Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-18 / 88. szám
hm 3 ins is Szcrkciz tőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Moţilor a. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. I. G Ducu No. 8 Fsókkiadóhivatal és köny vosztíly: P, Unirii 9. Telefon 11 9 9 ALAPÍTOTTA BARIHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató r dr. GROis László" Kiadótulajdonos: PALLAS R. Ta Törvényszéki Uistromoziai szám: 39. (De*. ílófi 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési áraik.: havonta 3o. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 '-L LX ÉVFOLYAM, 88. SZÁM. —e—a—MBB«t rg-rr vrrris -TUrtBltfi KEDD CLUJ, 193 9 ÁPRILIS 18. ffift „Gróf Csáky nyilatkozata a magyar nép vel őinek bölcsességét ielenti ■ —■—— — A Tribuna vezércikkben foglalkozik a magyar külügyminiszter kijelentéseivel. — Érdekes cikkben foglalkozik a „Romania“ is a nagyjelentőségű beszéddel ilaMlücsáioíf® a normáéig ai időseid horoszfáluoft tartatthosaii békében akar élni Romániával, nagy megnyugvást kdtetlt a világ közvéleményében. Ezekniek a megnyugtató ikijelienkéseknek hajlása ail;»pján nemcsak a román kormány, hanem ia (többi átamok vezetöi is elhatá' rnzták, hogy fegyverbe hívok fiaik közül az öregebb korosztályoké haza engedik. A fizikai leszerelés ufón nemsokára be fog következni a telki leszerelés is, mert a csapatok chs^pontosítását nem -a gyülöílefl. (Ceooe szükségessé, hanem csak ‘»z 'élővigyázat. A népek nem bűnösök abban, ami most Középeuró pában törtön ik, sohasem voltak azokért! fel élőtök, merő az érdemleges fete- lősség nincs meghatározva. A népeknek meg van « jóindulata — Írja a továbbiakban a Tribuma) — és valahogy a felhőkhöz hasonlítanak, «melyek egyszer áldási hozó «sőt öntenek a földre, máskor pedig árvizet idéznek elő, egyszer- fegyaz-er haviat hoznak, máskor pedig jégesői". A népek is így vannak ezffiak némdly- ker szétrombolják azt, amit holnap újjáépítenek, némelykor elégetödí mindent, amin valaha imádtak, hogy utána még jobban imádják uzt, amit ’elégetlek. Ki tudná megállapítani a népeknek bűnél' és milyen jogon? Ki mondhatná azt, hogy a cseh nép bűnös abban ami történt, vagy, hogy a magyar nép kívánná a háborút. A népek kohói nem bűnötök, owak azok a vezetők, akik biztfws tudattal megfeszítik az igazságon éa elsötétítik a tömeg világos ítélet ÓL Gróf Csáky nyilatkozata, amelyet a magyar kormány nevében tett azon közeledésen kívül, «mit létrehozó it a két országban olyan időkben, amikor a kalandok kora van, a magyar nép vezetőinek bölcsességét cs hazafiságát is jelenti. A vezércikk további részében Hulea Li- viu arról ir, hogy a béke, amelyet Románia teftjes szívvel kíván és amelyért őszintén dolgozik, nem függ csak Romániától. Ha megtörténik, hogy a népek megint egymásra támadnak, akkor itt állunk azzal a gyakorlattal, amelyet ezekben a súlyos időkben szerezfönk és azzal a tanulsággal, amelyet egy szabadságra hazabocsátott „mocani“ igy fejezet* ki: „Többet ér egy erős ököl, mint egy zsák igazság“. Nekünk annyi igazságunk van, hogy megtölthetjük vole a viliág összes zsákjait, azonban még szükségünk van arra, hogy az igazságtalanság egy támadása esettén elhelyez hetsöünk egy kis egyensúlyozod ököl csapást. Ez az erős ököíl a nemzeti erők megszervezése és gyakorlatban tormása. Ez a beikének az. eszköze és gonidunk l«sz arpa, hogy egyetften pflHanatig se gyengüljön el. Hulea Liviu azzal fejezi be cikkéi, hogy' a nyugati hegyekből hazaikért tartalékosok miosit) oo'.fhoniaiikba mennek olyan telki érövtől szivükben, melyet' a viilág összes fegyverei sem győzhetnek le. A to r balé kosok boldogan 'térnek vissza otthonaikba, de az utolsó hetek, megállapításai után tudhat-{ juk, hogy otthonaik örökre a határokon! belül maradnak. Â német sajtó erélyesen visszautasítja Roosevelt elnöknek Hitler és Mussoíinihez intézeti üzenetét „Az üzenet — mondják a berlini lapok — újabb manőver, meiy mindenképpen bűnbakot keres, mielőtt még háború törne ki“. — Berlin és Róma valószínűleg csak április 20-ika után válaszolnak Roosevelt táviratára. — Hitler Berchtesgadenből visszautazott Berlinbe London ét Paris katonai izöveifégrőí tárgyainak Moszkvával BUCUREŞTI, április 17. A Romania, a kormány félhivatalosa, vasárnapi számában foglalkozik Csáky gróf ma^ gyár külügyminiszter nyilatkozatával és a többek között az alábbi megjegyzéseket fűzte hozzá: l— Külpolitikai sikon tudomásul vesz- szük Csáky magyar külügyminiszternek a magyar képviselőház külügyi bizottsága előtt tett nyilatkozatát. Való Igaz, hogy ezeknek a kijelentéseknek tettekben kell megnyiiatkozniok ahhoz, hogy meglegyen teljes értékük és hatályosakká váljanak. 1938 augusztus 18-ika óta, vagyis a román—magyar kapcsolatokra vonatkozó legutolsó magyar nyilatkozat óta Románia kifogástalan magatartása és ama lojális szellem számtalan bizonyítékát nyújtotta Magyarországnak, amelynek jegyében az államtól államhoz való jószomszédi kapcsolatokat ki akarja építeni. — A romániai magyar kisebbségnek a Nemzeti Újjászületés Frontjába való beilleszkedése azt bizonyítja, hogy ez a kisebbség elismerte magatartásunk méltányosságát. Kívánatos lenne azonban, hogy magatartásunkat az ország határain túl is ugyanilyen őszinteséggel értékeljék és az olyan nyilatkozatok, amilyen a Csáky grófé — melyet mi kellőképen értékelünk — olyan tettekké alakuljanak át, amelyek a két szomszédos állam közötti enyhüléshez és közeledéshez vezethetnek és kell vezetniök. Románia a kisebbségeivel szembeni magatartását nem kötötte bizonyos feltételekhez. Azt kívánta, hogy legyenek lojális állampolgárok és eképpen kezelte őket. Ezt mondjuk szomszédainknak is: minden lojális aktusra ugyanazzal a magatartással felelünk, amiképen eltökéltséggel és éberséggel válaszolunk minden ellenséges gesztusra. I A TRIBUNA VEZÉRCIKKBEN FOGLALKOZIK A LESZERELÉSSEL A Tribuna „ta» Vatra“ cimmöl (közöl vezércikket szerkesztő jenek, Hutöa Liviu* nak lovából. A cikk többek kőzetei( a következőket; írja: Chamberlain angol és Da- •ladier francia m ín iozrerel nőtöknek az t* nyilatkozata, amelyben Románia nemzed függetlenségét garantálták, ’továbbá >a magyar kül ügym írdszterntek az a nyilatkozata, amelyben kijelentdte, hogy Magyarország Roosevelt elnök, aki szabadságáról való visszaérkezése óta erős külpolitikai tevékenységbe kezdett, a pánamerikai kongresszuson tartott és utóbbi számunkban közölt beszéde, után szombaton távirati kiáltvánnyal fordult Hitler német birodalmi vezér és kancellárhoz és Mussoíinihez, az olasz kormány elnökéhez. Az alább teljes szövegében közölt távirat, mely nyilvánvalóan nemcsak a címzettekhez, de nem minden célzatosság nélkül a világ közvéleményéhez is fordul, miután megállapítja a nemzetközi helyzet súlyosságát és kijelenti, hogy közeledik a pillanat, amikor ennek a helyzetnek katasztrófában kell végződnie, fölszólítja Hitlert és Mussolinit, hogy adjanak legalább tíz évre terjedő megnemtámadási biztosítékot egész sor országgal kapcsolatban, melyeknek száma Roosevelt fölsorolásában eléri a harmincat. Roosevelt ezzel szemben viszont fölajánlja közbelépését annak érdekében, hogy a nemzetközi gazda= sági kapcsolatok szabadságának bizto- sitásávaJ, egy nemzetközi értekezlet révén, Németországnak és Olaszországnak ezirányu kívánságai megvalósuláshoz jussanak. A külpolitika egymást rohamosan követő eseményeiben Roosevelt üzenetének természetesen rendkívüli jelentősége van mindenekelőtt azért, mert az Egyesült-Államok közbelépését jelenti a nagy világválság menetébe és röviddel a pánamerikai kongresszuson tartott elnöki beszéd után, melyben Roosevelt bejelentette, hogy az Egyesült-Államok szintén szót kér a világhelyzet intézésében, ezt a kívánságot mindjárt meg is valósítja. Más kérdés természetesen, hogy milyen irányú állásfoglalást jelent az amerikai üzenet az egymással mind élesebben szembekerülő két európai hatalmi arcvonal között. Erre vonatkozólag már az a tény, hogy az Egyesült-Államok elnöke üzenetével csak Hitlerhez és Mussoíinihez fordult, kétséget sem hagy aziránt, hogy lényegileg a nyugati hatalmak arcvonalának álláspontját akarja megerősíteni és ugyanakkor, ügyes sakkhuzással, az ameriklai közvéleménynek inkább eb szigeteltséget kívánó rétege előtt is a béke legfőbb védőjének szerepében folytathatja tovább eddigi politikáját. Most ugyanis az a hely» ţ, hogy í Roosevelt üzenetével az amerikai köz = 1 vélemény végleges magatartását a • Berlinből érkező „igen“, vagy „nem“ i válaszoktól teszi függővé. Berlin és í Róma részére viszont, miután Roose- i veit üzenetében burkolt hangon ugyan, I de éles vádakkal illeti Németországot I és Olaszországot, nem könnyű dolog ilyen leegyszerűsített módon megadni a választ. Ez az oka, hogy a válasz valószínűleg késni is fog, egy berlini távirat szerint, aligha kerül sor rá áp rilis 20-ika előtt, mikor a Hitler 50=ik születésnapjára tervezett ünnepségek lefolynak és ezzel kapcsolatban a Führer előreláthatólag nagy beszédet mond, melyben Németország jövő külpolitikáját is körvonalazni fogja. A NÉMET SAJTÓ VISSZAUTASÍTÓ HANGON VÁLASZOL Eddigi jelentések szerűin azonban ez. a vállasz nem lesz kedvező Roosevelt kíván-' s ágaira. Hogy 'teljesen visszavBfcasitó lesz-e, amint ma 'reggel érkezeti! berlini táviratok sejtetni engedik, az természetesen még 'kétséges- A német sajtó első meg nyilaik ozá (Cikkünk folytatása az ufouj o}#tMofk& BUCUREŞTI, április 17. Mint a Rador távirati iroda jelenti, a miniszterelnökség a következő hivatalos közleményt adta ki: Gróf Csáky magyar külügy» miniszter a magyar parlament külügyi bizottságának ülésén nyilatkozatot tett, mely szerint Magyarország tiszteletben kívánja tartani Románia határait. Ezt a nyilatkozatot Bárdossy bucureştii magyar meghatalmazott miniszter közölte a román kormánnyal, amely ennek alapján elhatározta, hogy hazabocsátja azokat a régebbi tartalékos korosztályokat, ameíyéketi'behivtak. A Romania cikke Csáky maayat külügyminiszter beszédéről
