Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-23 / 93. szám

8 íLLfíNZAK Kiflii J 0 i Ó i p r 11 i ■ ’ t. i vfi w miifc-: Leleplezték „Rőtre Dame de Thermidor** titkát A francia történelem legszebb asszonyának igazi arca Amikor 'lhcnnwlor kilencedikén rém­uralom véget ért, Fram-iaors'ágbaiui egé­ben 4ij társadalmi réteg kerekedik íeHU. IVrsze ez a réteg a/ előző korszak né­hány nevesebb emberét is magában fog Udja. Főként azonban uj emberek ezek. többé*kevésbé köztársasági érzülettel. A társaság egyik legismertebb tagja de Fon­te na y márki elvált felesége, a későbbi Madame TaUien. A nép Notre Dame de Therraidor-nak nevezi. Szalonjában az akkori idők minden hires és hírhed* cin* bere megfordul és sok pletyka veszi kö­ríti már akkor is. később is alakját. Vá­dok és gyanúsítások tömege száll szájról- szájra, amelyekből persze csak kis ívsz volt igaz. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a körülrajongott francia asszony évek hosszú során át a legnagyobb befolyással rendelkezik és ezért a befolyást igen gyakran a börtönök celláinak megnyitá­sára használja fel. Ha pedig csak ezL az egyetlen érvel lehet felsorakoztatni mel­lette. már akkor is százszázalékosan egyensúlyba került a mérleg. A HÍRHEDT SZALON Therese Talben és szalonjának titka mindmáig a történelem kulisszamögöbi titkainak egyik legérdekesebb fejezete Mert Therese mindig szép asszonyokkal veszi körű. magát és ezek a szép asszo­nyok szalonjának legfőbb vonzóerejét je­lentik. A szép asszonyok után jöttek a befolyásos férfiak és az ö segítségükkel a szalon nemsokára politikai gyülekező- ponttá lett Ebben a szalonban napról- napra nemcsak szerelmi, hanem politikai intrikák szálai is szövődnek, hadsereg- szálhtók bonyolítják le a zsíros üzleteiket, akit pedig nem érdekelnek a nagyvilág eseményei, szintén szívesen tölt néhány órát a klasszikusan szép háziasszony és udvartartása körében. Therese kitünően ért ahhoz, hogyan kell a világot.! külö­nösen a férfivilágot lekötni és váratlan meglepetésekkel zavarba hozni. Jól tud­ja. hogy szépségével a korabeli nők kö­zül aligha tudja valaki is felvenni a ver­senyt. minden alkalmat megragadott te­hát, hogy ezt a szépséget mutogathassa is. így azután hetekig, sőt hónapokig be­szédtémává válik egyik, vagy másik hir­telen elhatározása, mmt például az, amikor operai páholyában Dianának öl­tözve jelenik meg, úgyhogy mindössze egy- tígrisbőrt térit maga köré. , Therese titka nyugtalanító probléma. Az ui éüső állomásától egészen addig, nmig elfoglalja helyét Napóleon nem ke­vésszámú höJgylcoBzorujában, sőt azon túl is. Most azután R. McNair Wilson rajzolja meg nagyon elevenen és csak he­lyen drámai feszültségű könyvében Ma­dame Thermidor kalandos utjának egyes állomásait. Az iró tóba nyomán egy és más vonatkozásban világosság derül .olyan kérdésekre is, amelyek mindig ho­mályban maradtak és különösen Therese életének legelső frázisáról kapunk uj és s zemléltető pillán atfelvételeket. FracoLs Cabarrus leánya Therese, a mindenható spanyol bank direktoré- Ca­barrus birtokában volt a nagy titoknak, melyet csak néhány kiválasztott ember ismert a történelem folyamán. Neck er, ft Hots chi Idők és rajtuk kivid igazán keve­sen. Tudta, hogy ha az ember csak fétíg- meddig ügyes, akkor legalább tizszer- annyi pénzét adhat kölcsön, mint ameny- nyiveí rendelkezik- Nincs egyébre szükség, mint meggyőzni az emberekéit, hogy az utalványok és kötelezvények ugyanolyan jók, vagy talán még jobbak, mint a kész­pénz. Ilyen módon aztán hozzájutunk a lehetőséghez, magánpénzt gyártani — az ©fajta tevékenységre kiszabott bünte­tő szankciók nélkül... Az ilyesmivel per­sze együtt jár a hitelrendszer erős kiter­jedése. aminek árnyoldalai is vannak. Ilyen árnyoldalak jelentkeztek legelőször éppen a IS. század vége felé. •A pénz levegőjében nevelkedett There­se. akiről nem lehetne azt állitani, hogy különösebb szellemi, vagy művészi ké­pességekkel rendelkezett volna- Egy te­kintelben azonban mindenképpen igyeke­zet apja nyomdokain haladni, ö is kö* lelozvényekkel operált, kötelezvényekkel, amelyeket a jövőben lehet csak beváltani és kizárólag akkor, ha ji beváltás előfel­tételei ;i jelenben teljesülnek. Magyarul; ismételten igénybevette az emberek szí­vességéi. sole, mindent kért tőlük és en­nek fejében megígérte, hogy majd hálás- nedv mutatkozik irántuk. Szép lány. aki hálás akar leírni: nem csoda, ha a .szíves­ségek sohasem maradinak ok De éppen ill mutatkozik Therese különös ügyessé* go, megjátszott gyerekes nia vitásé vail1 megússza anélkül, hogy könnyelmű ígé­retének konzekvenciáját le kellelt volna vonnia. Cabarrus látja leányának apró-cseprő ugrándr.zásait, de nincs ellőne kifogása. Sohasem baj az, ha az embernek van egy leánya, aki elég csinos ahhoz, hogy Európa bármely férfijának elcsavarja tv fejéi. Egyben pedig eléggé ravasz ahhoz, hogy az cl csavarás következményeit goai- dosan kikerülje. Hamarosan szűknek bi zonyul tehát az ofajta tehetség számára Madnd és Therese még nem egészen ti­zennégy esztendős, amikor nevelésének befejezésére Parisba utazik­Paris ezekben az években megzavart hangyaboly képét mutatja. Nccker és leánya, Madame Stael, egész csomó írért és újságírót gyűjtött maga köré, akinek egyetlen feladatú volt csupán: meggyőzni a párisi népet arról, liogy milyen elvete­mült szokások uralkodnak a francia ud­varban. Feladatukat lehetségesen látják cl. Rövid ülő múlva senkinek sincs két­sége arról, hogy XVI. Lajost az egész rendszerrel el kell söpörni helyéről. Eb­ire a levegőbe kerül a ,tapasztalatlan* madridi leány. Rajongói egyik napról a másikra, akadnak, ö azonban hamarosan arra is rájön, hogy a szabad mozgáshoz férjre van szüksége. Még pedig minél előbb. Rendkívül gondos üzleti szemmel sorrai veszi azokat, akik számításba jöhet­nek. Első választottja ellen apja határo­zott vétót emel. Második választása nem túlságosan szerencsés. Az a Jean Jacques Devin nevű huszonhat esztendős fiatal­ember, aki azt mondja magáról, hogy ő tulajdonképpen de Fontenay márki, nem mondható éppen kecsegtető férjjelöltnek. Megbízhatatlanságáról és nem éppen tiszta kalandjairól a hirek Madridba is eljutnak, viszont az öreg Cabarrus nem akar másodszor is leányával szembehe­lyezkedni. 1788 február huszonnegyedi­kén egy pár lesz tehát a fiatalokból — Therese akkor rnég nem egészen tizenöt- esztendős. Asszonyok politikája A szerelmes asszony szerepét igazán nem játssza meg. Viszont annál jobban szereti Ízlésesen berendezett kastélyát, amelyet távolról sem a rendszerint pil­lanatnyi pénzzavarban szenvedő férjnek, hanem apja nagylelkű támogatásának köszönhet. Cabarrus nagy összeggel se­gíti elő. bog}* leánya bevonuljon a fran­cia társaság ünnepelt nevei közé- Az a véleménye azonban, hogy a nagy célok megközelítése érdekében nem sok az egy­millió font. Arra azonban nem számit, hogy a derék férj éhségét ez az összeg jelentékenyen felfokozza. Egy darabig apa és leánya megtesznek mindent, hogy Devin anyagi igényei teljesüljenek. Min­dennek van azcmhan határa és egy szép napon a fiatalasszony korához képest szokatlan határozottsággal adja ki az ál­lítólagos márki útját. Az elválás alapjában véve mindkét fél számára előnyös dolog. A férj rövid férj! működése alatt is nyilvánvalóan össze­szedett annyit, amennyi az uj egzisztencia: megteremtéséhez szükséges, Therese pe­dig megszerezte a szabadságát... Most már nyugodtan rábízhatja magát Mada­me de Stael anyai jóindulatára és veze­tésére Madame de Stael valóban jó isko­la: boldog-boldogtalan előtt szeret dicse­kedni hódításainak rendkívüli számával, de azokat az erköLcs modem változásá­val magyarázza. Meg kell hagyni: The­rese ebben az egy tekintetben, nem követi példaképét. Tizenötéves korában már sokkal több önuralmat árui el, mint Necker leánya,, aki petdiig — mondjuk — néhány evvel idősebb. Kitünően ért abhoz, hogy összekapcsolja üzleti érde­keit szórakozásaival, viszont gondosan igyekezett kerülni a mégis csak kitörhető botrány kellemetlenségeit így hát hü fe­leségnek mutatkozik még akkor is, ami- lóor Devin kiruccanásairól a legkülönö­sebb hűek szállnak szájról-szájra- A tt>* konszenv tehát teljes mértékben a meg­csalt szegény fiaital asszony felé fordult A politika eseményei gyorsan haladnak előre és Cabarrus Heánya állandó vendég a nemzetgyűlés folyosóin. Végighallgatja a pénzkuályok elleni dühös kirohanáso­kat csakúgy, mint Mirábeau bukását. És amikor a bankemberek számára kedve­zőtlen szelek fújnak, Therese szalonjá­ban igyekszik ö&szemelegitem az ellenfe­leket. Ez az az idő, amelyben a politi­kának egyébként eléggé piszkos mester­ségét csaknem kizárólag asszonyok bo­nyolították a francia fővárosban- Külö­nösen három valóban nagy nő, Madame de Stael, Therese Cabarrus és, Madame Non illés. Sikerült is eredményt elérniük ott és akkor, ahol és amikor már minden elveszettnek látszott. A szép asszony* szern és a jó bankösszeköttetésok min­dent el tudnak intézni. Ezek az asszo­nyok pedig többnyire szépek és belátha­tatlan vagvpnok állnak rendelkezésükre. A vesztegetések szálai mindenfelé eljut­nak. Dantont megvásárolják. Tál bent megvásárolják. Fouchét megvásárolják. És minél élesebbé válik a hangulat a király, a királyné és pÚTtja ellen, annál csende­sebb szelek lüjdogálnak a bankvilág felé­Ki tudja, hová fejlődnének az esemé­nyek, ha nincs egy ember, aki ellenáll az általános megvesztegetési hullámnak. Robespierre egyre erősebb tényezőnek bizonyul Párisban és nem csupán 'Paris­ban. A nagy nők lába alatt égni kezd' a talaj, igyekeznek vidékre menekülni, mert itt kevésbé hívják magukra a dik­tátor figyelmét. De a vidékre való szám­űzetés Robesiperre programjának lénye­ges alkotórésze. Elkerülnek tehát a fővá­rosból mindazok, akikről már véglegesen kialakult a vélemény. Tahién is< ezek kö­zé tartozik. Hiszen ez az ember nemcsak megvásárolható — ez még nem volna olyan nagy baj —, de mindenki számára megvásárolható. Fouehé legalább igen rendes különbséget tesz ember és ember között és megválogatja, hogy ki az, aki­től pénzt fogad el. Ezenkívül pedig nála csak egészen komoly összegekről lehet szó. Viszont Talliennek ,,jó a szive‘c: a kérések elől nem tud elzárkózni és ha nagyobb összeg nem áll az ületőnek ren­delkezésére, megelégszik a kevesebbel is. Bekövetkezik tehát az, ami minden ilyen esetben matematikai pontossággal be szokott következni: Tahién árfolyama zu­hanásszerűen csökken. És az ilyen zuhar nás közben azután nincsen többé meg­állás... Az „emigráció“ országutján találkoz­nak tehát ia kis TaJlien és a nagy7 Therese- A találkozás persze Robespierre figyel­mét sem, kerüli éli. A titkos ügynökök meg is kapják a megfelelő utasításokat, egyelőre azonban nem tudnak egyebet je­lentem, mint azh hogy gyanús körül­mény eddig nem merült fel, aimi pedig Therese Cabarrus felbontott levelét illeti, azok kizárólag szerelmi vonatkozásokkal foglalkoznak... Robespierret azonban nem lehet 'meg­téveszteni és nem lehet félrevezetni. Bör­tönbe kerül TaMien is- De a börtön ka­pui nem maradnak soká zárva előttük. És nmen; csaknem nyílegyenesen vezet az ut a dicsőség és a befolyj felé.* Az a rossz angol konyha! Azanyol páriámén! vitája a jó és a rossz főzésről Időszerű világproblémák foglalkoz­tatják Angliát, a kormányt, parlamen­tet és népet. A külpolitika izgalmai azonban nem akadályozták meg az an- gol alsóházat abban, bogy alapos meg­beszélés tárgyává ne tegyen élelmezési kérdéseket. E vitának egyik része az­zal a problémával foglalkozott, vájjon jól, vagy rosszul főznek-e Angliában? A szellemes és tanulságos beszédek­ben bővelkedő vita megindítója Alrs. Mavis Constance Tate volt. / — Sajnálatos dolog, — mondta Mrs. Taie — hogy Angliában az iskolákban a főzés és mosás tanítására egyforma figyelmet fordítanak, holott e kéti te­vékenység nem egyenlő fontossági«. Annak a főzésnek, amelyet a lányok iskoláinkban tanulnak, semmi hasznát sem fogják venni otthonukban. — Azt szokták mondani, hogy min­denki tud jól főzni, csak legyen pénzé hozzá. Be kell azonban vallanunk, hogy HftXyjában az angol asszonyok nem ér­tenek a főzéshez. Sok nemzeti erény­nyel büszkélkedhetünk. A jó konyha s az élelmiszerek gazdaságos kihasz­nálása azonban nem tartozik ezek kö­zé. Minden osztályt beleértve, 80 szá­zalékra teszem azoknak a háztartások­nak számát, ahol nem tudják megfe­lelő módon elkészíteni és feltálalni az ételt. Javítsuk meg tehát konyhánkat és szolgáljuk ezzel hazánk egészség­ügyét! __ v Most az alsóhúz orvostagja, Sir Francis Fremantle emelkedett szólásra. — El kell ismernünk, — mondotta hogy mi nem értjük úgy a főzés mű­vészetét, mint pld. a francia háziasz« szonyok, akik sok időt, gondot és íz­lést fordítanak a főzésre, ök a főzést művészetnek tekintik. Amit mi az is­kolában főzés címén tanítunk, az a kémiához hasonlít: ebből végy ennyi dekányit, abból végy annyi gramnyit, keverd össze, tedd a tűzre és megka­pod a tortát. J — Lehet talán recept nélkül is tor­tát sütni? — vetette közbe Tomlíson képviselő. i— Képet sem lehet festeni anélkül, — felelte Sir Francis — hogy az em= bér be ne mártsa ecsetét az olajfes- tékbe, de ez még nem elég a jó képhez. Oda kell még valami. Ez a valami a különbség a jó és a rossz főzés kö- zött is. George Sampson Elliston kapitány védelmébe vette a íancasteri asszonyo­kat, akik csodákat tudnak művelni a konyhájukban. Sajnos, a nép életmódja változófélben van- A napi munkában kifáradt’ háziasszony csábitó konzerv­dobozokat lát a kirakatokban. így az­tán inkább a konzervnyitóhoz nyúl, mint a főzőkanálhoz. 1 — Ami a francia konyhát illeti, —- folytatta a kapitány — én benne va­gyok az Entente Cordiale-ben, de nem szeretem a túlzásokat. Azt hiszem, nem lenne örömünk benne, ha asszo­nyaink minden francia ételt átvenné­nek. Talán hiányos műveltségem az oka, de én pld. nem tudom méltányolni sem a zöld, sem a varangyos békát az étlapon. — Nem vagyunk tökéletesek sem a főzésben, sem a szónoklásban — mond­ja konzervativpárti kollégái után Mr. Joseph Vestwood, a munkáspárt tagja, — Sok mindenen van még javítaniva­lónk. De tiltakozom a vád ellen, mint­ha a mi dolgozó asszonyaink nem tud­nák jól elkészíteni azt az élelmiszerit!, amelyet meg tudnak vásárolni. Persze, hal burgonyával kevésbé ízletes étel, ha a halat petrezselyem helyettesíti, f Végül az a felfogás alakult ki, hogy az élelmezés szociális és gazdasági kér­dés. Itt kell megfogni a problémát s elsősorban az iskolásgyerekek élelme­zésén kell segíteni. Viszont az iskolák is tegyenek meg mindent, hogy a leánynövendékek többet tanuljanak a gyakorlati főzésből s a konyhaművé­szetből, mert bizony az angol kony­hán, ha talán nem is oly rossz, mint a hire, csakugyan van javítanivaló. Az elhangzott beszédekről a parlamenti napló számol be. Arról nincs értesülésünk, hogy a vi­tában felszólalt parlamenti tagok ho­vá mentek vacsorázni. 1 NŐI RUHA ÉS KABÁT-KOSZTOM- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA feg» nagybb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-Kolossi .vár, Piaţa Unirii kaphatóki ' ^

Next

/
Thumbnails
Contents