Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-30 / 99. szám
8 PL LENZÉK 10 3 0 t prill % .10. A „szocialista-nemzett“ SPAAK a belga pontiba legérdekesebb alakia BRUXELLES» április hóiMgi um válasz talii. Bármennyire tóm iiol is a válság világszerte, a jóié* kis or* vága azzal volt elfoglalva immár helekig, hogy melyik párt kerül ki győzOÍme-sea ibből a választási viadalból. Bruxelles középpontja, iá tőzsdN'pülol falai teJistcD voltak ragaszt plakátokkal, a nép oda járt, hogy .a pártok plakátharcát megnézze. És mind n plakáton, szóban, mj/ban, fényképben őrt volt Spaak volt miniszter- elnök. Teljes nevén Paul Henri Sp.uk. A szociáldemokrata pari vezére. A Maertens botrány Köztudomású, hogy Belgium népvét megosztja a származás: két néptörzs alkotja Belgium lakosságát. A francia .származású vallon és a német származású ihr marni. Belgium uralkodó néptörzse a vallon. Annak ellenére, hogy a flamand néptörzs szám szerint többségben van, mindig alatt-deU szerepet játszott az állam éleiében.. Ami abban it? megnyilvánul1, hogy habár <;> hivatalokban mindkét nyelvet használják, a »»fiam“ mégis mellékes szerepet játszik. (Von még egy harmadik törzs is: új bruxel'l'eei, ez a két csoport keveréke. Bruxelles lakossága nem flamand, nem is vallon, hanem bruxeliJ si. Spaak miniszter, c-lnök iá az.) Az utóbbi éyekben azonban egyre erősebben léptek fel a flamand nacionalisták TiltakozJalk állítólag alárendel: szerepük ellen és követelték, hogy a politikai és kulturális életben «adják mk-g népüknek a tel* jes egyenjogúságot. A f'lomand nwcion'nlis- 1 ák jó) dolgozlak, a kormányzat sorozató <un teljesítette «. felterjesztett kívánságokat. Különösen a bruxelles! — tehát a középutat képviselő — Spaak miniszterelnök honorálta a flamand nacionalisták kéréseit, melyeiknek egyike volt a ,,Flamand Tudományos Akadémia“ megalapítása. Még az elmúlt év őszén alakult meg a flamand akadémia, melynek tagjuk a miniszterelnök felterjesztésére a király nevezi ki. Az uj akadémia tagjainak megválasztásakor katedrát kapót! dr. Maertens erros (nevét Márkenszmek ejtik), akinek Gént város környékén jóhnenő szanatórium van s akit egész Bcgiumban osodadok- •tőrként emlegetnek. Már jó néhány hónap telt) el az akadémia megalakulása óta, amikor egyszerre kitört' a botrány Maertens dr. körül. Valaki leleplezte, hogy dr. Maertens »z»nos azzal a doktor Maer- hensszel, aki & világháborúban, a- német hadsereg benyomulása után tagja volt a német fennhatóság alalití működő flam'and nemzeti tanácsnok. Dr. Maertenőt a- háború után a belga bíróságok halálra Ítélték a flamand nemzeti tanács többi tagjávoit egyetemben. A bűn, melyben vétkesnek íalál.uiMak: hazaárulás. Dr. Maertens csak úgy tudta- életét megmenteni, hogy Hollandiába szökött, ahonnan évek múltán tért vissza, amikor befolyásos politikus barátai kieszközölték számára az amnesztiát. Belgiumba való visszatérése után alapította, meg szanatóriumát, melynek rrP>i napig tulajdonosa és főorvosa. Dr. Maertens leleplezése hihetetlen hatás! vá’topt ki. Nemcsak a vaffionok hábo- rod k fel kinevezésén, hanem & fliaman* dok egy része is, főleg a frontharcosok. Maertens megkísérelte védeni magát. Hangoztatta, hogy részvétele a nemzeti tanácsban ha-zafi'as csekíkleidet volt' és Belgiumot vélte szolgálni veik. Amikor azonban Hátiba, hogy védekezésével olajat önt lobogó tfüwr re, meglöpt é* le akart mondani akadémiai tagságáról. Ekkor azonban Spaak minKz í tcrelnök váratlanul állási fogkttli mellette, s/olidaritásc vállalt vee é* ragaszkodott ahhoz, maradjon. A premier jó bál La, hogy ebből a/ ügyből a flamand nacionalisták pecsenyét akarna iksütni népük mártirom* ságána-k újabb dokumentálására. Kijelentette, hogy ami volt, az volt, a király meg- Lt^yelmezetl Muerlonsnek. Megverik a miniszterelnököt Spaak nyiHlk(«a'ta azonban korántsem nyugtatta meg a kedélyeket'. Különösen a frontharcosokat nem, akik u. maguk meg c-sutolását látták Spaak miniszterelnök állásfoglalásában. Napról-napra erélyesebben tüntettek és követelték most már mindkettőjük távozását'. „Takarodjék o hazaáru ló!“ — „Pusztuljon Maertens, a kém!“ — ,,Spaak éö Maertens cinkosok!“ — kiáltoztak a főváros utcáin. A pr!< mier ezek után is makacsul ragaszkodott álláspontjához. ,,Maertens nem fog lemondani!“ — han goztafta. A frontharcosok azonban nem voltak hajlandók megérteni Spaakot, aki valójában hazájának egységét féltette. Válaszát újabb kihívásnak tekintették és fenyege itőzni k(>zdtck. Hiába. Spaak nejn ijedt meg. i^'.y napon, 'amikor a miniszterelnök b' rk.irt szállni háta » lőtt álló autójába, hogy hivatalába hajiadon, «' szomszéd utcában elrejtőzött frontharcosok dőrohamuk és 1,/i‘i'kek, .bkok közepette a'lap«K*an elverték. Képzelheti .17, olvasó, mi töriénnék más országban hasonló cserben. Belgiumban azonban nem történt semmi. A Lapok kis kétha-sáboM címek aduul! «zâmiolilak be az inzultustól és napirendre térítik felettié. A felfogás ugyanis az, hogy ha o miniszterelnök sértve érz.i magát, perelje be •:» tét' leseket a belga királyi törvényszéken. Csak ugyanazt teheti, mmii más belga polgár lehelne hasonló inzultus esetén. A bíróság majd meghallgatja a főieket és bölcs belá tá-sa szerint elítéli vagy fetmenti a vádlottakat. Spa T pedig nem vette tragikusan meg- v eret éve* t. Amikor megkérdezték, hogy ezefs után beadja lemondását, csodálkozó arccail, mosolyogva felelt: — Engem csak a király, vagy a parlament buktathat meg. Nem engedhetek az ul'ca gyakran változó hangulatának... Nem is mondott le. A parlamentben nagynehcz.cn minimális többséget kapott az ügy tárgyalásánál. S hogy mégis kénytelen volt bársonyszékét elhagyni, annak oka az, hogy a liberális párt — engedve szervezetei nyomásának — visszahívta mi niszlereiü a kabinetből. Ma nz a helyzet, hegy a kormánykoalíció egyik tagja, a liberális párt legerősebb korlesfogásnak a I Maerlens-iigycL használja ki. A vádlottak I padjára ülteti az „áruló“ Spnakot, akit I nyíltan Maericns cinkosának név' z. 4 legíitpszeröbö ember Bukása eUenéro meg kell állapítani, Spaak ma a legnépszerűbb ember Belgiumban. Sikerének titka — ellenfelei általi is elismert kiváló államférfiul’ tehetsége, páráién szónoki készsége, de nem utolsó sorban simulékony modora, mindenkit lekötelező kedvessége, barátságos'ága, szolga latkészsége. , Spiakot évek óta minden nap látni a főváros utcáin, amint köteg könyvvel kezében sétálgat. Mindenkinek kedvesen visszaköszön, mindenkivel szóbuálh minden hozzáfordulóhoz van néhány jó szava. Senki sem szólítja excellensnck (ez Nyugat' Európában amúgy sem szokás), ő egyszerűen: Monsieur Spa'ak. Évek óta minden nap. a tő/sdepalota előtt álló rikkancsnál veszi lapjait és sokszor negyedórákig ácsorog a lépcsőkön újságot elvárn a. Ez! oz alkalmát szokták kihasználni a gyerekek, odamennek hozzá és Spaak nevetve owíogívlja u bonbonokat, melyből mindig található egy zacskónyi nála... Ezzel a kedvességgel sikerült rengeteg jóakarót és barátot szereznie, ezért volt olyan hosszú ideig a hatalmon és ezért nevezd a nép ,,a kompromisszumok miniszterelnökének...“ Amíg a lünieiö ngpcd&oi mioisziereinOk lesz Papírszalvéta Vendéglősök! Cukrászdák ! Háziasszonyok áron az Ellenzék könyv osztályában, Ciuj, Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrász» dáknak való negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba való egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm. nagyságú 50 darab 12 lej. Mintás szalvéták ízléses összeállításban csomagonként már 12 lejtől kezdve. Gyönyörű zsurszalvé- ták 100 darab 25 lejért; Spaak Henri Paul mint szélsőséges szo- cialialtt kezdte (karrierjét. Neve először akkor tűnt fel, amikor előkelő, családból, jómódú ügyvéd létére sorozatosan részivel! a radikális szocialisták utcai tüntetésein. A fenip; rámentumo<9 ifjú fiskális néni nagyon sajnálta a jobboldallá párthelyiségek és szerkesztőségek ablakait, amelyeket igen gyakran maga zúzott be botjával vagy' jól irányzott súlyos (kövekkel. Nem egyszer volt olyan a helyzet, hogy kizárják a szo- ciáldetookrata pártból radikalizmusa miari, mint ahogy az angol Labour Parly, -fette ncmrég.n az előkelő Sir Stafford Crippv szeh De Spaaknak szerencséje volt s mindannyiszor megmenekült a kizárástól. Sikerült megmaradnia a pártban, ahol egyre előkelőbb pozíciókat; ért el. Amikor azutáni szó '-került -róla-, hogy a szociáldemokrata párt bevonul Van Zee land kormányába', Spaak egyik napról a másikra, meglepetésszerűen megszelídült. Nem volt a régi radikális többé, sőt gyors tempóban közeledett a pár! jobbszárnya felé. Nemsokára be is került a kabinetbe. Miniszter lelt az egykori tüntető ügyvéd. És mint miniszter sikerűi! a király kegyeit megnyernie. Magáévá t-cszí III. Lipót király külpolitikai elgondolását: Belgiumnak egyenesen függetlennek kelt lennie. Nemcsak Németországgal, de Angliával és Franciaországgal szemben is. Egy előkelő b Iga politikus, beszélgetéseink során, amikor erről a külpolitikai 'elgondolásról vö t szó, többször egymásután, erősen hangsúlyozva; magyarázta: — Ez nlem semlegességi, hanem függetlenségi politika. Függetlenségi. Belgium nem semleges. Belgium független! Spaak szembekerül saját pártjával is„ amely a feltétlen francia barátságot vallja egyedüli üdvöisnek és a legélesebb harcokat vívja. Legnehezebb ellenfele a „patron“, a szociáldemokrata párt nagytekintélyű „gazdája“: Van der Velde. Ebből a nehéz harc* ból is briliáns beszélőképessége ésejcedves- sége segítségével ép bőrrel kerül ki. Mamám es uraim! Van Zwland megvívja hires, diadalmas harcát Degtelle-lel, majd amikor a szélsőjobboldali sajtó egy része gyilkos támadások pergőtüzét intézi ellene, a sajtóperek sorozatát indítja meg. Persze: lemond. Belgium demokrata ország és Van Zee* land nem mint miniszterelnök, hanem mint egyszerű polgár perli rágalmazóit. Polgár polgár ellen. Egyenlő fegyverekkel, egyenlő esélyekkel'. Nem a miniszterelnök 'tekintélyével ül a főmagánvádlő i székbei, hanem mint Monsieur Van Zeeland. Fényesen rehabilitáljak. De nem tér vissza a hatalomhoz. Elvonul magányába és folytatja tudományos muc-JkásságáB, Rövidesen Jan son, « liberális párt *fyik y ez éregyéni. j sége 1 esz a miniszterelnök1. Utána megle* } petés következik. Miniszterelnök: Spaak. Jianson nővérének fia... Spaak ugyanip anyai ágon a hires Jan- sou-családból származik. Anyai nagyatyja Paiul Janson, ia belga liberális párt’ vezére volt. Nagybátyja liberális miniszterelnök. Spaak édesapja nagynevű belga író, a belga nemzeti színház igazgatója!. És ami a legérdekesebb: édesanyja szenátor. A belga szenátus egyebíen1 nőtagja. Édesapja és az egész csailád tradicionális liberális világnézetével ellentétben: szociális fa, mint fia. Amióta Madame Spaak tagja a szenátusnak, minden beszédet így kezdenek a szenátorok: • Madame ot Mi MCur »! Av,/onyom ■ ui .um! Amikor Spaak prenmr lett, egész B'i giuin ázó,] mut-'toti, Imgyan B'gja ak megk'v.deni minis/'tcu'lnöki bermf «tkoz.o beszédét u s/.ená'u'ban. ÍV rátái tréfásan a/t ajánlották, hr,gy uc úgy kezdje: — Madame ft M< 'J^i' urs! han'm így: — Ma more <1 Me-sicurs! — Mamám és ur ‘irji.-. Szocialht'a-ncmzcti miniszterelnök Spaak maga is jót midatortt a tréfán, b‘- szél* i* róla lársaság'Abaru Tudta, h'-'gy rx is csak növeli népszerűségéi. Továbbra i*) készséggel állt 'rendelkezésére mindenkinek, egyre több baráto: szerzett magának még ellenfelei körében is. Minden teljesíthető kérést teljesített, mindenkit hálára kötale- zcM önmaga iránt. Amikor u katolikus párt félévvel ezelőtt követelte, hogy Belgium küldjön ki kereskedelmi megbízottat Burgosba — hol volt akkor még Franco tábornok elismerése! — Spaak t^ljesitPtie a kívánságot. Pártja fellázadj de Spaak fel vette hires f-embreroját, megjelent a pártban és — győzőik A junsonok legendá-s szónoki képessége most in diadalmaskodott. Igaz, hogy ekkor hagyLa ott Spiarakot Ven der Veleje, de a zseniális Spaak ezt is kibírta... És te:te tovább az engedményeket. Pártja fok mindent megboc^átolt neki. Nem akarcu megbuktatni. Elsősorban azépt, mert bizelgctt hiúságának, hogy szociálde- m ok raita a miniszterelnök, másodsorban azért1, nehogy újabb alkalmat ^djon a ,>za- vartkeresőkmk“, a rexiwtáknak a mozgolódásra. Az utóbbi azonban felesleges telelőm volt, mert amint kitűnt. Degrelle súlyos vereséget .szenvedet! a választásokon. Spaak. azt vallja magáról, hogy ő s*ocia' lista-nemzeti Ö mind nckelőtt belga. A francia munkás sorsa kevéssé érdekű. Szerinte, Belgium úgy sem tehet a világ munkásságáért semmit, tehát igyekezzék csak«« a be!ga munkáikon segíteni. Híres ‘é vált mond-aL amit szocialista ellenfelei C-vjcsztenek róla: — Szocialista-nemzeti ugyannyi, min! nemzeti szocialista. Spaak 'azonban tagadja ezt. Miniszterelnök korában egy-szer kitért erre a témára és azt mondta, hogy bár ő szocialista, nemcsak a szocialisták, hanem az egész nemzet miniszterelnöke. Tehát «zodalisila, de ncm- zieti is egy-uttal. ^ Mikor beszéde után az utcán megállitor- t> egy munkás cs tkérdőre vonva bizonyif- galta, hogy Spaiak felfogása mennyire ellentétes a marxi tanokkal, tréfásan igy feleft; — Elvtárs, én nem vagyok doktriner... Mi van Spaak sombrerója alatt? Személyi varázsát egyik politikus sem tudta leverni, annak eUenéro, hogy most a választási harcok során, a legélesebb íárr^a- dá^ pergőtüzébe került. Azt azonban senki sem vonhatja 'kétségbe, hogy a beügít é’-et egyik legjelentősebb alakja, kiváló tehetségű, nagy feladatok megoldására hivatott férfiú. Ellenfelei megalkuvássá)!, elvhütlenséggel vádolják. Azti mondják róla, hogy minden kompromi<aszumot csak üzért tett, hogy megtarthassa a hatalmat. Az igazság körülbelül ott van, hogy habar valóban szereti a hatalmat, nem önző uralkodnivá* gyásból tette azt, amit tett. Spaak kétség- flcivül jó hazafi és ha úgy látja; hogy Belgium érdekei forognak kockán, képes mindenkivel szem beszállni. Mint rotte ezt, a mostani válságot és. a parlament feloszlatását Hőidéző dr. Maertens botrány kapcsán is. Hol fog kikötni az ublakzuzó szélsőséges szocialistából: iTett szocialista-nemzeti volt miniszterelnök — ez a jövő titka. Az egyik belga szállóige igy szól: — Mi van Spaaílc aombreroja aludt? Mit gondol, mit tervc-z ez vt kiüü<>nö<s érdekes ember? Szombati Sándor. Az uj orvosi életrajzok legérdekesebb les ^ GEORGE SAVA: A gyógyító kés London leghíresebb sebésztanára, a világhírű Bankhof, lélegzetelállítóan ér^ dekes könyvet irt saját életéről. Vaíó- ban nem hétköznapi dolog a lángold Oroszországból rongyosan, fillér nélkül elindulva, éhezésen és megaláztatásokon, országok és városok, foglalkozások és kalandok útvesztőjén áí elérkezni az orvosi hírnév*, a nemzetközi tudományos megbecsülés csúcspontjáig. Ára fűzve 132, kötve 198 lej az ELLENZÉK KŐNYVOSZTÁLYÁBAN CIuj-Ko- lozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel Is azonnal szállítjuk. Kérjen dijta- ten könyvjegyzéket, t
