Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-02 / 76. szám
Csehország első megszűnése tills/t K uiflMfTiii fTHwtm if'7 ^gfOiitftfMTir.iriMi.'niffiafOTnraii j nn wrnm\ma,m m I ') 3 0 ./ /; r I I i fcAftV-a <r M.vrmrr/wr.rr 1iur , 1620 november 8-iól három évszázadon át élt osztrák tartományi sorban az egykor ónálló cseh állam Csehszlovákia nincs többé. Született 1918 október 28-án, meghalt 1939 március 15-én. Állapota akkor vált aggasz tóvá, amikor 1938 március 13-án déli szomszédja, Ausztria a német birodalom részévé vált. Az a két amputáció, amelyet 1938 októberében a német és lengyel, 1938 novemberében a magyarlakta részek leválasztásával végeztek rajta, sem tudott már segíteni. Csehszlovákia három darabra esett. A ruszin föld Magyarországhoz kerüli, .Szlovákia kikiáltotta függetlenségét és az úgynevezett történelmi országrésze: Csehország és Morvaország beolvadt a nagynémet birodalomba, tartományi sorban. AZ ÖNÁLLÓ CSEHORSZÁG IS LEGTÖBBSZÖR NÉMET FENNHATÓSÁG ALATT ÁLLOTT A csehek végzete az volt, hogy közel másfél évezreddel ezelőtt egy számukra roppant előnytelen helyen telepedtek le: a germán tömb szivében. Ez okozta, hogy tulajdonképeni önállóságra sose tudtak igazán szert tenni és szerencsecsillaguk mindig akkor kelt fel, amikor a németség erőtlen volt. Ezek a rövid epizódok alkotják a cseh függetlenség szakadozott történetét. ; Röviddel letelepedésük után a csehek avar uralom alá kerültek és ez alól az akkori legnagyobb germán törzs, a frankok egy bevándorolt vezére szabadította fel őket 623-ban. Ez az első cseh állam 658-ig élt, a vezér halála után szétbomlott. Később Nagy Károly idejétől kezdve ismét a frankok gyakoroltak fennhatóságot a csehek felett. A kereszténységet Németországból kapták, a szláv Cirill és Methold apostolok nem tudtak rájuk hatást gyakorolni. 912-ben fejedelemséggé egyesülnek a különböző cseh törzsek, de már 929-ben Szent Vencel, 950-ben II. Bo- leszláv elismerik a német fennhatóságot. Ö alatta alapítja II. Ottó német császár 973-ban a prágai püspökséget. 100.j-ben II. Henrik császár jelöli ki Jaromir herceget fejedelemmé, öccse Udalrik pedig 1029-ben kapja hiibérbe Morvaországot II. Konrád császártól. A királyi koronát és rangot ismételten németektől kapták a cseh fejedelmek. II. Yratiszláv 1061-ben IV. Henrik császártól, II. Yladiszláv 1158-ban 1. Kötszakáilu Frigyes császártól. I. I’re- mysl Ottokár 1204-ben Sváb Fiilöp királytól, amit 11. Frigyes 1216-ban megerősített. Ekkor dúltak a legnagyobb harcok a német császár és a pápa között és ezt a csehek rögtön kihasználták azzal, hogy igyekeztek önállóságukat megerősíteni. II. Ottokár király < alatt, Magyarországot megtámadják. De IV. László összefogott Hubshurgi Rudolffal, aki hódolatra késztette a cseh királyt és elvette a tőle elfoglalt Ausztriát. I A luxemburgi dinasztia tagjai közül IV. Károly (aki 1348-ban a prágai, a legelső német egyetemet alapította), IV. Vencel és Zsigmond magyar király, nemcsak cseh királyok, de német császárok is voltak. Vencel alatt indult meg a huszita mozgalom, amelynek következtében 1409-ben a német tanároknak és tanítóknak el kellett Prágából távozniok. Podiebrád György lett az első nemzeti fejedelem, öt a Jagellók követték, akik után 1526-tól kezdve épugy, mint Magyarországon, a Habsburgok következtek. Az első száz év folyamán még önálló állam volt Csehország, bár I. Ferdinand már 1547-ben rákényszeritette a csehekre családja örökösödési jogát. A cseh protestánsok hiMják o Hradzsin ablakából a katolikusokat l61S»ban robbant ki először az ellentét a csehek és az osztrákok között. A feszültséget az okozta, hogy a csehek nagyrészt protestánsok voltak, de protestáns volt maga Felsö-Ausztria is, mig az uralkodóház katolikus volt és az ellenreformáció hive. Mint mindig, a cseh vallási mozgalmaknak nemzeti jellegük volt, a nemesség a mind fenyegetőbb német terjeszkedést akarta meggátolni. Már 1615-ben kiadtak egy nyelvrendeletet, amely kimondta, hogy külföldiek vagy általában idegen nyelvűek csak akkor telepedhetnek le, ha tudják a cseh nyelvet, közhivatalt csak cseh férfi viselhet és ahol addig még német protestáns lelkészek és tanítómesterek működtek, oda ezentúl csak cseh lelkészeket és tanítókat engedtek. A lázadás kitörésére az adott okot, hogy a cseh protestánsok Branauban és Klostergrabon templomot építettek maguknak, annak ellenére, hogy a bra- naui apát és a prágai érsek azt megtiltotta. Sőt, az apát becsukatta, az érsek pedig leromboltatta az uj templomot. Az ez ellen tiltakozó küldöttséget pedig Prágában meg se hallgatták, hanem egyenesen lecsukták. A protestánsok előbb a helytartóságnál felebbez- tek, onnan egyenesen a császárhoz mentek, aki egyben cseh király is volt, de Habsburgi Mátyás fenyegető hangon^ utasította el őket, sőt megtiltotta az általuk májusra hirdetett újabb tiltakozó gyűlés megtartását. A cseh protestáns rendek ennek ellenére 1618 május 21-én összeültek tiltakozó gyűlésre. Hiába óvták őket a helytartók, hogy gyűlésüket az uralkodó nem engedélyezte, az alkotmány- ellenes. Két nappal később, május 23-án pdig megjelentek a prágai Hrad- sinban, hogy a helytartókkal tanácskozzanak. A tanácskozás csakhamar szenvedélyes jelenetté fajult. A protestánsok, akiknek vezére gróf Thurn Mátyás volt, különösen két helytartó, a katolikus Martinitz Jaroszlav és Szlavata Vilmos ellen fordultak, mert őket okolták, hogy a császárnál elgáncsolták ügyüket. I — Martinitz az oka mindennek! —- És Szlavata! — Árulók! Eladtatok minket! Ilyeneket és ehhez hasonlókat kiáltoztak. . - 1— Mit alkudoztok? — kiáltotta az egyik. — Dobjuk ki őket ősi cseh módra az ablakon! — Helyes! Halál az árulókra! — zúgott a tömeg. | És a következő pillanatban már röpült is ki az ablakon Martinitz és Szlavata. Sőt még Fabricius titkárt is utánuk hajították, pedig neki semmi köze se volt az egészhez. Utána odarohantak az ablakhoz és csodálkozva látták, hogy a 18 méteres mélységbe zuhant emberknek semmi bajuk se történt. sőt a szerencsétlenek éppen tá- pászkodriak fel. Erre pisztolyokból utánuk lőttek, de nem találták el a menekülő katolikusokat. Ezzel megtörtént a szakítás Prága és Bécs között. A csehek nem akarták a dolgot élére állítani, hűségűkről biztosították Mátyást és hangoztatták, i hogy csupán a két kidobott helytartó iránt nincsenek bizalommal. A többit meghagyták hivatalukban, de harminc- tagú bizottságot szerveztek melléjük. Mátyás maga hajlott volna a békére, ám Ferdinánd, a trónörökös a megtorlás híve volt és maguk a csehek se bíztak a békében, mert a jezsuitákat kiutasították, ugyanakkor fegyveres segítséget kértek a morva, sziléziai és magyar rendektől és tárgyalásokba bocsátkoztak a német protestáns unióval is. I Ferdinár.d és hivei skartba tették a beteges Mátyást és a német császári csapatok megindultak Csehország megszállására. Ezzel kezdetét vette a háború, amelybe lassanként Európa majd minden nemzete belekeveredett és amely csak 1648-ban ért véget, kiérdemelve a harmincéves háború elnevezést. ;A háború kitörése pillanatában már nem volt a helyzet a csehekre nézve kedvező. A legsúlyosabban esett latba Franciaország magatartása. Ha IV. Henrik még uralkodik, akkor a csehek bizonyára felszabadultak volna, sőt talán végeszakadt volna a német Habsburg császárság keleteurőpai uralmának is. De az akkori francia kormány jóindulatú volt az osztrák ház iránt és hajlandó volt a csehek lázadását a katolikus vallást veszélyeztető tényként, a lázadás formáját pedig nemcsak a német császáron, hanem az összes uralkodókon esett sérelem gyanánt tekinteni. Franciaországnak ez a magatartása viszont nagyon akadályozta mozgásukban azokat az országokat, amelyek készek lettek volna a isehek mellett fellépni. Ilyenek voltak Hollandia, Savoya, Erdély, a német protestáns fejedelmek uniója, amelyet azonban a katolikus liga meglehetősen ellensúlyozót. Angliában Jakab király uralkodott, aki, bár veje a német protestánsok feje, V. Frigyes pfal/i választófejedelem volt, akit a csehek a háború során királlyá is választottak, mégis Spanyolország barátságát kereste, ahol tudvalévőén szintén a Habsburgok voltak az urak. így tehát Anglia inkább hajlott a császár, mint a csehek pártjára. Ausztria viszont a katolikus ligán kiviil természetesen Spanyolországra és a pápai államra is biztosan számíthatott, valamint a lengyel királyra, ha Lengyelországra nem is. A csehek ügye tehát Európában nem állt a legjobban. A velük rokonszenvező államok kevesen voltak és nem valami erősek. Viszont igen nagy súllyal esett latba a Habsburg-ház többi országainak közvéleménye, amely általában jóindulatú volt a csehek irányában. Ila a cseh forradalom talán egy hónappal előbb tör ki, könnyen lehet, hogy a magyarok nem választották volna meg II. Ferdinándot királyul, ami igv nyolc nappal a cseh forradalom előtt megtörtént. Hátra volt ugyan még a koronázás, de azt megakadályozni már nehéz lett volna, különösen, hogy a cseh követ iunius 26-án érkezett meg, holott a koronáz«-, mái ki volt tűzve iuliuü 1-rc. Igv csuk annyit sikerüli elérnie, hogy Alagynrors/.ág, cpugy mint a monarchia többi országú, semleges maradt a cseh válságban. A (clsoausztriui és sziléziai protestánsok például nem akarták átengedni a csehek ellen vonuló császári seregeket. A háború azzal indult meg, hogy még 1618 őszén u császári zsoldos csa pntok megszállták Csehország déli részét és ltudweisig jutottak el. A csehek azonban ellentámadásba mentek át, elfoglalták Pilsent, majd a tavasszal továbbfolytatták hóditó hadjáratukat, amit megkönnyitett Mátyás időközben bekövetkezett halála. A császári csapatok állandóan hátráltak és a csehek junius 5-rüI 6-ra virradó éjszaka már Bécs külvárosait is megszállták. Ferdinánd ügye bukás szélén állott, de u csehek elmulasztották a kedvező alkalmat és nem vonultak be Bécsbe, hanem megeJégedtek azzal, hogy a bécsi protestánsok küldöttsége hangolja engedékenyebbre a császárt. A csehekkel rokonszenvező, lázadó Bécs kórusban kiáltozta az utcán: ,— Kolostorba Ferdinánddal és gyermekeivel ! A küldöttség vezetője pedig odáig merészkedett, hogy a császár kabátjának gombját rángatta, ugv biztatta: :— Ferdinándka! Puhulj meg, hiszen úgyis alá kell írnod! A császár azonban addig huzta-ha- lasztoíta a döntést, amig titokban fel- fegyvereztette a katolikus lakosságot és megjött a felmentő sereg, úgyhogy a cseheknek vissza kellett vonulniok. A kedvező alkalom elmúlott, de a császáriak se tudtak élni az előnyös helyzettel, hiába nyomult be az egyik tábornok Csehország szivébe, a másikat a morva csapatok megverték és mialatt Ferdinándot német császárrá választották, 1619 nyarán a csehek kimondták fiiggetlenségiiket és V. Frigyes pfalzi választófejedelmet választották meg cseh királlyá. ü fcltórmegíjci csola alán Hiram évszázadra mcgszímifc az ©üli© Csehország Közben Magyarországon is fenyegető lett a helyzet. A csehek szövetségest találtak a protestáns Bethlen Gábor erdélyi fejedelemben, aki 1619-ben kezébe kerítette egész Felső-Magyarorszá- got. Pozsonyban országgyűlést hirdetett, amely királlyá választotta. Bethlen Gábor később elfogadta a királyi címet, de meg nem koronáztatta magát. A csehek uiból követet küldtek Pozsonyban és kérték Bethlen támogatását. A csehek azt óhajtották, hogy menjenek a magyarok Prágába a részletek megtárgyalására, de az országgyűlés igen önérzetes választ adott. Bár az ország nagyrésze török megszállás alatt volt, azt válaszolták a cseheknek, hogy nem mennek Prágába, ez nem illik hozzájuk, mert a magyar korona eíőbbre- való a cseh koronánál. Bethlent a válaszban az az elhatározás is vezette, hogy látta a csehek ellen létrejövő ka* tolikus unió túlzott óvatosságát, amely- lyel nem mert a csehek segítségére sietni. j Politikai előrelátása helyénvaló volt. V. Fri gyes király egyre inkább elvesztette népszerűségét, amiben nagy szerepe volt annak udvari papja, aki türelmetlenül üldözött katolikust, luterá- nust egyaránt, mindenkit, aki nem volt kálvinista. A cseh csapatok viselkedése botrányos volt. A császári csapatok előtt sietve meghátráltak az egész vonalon és sarcolták a lakosságot. Maga a nemesség, amely a forradalmat megindította, már csak a vagyonát akarta megmenteni, harácsolni kezdett, ami parasztlázadásra vezetett. Amikor pedig Szászország is a szász luteránusok vallásszabadságának biztosítása mellett a katolikusok mellé állt, a protestáns unió 1620 júliusában békét kötött a katolikus ligával és Csehország — magára maradt. Tilly seregei elözönlötték a cseh területet, amelyen alig volt ellenállás. A cseh nemesi tisztek nem jelentek meg a reggeli órákra kitűzött haditanácsokon, mert ez kiváltságaikba ütközött, így tehát nem lehet csodálkozni azon, hogy a császári seregek a Prága előtti Fehér-hegyen egy óra leforgása alatt tönkreverték 1620 november S-án a cseh sereget. Frigyes király elmenekült és ezzel véget ért Csehország önállósága. Véres megtorlás következett. Negyvennégy cseh nemest fejeztek ie, vagy akasztottak fel. Tizenötmillió értékű vagyont kobzott el § bécsi kormány, ami akkor igen nagy pénz volt. A cselieknek vagy katolizálniok kellett, vagy kivándorolni. Harmincezer cseh család hagyta el ekkor ősei földiét és néhány év múlva nyoma alig maradt a cseh protestantizmusnak. Ezidőtől fogva Csehország háromszáz éven át tartományi sorban élt és a Habsburgok cseh királlyá sose koronáztatták meg magukat. Ferdinánd a csehek alkotmánylevelét sajátkezüleg vágta szét. A tizenkilencedik század folyamán fellángolt a cseh nacionalizmus is és a csehek játszották a legnagyobb szerepet a monarchia belső fel- bomlasztásában. Autonómiát, föderalizmust követeltek. A cseh-kérdés állandóan Ausztria égető problémája volt. Több megoldás merült fel. Három nyelvvidékre, német, cseh és ve- gyesnyelvü vidékre akarták osztani Cseh- és Morvaországot, de ez nem találkozott a csehek tetszésével. Végül is a világháború után megcsinálták a csehszlovák államot, amelynek megvalósítására 1848-tól kezdve törekedtek. Ez szűnt meg március 15-én és Csehország most sokkal rosszabb helyzetbe került, mint a fehérhegyi csata után, mert autonóm területe lényegesen kisebb területre fog szorítkozni. [ Ami egyébként a fehérhegyi csatát illeti, Bethlen Gábor tartózkodása helyénvaló volt. Ferdinánd továbbfolytatta a háborút a csehek leverése után is. Addig üldözte Frigyest, amíg az Pfalzot is elvesztette, amely Bajorországgá lett. Közben a császári csapatok mind mélyebben és mélyebben hatoltak be Németország belsejébe. Ekkor kapott végre észbe Európa. Látta, hogy a katolizálás ürügye alatt a Habsburg-ház mind nagyobb és nagyobb hatalomra tesz szert. A katolikus Franciaország, Velence, Savoya és a protestáns Anglia, Németalföld, német Pfalz szövetkeztek egymással a Habsburgok ellen. De ez már a harmincéves háború további folyamára tartozik, amely háború, mint ismeretes, azzal az eredménnyel járt, hogy a xvesztfáliai békében 150 esztendőre darabokra szaggatták Németországot. A csehek sorsán azonban ez mit sem változtatott már... i LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a választékosabb kivitelig îegoîcso’&saaţ az Ellenzék könyv ®*xtáiyá&AG, Pala Fi#lu UnirU, -r ^~'S ' ’ ’ '
