Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-23 / 93. szám
i939 áp rtf is 23. BLLENZúK 9 Egy politikai utazás nyolcvan év előtt Klapka tábornok Caza fejedelemnél Nyolcvan esztendővel ezelőtt, IS59 márciusában utazott Klapka György tábornok, a szabadságharc nagy katonája, Moldovába, Cuza moldovai és ha- vasalföldi fejedelemhez, hogy vele a magyar számüzöttek nevében magyar •—román szövetség megkötéséről tárgyaljon. Az európai politikában súlyos felhők tornyosultak. Alindenki tudta, hogy 111. Napoleon francia császár elhatározta a háborút Ausztria ellen s vele együtt működik Piemont minisz- íerelnöke, Cavoar gróf is, aki ettől az osztrák háborútól várja az olasz nemzeti egység megvalósulását. Az európai közvélemény tisztában tolt azzai, hogy e háborútól függ a Habsburgok birodalmának sorsa s tudták ezt azok a magyar számüzöttek is, akik Világos után kénytelenek voltak hazájukat ei = hagyni. L ,A magyar számüzöttek már régóta számítottak arra, hogy hazájuk függetlenségét egy európai háború segítségéve! szerzik vissza. Tisztában voltak azzal, hogy Ausztria nem elég erős arra, hog3' külső háboruval egyidejűleg- a magyar forradalom ellen védekezhessék. Ezért arra törekedtek, hogy szövetséget kössenek azokkal a hatalmakkal, amelyek háborút fognak viselni Ausztria ellen. Külső szövetséges segítségével forradalmat csinálni, nem látszott reménytelen dolognak. A számüzöttek azt remélték, Hogy hazájuk függetlenségét Franciaország és a felszabaduló Itália segítségével szerezhetik meg. A magyarság értékével tisztában voltak a külföldön is. A krimi háboru idején már voltak tárgyalások a magyar számüzöttek és a franciák között egy magyar—francia szövetségről, ez azonban nem valósult meg, mert Ausztria, amely ellen a szövetséget tervezték, nem avatkozott be ebbe a háborúba. Annál fontosabbnak látszott Franciaországnak és Piemonínak a bizonyossá váló osztrák háboru előtt a magyarok szövetségét megszerezni és Ausztriát a magyar felkelés támogatásával két tűz közé szorítani. A VÖRÖS HERCEG ÉS CAVOUR GRÓF Bonaparte Napoleon Jeromos herceg, Napoleon császár unokaöccse s az egykori vesztfáliai király fia, akit a francia udvarban Píon-PÍon-nak, a nép között pedig, radikális, köztársasági érzelmei miatt „vörös herceginek neveztek, közvetlenül a szabadságharc után megismerkedett gróf Teleki Lászlóval, a magyar forradalmi kormány párisi követével s rajta keresztül Klapka tábornokai is. Tőlük értesült a magyarok reményeiről és törekvéseiről. A „vörös herceg“ sokáig szemben állott császárrá lett un okab atyjával, mert erősen köztársasági érzelmű volt s nem örült annak, hogy III. Napoleon ismét felújította a császárságok Az uj császárnak sikerült unokaöccsét kibékítenie, nagy katonai és állami méltóságokat adományozott neki s a császárság legbefolyásosabb emberévé tette. j Jeromos herceg éles ellenfele volt a ! Habsburgoknak s a Bonaparte-ház leg- ! főbb küldetését abban látta, hogy a Habsburgok birodalmát szétrombolja. ' Ezért keresett kapcsolatokat a magva- j rokkái is. Amikor 1858 nyarán a fran- \ cia császár elhatározta, hogy felkarol- ' ja az olaszok ügyét, Jeromos herceg érintkezésbe lépett Nemeskéri Kiss Miklóssal, a Parisban élő magyar j emigráns ezredessel és ennek utján j Teleki Lászlóval és Klapka Györggyel is. A két száműzött ebben az időben nem volt jóviszonyban Kossuth-tál, a számüzöttek vezetőjével s tőle függetlenül akarta a franciák szövetségét megszerezni. Teleki és Klapka felvilágosították a herceget a magyar szövetség szükségességéről, egyszersmind arról is, hogy a magyarok mellett a románokat és szerbeket is meg kell szerezni Franciaországnak Ausztria ellen; ez esetben a győzelem biztossá válik. v Jeromos herceg örömmel látta, hogy a magyarok megértik terveit. Kossuthtal ő sem akart tárgyalni, részint azért, mert Kossuth többször nyilatkozott Napoleon császár személye és politikája ellen, részint pedig azért, mert Kossuth amerikai útja alkalmával kijelentette, hogy „császárokkal és királyokkal nem tárgyai“. A magyarokkai való szövetkezés terse 1858 végére egészen készen volt s Jeromos herceg vállalkozott arra, hogy a magyarok, lengyelek és szerbek között összeköttetést fog teremteni a kívánt közös cél: Ausztria elpusztítása érdekében. Terveiről és tanácskozásairól állandóan informálta császári unokabátyját, aki — mint régi carbonari, aki több forradalmi megmozdulásban résztveít — egyáltalán nem húzódozott attól, hogy számüzöttekkel politikai szövetségbe lépjen. l Az a másik államférfi, aki a magyarok szövetségét őszintén kereste, Ca= vour gróf volt, a kis Piemont miniszterelnöke. Cavour már az ötvenes évek eleje óta készült az olasz egység meg- valósítására s tudatában volt annak, hogy ezt az egységet csakis Piemont valósíthatja meg. A szabadságharc korából ismerte a magyarok függetlenségi vágyát. Tudta, hogy a Világos után elnyomott nép alig várja a szabadság visszatérését. Már a párisi kongresz- szus alkalmával megismerkedett Klapka tábornokkal, aki csak nemrég tért vissza Konstantinápolyból, ahol fontos katonai missziót töltött be. Őt tartotta alkalmasnak arra, hogy „esetleges keleti bonyodalom esetén“ közvetítő legyen az olaszok és a balkáni népek kozott. 1858 őszén piemont: útlevelet adatott a tábornoknak, aki szeptember végén megjelent Turinban s itt Cavour- ral megbeszéléseket folytatott a magyar—olasz szövetségről. Természetesen ekkor még nem köthettek haíároa szezon legnagyobb újdonsága, a legkitűnőbb nőiruha és kosztüm anyag, szenzációs árak és 295 Lei StLYEM ÉS FANTÁZIA ANYAGOK Dús választék a legkülönfélébb szövésmintákban és minőségekben Nagy sikerű, teljesen uj minták kizárólag a CLUJ, STRADA GENERAL NECULCEA No. 2 cS AZ ORSZÁG ÖSSZES NAGYOBB VÁROSAIBAN ; ,. ■ ^*Trrimnrrm‘(VA zott megállapodást, hiszen háborúról még nem volt szó, de megbeszélték ! azt, hogy Klapka a jövő év elején a í román fejedelemségekbe fog utazni, j hogy'a románokat is megszervezze a kő* , zös forradalom számára. Teleki és j Klapka ekkor már szoros kapcsolat- j ban voltak a lengyel és román szám- j űzőitekkel; ezeknek bevonásával akar- j ták a magyar forradalmi készülődése* 1 két megtenni. Háborús előkészületek Az 1859. év elején már biztossá vált a háboru. Napoleon császár ezt szinte hivatalosan bejelentette akkor, amikor az újévi diplomáciai fogadtatáson az osztrák nagykövet előtt sajnálkozását fejezte ki a két ország jóviszonyának megromlásáért. Ettől kezdve Francia- ország, Piemont és Ausztria katonai intézkedéseket tett az elkövetkezendő háborúra s nem volt kétséges, hogy ez a háború főként Lombardiában, az Jsztrákok által birtokolt olasz tartományban fog lejátszódni. Természetes az, hogy a magyarokkal való szövetkezés egyre fontosabbá vált. Jeromos herceg, aki a francia kormány részéről továbbra ís vezette a magyarokkal való tárgyalásokat, január elején Ca= vourhoz küldte Klapkát, hogy vele részletesen beszélje meg a tennivalókat. Ezen a tárgyaláson megbeszélték a magyar légió felállításának tervét, valamint a Szerbia és Románia felöl való támadás lehetőségéi. A két államférfinak sikerült mindenben megegyeznie egymással s Cavour garantálta Klapkának, hogy győzelem esetén visszaállítják a független Magyar- országot, amely a jövőben Franciaországnak és Olaszországnak szövetségese lesz. Turulból visszatérve, Jeromos tanácsára, Klapka sietett Kossuthtal ís megbeszélni a helyzetet. Bár nem tudtak megegyezni a vezetés kérdésében, Kossuth már egyre jobban hajlott afelé, hogy szövetséget kössön a franciákkal. Klapka ezután megállapodott Jeromos herceggel abban, hogy milyen módon támogatják a franciák a ma- ; gyár fölkelést. A herceg 18—20.000 fő- j nyi francia sereget ígért Klapkának s j megígérte azt is, hogy ezt a sereget azonnal elküldi, mihelyt a hadműveletek megkezdődnek, hogy ennek segítségével a magyar forradalom biztosítva legyen. A tábornok ezután kidolgozta az uj szabadságharc katonai tervét is, főként pedig az erdélyi támadásét, amelyet a legfontosabbnak tartott. j Jeromos herceg február végén mutatta be Kíapkát Napoleon császárnak, aki egyenes megbízást adott neki arra, hogy utazzék a dunai fejedelemségekbe s igyekezzék a magyar törekvéseknek megszerezni az uj fejedelmet: Cuza herceget. Megígérte a császár azt, hogy a francia diplomácia támogatni fogja a románokat s Klapka, mint a franciák szövetségese léphet föl a fejedelemnél. Klapka tárgyalt Golesco Sándorral, Cuza fejedelem párisi megbízottjával, majd elutazása előtt elment Turinba Cavourhoz, aki ugyanolyan megbízássa! és felhatalmazással látta el, mint Hi. Napoleon. Keleti útjára boldogan ment el, azt hitte, hogy néhány hóna pon belül sikerülni fog Magyarország függetlenségét megteremteni. ezeket a fegyvereket a magyarok ren-j delkezésére bocsátja és megengedi azt, hogy egyes magyar csapatok román területen szervezkedjenek meg. A SZÁMÜZÖTTEK CSALÓDÁSA; Klapka tábornok a jólvégzett munka sikerével térhetett volna vissza Nyu- gat-Európába. Látszólag minden a leg»; nagyobb rendben volt s uj magyar szabadságharc esetére biztosítva volt a román nép barátsága és az, hogy a magyar felkelők román területről tör-! hétnek be az országba. Cuza fejedelem irt Napoleon császárnak Klapka látogatásáról és biztosította a francia uralkodót szövetségesi hűségéről. A magyarok azonban csak addig számit-i haittak Cuzára, ameddig jóbarátságban voltak Napóleonnal s Cavourral. Klap*; ka már iasii utazása alkalmával, ami-; kor Cuza a legnagyobb kedvességgel: fogadta, észrevette, hogy a fejedelem környezetében igen sok befolyásos politikus ellene van, köztük a később nagy szerepet játszó Bratianu és félt attól, hogy ezek veszik kezükbe a ha-' talmat. i, Klapka valóban nem csalódott ebben. Április végén, amikor keleti útjáról visszatért, még jó hírekkel számolha- tot be Napoleon hercegnek és Ca- vournak, de a villa-francai fegyverszünet után, amikor a magyarok elvesztették hatalmas pártfogóikat, a franciákat, elfordultak tőlük a románok is. Klapka később megismételte moldovai utazását,, de sokkal kevesebb sikerrel. A fejedelem alig akart szóba- állni a tábornokkal és nyíltan kijelentette előtte, hogy a magyarokkal nem hajlandó szövetséget kötni. A magyar függetlenség megvalósul lás át nem sikerült összekapcsolni az olasz egységével, mint az Kossuthnak, Klapkának és a többi számüzöttnek terve volt. Hiába voltak azok az erőfeszítések is, amelyeket a magyarság legméltóbb képviselői a románok szövetségének megszerzése érdekében folytattak. lengyel Tsmási. Klapka keleti utjának első állomása Konstantinápoly volt, ahova március ló»án érkezett még. Tudta, hogy útját kémek és orgyilkosok egész légiója kiséri s éppen ezért kerülő utón ment íasiba, ahova érkezését az olasz konzul utján bejelentette. Utjának egyes állomásairól állandó jelentéseket küldött a francia és piemonti konzulok utján küldőinek s ezeknek a konzuloknak fellépése támogatta a tábornokot abban, hogy utjának sikere legyen. Cuza fejedelem szívesen látta a hatalmas francia császár és a piemonti miniszterelnök képviselőjét. Nemrégen választották meg a két román ál* * 1 lám fejedelmévé s ezt a megválasztást j még sem Törökország, sem Ausztria j nem ismerte el. Helyzete nehéz volt, j félnie kellett attól, hogy vagy Ausztria, vagy Törökország beleavatkozik a fejedelemségek sorsába s őt erőszakkal eltávolítja trónjáról. Szívesen lépett kapcsolatba a magyar számüzöttek képviselőivel s szívesen nyújtott segédkezet azoknak, akik Ausztria nagyhatalmi állását meg akarták szüntetni. Klapka tábornok nagy katonai tekintélye, kitűnő nyugateurópai össze- köttetései és finom diplomáciai tapintata nagy hatást gyakoroltak reá s elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket előterjesztett. \ A legfontosabb cél az volt, hogy Cuza kormánya a magyar fegyver- és lőszerraktárak felállítását a román területen megengedje. Emellett a feje- ( delem megígérte, hogy háboru esetén logy enes vízum és {élára vasaii jegy váltására jogosító Budapesti Nemzetközi Yátárigazolvány kapható az „ELLENZÉK" konyYOszíályában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Ára i20 lej. Vidékiek 140 lej beküldése ellenében ajánlott levélben postafordultával kaphatják!!! < Jl Utazás Moldovába
