Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-18 / 88. szám

8 flLLfiN ZfiK 1919 á prill * IB. auswun (l'hóoljati cikkünk foglalása) .v.11 -Ív". i'i> h iv/on \ jak. RxKVvvv.lt üzvnrtvrt. s a- abban t«gUlt v.ui.ukatt a u>:v»li bárium íldumok clhun. A ber- >hm ki; Uigvnuiubziérixim íélhivai.i4osa, a OeuwrlK: DipW»niaAisch Polnische* Korro, {finden/, R<k\>jc velit üzenetéi lagl.dva a ko vetkezőket ir)a.: -,l lálv>rura uszi^ni, nv'jd fvlosapm :» béke apaNiolának -- ezt a poli­tikát már ismerjük, nem elisőizben laki* kozunk vdc". A lap kétkedését lci«vi ki a/. om<*rikuisi ke/demén\*e/é.ssei hímben, majd hozzá tc^ri, hogy >,Ncmei<‘rt“’Z.ig saját Karán J.inxnHa meg, hogy a hosszadalmas tanacs“ hozások és az igazság után va’ó végnclkü- U várakozások tragikus helyzethez vezet nek. A vilit; rlnivágyó népekből tevődik össze s ezek « népek nem akarni már idegen érdekek játé- kai lenni ex kénytelenek önmaguknak kierőszakolni a sorsot A lap továbbá azt a meggyőződését fejezi ki, hogy nem lehet uf‘bb parancsok1!I kioszt«» gatni addig, amíg a kommunizmust egyenlő félként liv/.tdiu és ismerik el, ezért az amerikai üzenetet téves cimre küldjék“. A német külpnlrínkan fcfhivaliakn.s^xl egy­idejűleg a kormányhoz kjöizolállő többi la pok js kimé<íedK‘nül éles hangon írnak Rooscvoír i'izenetérőÁ A ..Rcrhnier I/»ko!V nnzinger“, foglalkozva Roosweh elnöknek Hitler német bir-xiaJmj vezér és kancellár­ba, valamint Mussolini ola.sr7. minWierel- nökhöz intézett táviratával, többek között « következőket írja: Egyetlen nemzet sem szenvedett annyit, mrm a német az «men kai államférfiak igéneom kövolíke/rtében. Roosevelt üzenete a demokráciák köafláH fegyvere a total irt amis államok eliten. F.z »z üzenet item egyéb, nnnt zárták a polrtiká nak újabb manőwrc, amely mindenképen bűnbakot keros, mielőtt még liábom tör- ói, pedig ennek M> ötös cg évei éppen nuaguk ti demokrattki áikkmok jáimunak. A »vlierilincr licb'senzvitung“ így ír: A német nép nem hajlandó élet érdekeit feláldozni nemzetközi érzékenységekért. HeJycsebb •lenne, ha Roosevch meggondolná előtvr jésztedének ikoniikújságát. Taktikai badmü vertet cs>.uk ez az üzenet), amely a világ köz véleményének figyelmét cd akarja 'terelni ez. angol erőlködésről. Csúnya cs urtáHütos lát ék, amelyet Washingtonból röpítettek ki, tie cumnaJk fokiul ál isin közreműködött London, Páris és M«>s-/kva is. Oílbusz részről a sajtó tartózkodóbb mó dón HéK meg ugyan RocxservoKt ii zeni (dót, de Íegujaíbh jctonlések szerint, a ez Íd1:iPi­nos vélemény Rómában is az, hogy a nyugati hátad maiknak Ammuka áltíiil tá­mogatott manőveréről van szó, mely Né mietoirszáijiit és ()l aszóivá got kedvezöt- Ken helyzetbe akarja, AH irtani a világ köz­véleménye oWtl ós előre felelőssé igyeik- szik tennii a netalán elkövetkező súlyos \ eseményekért Külpolitikai Ing ez az iize j net — írják a római lapok — professzo­ra« hangjával! inkább fokozza, nmií eny- liHí a nemzetközi feszüftsógot Az olasz sajtó boraáinofl arról is, hf >gy MnssoRjü o Ralazzo Vrnrzziában vasárnap hossza- san tárgyalt a még mindig O ^"ország­ban tartózkodó Coring marsallaf, akivel nyilvánvalóan megbeszélte Németország és Olaszország magatartásának kérdését »s RoosovcJt üzenetével szemben. Hitler vezér és Icancél'ór, amint Berlinből jelen­tik, színién megbeszéléseket folytatott eb­ben a kérdésben s módón vasárnap fo­gadta Rí b bent rop kid agg minisziert, kir tönnonaton visszautazott Berlinbe. Rib- bentrop repüflögépen Münclieriből szen­tén Boriinbe utázott. nak tartanak. A mai nagy kormányok tejei a szó szoros értelmében felelősek «Z emberiség sorsáért, a/, elkövetke­zendő eseményekért. A történelem fe­lelőssé fogja tenni a kormányok veze­tőit még a legkisiebbek életéért és bol­dogságáért is. Remélem, hogy az Ön válasza az emberiségnek alapot nyújt arra, hogy reméljen és hosszú évekre biztonságban érezze magát. 1 AMERIKÁBAN ÁLTALÁNOS MFC* LLPETLST KELT ROOSEVELT ÜZENETE WASHINGTON* április 17. Mini Havas távipiiii ügynökség jelenti, amerikai politikai körökben általános megelégedéssel fogadták Roosc veit üzenetét és még a legádázabb ellen­zéki körök sem vdaiják annak nagyfon- loflságu* idő és alkalomszerű horderejéh Remélik, hogy az rj, Jelkcsedés. amellyel-w Hnenkai közvélemény fogadd mz öze u'-tci, r gybt'li hozzásegíti J'.<H,scvcher x •veinlcgevNcgi 1 ö venyok módo uásíhoz. Nl'.WVORK, április 17. (R,ad<‘r.) Az amerikai yajtó kedvező hangon kommen tálja Romevcl't cinciknek Mussolinii»**7. in Hitlerhoz küldött üy.cn'.-rtét, hangsúlyozva, hogy vz az ü/enn inkább komoly figyclmez, telés, mini f‘‘th'vás. A ki'poik mcgál iipíiják, bfgy 07. Egy*í sült Államok elnöke megkioérüi rntgmenrtJe ni 17. európoi és világbékéi, figyelmez.tot- vo 0. diktátorokat, hogy s??utniix,*vvck be *á madásaika®, m<‘ri ellenkező esetben szembetalálják magú ka! íi nyugat megscmmwitő fölényével ha a háború kibír — írják a newyorki <la pok — a világ közvélemény« dőw ám váfl- íalja a felelősségért Mussolini és Hitler Kedvezőtlen iogadiaiás Német­országban Tárgyalások London, Páris és Moszkva között A Roosevelt üzenete által okozott hullámzás mellett az európai külpoli­tika vezetőinek lázas tevékenysége to­vábbfolyik a megkezdett irányban. A Földközi-tengeren rövidesen meglesz a nagy angol—francia flottat iintetés, melyhez állítólag szovjetorosz hajók is csatlakoznak. Másrészt viszont a spa­nyol partokra küldött német hajók Spanyolország hajórajával együtt át fognak haladni a Gibraltáron s a Föld­közi-tengeren egyesülnek Olaszország hadihajóival. Rz a csoportosulás a Ber­lin—Róma tengely ellentüntetését je­lenti a Földközi-tengeren. Legfonto­sabb esemény azonban, hogy teljesen megbízható hírek szerint London, Pá­ris és Moszkva között, angol kezdemé­nyezésre, komolyan folynak a tárgya­lások a három hatalom között létre­hozandó katonai szövetség érdekében. Jellemző a londoni hangulatra, hogy Szov j'etoroszország eddigi legnagyobb angol ellenfele, (iarwin, az „Observer“ cimii folyóiratban fenntartás nélkül helyesli ezeket a tárgyalásokat és saj­nálja, hogy nem indultak meg jóval előbb. ií Rooseveit üzenete BERLIN, április 17. (Rador.) A német sajtóorgánumok vozitíliő Ingyen, közük Roo sevofi elnök üz.cneLéc, melyet éles szavakkd lesznek bírálat tárgyává. A Haván távirati ügyn ökség jelen-esc sze rin® Roosevwh k«zd(-mcnye7.ése. nvtgy meg- I lepet'éftt kokett a birodalomban. Hivaftalos I helyről még nem adtak ki nyik.ikkoziatokac I c«z üzemeltei k’-hjxisoőa.tcusan. Vakxv/jnü a2X>n bxn, hogy München — ahol jelenleg Hü ler tartó/Lodik — és Róma, v^Burun-t a Wilhelmstraissc és a berkni olasz, követség körönt élénk megboszéíléwek folynak a kö­zös magatartás megjelölésének: céljából. A müncheni nemzeti szooiaiiSta pái<ök v«z»- iősegei közömbösen veitek 'tudomásul «z elríök üzenetét F.lőntláthaltó jcfek szerint H^W és Musso­lini megbeszélése urán is a vibsz negatív fesz. Róma és Bérűn hivatalos utón már kifejtették állásponttíjurkiat az általános kér dcsekben és ehhez nincs hozz álon m valójuk. RÓMA MANŐVERT GYANÍT RÓMA, április 17. (Rador). Mint a Ha­vas távirati ügynökség jelenti, az olasz hi­vatalos körök m-igaiantáisa Roosevelt üz.e ] nejével szemben ezideig negatívnak bsocr nyuh. Fasiszta körökben az üzenete# egy ma­nővernek látják, mely odairányul, hogy a totális államokat falhoz állíts*. Róma mél'ta-lan kodását fejezi ki afelotc, hogy Roosevelt elnök üzenetében a ber­lin—római tengelyt a béke megrontójának Himlert i fel. » PÁRIS LELKESEDIK PARIS, április 17. (Rador) Vasárnap az egész francia sajtó vezető Helyen és a legnagyobb lelkesedés hangján foglalkozott Roosevelt elnök üzeneté­vel, mely az egyre feszültebbé váló eu­rópai kérdésekben a leghatározottabb válaszadásra szólitja fel Olaszországot, és a Harmadik Birodalmat. Az „Ordre“-ben Pertinax, a harcos- tollú köziró tartózkodó állásfoglalást, éreztet, kérve, hogy abban az esetben, ha összehívjak a konferenciát, térjenek vissza az utóbb1 évben hozott mozgósítási In­tézkedések tisztázására. Pertinax egyébként felhívja az illeté­kesek figyelmét arra a tényre, hogy az amerikai üzenet csak a külső támadá­sok esetére szorítkozik, figyelmen ká- vül hagyva a belső támadásokat, ame­lyeknek a nemzeti szocialisták és fa­siszták valóságos mesterei lettek. Ugyancsak az „Ordre“-ben Bure sajná­latát fejezi ki, hogy az Egyesült-Álla­mok nem léptek be a „békés nemze­tek“ ligájába, de megköszöni Roose- veltnek, hogy Olaszország és Németor­szág figvelmébe ajánlotta azt az ijesz­tő felelősséget, amely rájuk nehezedik. A „Populair“ ban Leon likim, volt mi­ri isz'iicrelnok hangmilyo/.za azt a tény*. hog}7 ,,ha az angol—francia politika nem lernt volna kitéve a felborilós veszélyének, ha nem alakul meg a békés hatalmak egy séges fronljH cs ha nem támasseák fel a hallgatóűig-oH részvételt, RoosevcJ: hősies erőfeszítése önmagábon nem éri volna vélt* mert • - ■ ■**'■ a békés hatalmak csak önön erejükre tá­maszkodhatva szerezhetik meg, tax'hat­ják fenn é* biztosit hatják a békét“, ^ Ciano olasz külügyminiszter beszéde Miután az albán küldöttséggé* közök ték, hogy III. Viktor Ernánuel király és császár <JifogsudJja Albánia trónját, Ciano j gróf külügyminiszter szombaton tett I nyilatkozatot a7 Albania parsában beá.1- j lot* nagy vtá.Hozásról. Ciano gróf ismertette az albán—olasz j kapcsolatok történetét. Utalt az 1919 évi j bécsi értekezlet határozataira és az 1921- j évi nagyköveti értekezlet döntésére, ame­lyek különleges védelmi kötelezettségeket róttak Olaszországra ATbtátaiai iránvában. Olaszország jogai Albánia fölött elsősor­ban az albán nép spontán' rokomszenv- megnyilvánulásából fakadnak. Mussolini Zog ellenséges politikájával szemben is az albán nép érdekébem Albánia meg erősítésén és gazdasági értékesítésén dol­gozott Az a fogadtatás, amelyben az olasz hadsereget Albániában részesítették, mfixidíermel jobban mutatja Mussolini po* lHikájának eredményességét. Ciano ezután Olaszország Albániában végzett gazdasági munkájára tért át. Az egyik oldalon átíofct nz otasz kormány önzetlen munkájával, a másik oldalon Zog, aki erőszakkal és középkori zsar­noksággal akart uralkodni az albán né­pen. — Éppen ezért január folyamán Jugo­szláviában tett látogatásom során, a kö­zöttünk és Jugoszlávia között fenmáUó szívélyes kapcsolatok nyomán, szükséges­nek tart őst tűk fölhívni Belgrad figyelmét arrai, hogy az diára—albán viszonyban, .jobban mondva köztünk és Zog közötti viszonyban válság következhet be, annál is inkább,, mert egyre több felhívás ér­kezett hozzánk 0 legkiválóbb albán sze' mélyiségek részéről, hogy szabadítsuk fel aiz országot. ff&fenog léüiíifiyniiniszíer elutazott ßeiiiube BUCUREŞTI, április 17. Grigore GRencu külügyminiszter tegnap 13 óra 20 perckor elutazott Berlinbe. A külügyminiszter fi útjában Fabriíiius, Németország ro­mániai meghatalmazott minisztere, Grigore Crutzescu protokol-főoök és Pop Liviu külügyminiszitériumi vezeiő tisztviselők kisérik el. A külügyminisztert a pályaudva­ron Olinescu miniszterelnök, Mibca Constanhnescu pénzügyminiszter és Slavescu hadfelszerelésügyi miniszter búcsúzhatták el. Tegnhp este 20 óra 45 perckor az északi pályaudvarról több újságíró indult útnak, akik Gafencu külügyminiszterrel együtt látogatják meg Berlint. _____________ Az Ellenzék R. T. „Concordia“ mümteze tének nyomása. Serv. Cenz. C. VE A. Cluj. BUN DE IMPRIMAT WASHINGTON, április 17. Roosevelt, az Egyesült-Államok el­nöke szombaton éjszaka távirati üze­netet küldött az olasz és német kor­mányhoz. Nagyfontosságu üzenetében az elnök hangsúlyozza, hogy a világ fegyveres fenyegetéseknek van kitéve s ha egy háborús viszály tör ki, a világ nagyré­sze elpusztulna és ebben a pusztulás­ban nem lenne győztes, mert a győztes éppen úgy, mint a legyőzött és a sem­leges nemzetek egyaránt megsinylenék a nagy kataklizmát. A továbbiakban az elnök utal arra, hogy újabban há­rom európai és egy afrikai nemzet függetlensége szűnt meg. Ezenkívül ál­landóan tartja magát a riasztó liir, hogy más népek függetlenségét is ve­szély fenyegeti. Olaszországnak és Né­metországnak tehát nyilatkoznia kell, hogy melyek még azok az akciók, amit folytatni akarnak, mert a vliág népei már a nyugalmat óhajtják. Az Egyesült- Államok szükségesnek tartja ebben a kérdésben nyilatkozatra kérni a két nagyhatalmat. De hangsúlyozza, hogy nem az önzés, nem a félelem s a gyön- geség készteti Amerikát erre a lépés­re, hanem az a tény, hogy álláspontja szerint a nemzetek közötti vitás kér­déseket békés tárgyalások utján rs meg lehet oldani. Ehhez azonban nem szükséges az, hogy fegyverrel a kéz­ben álljanak szemben egymással a tár­gyaló felek, hanem, mint a bírósági *írgyaláson, mindenik fél higyjen az igazságos ítélet lehetőségében és ab= ban, hogy ez a világ nem lehet meg= semmisülésre Ítélve. Ezért kéri a kél állam nyilatkozatát arra nézve, hogy hajlandó=e nyilt színvallásra abban a tekintetben, hogy a következő államok sorsát illetően határozott szavatossá­got vállaljon: Finnország, Észtország Lettország, Litvánia, Svédország, Nor< végia, Dánia, Hollandia, Belgium, Ang' lia, Írország, Franciaország, Porugália, Spanyolország, Svájc, Lichtenstein, Luxemburg, Lengyelország, Románia, Magyarország, Jugoszlávia, Oroszor­szág, Bulgária. Görögország, Törökor­szág, arab államok, Szíria, Palesztina, Egyiptom és Irán, | ţ Ennek a biztosítéknak teljesen fél- ( reérthetetlennek kell lennie és ki kell terjednie nemcsak a jelenre, hanem a ! ■ jövőre is, elegendő hoisszu időre ahhoz, I 1 hogy biztosítva legyen az állandójelle j l gü békeállapotban a békés alkotó mun- j ka minden lehetősége. j | Indítványozom tehát, hogy' eztaszót: „jövő“, úgy tekintse, hogy az legalább 1 tízévi szavatolt megnemtámadási idő- j 1 szakot jelentsen, vagy egy negyed év- 1 századot, ha van bátorságunk ilyen ] messzire előre látni. Ha kormánya i megadja ezt a biztosítékot, haladékta- ] lanul továbbítani fogom azt a felsorolt . nemzetek kormányaihoz és ugyanakkor kérni fogom valamennyi nemzetet, ! ‘ hogy a maga részéről ugyanolyan biz- j ' tositékot adjon. Az általam vezetett | 1 eszmecserék a leghatásosabb és a leg­gyorsabb módot jelentenék arra, hogy s a világ népei fokozottan megszabadul­janak a fegyveres nyomástól, a gazda­sági nyomástól és attól a tehertől, amelynek nyomán egyre közelebb ju­tottak a gazdasági összeomláshoz. Egyidejűleg az Egyesült-Államok kor­mánya hajlandó lenne résztvenni olyan tárgyalásokban, amelyeknek célja gya­korlati módokat találni arra, hogy megnyíljon az ut a nemzetközi keres­kedelem számára és ezzel minden nem­zet képes legyen egyenlő alapon vá­sárolni és eladni a világpiacon és biz­tosítva Jegyen afelől, hogy megkapja a békés gazdasági élethez szükséges nyersanyagokat és termékeket. Ugyan­akkor más nemzetek is megkezdhetné- I nek olyan politikai tárgyalásokat, ame­lyeket szükségesnek, vagy kívánatos­, 11 |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents