Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-30 / 99. szám
Ma mim Szerkesztő a ég és kiadóhivatal: Cluj, Gd<r-L Motsior 4. Telefon: 11—09. Nyomd«: Str. I. G Duct* No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 1J%. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS Feielos szerkesztő és igazgató t .< DK. GROÍS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. TL Törvényszéki lajstromozási szám: 39. {Dos. 886/ 1938. Tnb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 140. félévre 480 egész évre 960 lej. ■ í BjrATjajrig ■ ?w,- cxr77ii impm*. l^_^L-:-V£vg.qKZ1M VASÁRNAP CLUJ, 193 9 ÁPRILIS 3 0. A német vezér és kancellár erélyes, de békés hangon áttekintést adott a német külpolitika múltjáról és jövő terveiről. — A német-angol floítaegyezmény és az 1934-es német-lengyel megegyezés felmondása nem zárja ki{az újabb tárgyalásokat. - „Németország — mondta a Führer — csak a megsértett igazságot állította helyre“ Chamberlain a iövő héten, ^o&seweiS áss amerikai világ- kiállítás megnyitása alkalmával válaszol Hitler beszédére • Hitler vezér és kancellár tegnapi be- széd után Európa külpolitikai központijaiból egyhangúlag a nemzetközt helyzet enyhülését jelentik, ügy Londonban, mint ' Párisban és Washingtonban az a vélemény, hegy Hitler tegnapi beszéde nem ;zárta el az ajtókat a további tárgyalások elől. Ezzel szemben n beszédnek azok a 1 részei, melyek a demokrata rendszer etilen .támadásokat foglalnak magukban, a háború, vagy béke kérdésének óriási jelentősége mellett, a nyugati hatalmak fővárosai számára nem látszanak döntő jelentőségűnek. A hangulat legbiztatóbb mérője, a tőzsde, szintén kedvezően reagált Hider beszédére. A londoni és párisi tőzsdéken tegnap emelkedtek a papírok lértékei és ami a bizakodásra különösen • jellemző, emelkedtek a Németországgal ;határos államok, fíclghim, Svájc és Hollandia pénzegységének árfolyamai is. Az angol-német fi od asz érződ és fölmondására, melyet Hitler bizonyos mértékig már utolBERLIN, április 29. (Rador.) A DNB távirati iroda tudósítása: Hitler német birodalmi vezér és kancellár a Reichstag tegnapi ülésén elmondotta nagy érdeklődéssel várt be- j szédét. { — Az Északamerikai Egyesülte Álla- j mok elnöke — hangoztatta — táviratot intézett hozzám. Ennek a táviratnak szövege ismert, mert mielőtt én láthat- tam volna ezt az iratot, a másik világrészben rádió utján és a sajtóban már közzétették. Ezenkívül a demokrata lapok számtalan koinmentáraiból megtudtam, hogy nagyon ügyes, taktikai szempontból értékes okmány, melynek célja, hogy a népszerű kormányokkal rendelkező államokra hárítsa a felelősséget a plutokráciák háborús intézkedéseiért. Elhatároztam a birodalmi gyűlés összehívását, hogy a német nemzet választott képviselőinek elsőkként mondhassam el válaszomat, hogy azt megerősítsék, vagy elutasítsák. Ezenkívül célszerűnek tartottam, hogy alkalmazkodjam a Roosevelt elnök úrtól követett módszerhez s részemről is, a rendelkezésre álló eszközökkel tudtára adjam az egész világnak válaszomat. Fel akarom használni ezt az al- ,kaimat arra is, hogy kifejezzem ez év március havának hatalmas történelmi eseményeivel szembeni érzéseimet. Alázatosan köszönetét mondok a gondviselésnek, mely elhívott s megengedte, hogy a háború egykori ismeretien só mil helms hafeni beszédében bejelentett, ] ehlre cl vcJtok készülve. Ezt Angliában j nem veszik tragikuson, mert az a meg- | győzödésük, hogy q német pénzügyi j helyzet flottaépités terén az eddigi arány j betartását sem teszi lehetővé Némtet or- J szóig részére. Az egyezmény megszűnésé- j TŐI Londonba jutott jegyzék különben j ezen a téren sem zárja ki az újabb tár- j yyadásokat. Jóval súlyosabbnak látszik az 1934-es német-lengyel egyezmény felmondása. Errevonatkozólag szintén az a vélemény, hegy a tárgyalások útja Hitler beszédével nem záródott eh Londonban ; azt hiszik, hogy Chamberlain a jövő hét l folyamón válaszol Hitler beszédére. Roosevelt elnök pedig, meglehet, hogy mór vasárnap, az amerikai világkiállítás meg- i nyitása alkalmával adja meg válaszát Hi tér vezér és kancellárnak. A külpolitikai hangulat, mely tegnap még nagyon nyomott volt, igy, minden jel szerint, határozottan enyhült. katonájából szeretteit népem vezére legyek. 3 — A gondviselés segített az utak megtalálásában, vérontás nélkül s fel~ i szabadítva népemet, a legmélyebb nyo- I moruságból újra felemeltem. Felemelni j a német népet, megszabadítani minden J idők legszégyenleítesebb bilincseitől — i ez volt cselekedeteimnek egyetlen cél- j ja. Nem akartam mást, csak újraépíteni, amit mások erőszakkal összetör- j tek, csak jóvá akartam tenni, amit sátáni gonoszság és emberi eszttelenség ] szétrombolt. Nem tettem egyetlen olyan lépést sem, mely emberi jogokat sértett volna, csak a húsz év előtt megsértett igazságot állítottam helyre. A mai nagy német birodalomban nincs egyetlen olyan terület sem, mely a legrégebb idők óta ne tartozott volna hozzá, amely ne lett volna hozzákapcsolva, vagy nem állott volna fennhatósága alatt. Sokkal az amerikai földrész felfedezése és a fehérek általi gyarmatosítása előtt ez a birodalom már létezett, nemcsak mai kiterjedésé- i ben, de magába foglalva azóta elveszített több más vidéket és tartományt is. AMIRE AZ EMBERMILLIÓKNAK TOGUK VOLT ÉS NEM KAPTÁK MEG A Führer ezután hangoztatta, hogy huszonegy év előtt, a világháború után a feldúlt népek oly au béjkére vártak, 1 í Hiáler beszéde mely orvosolja annyi szenvedésüket. — Mellőzve a háborús felelősségek bűnösségét — mondotta, — ezeknek az embermiliióknak joguk volt az okos és igazságos békéhez. Mindezeket a milliókat megcsalták. Közel tizenötmillió embert sértettek meg önrendelkezési jogában, nem a győzelmes katonák, hanem örült politikusok. Önkényesen kiragadták régi közösségükből és uj áiiamközösségbe helyezték őket, anélkül, hogy tekintetbe vették volna a vért, a fajt, az értelmet, Nagy gazdasági együttélésük feltételeit. A következmény félelmetes volt. Ostoba tudatlanok egy csoportja felborította a rendet egy olyan téren, amelyen közel száznegyven ember biztosította létét négyzetkilométerenként s ahol a rend köze! kétezeréves történelmi fejlődés révén teljessé lett. Mikor aztán a világnak erről az uj rendjéről bebizonyo1 sodott, hogy valóságos katasztrófát je- I lent, az amerikai és európai demokrata I diktátorok annyira gyávák voltak, hogy I egyikük sem akarta vállalni a felelős- ! séget a történtekért. Népünk akkor j nemzeti szerencsétlenségének legsötétebb szakaszába zu' antT de az a Németország nem a nemzeti szocialista Né-=? metország volt, hanem demokrata Németország, mely egy pillanatban eléggé gyenge volt ahhoz, hogy higyjen egyes demokrata államférfiak ígérgetéseinek. Hitler kancellár ezután ismertette a demokrata diktátorok által a népekre kényszeritett béke részleteit,, hangoztatva, hogy „a békediktátorok által a versaillesi őrültséggel alaposan tönkretették a világgazdaságot, erős autar* chiás irányzatokat teremtve s megsem = misitve a világgazdaság minden addigi általános feltételét.“ ! A iiémetf külpolitika célfai — Amit húsz év óta tettem — folytatta —, mia már a siómét történelemre tar főzik. Amit most megállapítani akarok, eülső sorban külpolitikám céljai és megvalósításuk. Sosem engedtem fennmaradni a legkisebb kétséget sem a tekintetben, hogy csaknem lehetetlen Európában valaha olyan megoldást találni, mely úgy huz-za meg a népek közötti! halárokai, hogy egyhangú megelégedést és beleegyezést k ©Ibsen. A világháború kiküszöbölte annak a reményét, hogy valaha kompromisszumhoz lehet jutni az európai népek nemzeti adottságainak tisztetetben- tartása és a meglevő állomok elismerése között oly módion, hogy megadják e nemzetek fennmaradásának lehetőségét Á versatHesi diktátummal nem vették azonban tekintetbe sem a népek önrenidlelkezés .fogát, sem pedig az állami, vagy gazdasági szükségességeket. Mégis, nem hagytam kétséget ama tény tekintetében sem, hogy a Versailles* szerződés revíziója is eléri valahol határát. Kijelentettem ezt nyíltam és nem taktikai okokból, hanem mélységes meggyőződésből!. Nem hagytam fenn sémim* kétséget, ahöl az európai együttélés felsőbb érdekei ama szükséglet felett, hogy mindenütt, ahol az európai együttélés felsőbb érdekei ugv kivánjók, az egyéni nemzeti érdekeket, szükség szerint, hagyják második helyre. Soha nem hagytam fenn semmi kétséget afelől, hogy ez a felfogásom nagyon komoly— Ezért — folytatta Hitler, kamcek j lár —, egész sor olyan vidékre, melyet vitásnak lehetett tekinteni, végleges megoldást fogadtam el s állásfoglalásom nem módosult és nem fog módosulni. A Saar V i dék v isszasz érzésé valamennyi területi kérdést kiküszöbölte Európában Francioarszág és Németország között. Mégis mindenkor sajnálatosnak tartottam a tényt, hogy francia államférfiak ezt a magatartást magától értetődőnek tekintik. A dolgok nem igy állanak. Nem Franciaországtól váló félelemből hirdettem ezt az állásfoglalást. Úgy tettem magamévá, mint a szükségesség kifejezését, hogy béke tegyen Európában s ne maradjon fenn az örökös revíziók ál tál a szüntelen bizonytalanság, vagy éppen feszültség csirája. Ha övén feszültség mégis felmerüli, nem Németország a felelős érié, hanem mindazok a nemzetközi tényezők, melyek módszeresen teremtik ezt a. feszültséget, hogy kapitalista érdekből kihasználják. — Egész sor államnak biztosi tékákat adtam és egyikük sem pan aszkodh a tik, hogy Németország részéről olyan kívánságokat támasztottak volna velük szerrr ben, melyek ellentmondásban lennének e biztosítékokkal Az északi államok egyike sem állíthatja. hogy ezeknek a: államoknak szu- verénitásával, vagy területi épségével összeegyeztethetetlen igény emeltünk volna.. Hitler beszéde nem zárta el az ajtókat a további tárgyalások elől
