Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-02 / 76. szám
7939 április 2. ■HB ELLENZÉK „NÉMET-LENGYEL KAPCSOLATOK« PcsmfU Seicara nagyérdekességü vezércikke a Curcntulban Zips kulfuszmimszter egyórás kihallgatáson fogadta a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar tanácstagjait BUCUREŞTI, április 1. A Curentul legutóbbi számában „Német-lengyel kapcsolatok“ címmel Pam- fil Seicaru, a lap főszerkesztője vezércikket irt. Az érdekes vezércikk, amely Németország és Lengyelország viszonyát taglalja, rámutat arra, hogy Németország szándékai milyenek Lengyelországgal szemben és miért nem foglalhatja el Németország Lengyelországot. A jelenlegi körülmények között nagyérdekességü cikket az alábbiakban közöljük: { A túlságosan nagy kiterjedésű és erős expanziós természetű államok szomszédsága senkire sem hat megnyugtatóig. Habár a német—lengyel barátsági szerződés, amelyet 1934-ben kötöttek meg, még teljes egészében érintetlen, mégis Memel elfoglalása után egész Lengyelország mélységes aggodalommal tekinti Danzig városának sorsát, amely szoros kapcsolatokkal van hozzákötve a lengyel korridor életképességéhez, amely Lengyelország számára kiutat biztosit a tengerhez. Az összes olyan iparvállalatok, amelyek kapcsolatban állnak a nemzetvédelemmel, Lengyelország középső részében nyertek elhelyezést, egyforma távolságban az orosz szovjet és német birodalom határaitól. Ezt a részt — amely a lengyel hadsereg arzenálját képezi — stratégiai háromszögnek nevezik és csúcsai Varsót, Sziléziát és Ukrajnát érintik. A lengyel nagyvezérkar számítása szerint a hadiiparnak ez a stratégiai háromszöge képes lenne ellátni 1 millió 500 ezer katonát fegyverrel még abban az esetben is, ha feltesszük, hogy elfoglalták a danzigi bejárót. Csehszlovákia megszüntetésével Lengyelországnak német támadás elleni védelme jelentékenyen meggyengült, viszont Lengyelország és Orosz= ország jelenlegi kapcsolatai nem sokat érők. A tény az, — írja Pamfil Seicaru —• hogy a lengyelek félnek az oroszoktól, még abban az esetben is, ha ezeknek feltett szándékuk lenne a lengyelek segítségére jönni. Cseh- és Morvaország elfoglalása, valamint Szlovákia protekorátus által való an- nektálása, amely a függetlenség látszatát kelti kívülről, Lengyelország részére egy éket képez, ha tekintetbe vesz- szük a jelenlegi lengyel—német közös határokat és Kelet-Poroszországot és ez az ék nem kevésbé fenyegtö, mint akkor, ha mondjuk ez az ék barátságos lenne. Ez az oka a németellenes lengjél tüntetéseknek, amelyek a lengyel nép idegességének kifejezői. 1938 decemberében dr. Mudryj, az ukrán mozgalom vezére beterjesztette a lengyel képviselöházba az ukrán követelések listáját egy törvénytervezet formájában, amely szerint független Ukránia létesülne saját diétával, külön közigazgatással, pénzüggyel, igazságüggyel, külön hadsereggel, Lemberg fővárossal. Az ukrán kormánynak a tervezet szerint képviselője lett volna a lengyel központi kormányban. Rög- tön megértették, hogy honnan származik ez az inspiráció és ugyanakkor rémülettel gondoltak azokra a hasonló állapotokra, amelyen Csehszlovákia keresztül ment Beck, aki annyira biztos a külpolitikai egyensúlyozásban, először ment át drámai előérzeteken. A német taktika rendszerint belsőleg gyengíti meg azokat az országokat, amelyeknél sebészeti műtétet készít elő. Mondhatnánk, hogy Ulysses nagy becsben áll a németek előtt a trójai lóval elkövetett puccs, ötletes taktikája miatt. Magától értetődő, hogy Beck, aki rendkívüli módon tud uralkodni idegein, ami olyan tulajdonság, hogy a jelenlegi időkben sok esetben döntő fontosságú, nem mutatta a rémületnek egyetlen jelét sem. A Németországgal való lengyel kapcsolatok éppen olyan jó állapotban maradtak, mintha dr. Mudryj eszméi és a „Mein Kamf“ egyes eszméi között nem lenne összefüggés, habár a fent említett könyvben megrajzolták Ukrajna eljövendő rendeltetését „Amelynek végtelen me- zőségei és javai számunkra (németek) kiaknázhatok a nemzeti Szocialista párt vezetése alatt és abban a helyzetben lenni, hogy termeljünk és a német nép bőségben úszna.“ | Hogyha Beck tudott is uralkodni idegein és ugyanazt a nyugodt arcot mutatta, melyen mindig ott van a rejtélyes mosoly, a lengyel nemzet nem tudott érzelmein ennyire ur lenni és innen származnak az egyes heves né- metellenes tüntetések. Ezek a tüntetések erős reakciót keltettek és az egyik hivatalos lap, a „Deutsche Diplomti- sche Korrespondenz“ ennek kifejezést is adott, anélkül, hogy kerülte volna a kifejezése formáját. Brutális módon követelte a lengyel nemzeti közvélemény ilyenirányú megnyilvánulásainak elfojtását és tudomásul adta: „hogyha a lengyel körök úgy hiszik, hogy nincs szükség többé már megfelelő magatartásra a német néppel szemben vagy más szavakkal kifejezve, nem kell törődjenek a német nép élethez való jogaival és becsületével, akkor ez a tény nagyon sajnálatos lenne az európai harmonikus együttműködés kifejlődésére és káros lenne a lengyel népre.“ A kifejezések megdöbbentően pontosak és természetes, hogy késedelem nélkül meg lesz a hatásuk egyes intézkedésekben, amelyek észretéritik a lengyel közvéleményt, amely tobzódott a németeMenes érzésben. Azonban vájjon garanciát jelent-e Németországnak az, hogy a lengyel közvéleményt hallgatásra kényszerítik azokban az ügyekben, ami a lázas aggodalmakat illeti? A német barátság szférájában való lengyel jelenlét éppen úgy, mint az olaszoké, Németország számára mozgási szabadságot adott és biztonságot minden reakció hiányában. Németország, amely Lengyelországgal automatikusan biztonsági egyezménybe lépett, enélkül bizonyára sokat habozott volna, mielőtt megtette 1938 szeptemberében a Csehszlovákiához intézett felszólítást és mielőtt teljesen likvidálta volna 1939 márciusában Csehszlovákiát. \ A német nagyvezérkar különösképen tiszteli a lengyel hadsereget nemcsak kitűnő tchnikai felszerelései miatt, hanem a lengyel támadó szellem miatt is. Egy másfélmillíós hadsereg nem olyan lebecsülendő, amikor Néu metországnak mozgósítható hadereje 1.750.000 ember, akikhez ha hozzáadjuk még a katonai jellegű egyéb alakulatokat, száma 2 és fél millió emberre növekszik. Természetesen nem szabad elfelejteni a német légihaderöt, amely 12.000 német repülőgépből áll, ami körülbelül tízszer erősebb a lengyel légi haderőnél. Azonban egy megtámadott lengyel ország a világháború kitörését jelentené, mert automatikus1 módon akcióba lépne Franciaország és Anglia, az orosz szovjet pedig, légihaderöt és hadianyagot szállítana. | Aki a német politika vonalát figyelemmel kisérte, megállapíthatta, hogy a legnagyobb elővigyázatossági szel» lem uralkodik a rajtaütés pontjának és idejének megválasztásánál. A lőfegyverek ereje arra kényszeríti ma azt a hadsereget, amely támadásba megy át, hogy legalább négyszer olyan számos legyen, mint az a sereg, amely a védelemre van felkészülve. lEz termelte ki a német Blitzkrieg (villámháboru) eüméletét: p viljámh gyors rajtaütéssel megszerezni a végső győzelmet, mielőtt a megtámadott sereg megszervezhetné a védelmét, mert a modern fegyverek a védelem feltételeit támogatják és nem a támadásét. Ilyen körülmények között Németország köteles kímélni Lengyelországot, amely felhasználhatja a szovjetnek légierejét és technikáját. Nem kevésbé különös jelenség ezek- után a Lengyelországnak adott figyelmeztetés a németellenes tüntetésekkel kapcsolatban. ( Vájjon ez kapcsolatban van Beck londoni látogatásával? KOLOZSVÁR, április 1. Dr. gróf Bánffy Miklós, a Népközösség elnöke, a Front igazgatósági tagja, dr. Szász Pál, a Front igazgatósági tagja, dr. Konopi Kálmán, dr. Mikó Imre és gróf Teleki Ádám tanácstagok Bucuresti- ben látogatást tettek dr. Zigre Miklós kultuszminiszternél. A több mint egyórás kihallgatáson előterjesztették és részletesen megtárgyalták a romániai magyarság mindazon nagyhorderejű kérdéseit, amelyeknek a megoldása a kultuszminiszter hatáskörébe tartozik. J mm Ünnepélyes keretek között fogadta Hitler kancellár Románia uj berlini követét Hitler kancellár szívélyes hangon válaszolt a követ üdvözlő, beszédére BERLIN, április 1. (Rador.) Radu Crutescu, Románia uj berlini meghatalmazott minisztere pénteken délben 12 órakor adta át megbízó levelét Hitler német vezér és kancellárnak. Crutescu követet, kit a német külügyminisztérium részéről Schweimer kisért, diszhintó viţte az uj elnöki palotáig s a követ előtt diszszázad tisztelgett. { Hitler vezér és kancellár Ribbentrop külügyminiszter, Meissner államtitkár, Dörnberg protokollfőnök és más ma- gasrangu személyiségek társaságában fogadta Crutescut, ki az ünnepélyes aktus alkalmából ezeket mondotta: — Kancellár ur, a napon, mikor a rámbizott magas hivatalokkal felruházva megkezdem működésemet, legelső kötelességemnek tekintem, hogy közöljem excellenciáddal Őfelsége a Király, Felséges Uralkodóm magas nagyrabecsülésének és barátságának érzéseit, valamint legjobb kívánságait a birodalom boldogulására és haladására. Legyen megengedve nekem, hogy a magam részéröl ehhez a magas üzenethez hozzáfűzzem a reményt, hogy egy megszakítás nélküli működés megadja számomra a lehetőséget, hogy jól I betöítsem küldetésem, melynek legfontosabb célja a két állam jelenlegi baráti kötelékeinek minden irányban való megerősítésében és kimélyitésé- ben áll. Ezek a kapcsolatok, melyeket földrajzi elhelyezkedésünk és első sor- ! ban a közös gazdasági szükségesség szab meg, a két ország közötti nemrégi termékeny együttműködés szerencsés eredményeiben is természetes alapjukat találják. Ugyanígy egymás kölcsönös megismerése, beleértve a kölcsönös nagyrabecsülést és bizalmat, minden tartós megértés feltétlen alapját, nem lehet, hogy ne hozzon ezen a téren is különös előnyöket. A beszédre a Führer így válaszolt: — Miniszter ur, örömmel tölt el, mikor az ön kezéből átveszem a levelet, mellyel őfelsége Románia királya akkreditálja önt, mint követet és meghatalmazott minisztert. Élénk megelégedéssel olvasom ki az ön szavaiból, hogy missziójának legnemesebb célját az országaink közötti jó kapcsolatok erősítésében és mélyítésében látja, joggM említette a Románia és Németország közötti gazdasági érdekek azonos voltát, mely kiinduló pontja volt országaink termékeny együttműködésének. Ez az együttműködés éppen a legutóbbi hetekben gazdasági szerződés által széles és tartós alapot nyert es a birodalom kormányával együtt kitartóan fogok fáradozni, hogy tovább műveljem és fejlesszem ezt a kapcsolatot és hasznot nyújtsak ezáltal mindkét országnak, mint a béke ügyének is. őfelsége Romania királya által kifejezett szívélyes jókívánságokat Németország boldogsága és haladása érdekében és irányomban személyesen, a legnagyobb köszönettel fogadom, őszinte, legjobb kívánságokkal Románia haladásáért és boldogulásáért és őfelsége, a király személyes egésZsé- géért és Önnek miniszter ur egész szivemből mondom: „Isten hoztál“ A megbízó levelek átadása„után Hitler vezér és kancellár melegen elbeszélgetett az uj román követtel. Meggyilkolta szerelmesét az elkeseredett szabósegéd BUCUREŞTI, április 1. Gerghel loan 26 éves bucureştii szabósegéd hosz- szabb idő óta udvarolt Olteanu Iolanda fiatal leánynak. A leány szülei azonban a fiatalembert eltiltották az udvarlástól, leányukat nem akarták férj- hezadni, minthogy az csak 18 éves volt. A fiatal szabósegéd tegnap lesbeállt a református iskola épülete előtt, ahova a leány énekórára járt és amikor az iskola ajtaján kilépett, agyonlőtte. A gyilkos szabósegédet a rendőrség letartóztatta. ~------------------ — —B——■ ■ ——— rtetbeiMMtt a maggar (eisöh&i&an a zsidotörfósg «itala BUDAPEST, «április 1. A magyar fd;sőház egyesülteit bizottsága pénteken délelőtt kezdte meg a képviselőház álfád már elfogadott zsidó törvényjavasltai tárgyalását. Az egyesitett bizottságnak összesen 201 tagja van s ezek közül a péntek délelőtti ülésen százhatvnnan jelentek meg, tehát a zsidó-javaslat iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A bizottsági ülésen ott volt József királyi herceg, József Ferenc királyi herceg, Seredi Jusztinján blboros-hercegprimás, a római katalikus püspöki kar és a* magas papság több tagja, Ravasz László református püspök., Raff a y Sándor evangélikus püspök és más előkelőségek, a magyar kormány részéről Teleki Pál gróf miniszter- elnök, Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter, Zsindely Ferenc miniszterelnök, ségi és Antal István igazságügyi államtitkárok. Töreki Géza elnök nyitót a meg az ülést, majd Görgey László előadó ismer* j telte, a javaslatot. Serédi hercegprímás, l Glattfekler Gyula Csanádi püspök, Ravasz László református püspök és Raffav Sándor evangélikus püspök szóltak hozzá a javaslathoz. Jólértesült budapesti politikai körök szerint, a magyar felsőház tagjainak túlnyomó többsége változatlanul fogja a zsidó törvényjavasltakat elfogadni, de egyes tagok kifogásolják a javaslat némely rendelkezését. A felsőházi tagok egy része olyan értelmű módosítást javasol, hogy ne tekintsék zsidónak azokat, akik három évtizeddel előbb keresztelkedtek ki, vagy akik igazolják, hogy őseik 1S4S előtt már az akkori Magyarország terüle- tón születtek. Az ,,Est‘‘ értesülése szerint, hetven tábornok, élükön József főherceggel, vallja azt a felfogást, hogy a frontharcosokat különleges elbánásban kell részesíteni. • t LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől! a laţ» választékosabb kivitelig legolcsóbb*;* ez Ellenzék könyvoaxtaiyáb**, ChíJ* Eiata Uoirü,
