Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-28 / 97. szám

ám 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cdcu Modor 4. Telefon: n—09. Nyomda: Str. I. G Ducü No. 8 Fiókkiadóhivatal ét könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROSS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tu Törvényszéki Hjsbromazí*i szám: 39. (Doa, 386/ 1938. Trb. Cluj.i Előfizetési áívsk: havonta 8oj negyedévre 240, félévre 480 egész évre 9S0 teu LX É'VFOLYAM, 9 7. SZÁM. PÉNTEK Nagy ünnepélyességgel fogadták j Páfisban fialencii külügyminiszteri IHivaíaÍos jeleníést adlak M a londoni tárgyalásokról* — Gaiencu gdsicseizfafáscinái Halifax angol külügyminiszter is megjelent ■—<—ríHi — Nagyjelentőségű cikkekben foglalkozik a francia sajtó Gaiencu ufjávai , LONDON, április 27. iRador.) Gafencu Grigore külügymi­niszter szerdán a kora reggeli órákban Tilea londoni követ, Grigore Dumitres- cu Románia londoni katonai attaséja, Nicolau komandor és Iliescu kapitány kíséretében kihajtatott a hornhurchi katonai repülőtérre, ahol megtekintet- / te az angol harcirepülőgépeket- A re­pülőtéren Balfour repülésügyi állam­titkár fogadta nagy kíséretté!. A ro­mán külügyminiszter ellépett a disz- század előtt, miközben repülősszokás szerint a világitó reflektorok teljes fé­nyükben égtek a tiszteletadás jelképe­ként. Ezután a külügyminiszter egy repülésügyi szakember magyarázgaíá- sai mellett megtekintette a legújabb rendszerű harcirepülőgépeket, majd beszjállott egy Blenheim-rendszerir gépbe és azzal 20 perces körrepülést végzett. Közben a repülőtelep több egysége emelkedett a levegőbe és gya­korlatokat végzett. A repülőtéren tett látogatás után a külügyminiszter kíséretével együtt is­mét visszatért Londonba, ahol ismét hosszas megbeszélést folytatott Hali­fax lord angol külügyminiszterrel. A megbeszélések után a következő köz­leményt adták ki: l HIVATALOS JELENTÉS — A román külügyminiszter londoni látogatása szívesen látott alkalmat nyújtott Grigore Gafencu és IS'agybri- tan ni a külügyminisztere közötti esz- \ mecserére. A megbeszéléseket mindkét részről a legteljesebb őszinteség és szívélyesség jellemezte s azok alkah mat adtak arra, kogv nyilvánvalóvá tegyék a két kormány felfogásának azonosságát az időszerű kérdésekben. Déli fél egy órakor az angol keres­kedelmi miniszter és: felesége villás- , reggelit adtak Gafencu tiszteletére s j azon megjelentek a londoni társadalmi j előkelőségek is. J .■ |- i GAFENCU ELUTAZÁSA LÓN- ! DONBÓL j Gafencu vonata szerda délután 4 óra 20 perckor indult el a londoni pálya­udvarról. A búcsúztatásnál megjelent maga Halifax lord külügyminiszter is, de kint volt az állomáson a francia és török nagykövetek, a görög és jugo­szláv követek, a román követség teljes tisztikara Tilea vezetésével és igen sok ujságiró. Az állomás előtti téren összegyűlt tömeg lelkesen megéljenezte GafencuL A távozó román külügymi­nisztert Tilea Viorel londoni román követ és Diamancescu sajtófőnök egé­szen Folkestoneig kisérték el, majd ott búcsút vettek tőle. ÜNNEPÉLYES FOGADTATÁS PÁRISBAN PÁRIS, április 27. Gáfencu külügymi­niszter tegnap este 11 óra 10 perckor ér­kezett meg Londonból Parisba. A román és francia zászlókkal feldiszÜeU pályaud­varon Bonnet francia külügyminiszter, Tacarescu párisi román nagyköve*, Purici jugoszláv meghatalmazott miniszter és j Görögország külügyi képviselője üdvö­zölték Románia külügyminiszterét. Meg­jelentek a külügyminiszter fogadásán De Vcrgniet/.e tábornok, tiki a világháború idején a Romániába küldőit tengeri cs légi haderő parancsnoka volt, Guravescu berni román meghatalmazott miniszter, Par gut lisszaboni román követi a párisi román követség fâgj»î, valamint nagyszá­mú francia és külföldi ujságiró. A perro- ry>n Gafencu néhány perces beszélgetést .foiylal’Jöft: Bonneföta] és Tatarcscuvai, majd Tatarescu kiséretében elhagyta ö pálya­udvart. GAFENCU PÁRISI LÁTOGATÁ­SÁNAK PROGRAMJA Gafencu párisi látogatásának program­ját a francia külügyi hi várttal és ta párisi román nagykövetség az alábbiakban állH- tották össze: Ma délelőtt 11 órakor Ga~ fencu Tatorescu kísérőit ében' koszorú1!' he­A külpolitika tegnapi eseménye Chamberlain angol miniszterelnök be­jelentése volt, hogy Nagybritannia a nemzetközi helyzet adottságai miatt áttér a kötelező katonai szolgálat rend. ! szerére. „A mai időkben — mondta ! Chamberlain — a háború nem látszik 1 éppen fenyegetőnek, de az általános körülmények annyira bizonytalanok, hogy elkerülhetetlen bizonyos elővi­gyázatossági intézkedéseknek életbe­léptetése olyan módon, hogy adott esetben a szükségessé váló előzetes j katonai intézkedések megtétele ne iz- i gassa fel szükségtelenül a közvéle- ' ményt.“ A munkáspárti ellenzék és a Sir Archibald Sinclair vezetése alatt j álló liberálisok szószegéssel vádolták Chamberlaint, aki csak pár hónap előtt jelentette ki, hogy békeidőben az ő kor­mánya nem fordul a kötelező katonai szolgálat fegyveréhez. Ilyen változás j előtt — mondták az ellenzéki szóno- j kok — a miniszterelnöknek meg kel­lett volna kérdeznie az angol népet is. I .Quay D‘Qreayn a román, kill ügymin isz- tor és Bonnet közJoM*. Egy órakor Bonnet küiügyminieziiPr és felesége diszebédet "'dnak Gu fencu és feVisíége tiszte letér©, j .'melyen a francia kormány tagjai és a francia közélet vezető személyiségei vesz­nek részt. Délután három óra 30 perckor j Da'Li dier francia mimisztereilnökkel tmács- kozik Gafencu. Délután 4 óra 30 perckor Lebrun köztársasági ebnek az Eli«ée-pailo- ádbtarv kihall gaitáscm. 'fogadja Gafenicutt. A jíéniLeki nap fal3mmán Gaiencu számos nl.gyíon'tosságu megbeszélést folytat. Pén­tek déli egy órakor Tátarescu ad diszebé- det, amelyen ta fraínd-a kormány tagjai, a legfőbb polgári és katonai méM'óflágok és a politika élet számos nevezetes személyi­sége vesz részi. SAJTÓVÉLEMÉNYEK PÁRIS, április 27. A franciái lapok Gar fencu látogatásának nagy jelentőségével fogl'aiLkoznak. Cikkeikben 01 francia újság­írók kiemeälijk Gafencu európai utjának nagy fontosságát' a világ béke fenntartásá­nak szempontjából. Megemlékeznek a 1»­Chamberlain azzal válaszolt, hogy lel- kiismerete tiszta, eljárását nyugodtan bizza azok megítélésére, akik az ese­mények ismerete alapján erre hivatot­tak, mert senki sem állíthatja, hogy jelenleg a béke normális körülményei között élünk. Az általános védkötele- zettség fölötti vita ma kezdődik meg a londoni alsóházban s a kormánypárt túlnyomó többségét tekintve, nem szenved kétséget, hogy a javaslatot nagy többséggel elfogadják. Az angol kormány különben tegnap római ügy­vivője, Sir Noel Charles utján közölte az általános védkötelezettség megte­remtésére irányuló elhatározását az olasz kormánnyal is, az angol—olasz megegyezés ilyen esetekre vonatkozó pontjainak megfelelőleg. A Chamber- íain-kormány elhatározása külpolitikai körökben és a világsajtóban természe­tesen élénk magyarázatokra és birál= gatásokra ad alkalmat. Egy Havas­jelentés szerint a berlini külügyminisz­térium egyik illetékes egyénisége az CLUJ, 1939 ÁPRILIS 28. pok Őfelségéről, II. Károly királyról is és kiemelik azé, hogy Gafencu külügyminisz­ter mostani útja alkalmával Románia uralkodójának békésszelh;mü megbízatá­sával járt el Európa különböző fővárosai­ban. A román kOIügyminiszjter párisi lá­togatása alkalmából hj francia lapok -hogz- szasan méltatják Gafencu Grigopfct és is­mertetik pályafutását is. A külügymmfs2jtériumhoz közelálló Petit Párisién megáüapiitja, hogy Gafencu külügyminiszter a francia ál­lamférfiakkal a béke konszolidálása cél­jából igen fontos tanácskozásokat fog folytiaini, A Le Journal hosszai cikket szantJeí Ga­fencu személyéinek és abban méltatja Ga- ifiencu eddigi tevékenységét, újságírói pálya­futását úgy a háború aáaitt, mint annak befejezte után aapjaimJkig. Méltatja jelen­legi köíUíkj inaik nagy fontosságai, amely minden tekintetben lényeges részét képezi a világbéke fenntartására épülő nagy mű­ben. A Paris Midi ugyancsak hosszú cikk keretében) foglalkozik Románia kiilpoliui- I 'kajának irányvonaláva!l és ennek során melegen móltjatfj» G&fiencu sziemólyét is. A L.e Jour ismerteti Franciaország áll ásp obi­ját Romáraival' szemben. K i hangsúlyozz a a lap, hogy a mostani megbeszélések a Franciaország és Románia között 1926-ban létrejött! barátsági szerződés, valamint a 12 nappal ezelőtt Anglia és Franciaország részéről Romániának nyújtott: szavatosság szellemében fognak lezajlani. Az Excelsior Gafencu lton dóid utjának sikerévöl foglal­kozva, mSegáliapifja, hogy olyan sikerrel kévé« român államférfi oldotta vo.toíi' meg azt a n«hiéz problémát, amellyel őfelsége II. KároLy király bízna meg küTügyrn misz- lerét, mini Gafenicu. angol lépéssel kapcsolatban a követke­zeket mondta: „Nem fogjuk félreérte­ni ezt a gesztust, mert nyilvánvaló, hogy az angol lépés csak egyetlen nemzetnek szólhat.“ Az egyetlen nem­zet, melyről ez a nyilatkozat szól, nyilvánvalóan a német s ennek megfe- lelöleg, amint a római „Popolo d‘Itaíia“ Berlinből értesül, Hitler vezér és kan­cellár holnapi beszédében válaszolni is fog Anglia elhatározására. A német sajtó szerint Anglia elhatározása nem meglepetés német katonai körök ré­szére és semmit sem változtat a biro­dalmi kormány elhatározásain. Az olasz sajtó Németország megfélemlíté­sére irányuló hiábavaló kísérletnek mondja London elhatározását. Angliát elhatározásában Franciaország befo­lyásolta, a németek azonban nem hi­szik, hogy az angol újoncok néhány- hónapi kiképzése lényegesen változ­tatna Nagybritannia erején. Ez az el­határozás — mondják Rómában — min- (Cikkünk folytatása az utolsó oldjon) lyez az Ismeretlen Katona sírjára. FéBii- zontköltőikor ffieswi az eiLső megbeszélés a Hiller vezér és kancellár holnapi beszédében válaszolni log az angol védkötelezettség bejelenté is Weizsäcker német külügyi államtitkár tárgyalt Henderson berlini angol nagykövettel még mielőtt ez írásban nyújtotta volna át közlendőit. —- Chamberlain: „Senki sem állíthatja, hogy ma békeidő normális körülményei között élünk“. — Potemkin helyettes szovjetorosz külügyi nép­biztos Kioseivanov bulgár miniszterelnökkel tárgyalt Marííovscs Cincár jugoszláv küläigyiroäfiiszler befejezte berlini tárgyalásaid

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents