Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-18 / 88. szám

193 fi 'április is. mz Z’BNZSK MMi^MWTiriiiiiMiii ii I x^^aEsaamiwsm. =^==ÍS**»'0‘ .4« W«*0'*' m^20& <090« r, mn**ef»kW* S»»»CÍ^5£Í'o<l1 m „ .set»»**,1 iPfflteş d«'/0«' MegkezJőJöM a város vagyonának leltározása Pontos kimutatást készítenek a városi inPaŰanohrót KOLOZSVÁR, április 17. Valami kor kincses városnak nevezték Kolozsvárt, most már azonban job­ban illene „a koldus“ név reá. Pár év­századdal ezelőtt gazdag polgárai voltak a városnak és gazdag voiKt maga a város is. A kormány utasítására most fontos jegyzéket kell feCtvenini, ai város minden értékét, pontos leltárt kell készíteni az in­gatlanokról és azokat fel kell becsülni. Ez a művelet, amely valószínűleg több hónapi idiot vesz igénybe, most kezdődött meg. A váróid mérnöki bivaitad, a gaizdá' s ágügyi osztály és a számvevőség dolgo­zik együtt, hogy olyan llel tárt készithes­j sen, amelyből ki fog tűnni, hogy Kolozs- ' várnak mennyi a vagyona. Minden egyes ingatlanról külön jegyzőkönyveket vesz­nek fel, mellékelik telekkönyvi kivonatát, az ingatlan részletes leírását és az értéit becslő bizottság megállapítását. Külön fogják felbecsülni az utcákat, tereket, parkokat, emlékműveket és mindazokat a területeket, amelyekről a város gon­doskodik- . Ha ez a leltár elkészül, akkor pontosan lehet tudni, hogy mennyi va­gyona van városunknak. Evekkel ezelőtt már készített a városi tanács egy leltárt, de ez hiányos volt, mert egyes ingatlanok kimaradtak belőle és ezért kellett az uj összeírást elrendelni. Véres harc az éiiellőrök éta rablók k&zöH I CONSTANTA, április 17. A durustormegyéi Carametmehle községben az elmúlt éjszaka több puskákkal és pisztolyokkal felfegyverkezett rabló tört be az egyik török gazda házába, amelyet kifosztottak. A község három éj­jeli őre a rablás színhelyére sietett és revolverlövésekkel akarták elűzni a rablókat. A rablók, akik nagy túlerőben voltak, az egyik éjjeli őrt agyonlőt­ték, a másik kettőt pedig elfogták és magukkal hurcolták. Az elmenekült banditák üldözésére lovascsendőröket küldtek ki. SELECT MOZGÓ URÁNI A MOZGÓ A HÁZ Á BRT Elsőtől utolsó jelenetig izgal­mas dráma, mely a jövő há­ború borzalmait mutatja be. Fősz. E. Flynn, B. Rathbon Altalanos KÖZKÍVÁ­NATRA!!! S. O. S. TANGER Szenzációs tengerészfilm, ér­dekes felvételekkel. F'Vz.ben P. Fresnay és Ralf Wanka. — Helyárak: földszint 19 és 26 Lei. — Páholy 29 Lei. FANTASZTIKUS TERV a Földközi-tenger kiszárítására Hogyan lehetne aj íöídfsruletahel elővarázsolni és fer- tnővé tenni a Fötdközi-íenger medencéjét®!? — Néme mérnök pontos számításai a terv végrehajtásáról KOLOZSVÁR, ápriüis 17. A Föld közi -ten ger, amely jelenleg kü­lönböző hall almi törekvések homloktéré" ben áll és *aiz, európai békét vesz érezteti, igen érdekes terv középpontjába kerül. Egy német mérnök, Saergel Herman tervbe vette, hogy legalább részben ki­szárítja és termővé teszi a Földközbtén- ger medencéjét. A FcUdközHenger, amely annakidején különböző föflldsülyedések köKretkezlében keletkezett, átlagosan 1500 méter mélysé­gű. Legmélyebb pontja Kréta sziget® rnelr flett 4400 méter, a kis ázsiai port rruallel't 3870 méter, Sardinia nyugati részén 3730 méter. A tudósok megállapításai szerint, a Földköri-tenger fenékeérképe igazolj» Saergel mérnök tervét, aki azt állítja, hogy a henger felszínének 200 méteres csökken­tésével üagy földterületek legalább kétszer akkora terület, miniü a jelenlegi Olaszor­szág, kerül felszínre. A kérdés csak az, hogy miképpen lehet­ne eStiünifiétm a felesleges vízmennyiségeit. A FöldkcbHenger vízmennyisége állan­dó a Dengeráraimlások és az édesvizbefolyás következtében:, amelyek pótolják <a ten­ger vizpárolgásák A tengervíz részint a Gíbraflári szorosan át jön az Atlanti óceánból, •részint « Dardanellákon.' keresz­tül a Fekete-tengerből, részint pedig a Szuézi-csajtornán át <az Indiai Óceánból. Az édes vizet a különiböziő európai folyók száflili'tják. A Fö^dkőri tenger párolgása jetenié- keny, mert a vízfelület 25—28 fok között váltakozik. Ez a párolgás csak részben fe' dieződik a foí&yók álltat száftflítelit vizmeny- nyiségből és az esőzésből, meríti legna­gyobb részt 'tengeráramlásból fedeződik páréígása. Ennek következtében & Főid köri-tenger vizének sóm ennyi® ege folyto­nos növekedésben van és min légy 3.9—4.0 száiziaílékoT teszi ki az Atíllain.lróc®án 3.5—3.6 százalékos sómennyteégéveli szemben. En­nék a sókütönbségnek az a jelentőség® van, hogy a Földközi-tenger és az Atlanti- óceán vize között egy feflülletös áramlat alakul ki, öttrüetfy a Földközi-Hengerbe ho<z- coz oiz Aularutróceán és <a Fekete-/tenger vi­zét, mig ugyanazon időben egy mély áramlat a Földközi-tenger vizét viszi a fentemJittíett ké® medencébe. A mérnök számításai szerín/t ahhoz, hogy az Amanta óceán, ® Fekete-tenger és az Indian óceán vízáramlását elzárják a Földközi-tenger elől, három 14 kilométe­res hosszúságú és. 3 50 méter magasságú gá­tat keilen® épitteni. Egyet Gibraltár előtt, a másik kettőit pedig GaillpoíÜban és Póri­saidban. Hogy a párolgásit elősegítse, a HASHAJTÓ napfényen kívül Saergel mérnök hatalmas pumpákat akar felhasználni, amelyek a Földközrií/enger vizét Északafrika egyes ré­szeire ontanák. így eíí lehetne érni a Föld­közi 'enger kívánt szintjét', de még ez nem je/Demené a kiszárítást. Sőt a 'tengeri víznek megfellelő arányban Valló beáramlását en­gedélyezve, különböző turbinák felhaszná­lásával nagyarányú villany energia kcb.pon­tokat 'létesítenének. Ennek az eljárásnak következtében Elő­ször azok a földrészek tűnnének elő, ame­lyek Szicíliáili és Tuniszt1 kötné össze. A Földközi tengerből két! tóvá váltitezinia át. Előtűnne 'ezenkívül ®gy másik fclldrész, amely Szardíniát és Korzikát köti össze és igy Majorca és Miniorca szigete is egy föld­darabot képezne. A Gabes-öböl átváltozna egy .paritirészHeütié, '»mély Hammametitől Tripdliszig terjedne. Ebben »az esetben természetesen a föld- közitengeri partvidék egész földrajzi hely ,zete lényeges változáson menne áh hiszen ■több . mint 600.000 négyzetkilométernyi termő bildet bhete ilyenformán nyerni a tengerből. A tuniszi vidékek sós földje ilyen mó­don megművelhető /területté változna. En­nek a terültítniek nagysága Franciaország hatszorosával volna egyenlő. A SaergefHéle terv nem féled kézéit meg c® észsafeafrikaí vi®ek jelian/fiőségéről sem. Szerepel a tervek között bizonyos belső tengerek képzése es a sótól mentesítettt víznek öntözési® való felhasználása. Az az erőforrás,, amelyet az iiiten. Iléwwitetjti nagy üzemek volnának ké­pesek előállítani* meghal/adná a 200 miHíó lóerőt. Ez lennie ebben az eteübeni a föld- közitengeri vidék aranykor,sz-aika? Nem Éppen. Tudniíük Marseille városa 18 kilo­méterre lenne az uj tengertől, Alexandria pedig 40 kilométerre. A nagyszabású terv megvalósításának legnagyobb akadálya azonban az, hogy -a munkálatok 900 miiHíárdba kerülnének- Ezenkívül természetesen más akadályok­ká is meg ' keltene küzdeni, mintegy 10 milliárd köbméoér ‘földet és egyéb anya­got kellene különleges, e célra készült! hi­dakról nagy tömegekben a vízbe süllyeszitJe- ni, hogy a heves sodrású 'tengeráramlat munkáját ezállal te lehessen győzni. 1939 április 15-én a 19. sorsjáték II. osztály húzásának eredménye. A mátkával J nyerlek: egymillió tejb- 38.752 í. S. Egy 1 millió tejt 38.752 FT. S. ioo-ooo J«jt nyer­tek: 725 I. S. 725 II. S. 926 L S. 926 II. S- 17.892 I. S. 17.S92 IT. S. 30.7S2 I. S, 30.782 ií. s. 43.322 i. s. 43H22 n- S­48.183 I. S. 48.1S3 II. S. 69.840 I- S­69.840 II. S. 70.026 I. S. 70,026 II- s. 79.064 I. S. 79.064 II. S. 98,727 I. s. 98.727 II. S.> valamint 160 darab 20.000 tejes nyeremény mindkét szériából, 600 da­rab 8-coo tejes nyeremény mindkét szériá­ból. Mindegyik sorsjegy, melynek végösz- sziege: 00, r8, 26, 28, 37, 48, 912 lejt nyertek.. A melléköors jeggyel nyertek: Egymillió lejt 590.004 szám. Egymillió lejt 609.868 szám. Valomint 160 darab ic.000 tejes nyeremény, 3.200 darab 1000 Icjes nyeremény. Mindegyik.-sorsjegy, melynek végződése? 005., 160, 241, 349, 606,• 671, 677, 686, 740, 822, 228 (lejt nyeri. Colec- ! táva ofiriaüíau 11 ţ IDŐJÁRÁS- Bucurt'stiböl jelentik: í Gyengén emelkedő légnyomás, élénk nyu- ; gáti szél és változó felhőzM mellett egyes j: helyeken kisebb zrj po>r eső. vagy zivatar és nyugatról a hőmérséklet csökkenése várható, fíucurestiben Teásán nap délben a hőmérséklet 21 fok volt. EMÉSZTÉSI KIÜTÉSEK A BÓRÖN so/k esetben bánnám elmúlnak, ha béltmüi'-ködésüin- leet reggteaienlcénl éhgyomorra egy-egy' pohár tenmészjetes ..FERENC JÓZSEF* kesieVüVLz- zel elrendezzük. Kérdiezzte meg orvoséit. hogy a Thalia legközelebbi opercttb.ema- taíója az Örökké, kolozsvári premierje előtt nagy sikerrel került színse Váradon; hogy most van egy éve, hogy megrhait Satjapin, a világ egyik legnagyobb éne­kese, akinek csodálatos színjátszó művé­szetét a Don Quijötte-fián örökítette meg; hogy Henry Ford j,eJc pl eg Németor­szágban kutat ősei után. .4 vijóghirü anicrilcai autógyáros Wörsdorfban két­ségtelen bizonyítékokat talált arra nézve, hogy ősei 200 éve vándoroltak ki Ameri­kába. A család eredeti neve Forth volt $ érdekes, hogy a városka jelenlegi polgár- mesterét is tgy hívják; hogy Dorothea Wieck, az Ufa sztárja, aki Hollywoodban is filmezett, legutóbb Románia néhány városában .szerepel} nagy sikerrel; . hogy érdekes, uj filmcsillagot fedeztek fel Amerikában. .4 neve Tonto. indián és csodálatosan lovagol. Első filmje: Az át arcos ember, a régi Tom Mix-filmekre emlékeztető sikert aratott; hogy a kolozsvári .Orpheus műkedvelő egyesület tehetséges szabrett.jének, Bárdi/ Ancinak, nagy sikere volt Nagy Hona tár­sulatánál, vidéki turnéinkon, a Szilágy ságbem és Székely földön, ahol a tehetsé­ges, fiatal lány több operett főszerepét játszotta eb hogy egy olaszszármazásu amerikai kertésznek. Nicholas GTiltanak sikerült hosszú évek munkája után tqvisnélkiili rózsát kitenyésztcnic. • “fIIÍr“)1 VAX lAPOK 1 lÁüY VA> LASZTIKBAN ERLEN ZlO1 KÖNYV. OSZTÁLYBAN Cltoj-Kolozsvár. Plata .Unirii kaphatókl

Next

/
Thumbnails
Contents