Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 55. szám

ÁRA 3 LES r ­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olca Modor 4. Telefon: u—09. Nyomda: Str. I G Duoí No. S F'ókkiadóhivatoi és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 A1/ STOTTA BARTHA MIKLÓS sietős szerkesztő és 1 DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tc Törvényszéki kjstromozísi szám: 39 (Do*. 8Í6ft 1938. Trb. Cluj.) Előfizetés ár*k: havonta So. negyedévre *40, félévre 480 egész évre 9S0 !?r. LX ÉVFOLYAM, 55. SZÁM. SZERDA CLUJ, 1939 MÁRCIUS 8. MEGHALT MIRON CRfSTEA pátriárka-miniszterelnök If iss Gyászol az ország népe. Törté­nelmi időknek nagy vezetőjét gyá­szolja, amikor kegyeletes részvét­tel emlékezik meg a tragikus hir­telenséggel elhunyt Miron Cristea pátriárka-miniszterei nőkről. Ebben a gyászban nemzeti különbség nél­kül osztozik az ország egész lakos­sága. Az államvallás legfőbb lelké­sze rendkívüli egyéniségével egy­formán kiérdemelte az állam min­den polgárának tiszteletét és sze- reíeíét. I Rendkívüli időkben vállalkozott a nagytekintélyű főpap arra, hogy átvegye a kormányzás gyeplőiét. Előrehaladott kora dacára elfogad­ta a tekintélykormány vezetését, mert belátta, hogy olyan időket élünk, amikor száműzni kell a po­litikát a közéletből és ennek az uj rendszernek megszemélyesítésére az ő személye a legalkalmasabb. Őfelsége óhajtását és hazájának pa­rancsát teljesítette Miron Cristea, amikor az uj kormány élére állott és fiatalos lelkesedéssel irányítot­ta az orstzág vezetésének uj szelle­mét. Egy év gyönyörű eredményei iga­zolták, hog3’ a munka teljes siker­re! járt. Megszűntek az áldatlan politikai szenvedélyek, amelyek inár-már beláthatatlan viszályok- kal__fenyegették az országot. Váro­sokban és falvakban egyaránt épí­tő munka folyik. Az ország népe egyetlen politikai párt keretében egyesült és az egyéni érdekek önös szolgálata helyett az állameszme magasabb és nemesebb céljai érvé­nyesülnek a közéletben. ( Olyan érdemek ezek, amelyek Örökre halhatatlanná teszik a pát­riárka nevét az ország történeté­ben. A főpap késő öregségében is beszédesen bizonyította be az or­szág minden polgára előtt: hogyan kell igaz szivve! szolgálni az orszá­got és a királyt. A nemzeti újjá­születés korát éljük. Ebben főér- desne volt az elhunyt pátriárkának, utolsó perceiben is az ország sor­sával foglalkozott. SzeHemének vi­lágosságát halála pillanatáig meg­őrizte és állandóan érdeklődött a halálos ágya mellett tartózkodó Taíarescu párisi román nag3rkö- vettől az itthoni eseményekről. Ha­lála méltó volt nagy életéhez. Ko­ra fiatalságától kezdve a köz szol­gálatában állott és nemes szivének utolsó dobbanásáig hü maradt el­hivatottságához. Miron Cristea pátriárka Erdély szülöttje volt. Sohasem ismerte a g3 ülölködést, hanem mindig fen­nen hangoztatta, hogy ez az or­szágrész csak akkor lehet boldog, ha az itt élő nemzetiségek megér­tik egymást. Akkor sem tagadta meg elveit, amikor átvette a hata­lom gyeplőjét. A páíriárka-minisz- terelnöknéi a megbékélés elve nem politikai szóvirág volt, hanem egy tapasztalatokban gazdag, tiszta életnek: őszinte meggyőződése. Mi­niszterelnöksége alatt alkalma volt bebizonyítani a kisebbségek iránti jóindulatát és megértését. Miron Cristea állíttatta fel a kisebbségi minisztériumot és az ő kezdemé­nyezésére készült el a kisebbségi statútum, amely törvényben fek­tette le a kisebbségek jogait az ál­lamélet keretében. Ennek a szel­lemnek jegyében történt a kisebb­ségek vezetőinek hivatalos meg­egyezése a kormánnyal, amelynek alapján az etnikai kisebbségek be­léptek a Nemzeti Újjászületés Frontjába. Miron Cristea kormány­zata megvalósította a kisebbségek. . kel való tökéletes megegyezést, amelyet húsz év alatt nem sikerült elintézni a politikai kormányok­nak. j De túl a hivatalos kereteken és az ország felvirágoztatását célzó magasabb eszméken: egyénileg is őszinte barátja volt a pátriárka a kisebbségeknek, legutóbb is fé­nyesen bebizonyította, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonit az itt­élő nemzetiségek közötti kulturkö- zeíedésnek. Gróf Bánffy Miklóssal folytatott tanácskozásai során ki­hangsúlyozta, hogy döntő fontossá­gúnak tartja a román irodalom je­leseinek magyar nyelven való is­mertetését. Ennek az eszmének ér­dekében ötvenezer lejt adományo­zott azoknak az Íróknak jutalmazá­sára, akik az impérium változás utáni években műfordításaikkal előmozdították a román—magyar küi túr köz éledést. Az ország magyar polgárai hálá­val és elismeréssel adóznak a pát­riárka emlékének. Tudjuk, hogy őszinte barátunkat vesztettük el benne, aki politikai ideológiáján kí­vül erdélyi lelkének sugallatát kö­vette akkor, amikor mindent elkö- \etett az ittélő nemzetiségek bé­kéjének megvalósítása érdekében. Az eszme a megvalósulás útjára lépett. Miron Cristea pátriárka be­fejezte küldetését. Építő munka kezdetén, politikai viszályoktól mentes országból utazott el, hogy helyreállítsa megrongált egészsé­gét. A sors másként határozott. A fáradt test nem tudott megbirkóz­ni a halálos betegséggel és Miron Cristea már csak örök nyugalomra tér vissza abba az országba, amely­nek belső békéjét ő valósította meg. Áldásos életéért tiszta szívből gyászolja az ország, amelynek jobb jövendője virradt fel akkor, ami­kor nagy idők nagy viharában át­vette az államélet irányítását és megmentette a népet a belső har­cok megpróbáltatásaitól. (v. /.) Tüdőgyulladás okozta a pátriárka halálét CANNES, március 7. A Rad>r íáviraiti iroda jelenti: Őszentsége Mi­ron Cristea pátriárka-minisztereinek tegnap, hétfőn este 9 óra 23 perckor elhunyt. Haláléit hörghurutból bekö­vetkezett tüdőgyulladás idézte elő. Az elhunyt páitriárka-miniszterdlnök ál‘a- po'a már vasárnap válságosra fordult. Tatarescu, Románia párisi nagyköve­te. hétfőn reggel meglátogatta a nagy­beteg pátriárkát, akivel hosszabban el­beszélgetett és a beszélgetés során a pátriárka melegen érdeklődőit az or­szág közállapotairól. Tiaitiarescu távo­zása után a pátriárka állapota egyre súlyosbodott, háziorvosának, valamint a konzíliumra meghívóit kiváló fran­cia szakemberek fáradozása hiábavaló volt. Késő délután beállóit az agónia és estére elhunyt. Holttestét bebalzsa­mozták és az Alexander Bidevardon •lévő görögkeleti kápolnában ravata­lozták fel. GYÁSZOL AZ ORSZÁG BUCUREŞTI,^ március 7. Miron Crimea háláidról1 érkezect hiwiitalos híradás után nyomban miniszterta­nács ült össze. A miniezterlanáos el­határozta. hogy a mai nap folyamin és a temetés napján «z összes közhiva­talok zárva maradnak és ugyancsak szünetelnek ezen a két napon az Ösz- szes íátványossági előadások is Ellren- deíte, hogy ia középületeket gyászlobo- gókkal] lássák el és felfüggeszted min­dennemű ünnepséget és fogadtatást. CALINESCU AZ Uí MINISZ­TERELNÖK Maron Cristea pátriárka-miniszter­elnök háláim következtében megürese­dett miniszterelnöki tiszoségbe királyi rendelettel Calincscu eddigi helyettes miniszterelnököt nevezték ki. Tegnap ©ste Magureanu államtitkár repülőgépen Cannesbe utazott, hogy a pátriárka holt1'estének hazaszállítása iránt intézkedjék. A PÁTRIÁRKA UTOLSÓ ÓRÁI PÁRÍS. március 7. A francia Ha­vas-iroda Jelentése szerint Taitarescu párisi román nagykövet a pátriárka betegségének hírére még vasárnap c«te Cannesbe utazott és vasárnap este és a hétfői nap folyamán kétszer i« lá­togatást dőlt a nagvbeteg áSamférfíu- nái. A be'eg pátriárka öntudatát halá­la pillanatáig megőrizte és me'egen ér­deklődött az országban történő ese­mények iránt. A párisi román koló­niát mélyen megrendítőíte a.pátriárka váratlanul bekövetkezett haJála. BUCUREŞTI, március 7. A pát­riárka-miniszterelnök hatlála után leg­felsőbb egyházi 'tanács alakult meg. amelynek Nicodim moldovai metro­polisa az elnöke, 'tagjai pedig Benia­min Pocitan és Amilian Antal főpa­pok. Ez a háromtagú bizottság vezeti a pátriárkátus és a szentszinódus ügyeit mindaddig, amíg az ui pátriár­kát meg nem választják. MIRON CRISTEA ÉLET RAJZA BUCUREŞTI, március 7. Az el­hunyt pátriárka 1868-ban született Toplticán. Szülei hazaszerető, *ig3T- szerü emberek voltak. Elemi iskoláit Topjcán végezte, középiskoláit pedig Besztercén és Naszódon. Diákévei alatt a sorssal nehéz harcot folytatóit s éledében — mint a pátriárka több­ször elmondotta — voltak napok, «mikor csak száraz kenyeret és tejet, evett. Tanulmányai ideje alatt rendkí­vül nagy tudá-sáróil tett’tanúságot, ugv, hogy előmeneMe gyors volt. Az érett­ségi .letétele után a nagyszebeni teoló­giai szemináriumnak lett a hallgatói*, r894-ben pedig már annak a 7i ro­mán diáknak az étén látjuk, akik részt vettek a Constantái nagygyűlé­sen. amely ui fejezetét jelentette a ro­mán nép egyesülésére indított törek­vésben. 1897-benlépett be a szerzetes- rendbe. Itt kapta a Miron nevet és rövidesen karánsebesi püspökké ne­vezték ki. Ebben « minőségben érte az impérium változás. 1919 ben a püs­pöki kar csaknem egyhangúkig vá­lasztotta mefropolüává. Crimea Miron pátriárka az ország életében rendkí­vül nagy szerepöt játszott, egy idő­ben tagja volt a régenst'anácsank és a poétikai rezsim megszüntetése után őfelsége kitüntető bizalma az ország élérc emelte. Bölcsessége, Jóakarata & a* embertársai iránti szeretet olyan dicsfénnyel vette körül, amely hosszú évtizedek múlva sem fog ciháivá - nyodni.

Next

/
Thumbnails
Contents