Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-19 / 89. szám

Ara 3 ism Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Ole* Modor 4. Tcícfon: 11—09. Nyomda: ^ 0 Fiókkiadóhivatai OJcu Str. I G Duc« No. 8 jt»,j*o.ikuijuiv»i*i és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon n-99 ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROIS LÁSZLÓ imiwnniw I rai— Kiadótulajdonos: PALLAS R. T» Törvényszéki Kjsfcromozisi síim: jj. (Do*. 8*5/1 1938. Trb. Cluj.) Előfizetés: árwk: havonta ?®j negyedévre 240, félévre 480 egész évre şGoief, LX ÉVFOLYAM 89. SZÁM, Armand Caliiicscia miniszfercinüh üaliiil rcfonnla BUCUREŞTI, április 18. Midőn Armand Calinescu álvette a nemzetvédelmi minisztérium vezetéséti, iprogrambeszédéfoen bejeknlerie a tisztikar életének megjavítását. Az intézkedések az összes rangíokuzatokria vonltákoztak és ezért az összes tisztek kivét®! nélkül nagy- őrömmel fogadták. Tudták ugyanis, hogy a Calinescu áíáaí vázolt program nem ma­rad holt betti, hrmem annak egyes pontjai rövidesen &es bJ öltenek. Két meggondolás is késztette a tisztikart arra, hogy higyjen Calinescu ígéretének. Egyrészről a román közélet uj kerékvágá­sokon halad. Az üres Ígéretek korszaka ma már szomorú emlék csupán. Más törekvé­sek, más lendület lelkesíti n vezetők alko­tó szellemét. A kimondott szó a megfoga­dott reform ebben a légkörben megfelelő presztízzsel és megfelelő hitellel rendelke­zik. Másrészről Calinescu minist, erelnök háta mögött — midőn a nemzetvédelmi BÜK SZERDA CLUJ, 1939 ÁPRILIS 19. Hírt vezér és kancellár (íz nap ...múlva válaszol Koose^eh üzenetére Német eilenjavaslat lehetőségével számítanak.-» Nincs különbség Róma és Berlin között az amerikai lépés megítélésében. — Államférfiak látogatásai a külpolitikai ! érdeklődés előterében Chamberlain ma délután, hír szerint bejelenti, az angol biztosítékadás kiterjesztését Törökországra is (tárca vezetését átvette — már egy megya- ló sírásokban, ténykedésekben gazdag tevé- jkenység állott. Az egész tisztikar Áidta, hogy Olyan személyiséggel áll szemben, aki rendkívüli akaraterővel és törhetetlen ha­tározottsággal viszi véghez te áöjafta hasz­nosnak vélt reformokat. A néhány hónap, amely azóta eltelt, elegendő volt Calines­cu számára ahhoz, hogy megismerje a ro­mán tisztek és altisztek életfeltételei') és számot vessen iazz)®L, hogy milyen javítá­sokat kell eszközölnie. A koncepció, amely a minis&terdnök és ideiglenes hadügymi­niszter terveid áth^ija, nem csupán ember­séges szellemből, de abból 13 felismerésbőt is fakad, hogy '»z állbrn munkásainak egy érilékes kategóriájával szemben kell sérel­meiket méltányosan megoldani. A tiszte­ket — hangsúlyozta Oliniescu a hadsereg pénztárát létesülj törvény indokolásában — meg keli óvni minden anyagi nehézség­től. merii' nem foglalkozhatnak ugyanakkor egyébbel is, sől nyugdíjazásuk után sem, mert a fegyverek karrierjére készültek fel. Ebből a felfogásból kiindulva, Calines­cu miniszterelnök munkaprogramot dol­gozott ki, amely <1 á&r'i és altiszőkar egész sereg sérelmét öleli ff Ezt a pro­gramot köveikezetlesen megvalósította. Ma a román hadsereg összes rangfokozatúi él­vezik a Calinescu által hozott intézkedések gyümölcseit. 1500 előléptetés föriént. Ezeknek során ja muh különböző tévedéseit is korrigál­Roosevelt elnöknek Hitlerhez és Musso­linihoz intézett távira*^ üzenetére, amint már tegnap előrelátható volt, a totalitárius államok nem adnak gyors választ. Berlini hiv-talos jelentés szerint Hiller vezér és kancellár Roosevelt üzenetére a Raichsfag április 28-ára összehívott ülésén fog élőszó­val válaszolni. Mussolini válaszának idő­pontjáról még nem érkezett jelentés, az olasz és német külpolitika párhuzamossága folytán azonban valószínűnek látszik, hogy ez a válasz sem fog előbb megtörténni. Német hivatalos jelentés szerint a vezér- kancellár ezt az ügyet rendkívül fontosnak tartja, ezért határozna el, hogy az amerikai köztársasági elnöknek a német! nép nevé­ben a birodalmi gyűlés előtt adja meg a választ. Az így megadandó válasz tartal­máról még semmi sem került nyilvánosság­ra, az éles hang azonban, mellyel a német és olasz sajtó Roosevelé kezdeményezését támadja, legalább >s valószínűtlenné teszi, hogy az amerikai kezdeményezés elfoga­dásra találjon Berlinben és Rómában. A válasz kitolása majdnem két héttel, már magában is kedvezőtlen fogadtatásra en­ged következtetek Külpolitikai körökben mindamellett lehetségesnek tWtják, hogy ez alatt különböző meggondolások érvé­nyesülhetnek s angol politikai körökben •abból, hogy Hitler a birodalmi gyűlés előtt kíván válaszolni Roosevelt felhívására, azt' a következtetést vonják le, hogy a német válasz nem lesz olyan visszautasító, ami­1 lyenre a berlini sajtó éles hangja után az J első pillanatban követelhetek. Meglehet, I hogy német részről ellen ja vasiatokat tesz­nek és bizonyos föltételekhez kö5ik a be­leegyezést, amelyek nem akadályozzák mjí°g a német dinamikus poliŰka eddigi tö­rekvéseit. Ugyancsak londoni jelentés sze­rint viszont! Roosevelt elök kezdeményezé­sét akkor sem tekintenék bevégzettnek, ha teljesen visszautasító válasz* kapna Berlin és Róma részéről. Ebben az esetben újabb javaslattal legalább tíz évig íicrjedő fegy­verszünetet ajánlanak az összes államok kötött s ha ez sem sikerülne, akkor a tá­madások ellen közös arcvonalba való tö­mörülésre hívná föl az országokat. Angol és francia jelentések bizonyos különbséget vélnek fölfedezni abban az első benyomás­ban, melyet) Roosevelt üzenete Berlinben és Rómában tett. Ma érkezett jelentések szerint azonban kétségtelen, hogy különb­ség a két hatalom álláspontja közűit nin­csen. Sőt az olasz sajtó ma talán még ha­tározottabb hangon támadja Roosevelt kezdeményezését, mint a német sajtló, amely pedig szintén nem tesz hangfogói az amerikai kezdeményezésről szóló cik­keire. Göring marsall, porosz miniszterel­nök, aki tegnap visszaérkezett Berlinbe, él­te üzása előtt különben órák hosszat tár­gyalt Mussolinivel, amikor nyilvánvalóan szóbakeriilt a két hallom közös állásfog­lalása is a Rooseveltnek adandó v álfosa kér­désében. Külpolitikai látogatások A külpolitikai érdekliodésfC jelentős rész­ben újra vezető államférfiak külföldi uta­zásai kötik le. Gafencu külügyminiszter, amint Alapunk más h4'yén kiözük jelie-nHések is ’beszámolnak róla, elindult külföldi út­jára, melynek első állllomááa & német bi­rodalmi főváros. Botfliini tárgyalásait meg­előzőleg, Lengyelországon átvezető utján, tárgyalt Beck Alengyel külügyminiszterrel is, luij.fbb bizony itéítáuíl a kél ország iközötít fennálló szoros kapcsolatnak. Ezzjeil egy* iidejüteg Teleki Pál gróf magyar minisz­terelnök és Csáky István gróf magyar kül­ügyminiszter Rómába iláfogalünak. A két szomszédos ország (külpolitikájának veze (tői igy majdnem egyidőben folytatják tár­! gytalánaókat a Berlin—Róma dcngdy irány- ! adó két központjában. Gafencu külügyiül* i niszber Berlinből tovább utazik Londonba, Párisba és Rómába. A miagyar külpolitika vezető államférifainiak látogatása 'egyelőre csak, Rómára terjed ki, Berlinbe >ai hónap végén látogatnak 4, az odajsiz lapok azon­ban rá mutatnak arra, hogy ez a válogatás az olasz—német és olasz—jugoszláv tárgyalá­sok pillanatában történik. FÉLKATONAI MEGALLÁPODÁS LONDON ÉS MOSZKVA KÖ­ZÖTT? A mai nap külpolitikái eseménye kcteé ! tartozik Chamberlain angol miniszterel­nöknek m;a délután az alsóházban tárandó beszéde. Ez a beszéd dőreláthaltólag be­számol az angol külpolitika nyilvánosság rai hozandó lépéseiről. Hir szerint be fog­ja jelenteni az angol garanciaadás kiterjesz­téséi Törökországra is, még pedig állító­lag kölcsönös segélynyújtási szerződés for­májában. Az angoií fővárosban sok szó esik azokról a tárgyalásokról, melyek a londoni és moszkvai kormányok közötc folynak. A ,Manchester Guardian“ azt is tudni véli, hogy megállapodás jött létre Anglia és Szovjetoroazország között úgy­nevezett félkatonai, szövetség kötésére, melyet -egy Franciaország és Szovjetorosz- ország köbölt fenn áló teljes katonai szö­vetség egészítene kí. A megállapodás sze­rint Angliának Lengyelország és Románia iránt vállalt kötelezetftlségéve! szemben Moszkva nlpm volna hasonló támogiaüásra kötelezve, hanem bizonyos körű!menyek között csak fegyver és Aőszer&zállitásra, esetileg repülőbadseregének harcb a ál ligásá­ra állítania készen. Viszont az oroszok által adandó katonai támogatás mértékét végeredményben Pá ris és Moszkva álítapbarnák meg. Ezt a hirt, legutóbbi jelentés szerint, angol hi­vatalos részről cáfolják. A cáfolat azon­ban szintén lehetségesnek mondja, hogy egy napon ilyen egyezmény létrejöhet, bár egyelőre még korai róila beszélni. A tárgyalások London és Moszkva között mindenesetre folynak és Maisky londoni szovjetorosz nagykövet tegnap Moszkvá­ba utazott, hogy az angol kormánnyal folytatóit eddigi megbeszéléseiről beszá­moljon. A szovjetonosz álláspontot kü­lönben egy hivatalos közlemény négy pontban szögezi le: Szovjetoroszország — mondja a közlemény — barátságos kap* c sola tokát akar mindázokkal az államok­kal, mel\rek nem veszéllyeztetik határát. Békés viszonyban kíván élni azokkal á szjomszédáiaarnokiköl, amelyeknek sem közveh-e, sem közvetlenül nincsenek elle­ne támadó szándékai. Segítségben kíván­ja részesíteni azokat az államokat, me lyeket háborús támadás ér és ellenállá­nak ennek a tárniadásnak. És' végül gon­doskodni kíván arról, hogy hadereje el­lentámadásra álljon készen Sztovjelorosz- ország műiden meglámadójával szemben. Ennek a közleménynek harmadik pontja, mely a megtámadott államoknak orosz, részről adandó segitségnyu jlásról beszél, már minden valószínűség szerint kapcso latban áll a Moszkva, London és Páré, között folytatott tárgyalásokkal. GIBRALTÁR, április 18. (Rador.) A francia hadiflotta két újonnan épített egysége, a Mogador és a Volta, tegnap Gibraltár kikötőjébe érkezett. CQi&kiwk íoigtatáiQ <& ut&só. ö icuon/ j tik. A tisztikar anyagi helyzetét különbö- 1 ző előnyök utján, javították meg. Ecélból ! az uj költségvetésben 8ţo millió lejt vet- i tek fel. Rektifikáíták a tisztek nyugdiján I módosították a hadserieg hitelpénztárának szervezetét, csökkentve a fäszhk hozzájá­rulását és ugyanakkor ţo százalékkal szál Irtották le a kamatot. Bevezették a tisztek éto,biztosítását, amihez az állam évi ico millió lejjel járul hozzá. Az utóbbi intéz­kedés folytán egy őrnagy nyugdíjba vo­nulásakor a hitelpénztár részére eszközölt levonások térilésén kívül 100 ezer lejt kap kézhez, egy tábornok kétszázezer lejt'. Ezek az intézkedések lényegesen meg­változtatták a katonai élet arculatát, hála a széles megértés szellemének, amely Ca­1 intse u egész művé* áthatás

Next

/
Thumbnails
Contents