Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-23 / 93. szám
V fe /. L k N r í\ K 19 39 * prill* 2 3. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Stratégiai csoportosulás Európában és Európán kívül A külpolitika'« csontónyek rohamos gyorsaságai követik egymást. Nem E tehet már fezián külpolitikai események röl beszélni, inkább a katonai és diplomáciai stratégia különös összoszövödiisé- röl van ma már legtöbb esetben szó. A hét eleje még Roosevelt elnök üzenete ál' tat kiváltott megnyilatkozásoktól volt hangos. A hét végén már alig esik szí) erről az üzenetről, melynek pedig a történelem, minden valószínűség szerint, nagy jelentőséget fog tulajdonítani a válság lefolyásúban. Közben a nyilvánosság fényszórója holt a Földközi-tenger keleti, hol a nyugati medencéjére, hol Déikelet- európára, hol Közép- és Ivek1 teurópára veti a fényét Az angol-francia külpolitika, közép- és keletourópai tevékenysége után, erős és mint eddig is, eredményeket mulató tevékenységbe kezdett a Berlin—Ró. ma-tengely diplomáciája is. A két külpolitika gyakran ugyanegv területen dolgozik s a nyilvánosság számára egyaránt hangoztatott eredményeik érthető zavarba hozzák a 1x3 nem avatott közvéleményt, amely hozzá van szokva, hogy egyértelmű fölv ilágositásokat szállifsanaik neki olyan dolgokról is, melyeknek az egymást követő esn lények tol függd ingadozása csak feimterLásokknl tarkított ■magyarázatokra adhat jogot. .Angol vezető államférfiak, Chamberlainnek a brit •politika történelmi jelentőségű fordulatá- • ról szóló bejelentéséhez híven, újra, meg njra hangoztatják, hogy Anglia ma már egész ser országgal szemben azonnali se* gél}* nyújtásra — ,.bound at once“ — tvan kötelezve. Amint egy londoni lap írja, minden angol állampolgár, amikor reg- ,gél kinyitja újságját s azt olvassa, hogy ha Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc, Len gyelorazág, Románia és Görögország (és rövidesen Törökország) közül valamelyiket támadás fenyegeti, azonnal elő kell hogy vegye a gázmaszkját és meg kési vizsgában: jól működik-e? Roosevelt ohlök a fenyegetett országoknak ennél még sokkal kiíerjedtebb csoportját sorolta föd s az amerikai hivatalos sajtó az elnök üzenete után pár nappal, mintegy •mentegetőzve, említette föl, hogy Iziandot (kifelejtették a névsorból, de ez nem tuda- ;fásain történt A Berlin—Rómartengely részéről viszont a nyugati hatalmak, elsősorban az Angi?a által tervezett koalició- .-nsak bekerítő, a tengelyhatalmakat fenye- igető politikájáról beszelnek- S az általános zűrzavarban egyedül' a katonai készülődésekről szóló egyértelmű jelentések mutatják, hogy valamilyen irányban a viOág mégás nyíltan halad. Hogy általános háborúhoz vezette ez a haladás, vagy valamilyen más megoldáshoz, melyet utolsó páiajiatban hozhat meg a katasztrófától való visszaj-radás: a következtetés túlságosan súlyos, hogy errevonatko- zó^ag állítást mernénk kockáztatni. ^ A , Rémképei: és valóságok Ilyen feszürt helyzetben a külpolitikai kombinációknak, a külpolitikai lehetőségeket ugrásokkal előrevivő képzelő erőnek is meglehetősen szabod tere van. Annál is inkább, murrt a képzelő erő ilyen ugrásaival föltételezett lehetőségek az utóbbi időben nem egyszer be is teljesedtek. Különösen Albánia olasz megszállásával kapcsolatban működik most nagy erővel a külpolitikai fantázia. Olaszország albániai lépésén túl, a római küTpo’itika távolabbi célkitűzéseit keresik Enélkül nem igen értik meg, miért lett volna szükség a nia-gy erővel végzett katonai megszállás súlyos áldozataira egy olyan országban, rnely hossza évek óta amúgy is teljesen Olaszország kezében voH. Még az Adria elzárására vonatkozó érv sem áll meg ebből a szeműmlból, mert az albániai Váltaná előtt fekvő Sasseno szigete eddig h olasz birtokban volt s ez a sziget Valona nélkül is elég arra, hogy Olaszország föltétlenül uralkodjék az Adria otrantod szűkülete fölött Ancsát szintén aß olasz külpolbka távolabbi céljaira vonatkozó gyanakodunk vezethették, mikor az első pillanat habozása után, erélyesen Görögország segítségére statett és tengeri haderőt küldött az albán partoktól puskalövósnyire fekvő Kor- i'n göiög sziget közelébe. E föltételezések .szériáit, ugyanis Albánia megszállásánál, melyet a Hónul•--Boriin-tengely e’óhalar dása egyik jól kiszámított állomásának tekintenek, nem is annyira Albániáról van szó, mint ay. Aegei tengerről, amelyhez görög területen át vezet az ut. Az Vegei-tenger pisiig az angol tengeri hatalmi évszázados játéktere, még inkább, mint a partvidékén l'okvö kisebb hatalmaké. Anglia az Aogei-tengcr görög sziget ein otthon érzi magút, hadihajói a görög szigettenger különböző pontjait, különösen Páros és Naxos szigeteket ugv keresik föl, mint megszokott ang >1 hajóállomásokat. Az Aegei tenger ellen irány-hó valódi, vagy látszólagos fenyegetés, igy gyorsan csatasorba áüitoUa Londont, jóval gyorsabban és határozottabban, mint az. érdekeit szintén fenyegető koz ép eu ró p ai esem én vek. Különösen az látszik ebből a szempontból nyugt akin dónak az angolok előtt, hogy- Jugoszlávia feltűnő közönbösséggel nézte Albánia megszállását, sőt, több jel szerint, újabb baráti kapcsolatokat készül teremteni Olaszországgal és az olasz barátság körébe eső országokkal E meg* állapítás tói azután csak egy léjvésre esik a föltételezés, hogy* Belgrad ilyen állásfoglalása nem történhetett olasz, ellenszolgáltatás nélkül és hogy ez az ellenszolgáltatás szintén az Aegoi-tenger irányában kereshető. Francia és angol oldalról az.t hiszik, hogy* a jugoszláv, sőt a bulgár külpolitika számára is ez az ellenszolgáltatás az Aegei tenger partjai felé való terjeszkedés fölajánlása és támogatása lehet, amivel szemben Anglia Görögország területi sérthetetlenségének biz- tősibisával és a Törökországgá! és S/.ovAz angol heriilő^mozdulat Az angol—francia —szovjetoresz katonai együttműködés megteremtése azonban nem könnyű dolog. A/ angol— francia hatalmi csoportnak számítania kcM Lengyelországgal és Romániával, melyek örömmel vették ugyan a nvugah hatalmaknak őket támadások e'ien biztosító garanciáját. Lengyelország köiesönüs segélynyújtási szerződésre lépett Angiával is. de határozottán kerülni óhajtanak minden szorosabb kancso'alot S/ovjeí- craszországgal. 1934-ben, mikor a nemzeti szocialista Németország első lépéseit tette a versaiUesi szerződés megdöntésére, Barthou francia küüigym ntszier szintén Moszkvához fordult s ugyanakkor rá akarta venni a lengyeleket, hogy a Szov jetoroszországgal fenná'ló megnemtámadási szerződésüket kölcsönös védelmi szövetséggé alakítsák át Barthou minden erőfeszítése azonban megtört Varsó ellenállásán. Az ez irányai újabb angol erőfeszítések szintén eredmény-teleneknek látszanak, ami azonban semmit sem von le a London és Varsó között létrejött kölcsönös megnemtámadási szerződés nagy jelentőségéből. London belátva a nehézségeket, átvette a írómét—olasz-csoport eddigi fegyverét s a csoportos megállapodások helyeit, most kerülő mozdu’at utján kétoldali megállapodásokkal próbálkozik. A Lengyelországgal! kötött védelmi szerződés is iüyen kéboldaJa megállapodás, melyhez a francia—lengyel szövetségét hozzá ídkailmiaizzák. A sz ovjetoroszokk a 1 és törökcikkel London szintén ilyen külön megkötött kétoldali megállapodSásokra törekszik, mélyek a Moszkvával szemben tartózkodással viseltető s Anglia által szintén garantált országokat külön semmire sem kötelezik. Az egymáshoz csatlakozó kétoldali szerződések azonban, tekintve, hogy egyik ó! dalról következetesen ugyanaz az Anglia áll, végeredményben egy nagy csoportosulás kialakulásához vezethetnek, melynek létrehozása érdekében a megszokott angol szívóssággal dolgozik a brit világbirodalom diplomáciája. Ez a törekvés ma annyira az angol külpolitika céljainak központjában áll, hogy a londoni sajtó, a Foreign Office szokott tartózkodásával szemben, nemrég előre hivatalos fölváágosdíásf kapott egy jetoroszországgal megindított tárgyalásainak gyorsításával felelt, minthogy ez a két hatalom az Aegei tenger kérdésében szintén nagyban érdekelt. Törökország és Görögország között az Aegei tengerpartnak védelmére 1923 óta többször megújított szerződés áll fönn. A szovjeloro- szokat szintén erősen érdekli ez a tenger, mert a Dardanellák előtt fekszik és mert, a fentemíátett külpolitikai képzelő erő ma már azt a lehetőséget ts számításba veszi, hogy az. Albániában megkezdődött balkáni előnyomulás, jugoszláv és bulgăr segítséggel, Konstantinápolvig és a Dardanellákig is kiterjedhet. Lbben az esetben a szovjetorosz kolosszus is erősen érezné már a Középeurópában és Lszak keleteurópában szintén nagy tért nyert tengelyhatalmak á'öic'ö mozdulatát. Az angol külpolitika tehát, melyről' azt állítják, hogy földrészekben gondolkozik s amely ezúttal kezd földrészekben gyanakodni., kiterjesztette eddigi védekező tevékenységét é.s többévtizedes tartózkodásával ellentétben, baráti kezet ajánlott föl az együttműködésre Moszkvának. Megölte a villamosaram PL0CST1, április 22, A járókelők tegnap a Budapalancai- uton az egyik villanyoszlop mellett egy fiatal lány holttestét találták meg. Az esetről azonnal jelentést térték a rendőrségnek, amely kiszállott a helyszínre. Megállapította, hogy a holttest Maria Savu 15 éves gi.nnázistalánnyai azonos. Az orvosi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kislányt villanyáram ölte merj. A rendőrség feltevése szerint öngyilkosságról nem lehet szó és az a feltevés, hogy* egy rosszul szigetelt dróthoz érhetett hozzá a leányka és igy érte a magasfeszültségű villamosáram. 17 évig szenvedtem gyomorba jhan mielőtt a Gasttro D.-t hasznát :m. írja töte be kk űzött Rudnyárnvn Dragomtr, Giere, Sbü, No. 110. Jud. Timis-To roca tol, majd folytat ja : i ,,.. . S-.ives.kedjen sürgősen küldeni részemre két üveg GASTRO D. gyógyszert, én •már maguktól rendeltem és nagyon szépen köí'zőnőm mert jól érzem maiamat, 17 évig egyhuzamban szenvedtem gyomorbetegségben és most két üvegtől egészségesnek -érzem magama t. . .“ Fenti sorokhoz megjegyzésünk csak any-« nyi, hogy a Gastro D.-kura ajárriatos az őfez- szes gyomor- és béLbán'.cűmau, székrekedések. vatamint epe-, trese-, máj beteg végek és emésztési zavarok eseteiben. — Orvosok is ajánlják. Gastro D. kapható gyógyszer! árakban, és drogériákban, vagy postán megrendelhető 13á lej utánvét mellett CSÁSZÁR E. gyógyszertárába ci; Bucureşti, Ca'ea Victoriei 124. megteendő lépésről, mely hírül adta. hogy* sir William, Seeds, Anglia moszkvai nagykövete utasításit kapott, hogy Litvinov külügyi népbiztossal kezdje meg a tárgyalásokat egy angol—szovjetorosz katonai szövetség megkötése érdekében. Ugyaniakkor az angol minisztériumnak Moszkvával szemben eddig legvisszauta- sitóbban viselkedő tagja, sir John Simon kincstári kancellár egyik külpolitikai vita befejezéseképpen kijelentette, hogy „az angol kormány semmi fél aktív akadályt nem lát arra, hogy* Anglia, Franciaország és a Szovjetunió között végleges katonai szövetség létrejöjjön“ A kérdéshez természetesen nagy-mértékben hozzászólásuk van a szovjetoroszoknak is. Moszkva, miután kezdetben rögtön hajlandóságot mutatott az együttműködésre, később, a közép európai tárgyalások folyamán vele szemben mutatkozó tartózkodás miatt, szintén tartózkodó álláspontot kezdett mutatni és legalább külsőleg, meglehetősen kéreti magát. Angol és francia részről azonban, úgy* látszik, okuk van, hegy ezt. a tartózkodást Látszólagosnak vegy*ék és biztosan számítsanak arra, hogy terveik végeredmény-ben nem «találnak visszautasításra a szovjetoroszok részéről. London kezében ebből a szempontból uj érvet képeznek a balkáni események, melyeknek további fejleményeire nagy izgalmassággal figyelnek Moszkvában is. A hélyzet tehát most az, hogy Németország és Olaszország főleg Európa belső területén dolgoznak küi’politikai és ezzel szoros kapcsolatban stratégai helyzetük megerősítésén. A két nyugati nagyhatalom pedig, különböző belső európai lépésein kivüíy a két Európán kívülálló nagyhatalmat, a féüeurópiati Szovjetorosz- országot és az Egyesült-Államokat igy'ek- szik mindén erejével maga mellé állítani. Mindkét hatalom kiszámíthatatlan, nagy* erőt jelent és mindkettőnek kétség- telén ül fontos szerepe 'lehet az események további menetében. Az óriási és tragikusan komoly hatalmi játék egyik tünetének tekinthetjük Roosevednek Hitlerhez és Mussolinihez intézett üzenetét is. A Berlinből adandó válasz igy igazában nemcsak Washingtonnak, hanem Londonnak és Párásnak as fog szólam «—st Négymillió legyet bocsátanak naponta szabadon a newyorkivilágkiállításon NEW YORK, április 22. Igen érdekes kísérlet színhelye lesz a newyorki világkiáilitás. Grower Whalen, a newyorki világkiállítás elnöke, olyan kijelentéseket tett. hogy. habár a kiállítás a mocsaras Elisching területen épült fel, a kiállítás látogatói még sem fognak a kiállítás területén egyetlen legyet. vagy szúnyogot sem látni, mert annyira kitűnő rovarirtó készülékeket helyeztek el a kiállítás területén. Hogy a kijelentést még érÉLTESEBB EMBEREKNÉL, AKIK GYAKRAN FEL VANNAK FIVÓDVA, úgy az aÚ hasd pangást, mint az emésztés renyheségét, •a természetes' „FERENC JÓZSEF“ keserű- viz rends1’érint hamar mérsékli. o< rekeszizom emelkedését csáOdccnti és a magas vér- iayomíeft fieszálflitja. Kérdezze meg orvosát. dekesebbé tegyék, a kiállítás elnöke szerződést kötött a hires Dupont-cég- gel, hogy az naponta 4 millió legyet szállítson a kiállítás területére, Tekintve. hogy Amerikában nincs mindenkinek 4 millió legye, a cég légytenyésztő telepeket létesített, hogy a megrende* lésnek eleget tudjon tenni. Az Egye- sült-ÁIIamok közvéleménye most kíváncsian várja, hogy valóban olyan kitűnőek a rovarirtó készülékek, hogy elpusztítja a legyet és szúnyogot a ki» állításon. Mindenesetre a kiállítás egvik attrakciója lesz naponta a 4 millió |égv szabadonbocsátása.
