s amikor anyjuk étdMel kínálta, őket, mosolyogva mesél Lek, hogy mennyi málnát ettek. Ekkor úgy futólag megintette őket, hogy vigyázzanak magukra, nehogy hatjuk essék, de vodtafképen arra gondolt, hogy a gyerekeknek 'ez az at any élete se tarthat! sokáig, mert az uradalom nem tűrheti őf sokáig itt, alighanem be kéül költöznie a vâtfţtsba, hogy valami alkailmi foglalkozással keresse meg kenyerét. Anyjának is irt ebben, az irányban és gondolatai mát a mindennapos életre kezdtek terelődni. Egyik délben aztán hiába szólogatta ebédhez a gyerekeit, niem kapott választ. Aggodalom fogta el és ezernyi szemrehányást tett magának, amiért oilyan keveset gondolt a gyermekekkel az utóbbi időben. Kiáltozva indult befelé az erdőben, de azt se tudta, hogy melyik irányba forduljon? A napfény keresztül szivárgott a lombok (között, a szellő könnyedén játszott .3 levelekkel: csend és béke volt itt, csak egy-egy madár szólt távolabbi fákon. Julis! Lajcsi! A pirosfejül harkály megállt munkájában, a mókusok a fák 'tetejére menekültek, még tán a giliszták is megálltaik fö'ld* furkáló munkájukban, amikor a kiáltozást meghallották. — Biztosain málnázni vannak megint, — gondolta Juhászné. — De hol is van errefelé málna? Maga nemigen ismerte az ■erdőt s már jó messzire az úttól, találomra fordult egy hepehupás oldalnak, ahol a nagy fákat ailjanövényzet váltana fel. Egy-egy ág belekapott a fejkendőjébe, a szolcinyájába: még ösvény se volt erre. S ekkor, elég -távol innen, a szemben fekvő hegyoldali tisztásán, meglátott két 'kis pontot. A szive megrebbenjt az örömtől', de rögtön rájött a félelem, hogy ilyeni mesz- szir-e ol'kóricáltak a gyerekek. Na, most már csak az arrafelé vezető utat, vagy ösvényt találja- meg. S megindult. Majd egy órába telidet, amíg a túlsó oldalra került ebben az uttaflan vadonban. Nem is tudta, hogy ennyir% mély és vad ez az erdő. Ments, ment a fák között s egyszerre csak kibukkant arra a -tisztásra, ahol a két gyerek mábrázolt. Körülnézett, de nem őket (látta meg, hanejn — 0 a szive verése is elálló — egy medvét. Majd eszét vesztette a félelemtől. Kiáltani nem mert, inkább maga is megbújt a legkö-ze- kbbi fa'törzs mögött: Istenem, ne hagyj el. Istenem segítsd meg a gyerekeimet. Reszketett minden ize s niem tudta, mit csináljon. Ebben a pillanatban födsirt a kislány. Keservesen, bosszúsan. Majd a szava is hallatszott. — Te utál'atos! Az anya nem birt -tovább magával, kiugrott a fa mögül és — lesz, ami lesz — a hang irányába futott. Legnagyobb meglepetésére olt látta a kislányát, amint csöppnyi öklével ütögeti a nagy barna medve oldalát és elkeseredetten szidja: —-Te utálatos, te disznó, mindent eleszel előlem. A medve oda sem figyelt 'erre a nagy szidalomra és békésen dörmö'gve evett akkor is, amikor a;z anya karon fogta Lajcsit és ölébe kapva Ju isiit, remegő térdekkel igyekezett a fák közé vissza. — Édes kicsim — ajmározta Juhászné a kislányt, de az csak méltatdanik-odott tovább s mondta: — Mindig lökdösődött és nem hagyott enni . . . Tegnap nem volt ilyen utálatos. Lajcsi pedig visszatartodta az anyját. — Ne szaladj úgy, anyu. C-sak nem félsz a medvétől? ^ .
