Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-18 / 88. szám

BLLBNIÉK 1939 iprlllt It. Kik leptek b8 a Remzell Ujtászfiletés&rontjdnak magyar tagozatába Kolozsváron? (Folytatás.) Fittül» Fhuu», Korpus István, NelmUvr Miu t«*a t"i iolesug**, S/at>ó Berta Körnujuii Etel» ka, Vá La; \Siklós óm felesége, Márton fíy l t'vlo 6s \go, Nagy Józ.v'i', I as/.ló IVUt és t eNv'Va'. . ■ mö^i Jenő i s felesíJgo, l'nnösi 1 ónk a, Ha!,' . J>iz.se 1 és felo-sége, ü/.v. Í r- lv'íiLsrky Fiilöpml ö/.v. Fritsch (îyulâiK*, StcimvaUi József, ltodon István esi felesége, Wohne Sandámé, özv. Wagner Nán donié, Moridivi Síiíaloraé, ö/.v. Kumtes Ferxlmáminó, Kupcs-ik Árpád ns felesége, ltors Ferenc ós feie'vge, Bokor Erasnhet, /.ágam Sáaütor, Kassa Altvrt ési felesége, Telekit József, Yo- e>s Jószefnó, Yereas ltó/a, Sálion tlV-.ue.s ós fele -á^e, Főtér Ferenc és .fe’osége. sir. Bor­hely István és feUcsÁge, Furu Sándor ős fe- ’e.Mgo, ö*v. V<wgn Petemé, Bántó» Sándorné, Xogy János, Nagy Ferenc, Nagy Mihály, l^Lrubaj Géza ós felesége. Magyaros Géza né, Lukács Béla és fele-ége, Óikra' András' és felesége, Kertész MLk'ós, kantor Andrús, Ja­kab Mária) Hó lí István és feleskor, Jcrem! as Jenő és fefoége, Hudioska József, Técsy Uona, özv. dr. Ákontz Károlynő. «Ír. Éjsza­ka Üstön, Éjszaki Mária, Éjszaki .Sárai, Éj- szaikA Géza, Gál Béla, özv. Pcl’rmai István nél Suti Ernő. Kertész M Wós és felesége, Am­brus Gyulai Sitid ód:i Lajos ók) fe’esége, Mo­hai Teréz, Újvári Sanm, Újvári József és fe­lesége, Papp Sándor és felesége. Újvári Lujza. Nagy Árpád, Tótit Ferenc és felesé- ge. Nagy Ferenc, Bugámén Róza, Kulcsár Gyulai Beuko Árpád, Pácza György, Nagy A'i’berfi, Deák Zoltán, Szilágyi Rozália, Szabó Ferenc és fe’ésége, Piri Jáno-:, Szilágyi I.e>- jos és felesége. Balázs István és felesége, Hiulicska Józsefné, Sómthn Mária. Árkod Géléi Endre, özv. Ferencsir Sándorné, Újvári Samu éfci felesége. Gajzágó Magda,, Kóxa La- jos né, if j Papp László, özv. Nagy Károly né, Takács Annus, özv. Kádár Sándorr.é, Kádár Ida, Csíki Jenő és felesége, dr. Porsche Fe­rencnél. Jastkó Jánosné. Schváb Ferenc és> •felesége. Kozma Zoltán &i felesége, Csipkés Trón, Kiss Mihá'y és felesége, özv. Kiss Jó­zsef né, Rózsa Sándort Szentgyörgyi Dénes és felesége, özv. Bambák Józsefné, Péteri* Jenő ős1 felesége. Cseppentő Jánost Balázs .András és felesége, Deák Teréz, Magyarosi Mtí-rgU, Maxira Lajosne, Schaefer László és felesége, OrlkLn Béla és felesége, öz,v. Ko­vács Edéné. Borbáth Lajosi, özv. Némedy Mátyásné. Némedy László, őzt. Szabó hit- vrinné, Hanáz Sámuel, Kovács Lajos és fe­lesége, Kilssi István és fdeságe. Brandschott Jánost Kacsó L'i&zló, Zágoni Erz.sébet, dr. Hintz György, ifj. Hintz György. Hinta Gá­ton. Gzíink István, Simon Anna, Szombathe­lyt László, Unger Béla, Bereoaki Mihály, Pell Sándor, Kacsó Boldizsár és felesége, Párdi Árpád;, Jtkab Mván, Szabó Ágnes, Szabó Andrásmé, Héczey Ferencnq, Horváth Mihjdy, Inké Gyula. Matyii Aladár és fele­sége, Matyi Rudolf, Imre Árpád és feleségő, Zadtler Ernő és felesége, Vavák József és felesége, Benqzédi Lajosniő. Borbély Ferenc- nq Szabó Eszter, Végh Ferenc ési fel ét-égé, György József ési felesége, Soós Árpád. dr. Perl Ottó és fele>égé. Perl; Ilona, Kiss Mán tgn éj felesége, Éjüzakos- József és felesége, Kakucs János és felesége Lummtzer Sán­dor és felesége, Párdi Ferenc, Hetmann Já­nos ós ‘feleségé. Bodor Páli és felesége, ifj. Orbán Lajos, Korseb Simon, Henc Lajos és felesége, Csatái Teréz) Adorján Tibor és fe­lesébe, Varga Mváni, Bányai PLrosika, Máitok 1 róni, Kilián Ernő és felesége, Szabó Péter né, Kovács G>arla és felesége. Tóth Mánia, Tóth .TuMskai Veress Jolán, Tóth Berta, özv. Dó- náith Miihályiné, Lalkatos Károly, Kacsó Ká­roly. Lakatosi Mvjáai, Orbán Lázár, dr. Ko­pár József, Özv. dr. Kopár Bogdánná, Kopár Erzsébet, Győri Zoltán és felesége. Lázár Sándor és félesége, özv. Tó>th Gyulár.é, Gse- i’ei János és fc'éségc, Szaibó Péter, Vencel Júztof, Pálfd Siáímue^. Zete Zágmond, Szabó Mihály, Buáitya Zsigmondi. liyés György. Fo­dor István ési felesége, Gsikj Karolina, Kosa Dénesná Zete Zsiigmordné Páilif Sámuelné, Szabó Ml-hályn’é, Fazakcs Sándor ési felesiéjgte, Harcsás Jäztsidf éss felesége, Tofan László, Gál Tamás, GyötTgyi La josné, Szőke Mláiria, Fülöp Mária, Gyurka Mártonmé, Póterfi Mi­hály és feleségé. Barebás Ferenc ési feleségei, lUvadi János ás felesége, Kontz Sándor, Orbán Júlia1, Rá ez György és felesége, özv. llorvátli MÍihÉlyné, Moldován Rólába, Feszt Antal és felesége, Varga Sándor és felesége, Férd inán d Amtal és feleségé Bem Rózsiiba, öa\’. Juhos Györgynó, Lötei Máriiai, Lőtéri Ilona', Marsalek ‘Endre és feleisíégc, özv. József Szil- vesztemé, Varga Anna, Augukizllch Ferenc és feles lége, Csűrös Ilona, Sél>ev.i György és felesége Vári Albertad Nóm&Ui Lenke, Szil­veszter Péten és felesége. Kapitány József é? felesége. Dohai Dezső, Gráma lErzséljet, Tor- náki Darvas István és felesége, özv. Pfptp ÖdSnwé. Márton Józsefné, özv. Szabó Lá^zló- né, Márton Ella Bázsa Erzsébet özv. Fehér Antainé, Papp Jenő, Fábián János és fele­sége, - (Folytatiuk.) Franciaország bucuresiii nagykövete a napokban bemutatja megbízólevelét Őfelségének . 4 BUCUREŞTI, április 17­Az ehnuUévi francia-román megegye /< •» értelmében i francia kormány 19.99 április 12-VI1 kr.lt 'leiratával a bucureştii IV mein követséget nagykövetségi rangra emelte. Adrien Thierry, Franciaország bucureştii nagyköveié m legközelebbi na pókban lógja brmulatni megbízólevelét Őfelsége II Kár'év királynak Az uj bucureştii francia nagykövet lNM.Vben születelt és Josef Th’errynek, Franciaország neves madridi nagyköveié­nek fia. Széleskörű képzettségeit felet* I tesei már korán elismertéik sí már 1910 ben a londoni francia nagykövetség atta srja voll, allot titkári rangban hűt évet töltött. L lám» Madridba került, majd vissza a Quai d‘Or.s iy-ra., de rövil belső mlíiködés után ismét Londonba küldték vissza 9 évre. Legújabban mint rendkí­vüli kövei, meghatalmazott miniszteri minőségben Athénien teljesíteti szuilgátar tot és bán ni érve helyezték át Bucuresti- be. Követi minőségében Burn resti ben a francia-román baráti kapcsolatok kimé* Kötésének egyik leglobl) .szorgalmazója volt. A LORRAINE-I KIS PARASZTFIU CSODÁLATOS KARRIERJE Jellemző apróságok Albert Lebrun éíetébo Még mindig tisz­tátalan a vére! ^Ekzema * PSr&enósek - Pattanások - Furuw culoais - Visszarak - Megkeményedett arak Vlsszeres gennyedések - Köszvény, c&üz • V v^aebaj • Ischias • Arterio-eclerosis . KOLOZSVÁR, április 17. Albert Lebrun, a keletfranciaországi paraszti származású köztársasági el­nök augusztus 29-én lesz 68 esztendős és az elnöki székben már eltöltött hét esztendőt (sz.eptennátus) újabb hét év­vel hosszabbíthatja meg. Az újból meg­választott elnök kitünően végezte sző­kébb hazájában, Nancyban középisko­láit, az Hcole politechnique-t. Párisi vi­lághírű műegyetemet, mint évfolyamá­nak legelső hallgatója hagyta el 1892* ben és ugyancsak a legkitűnőbb ered­ménnyel végezte a bányamérnöki fő­iskolát 1896-ban. Bányamérnök, majd a Kereskedelmi Akadémia tanára lett, a tudományok akadémiáján elnyerte a Laplace-dijat és több szakmunkát is irt. Politikai pályafutását 41 évvel ez­előtt, mint szülövármegyéjének, iMe- urthe-ot-Aloselle départment-nak me­gyebizottsági tagja (conseiller général) kezdte és nyolc évvel később, 190o-ban már a megyegyiilés választott elnöke lett. F-ranciaországban ugyanis nem a préfet a megyegyülés elnöke és a vá­lasztott elnök állása nem összeférhe­tetlen a miniszterséggel sem. Lebruq is megmaradt! elnöknek köztársasági elnökké történt választásáig, vagyis 26 éven át. i Először 1900-ban választották meg ugyanott a képviselői kamara tagjá­nak, képviselőnek és öt cikluson át mindenkor nagy szótöbbséggel történt választás alapján volt tagja a kamará­nak. 1920-ban vonult át a szenátusba, ahová szintén állandóan nagy’ többség­gel küldték be. A képviselöházban az u. n. demokratikus baloldal (Gauche démocratique) pártjában, egy kozéppártban foglalt helyet, volt jegyző és alclnök is. A kormányba 1911-ben lépett mint a Caillaux-kor- mány gyarmatii^yi minisztere és nagy ékesszólással képviselte az aga­diri eset után kötött francia—német egyezményt, amely tudvalévőén Afri­kában uj gyarmati területet biztosí­tott Németország számára. Ezt a tárcát megtartotta a Poincaré- kormányban is, amelyben később, 1913 eleién Millerand hadügyminiszter le­mondása után hadügyminiszter lett, de csak néhány napig, mert Poincaré mi­niszterelnök köztársasági elnökké tör­tént megválasztásakor a kormány tá­vozott. * CLEMENCEAU ÉLES SZÓVÁLTÁSA MINISZTERÉVEL, LEBRUN-NEL A világháborút közvetlenül megelő­ző félévben Lebrun a Doumergue-kor* mányban került ismét a gyarmatügyek élére. A világháború idején Lebrun a képviselői kamara költségvetési bizott­ságának elnöke volt, de a Clemenceau- kormány megalakulását követő napok­ban már ismét miniszter és pedig a blokád és a felszabadított területek ügyeinek minisztere. Itt is marad 1919 november 6=ig, amidőn | egészen szenzációs körülmények kö­zepette vált ki a „Tigris“ kormá­nyából. I A lapok már akkor részletesen megír­ták ezt az incidenst. Clemenceau mi­niszterelnök a felszabadult Elzászban folytatott szemleutján éppen a kehli (Strassburg mellett) kikötőből tért vissza az elzászi fökormánybiztosság épületébe. Miniszterek és a főkormány» biztosság tisztviselői vették körül, Lebrun, a felszabadított területek mi­nisztere pedig, aki szintén kíséretében volt, a következő szavakkal fordult mi­niszterelnöke felé: i — Miniszterelnök ur! Engedje meg, bogy már most búcsút vegyek öntőt, mert délután mar nem kísérhetem el. fontos választói gyűlésre kelI mennem Lotharingiába és azon okvetlenül jelen kell lennem. | — Hát jó! — felelte Clemenceau — de ami az ottani választást illeti, meg kell önnek mondanom, hogy teljességgel lehetetten, bogy ön Ma­lvin úrral egy listán szerepeljen. Nem engedhetem meg, hogy egy olyan képviselő (t. I. Marin, a jobb- oldal egyik vezére), aki a békeszer­ződés ellen szavazott, közös listán szerepeljen a kormánynak egyik tag­jával. Vagy törli Marin nevét a lis­táról, vagy pedig beadja lemondását! A párbeszéd érthető izgalmat váltott ki. Lebrun tüstént távozott, az állo­másra sietett és felszállt a nancy»i vonatra. Másnap Párisban felkereste Clemenceau minisztereilnököt, majd le­vél utján közölte vele lemondását. Le­velében a többi között ezeket irta: — Azt a listát, amelyen szerepelek, annak az egységnek jegyében állítot­ták össze, amelyet ön olyan nagy­lelkűen hirdetett Strasshurgban és amely a békeszerződést nem kriti­zálja. Ezzel kapcsolatban csak a szer­ződés legszorosabb végrehajtását kí­vánja. Még csak azt fűzöm hozzá, hogy a választási agitáció a megyében már igen előrehaladt és én szavamat adtam. Éppen ezért benyújtom lemondásomat. A nemzeti egység listája, amelyen Lebrun és Marin együtt szerepeltek, óriási többséget szerzett Meurthe=et- Moselle départment=ban. így válasz­tották meg 1919=ben utoljára képvise­lőnek Lebrunt, mert az 192CMk évtől kezdve köztársasági elnökké történt választásáig mindig szenátor maradt. 1926-ban már a szenátus egyik alelnö- ke. Közben. 1923-ban Franciaország egyik népszövetségi delegátusa, később öt éven át az úgynevezett Caisse auto­nome, a nemzetvédelmi bonok intéze­tének elnöke, stb. Már 19297zen jelölik a szenátus elnökségére, de a nagyte­kintélyű Doumer (a köztársasági szék­ben is előde!) személyére tekintettel visszalép a jelöltségtől és amidőn aztán 1931-ben Doumer szenátusi elnököt vá­lasztják meg államfőnek, Albert Le­brun az egyik jelölt a szenátusi elnök­ségre és ellenjelöítje későbbi utóda, Jeanneney, a szenátus mai elnöke. Fej­fej mellett küzdenek és a második me­netben Lebrun csak három szavazat- többséggel lesz a szenátus elnöke. Egy évvel később, Doumer köztársa­sági elnök meggyilkolását követő ne­gyedik napon, 1932 május 10-én Albert Lebrun-t 777 leadott szavazatból 633 szavazattal az első menetben köztár» sasági elnökké választották meg. Mos* kritikus életkor bajai. legtöbb beteflség ercdetém:k egy az oka, : a tha- táUitan vér. Álmatlanság, migrain, szédülés, * [▼érvdényclmeszesiídísben szenvedők szívdobogása, Jköszvény, csúz, idegesség, 2sába, Ischias, vesehomok, Iv»esegyulladás. börbajok ekzema, pörsenések, torub* eulosis, pattanások, psoriasis, sycosis, erythemia stfc^ a vérbe vegyült tisztátalanságok következmények Ezek a tisztátalanságok okozzák a visszérból és meg­kövesedett erekből keletkező lo’.ytonos visszeres genny- edéseket és a legsúlyosabb női bajok U ezek következményei. Energikus vértisztitóval igveker- núnk kell tehát a vért tisztán tartani, vagy ha már mérgező anyagok keve­redtek beléje, azoktól a vért újból megtisztítani, mert csak így előzhet­jük vagy szüntethetjük meg a fent felsorolt betegségeket. A Dépuratif Richelet erre irányuló bámulatos ha­tása már régen -elismert. . < A Dépuratif Richelet filtrálja, szűri, valósággal megtisztítja a vért és hála ennek az erélyes “ helyesbítő " tevé­kenységnek, a gennyedések elszárad­nak es elzárulnak, a sebek és laesiok eltűnnek, anélkül, hogy a bőrön nyo­mot hagynának maguk után. A beteget nem kínozzák többé az állandó viszketés romboló következménveL A húgymérgeket Is elpusztítja a Dépuratif Richelet « ezáltal felszabadítja az Ízületeket, illetve meg­szünteti a reumatikus fájdalmakat. A nedvkeringé* szabályozásával hat a visszerekre és könnyűivé tc-sá a járást ; eloszlatja a kritikus életkor ama sok baját* mely annyi nőt kínoz és elhárítja az ötvenes életkort emberek elöl ar érelmeszesedés veszélyét. Még érté­kesebb tulajdonsága Richelet Dépuratif-jának az. hogy feléleszti a vért és bámulatosan meghaladt ja a tervezetet. .* DÉPURATIF RICHELET minden gyógyszertárban és drogériában kapható tani többsége valamivel kevesebb, de ne felejtsük el, hogy egy demokráciá­ban az ,,usure du pouvoir“, a hatalom­mal élés során bekövetkező kopás so­hasem megvetendő tényező. Mindez azonban semmit sem von le Lebrun el­nök méltán kiérdemelt tekintélyéből. Elvégre I 43 esztendeje szerepel olyan fóru­mon, ahol nem rózsákkal vannak az utak kirakva. 19 évig volt képviselő, 12 évig szenátor, közben négyszer, illetve ötször miniszter is. Albert Lebrun a francia burzsoa-köz- társaság legideálisabb elnok-tipusa! A Doumergue-—Doumer-—Lebrun szená­tusi elnökökből lett köztársasági el> nöksorozat tagja, amint a századfordu» lón Loubeí—Falliéres ugyancsak sze­nátusi elnökökből lett sorozat is olyan kitünően bevált, de 1913-ban törést szenvedett, amidőn az uralkodni vágyó Poincaré aktiv miniszterelnök nehéz küzdelem után mégis csak elérte am­bíciójának tetőpontját, a köztársasági elnökséget. De nem is ez a francia nyárspolgár elnök-tipusa. j Számszerint Lebrun a 14. elnöke a III. köztársaságnak. Eddig osak Jules Grévy-t választották meg másodszor is (először 1879-ben, azután 1885-ben), de a második hét esztendőt már nem töltötte ki. Loubet, Failliéres, Poincaré és Doumergue nyugodtan abszolválták hét-hét esztendejüket, Thiers=t aki egyidejűleg miniszterelnök is volt, le­szavazták. Mac Mahon, Grévy (a má» sodik ciklus két esztendejének eltelté- vet), Casimir-Périer (hét hónap múl­tán). Deschanel (ugyancsak hét hónap­pal később) lemondtak, Mi!lerand-ot az országgyűlés mindkét Háza külön- külön nagy többséggel lemondásra kénvszeritette, Carnot-t és Doumer-t meggyilkolták, Félix Faure pedig egyik hivatalos utján beleszeretett egy fia­tal asszonyba és hirtelen agyvérzésben hunyt el. I Albert Lebrun ideális féri és a feg- boldogohb nagyapa. Statisztikusai meg» állapították, hogy eddig már száznál több nagyszerű ünnepi, avató és meg« nyitó beszédet mondott. Huszonnyolc évvel ezelőtt pedig a francia—német koloniális egyezményt is nagyszerűen tudta védeni! ^ •' v»G

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents