Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-10 / 57. szám

♦K

BS

Virradni

A pátriárka-minister elnök halála ugyan majd « gesz érdeklődésünket leköti, mirul- amellett főbenjáró kötelesség, hogy ors/ó- gunk egyéb fontos kérdéséi be is e I rnei iii- jünk. Sokáig fogunk beszelni és sokáig kell elgondolkoznunk uj külpolitikái tevékenységéről. Tagadhatatlan dolog, hogy R°má ilia nemcsak az általános külközelélben, hanem a Duna körül örökké súlyos föladatokkal teljesített rájon most ismét! elsőN rendű szerepet játszik. A bucuresiü Bal-? kán-értekezlet ha»h«4ósan bebizonyította, hogy dél felé, a Földközi tenger medence- j*- világiban is fokozódik irányító szerepe. Halható« és jogos erdekci í-*i a * koznak a közcpkeleteurópai és balkáni államok bizonyos érdekeivel és ezért! a kölcsönös megértés, a kellő tömörülés révén ezeken n területeken az erők újabb Szilárdulása, sőt kiegészítése történik. Néni kenyerünk ; a nagyképűség, de joggal rnondbaínánK. hogy egy Varsó—Bucureşti—Atheni-i tengely Is forog erőteljesen és forgat1, úgyhogy már nemcsak szorosan tartoznak hozzá szövetségesek és barátok* hanem remény van újabb elemek csatlakozásait» h. Mindenesetre annyit jogosan mondhatunk, hogy közös nehézkedési pont felé irányul mind az újra melegen ^ helyreáUi“ <oU lengyel—román szövetkezés ** keleti határok tekintetében, mind a nyugati dinamizmusoktól politikai, vagy gazdasági tekintetében érintett Du»n-vldéki és Rak kán-áilamok társulása. Igen, két erdekpon- tot, két közös nehézkedési pontot szemlélhetünk, A két fokus az ellipszis képét idézi, ezért ez a terület nyilvánvaló13!! egészséges görbében kezd keringeni közös történelmi nap körül. Amit az újságolvasó és :tz újságíró csak ösztönösen és homályosan érez. most az események alapos ismerői és m rugók munkáját állandóan figyelő átamférfiak találkozása és tárgyalásaikról kiadott szűkszavú jelentések érthető vré tudatosítják. legutóbb a Varsóban, járt külügyminiszterek munkája derített nagyobb világosságot kérdéseinkre. Két dolog nyilvánvaló, Lengyelország és Ro, mánia barátsága és közös törekvése megerősödött s míndaketten együttesen, közösnek talált célok érdekében nagy figyelme t fogníak szentelni a közeljövőben Magyarországnak,

 varsói nyilatkozatok egyik örvendetes része, hogy Gafencu külügyminiszter, aki. székfoglalója előtt is. de idána is» többször kifejezte Magyarország Iránt való rokonszenvét s a román—magyar jobb szomszédság szükségét, nyilvánvalóin közelebb érkezett ama dunavölgyl politikának a támogatásához, amely Magyarország önrendelkezési lehetőségeit erősíteni törekszik és Romániával való szorosabb kapcsolatát — most főleg 3 ruszin kérdés valamely általánosan megnyugfaió és végleges megoldásával kapcsolatban — fo kozni akarja. Mi, a két állam: Románia és Magyarország közi az, örök történelmi egymásra utaltság és a gazdasági-leíki-szcl temi összemüködés óhajának állandó szorgalmazói örömmel állapíthatjuk meg, hogy a levegő egyre inkább feszült a román— magyar egész megbékélés közös munka gondolatától és fertőéitől. Legutóbb a kisebbségi kérdés megoldását mondták a megvalósítás bevezető főfeltételének cs minthogy ma ez a kérdés konolyan előtérbe került nálunk is és a kisebbségi jogok végrehajtását most már jogosan remélhetjük, im léire jön jövőben a kívánt alap, amelyen a kéé szomszédállam, Lengyelország jobbján és balján állva végre teljesen megértheti egymást. Ez kölcsönös és kétoldalú kdí majd legyen, mert más nem is 1-het és mert a kölcsönösség és kétoldalúig edigi? hiányai gátolják meg csupán, hogy- még nem jött létre, amit a történelem és a pillanatnyi érdek régóta sürget. R-zonyára legtöbb jóhiszemű emberünk megérti a fontos és uj hangsúlyt; amellyel Gafcncu a kisebbségi kérdést most is Románia belügyinek minősítő mondatot ki- cjú. Régebben e hangsúly nélkül a régi minősítés lehangoló volt, most azonban, Óimkor minden áHampojítikai tényező, -"mely a hatalmai kizárólag kezeli, egyet ért és' együtt dolgozik a kisebbségi kérdés komoly megoldásán. Gafencu hangsúlya Uijes reménnyel és bizalommal és hittel (ölt eb így meglesz a föltétel, amely bevezetni tartozik két szomszédállam szoros kap- chartát. Ezt 3 kapcsolatot Lengyel- és Olaszország egyaránt! a dunai nyugalom és dunai munka szükségének ismeri cl. Szóval riuki lehet látni kikavácsolásiaak, Telj a

1 O J O tu ci r e i ii s 1 0.

fi L I. EN7.&K

l

Hogyan egységesítettél* . a nemei törvényhozási?

A német törvények legsajátosabb újításait is bevezették a cia« toll területekre. ~ Rendkívüli intézkedések a paraszivagyonok megőrzésére. — A sterilizációs törvény alkalmazása- • BE ft UN, március.9.

Ausz ífíá és.a szudétavidék Nómctor szaghoz' .való csatolása nemcsak a nemzetköz* jog- és gazdasági ételben okozott hatalmas változást, hanem magában Né'

I

mclországban i.s munka indu l m-'g aziránt, hogy az eddigi három kü önhöző országból Összetevődőit Nagynémetors/á- get egységest! sók. Ez az egységes36* nemcsak pokt'katliag és gazdaság teg, liánén*. jogilag is véghez keltett menjen- Ausztria és a szudétavtdák kühjná’Ió jog: életfa t Németországgal egységesíteni kelteit. Libben a munkában a némáér- szági törvények szolgáltak Sápul. M nd* azokat a törvényeket, a mélyek Néiiietor- szágban érvényben vannak, kiterjesztették a birodalomhoz csatot országrészek* re is. A német törvények annyira a nemzeti szoedáLzmusból nőttek kg hogy azok Idterjeszlése azt jelentette, hogy u csatod tartományokat nemzeti szórtál,i.síává- kék átépíteni.

paraszt ha b'zomány

Németországnak legnagyobb problémája az, hogy az ipari étet fejődése mellett hogyan hulja a földművelők érdekeiI megvédeni és hogyan hídja a meglevő fő'dekrt és az egész mezőgazdaságot in inéi ki fizetőbbé' te nn i.

M'vel eddig az volt a helyzet, hogy a parasztság beözönlött a városba és a föld* jót "cteidósitotta, hogy az iparban njXMF- tet kezdhessen, azért meg\dkcJtők Németországban a par ászt hitbi-z oirvn n y I. Ebbe a kategóriába azok tartóztuk, akiknek a foteljuk nemzetgazdaság és egyéni meg* é-11 let és szempontjából „egy“ esaVid számára elegendő volt. Az ilyen paédsztcsalád földjét tiitbizományiunk nyilvánítót- fák. Erre a föhlre nem lehet cklosságot felvenni, csak Un a család helyzete, vagy a birtok értékének emelése okvetlenül megkövetel!„ Ilyen esetben állami bizottság vizsgálja meg a főidet és Alapit ja meg a felveendő adósság összegét.

A pénzt állami bank folyósítja, amelyik amortizációs kölcsön alakjában a visszafizetési a leheiő legkönnyebbé te

SZÍ.

A paraszthtebteományok nem adhatók cl Sőt az örökösödési törvény is ugv van megállapítva, hogy a birtokot csak egy' gyermek örökölheti. A lobbi gyermekei pénzben keli kiclégrlenV De ez á pénzbeli örökség nem lehet olyan magas, hogy a. birtokot termelésében és értékében) bármilyen kár is érje. Ezt a törvényt most a csat eh (erwetekre is kiterjesztették. I kettős cét értek el Németországban. Egyrészt a Msbirtokok eladósodását és banktőkével való összevásárlását akadályozlak meg, másrészt pedig

az örökösök nem oszthatják el a birtokot és nem tehetik olyan törpe birtokká, ’atnehjen a megélhetés lehetetlenné válik és amely körülmény folytán a tulajdonosok kénytelenek lennének eladni, hagy a városokba szivárogva az rpari étetben, mtní képzetten munkások próbálják a mindennapi kenyeret megkeresni'. De népnevelési cé ja is van a törvénynek. Az apa a bírtok örökösét bevezet a mező- gazdasági szaktudásba, nteg a többi gyermekeiről tudva azt, hogy birtokot sohasem örökölnek, képzett szakmunkásokat nevel,

A házassági törvény

A nürnbergi törvények nicgáteapÁjálc azt, hogy a német nép fajtisztaságának megőrzésére milyen házasságok engedhetők meg. A nemzeh szocializmus szerint, a házasság nemcsak két ember közötti szerződés, hanem nép’ feladat :!’s. A há* zasság legfontosabb célja, hogy a gyér•

mindennapi elet gondjával és teli a külpolitikai felhők feleimével, kellemes érzés töl el bennünket a varsói megbeszélések kedvező eredményének hallatára. Ha a sötét sors zsákmányául nem követeli a kőzete

mekáhlás által családdá váljék. A német házassági törvény a házasságot abból a 'szempontból, nézi, hogy a születendő gyermekek számára mi származik a házasságból.

Ezért a házasságkötés ekdl a köle'e'ö orvosi vizsgádat nemcsak eltiltja a menthetetlenül ragályos betegségben . singtádotől: a házasságoti hanem, az w.

n. sterilizáció utján gondoskodik arról, hogy as illetőnek soha gyermeke'ne tehessen.

A krónikus -iszákost és született gyenge* elméjűt szintén megfosztja alá/1, hogy gyermeke szüle Illessen. Az ilyen sterilizációt a legnagyobb korültek'ntéssei végzik el. Csak g legegybehangzóbb orvost szakvélemény után hajtják végre a mik tétet a gyengeelméjű né pedig a legszélesebb nymnoAást is bevezetik. Mindenkit k kérdeznek, hogy nem gyermekkorában szenvedett-e olyan sérülési, amely az; egyént'épeiméjüségétöl megfosztotta. Ha lehet, az anya életének is utána nyomoznak, hogy nem szenvedette terhes állapotában olyan ütődést, amely megszületett gyermekéi gyengeelméjű vé tette. Ha meggyőződtek arról, hogy a fent» eseték egyike sem fordulhaloit. élő, szítva! emberi számítás. szerint, százszázalékosan megádapilhaló a szuetett gyengeelméjűség, csak akkor hajtják végre .az ')* krü'm._^tr~sh:yiliz.ácak. A. némeLiiyzgsság'_ törvénynek azonban nemcsak ezeket a rendelkezéséit ^riérvenyesüik a bírodaom uj tartományaiban, hanem az elválást 's- a német törvénykönyv alapján foganatosítják- Ezek szerint, ha a házastársak íe’k-i megnemfelglősége abban nyilvánul, hogy három éven keresztül külön háztartásban élnek, akkor

bármelyik fél részéről kérhető a házasság felbontása.

A házasság célja a gyemnek lévén, minden házais'lárs kérheti a válást abban az esetben, ha 10 évi házasság után az egyik lói terméketi'enné válik. Az i’yen házas* társ csak 30 éves korán tu] választba- tó ek . : ••

Vt. régi adósságok kérdése

Németországban a régi adósságokkal szemben egészen eredeti álláspontra helyezkednek. Ha pl. valaki egy válla'hozásban tönkrement és mindenét elárverezve, még adóssága is maradt fent. akkor Qz illető számára sokszor az uj élet megkezdése .is lehetetlenné vşrt’fr téve- Hiszen mihelyst az illető uj utakon ismét valamihez hozzájut, jönnek a régi adósságok és ismét elveszik mindenét. Éppen ezért

a német törvények az egyszer tönkrement embert uj éleihez akarják hozzásegíteni

Elrendeli a törvény azt is, hogy ha valaki tönkrement és ezután is adósságai maradtak, az Íven adósságokat! le kell irni. Ezáltal a már tönkrement ember nek lehetőséget adnak arra, hogy uj exiisítenoiát teremtsen magának, anélkül, hogy örökké attól kellene tartana, hogy régi adósságai, fejében újból mindenéből kifosztják..

A Németországhoz csatolt tartományokban a 'okosság nehéz gazdasági helyzete igen indokolttá teszi ennek a fÖrvénynek a bevezetését. A jelszó az, hogy a közelmúlt nagy mezőgazdasági és ipari válságának az áldozatait uj, önálló existenciáJioz és uj vagvem<>sódáshoz kell hozzásegíteni,

A fiatalkorú dolgozók helyzete A nymot törvények a munkában látják a nép jövőjének alapjai!'. De ez nem jelenti azt, hogy a munkaerőt kizsákmá- nirtfii iiiritfciifiWrfriawfiiifir-MWiiiii-a mm nr nnr«tnTMmmiiiin

nyoljálé Sőt a legnagyobb gondot for* dí-tják a dolgozók megbecsülésére és, helyzetük rnegkönnyitósére. Az egész vb tágon a fiatalkorú munkások és inasok; vannak a legjobbím kiszo'gáitalva »• munkaadók szeszélyeinek. Az tény, hogy a Hat álkor u dolgozók védteme minden országban törvényileg van körülhatárolva. De a német törvények

ezt a védelmet a legszigorúbban megkövetelik és a hatóságok a törvény be- j tartását is ellenőrzik-.

A csatolt tartományokba is; bevezetlé-kl ezt a védelmet és 18 éves korig követelik ít következők belartását: A gyermek oz iskola bevégzéséig semmi rendszeres munkára nem kötelezhető. Az ifjak legfeljebb napi 8 órát dolgozhatnak. Ebbe a 8 órai .munkaidőbe beteszámítódik a, szakiskolában teitötü napi óraszám is. Ha mashkolába járnak az. ifjak, akkor is kő-; teles a tu ajdonos a megállapított órabért kifizetni. Minden 18 éven aluli dolgozó félévenkínt megvizsgálandó, hogy a. végzett munka nem befolytásclja-e k.áro* sári a szervezetét- 12—18 napi lizeteb- szabadságot kötetes adni a tulajdonos minden 18 éven a’uU dolgozónak. '

Az utóbbi időben otszáporodéit Németországban oz utonállás, az autóvezetők- megtámadása és legyilkol ásót. Régi kérte; vés nérru.A szokás volt az u. n. „tntmp'o-*;' kW te Azok az ifjak, akik ingyen akarlálő' beutazni az országot, gyalog szerrel in*; du'tak neki az országúinak- Minden kp*;, zcledő. autó előtt feltartott kézzete jeteztek' azt, liogy arra kérik a vezetőt, hogy átyi jón meg cs vegye fel őket. Sok éte’mcst ifjú járta 'ne így ingyen az országot. Sok-: szór nemcsak, hogy a legpompásabb, autókkal utaztak, hanem a tulajdonosok meg is huták őket. A tavaly két magyar fiú utazott ilyen élelmesen és a végén a/ a német herceg, akinek n kocsiját vétet-, lenül megállították, két hétig 'látta ők eb vendégül egyik vidéki kastélyában. Most a sok, autók ellen elkövetett, merénylet miatt, betiltotta a rendőrség ezt á kedélyes utazást, amit „zu Fuss mit Auto“ (gyalog autóval) utazásnak nevezete .iá y diáik hu mor.

A betiltás melletti törvény iht*ézk«(fík arról, hogy ma azt az egyéni', aki autó- átlil meg, Azonnal be kelj kísérni a rendőrségre,

Ezt a rendeíetet a csatot i.irtómányokra- is érvényesítették. 'Kimondj** a 'törvény, hogy a fegyveresen elköveteti rablás é^ életveszélyes megsebeshés esetében a íegi rövídebb idő alatt végrehajtandó halálos’ büntetés alkalmazandó. A csatol* tartományokban is bevezették h halálos1 büntetés’ a hazaárulás minden fajtája ellen; Ha valakit hazaárulás vétsége mi alt t ‘lefejeznek, akkor ezt piros cédulákkal kövük a nyilvánossággal. Minden hirdetőosztopon meg-> jelenik egy piros céduia, mely közli X.

Y. ennyi és ennyi korú, ilyen ás ilyen foglalkozása férfi, vagy nő, hazaárulás vétsége nv*a;tt ekkor és ekkor kivégezte- lelt. A hazaárulás vétsége igen sok olyan esetre is kiterjed.' amikor más országokban legfeljebb csalásról beszélnek. így pl. a nagyobb összegű valutasibolásc is hazaárulásnak minősítik.

A hatalom átvétele után különösen. Ausztriában és a szudéüavidéken kelleti' ennek a törvénynek szigorú érvényt szz-' rezni, mert a megváltozott vahitáris hEv- zet a visszaélések melegágyát teremthette volna meg.

Sok érdekesség és eredetiség van ezekben a 'örvényekben, amelyek most. óz egé*S7, Németország területén érvényesek. De úgy ezekkel, mint minden német in- lézkedésekkeí kapcsolatosan azt1 kell szem élőit tertani, hogy ezek egy rendszernek, mondhatni egy uj világnézetnek á termékei. Ez a rendszer és ez. á világnézet, p* dig egyedül csak a németek «zárnám alakúit k* Tórb Rá Ülte

jövőben Európa békéjét, a közeledő tn vasz. blzónyár.r jó fejleményeket fakaszt ezek sorában reánk nézve a iegfontosabl és Irgörvendetesebb lesz a nun in — mJ viszony lényegei; megjavulisa.