Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-28 / 71. szám

n I. L /? N 7 í: K 1939 március 2 8. Csak 13-an ülnek asztalhoz és kerülik a szerencsés előjeleket a párisi babonaellenes klub tagjai PARIS, március 27. Lite/óla g mindenki tudja, hogy mi a I a borna, holott a vele foglalkózó tudósok nn'g a mai napig tudják egészen pon­tosan megjelölni ezt a fogalmat. lirro gondoltain, amikor mult hét péntekjén találkoztam régi ismerősömmel a Metrón. — Hova? Hova ? — Megyek a klubomba, küzdeni a ba* lionák ellen. Kiderült, hogy az illető tagja a Le Club iles Antisnperstiticuxnek, vag'yis az elő­lié elek elleni klubnak. Rövid utazásunk alatt nagyon érdekes részleteket mondott el a bizarr egyesület életéről. Elmesélte, hogy az a kkib igazi napja, ha a pénteki nap véteti énül tizenhurmadikávai egy­beesik. ldckor jön össze a legtöbb tag s mindig vigyáznak, hogy egy-egy szobában tizen­hármán üljenek az asztalnál. Általában a klub tagjai, ahol csak lehet, keresve-ké­rnek azokat az alkalmakat, amelyek a közli led eleimben, mint szerencsétlenséget kozó előjelek játszanak szerepet. Nyitott bicskát kap a: uj tag A klubba való felvétel is érdekes kö­rülmények között történik. Nagyon örülnek a kancsal embernek, mert ezeket — különösen Franciaország­ban és Olaszországban — szerencsétlen­séget hozó egyéneknek tartják. A belépő tagot nyitott késsel ajándékozzák meg és ha átesett a különböző felvételi ceremjó* niákemj, rendes látogatója lehet a klubnak. Minden héten pénteken összejövetelt tartanak. A társalgás tükrözéssel kezdő­dik. A különös módon terített asztal fölött pedig keresztbe létrát állítanak. Franciaországban ez ugyanis rossz előjel. Az asztal terítése is különbözik a ren­des polgári asztalok terítési módjától. A kenyeret hátára fektetve teszik a vendég elé, a pincérnek pedig kötelessége, hogy a sótartót fe1 döntse- A bort balkézzel ön- tik a pohárba. C$dk hárman egy gyufával... A vendégek a ruhatárban nem teszik le a kalapjukat. Erre szükségük van az étkezésnél. Nem a fejükön tartják, ha­nem. az asztalra teszik, a ami latin világ­ban szintén szerencsétlenséget jelent. Ha véletlenül a péntek egyszersmind tizen­harmadikára esik, akkor cgő lámpát tesz­nek az asztal alá. Ez már sokkal inkább elterjedt babona. Különösen a zsidóság babonásabb rétegei hiszik, hogy ha az asztal aki, a földre lámpát tesznek, a jelenlevők közül valaki rövid időn belül meghal. Nos, barátom elbeszélése szerint, a klub tagjai polgári értelemben véve elég szerencsés emberek. Soha közülük sze­rencsétlenül nem járt senki és más érte­kemben különösebb „pechrölic se panasz­kodhatnak. Öt éven át minden pénteken tizenhármán ültek az asztalhoz, de a klubtagok közül eddig senki sem balt meg. Az csak természetes, hogyha ciga­rettára gyújtanak, egy gyufaszálat min­dig hárman használnak. Ha elindulnak hazulról, előszeretettel visszamennek. Ha csak tehetik, a tagok min­dent elkövetnek, .ami a közhiedelemben sz erencsétlenséget jelent. Ugyanakkor óvatosan kerülik mindazokat a jelen­ségeket, amelyeknek szerencsét kellene hozniok. De a kéményseprő mégis szerencse... Most már teljes a Nobeldijas Rogej? Martin du Gardt .4 Thibauh család Ez a könyv valóságos enciklopédiája at emberábrázoló művészetnek. A tíz kötet 1800 oldalon, f.-ve 726, gyönyörű vászon­kötésben 972 lej az Ellenzék könyv-osztá­lyában, Cluj—Kolozsvár, Piata Ururii. Vi­cékre utánvéttel küldjük.. Kérje a díjtalan nagy könyvjegyzéket. 1 kínált01 n valósággal kipirult lelkeidé* sében., amikor a k-ul> tagjainak teljesnt* meny eb előadta. Végül invitált, lépjek be én is közéjük. — Nem vagyok babolnás! — mhndlam küéröeu. Eri ezekről a dolgokról, amik ellen önök küzdenek, tudomást síim ve­szek. Egyébként figyelmeztetem, hogy a babonások meggyőződése szerint, nincsen semmi hatása annak, ha az ember ezeket az e’őjelekot maga rendezi, vagy előidé­zi. A tizen hármas szám akkor rejt ma­fbdun veszi (leimet, ha önként adódik. Persze ez csak Franciaországra és Euró pára érvényes. Angliában már a t bum hár­mas szám és a péntek szerencsét jelent. Egyébként elárulhatom önnek, volt egy barátom, aki csak azért kiköti egy kis sötét utcában, mert ott egy kéményseprő- mester tanyázott. Ilyenformán) naponta több ki j 1 lenyseprővel lakidei/olít, mint azelőtt egy egész esztendőben. Ez se hasz­nált semmid. Még rosszabbul ment a dol­ga mint eddig... Lassan közeledtünk a végállomás felé; s amikor a Metróból fölkerültünk az ut­cára, éppen egy kéményseprőbe ütköz­tünk. I Lépjen be a klubunkba, meglássa .szerencséje lesz — mondta barátom rá be­szélőm. — Kéményseprőbe ütköztünk! Megígértem, hbgy <• kedvező előjel alapján gondolkozom az. ajánlata fölött. A. Kommunista perben hozott Ítéletet a katonai törvényszék KOLOZSVÁR, március 27. Kommunista pert tárgyalt a katonai törvényszék. Az élénk politikai moz­galmak idején a kolozsvári szélsőbalol­dali ifjúság Weidth Vilmos, Werthei­mer 7 ibor, Kiss Sándor, Ferenczi Fe­renc és felesége vezetésével Kolozsvár utcáin vöröszászlós tüntetést akart rendezni. Az 1932 junius 5-én tartott közös megbeszélés értelmében ug3’anazon év junius 12-én Weidth Vilmos, Grósz Ti­bor és Stern József megjelentek a Mi- hai Viteazul-téren, ahol egész sereg ott ácsorgó munkást arra vettek rá, hogy résztvegyenek az általuk rendezett fel­vonulásban, amelynek voltaképeni cél­ját nem jelölték meg. A munkásság Weidth és társai vezetésével menetbe fejlődve — anélkül hogy a gyűlés jel­legéről tudomásuk lett volna — a Pop Cicio-utcán keresztül a város határa felé vonultak, ahol Kiss Sándor vörös zászlóval állott a menet élére. Az ösz- szeíoborzott alkalmi munkások ennek láttára vissza akartak térni, de a veze­tők utasítására a baloldali érzelmű munkások kordont alkottak körülöttük és Szovjetoroszországot éltették, majd háboruellcncs kijelentéseket hangoz­tattak. 1 A kommunista jellegű tüntetés had- birósági eljárásra szolgáltatott okot. A VI. hadtest katonai törvényszéke — Negulescu Dumitru hadbíró-alezre­des elnökletével — pénteken tárgyalta az évek óta húzódó ügyet, melyben a vádlottak védelmét Popescu llariu ügy­véd-kapitány látta el. A perbeszédek elhangzása után a katonai törvényszék Weidth Vilmost és Kiss Sándort egyen­ként 6 havi és egynapi, Ferenczi Fe­rencet pedig 2 havi fogházbüntetésre ítélte el, mig Ferenczi Ferencnét fel­mentette. [ A távollevő Wertheimer Tibor ügyét bizonyítás kiegészítése végett a fen­tiek ügyétől különválasztva, később megállapítandó időpontban fogják le­tárgyalni. Nagyfontosságu rendelkezéseket tartalmaz az uj légvédelmi törvény A hadirepülőgépek szaporítása és ebböi származható veszély óvatossági rendszabályok életbeléptetésére kész­tetik az államot és ennek jegyében született meg a légvédelmi törvény, amelynek hatálya kiterjed az ország egész területére és* minden lakosára, a gyermekek, aggok, magukkal tehetet­len betegek és elmebetegek kivételé­vel ... A törvénynek alapgondolata, hogy a légvédelemben való részvétel közkötelesség hazánk és embertársaink érdekében. A légvédelem legfőbb inté­zője a légügyi és tengerészeti minisz­ter, akinek kizárólagos hatáskörébe tartozik a légvédelem megszervezése, vezetése és ellenőrzése, úgyhogy a lég­védelem technikájáról szóló előadás, kiállítás, könyv vagy újságcikk is csak előzetes engedélye alapján tartható meg, illetve jelenhetik meg. Másik alapgondolata a törvénynek, hogy a polgárokat a légvédelemre nevelni kell. E célból tanfolyamokat és azzal össze­függő bemutató gyakorlatokat tart fenn, amelyeken köteles nemre való te­kintet nélkül résztvenni minden 17— 60 év közötti állampolgár, akik nem tartoznak a légvédelmi osztagokba. Minden 16 évet betöltött lakos 55 éves koráig köteles a szervezendő légvédel­mi osztagokban az aktiv légvédelem körében közreműködni és pedig nemre való tekintet nélkül, tehát a nők is. Felmentést kaphatnak a gyengék, be­tegek, más irányban fontos szolgála­tot betöltők és a légvédelem hivatásos szervei és tanítói. Amig a passzív lég­védelem azt célozza, hogy veszély ese­tén az egyén hogy biztosítsa életét és egészségét, tehát az egyéni védekezés­re tanít, addig az aktiv légvédelem az ösiszesség érdekében működik, hírszol­gálati, tűzoltó, egészségügyi, rendfenn­tartó és kitanitó csoportokban, igy te­hát a légvédelemben tevőlegesen vesz részt. 1 Az uj törvény légvédelmi berendezé­sek beállítását írja elő az uj építkezé­seknél, kivéve a kisépitkezéseket. A törvény kihirdetésétől, tehát március 6-átóI kezdve építési engedélj', vagy lényeges javítást, átalakítást célzó en­gedély a helyi légvédelmi ügyosztály véleményezése után adható ki. Ez a rendelkezés természetszerűleg érinti az uj építkezéseket, mert a légvédelmi berendezések létesítése körülbelül 20 százalékkal emeli az építkezési költsé­geket. Ugyancsak a helyi légvédelmi ügyosztály véleményez abban a kérdés­ben is, hogy az építkezés kisépitkezésre és a javítás, vagy átalakitás lényeges-e? Az építkezési engedély a véleményezés alapján tüzetesen fel fogja sorolni a létesítendő légvédelmi berendezéseket. Ezek pontos betartásáért nemcsak az épittetö, hanem a vállalkozó is saját személyében felelős és a hatóságok által jóváhagyott tervtől való bármily cse­kély eltérés esetében is, a vállalkozó és mérnökei fogház= és pénzbüntetésen kívül a foglalkozástól is eltilthatok. ^Súlyos kötelezettséget ró a törvény az ipari és kereskedelmi vállalatokra is, azaz az olyan kereskedelmi társasá­gokra is, amelyeknek saját tökéje az egymillió lejt és az olyan egyéni cé­gekre, amelyeknek saját tőkéje a két- miHiót meghaladja. Ezek a vállalatok kötelesek saját költségükön a szüksé­ges légvédelmi eszközökkel felszerelni üzemüket. Egymáshoz közel eső vál­lalatok szövetkezhetnek közös légvé­delmi berendezések beállítására és lég­védelmi központok alakítására. Az önálló légvédelmi berendezés be­állítására kötelezett vállalatok kötele­sek a törvény által e célból létesített bizottság határozatával megállapított összeget részletekben a legközelebbi Nemzeti Bank-fióknál letétbe helyezni és pedig 20 százalékot 1939 szeptem­ber 1-ig. A letétbe helyezett összeg zárt számlának tekintendő és abból fizeté­sek csupán a légvédelmi berendezés beállítására és csupán a légügyi mi­nisztérium utalványozására eszközöl- hetők. 1 A kibocsátandó végrehajtási utasítás a részletekről is bővebben fog intéz­kedni és annak megjelenése után a mindenkit érdeklő nagyhorderejű tör­vény ismertetésére majd visszatérünk. Dr. Polcz Radó. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Szinész-impre88zárióh A kolozsvári Operában és Nemzeti Színházban Kbonyoílitáisr 1 kerülő idő*/á* kos vendégjátékokkal és főképen '2A>h mcgszervcr/ésévvl kapcsolatban igen érd#* kes cikket közölt a „Timpul1“ gyík bjf utóbbi száma. A ,,Timpul“ cikkírója, Cornelia Albi* mindcnekUoSL rrfl'gállapuja, hogy u koloz*. vári Opera és Nemzeti Színház minden* kor és mindenben megfelel azoknak u kuk 'tarköve.élményeknek, amelyeket InvatÓHá- nál fo^va vállalt C-> a legrokonszenveseo* ben is liKröülkt be. Annál levujtóbb az • körülmény, hogy egyes vendégjátékok. V-'gy idegen, társulatok szereplése alkal­mával az mpresszáriók a legkínosabb módon rontják ennek a nagyimétu kuk turiiitézmcnynek a jó hirnevé-t. Az igaz* gat óság máris számos olyan visszaélése« jött rá egyes impresszáriók részéről, ame­lyek ellentétben állának a kubuszminisz* ténum rendelkezéseivel és egyben az Ope­rának és a, Nemzeti Színháznak is súlyosan ártanak. Az egyes vendégszereplések éj idegen 'társulatuk kolozsvári rendezésé* ugyanis impresszáriók a jiyziés, a mii* véwzcr teljes kikapcsolásával, tiwztán az anyagi érdekek szemmeltaHásáva] szokták lebonyolítani, sőt, olyanok is akadnak köz­tük, okik maguk is színének s a ,,Jó üz* llet reményében, hogyha sikert éreznek előre valamelyik (idegen társulat, vagy egyes idegen vendégművészek szereplése körük úgy előre összevásárolják az összes jegyeket és eladják, sőt a sajtó és hatósági hivatalos szabadjegyeket is magas áron áruba bocsátják. Az életben 'lévő törve* nyék alapján összefér heteden 'az, hogy a romániai nemzeti színházak sz nésztag­jai egyben színházi turnék lebony öli vasá­val 0 azok szervezésével foglTkozzanak saját intézménye-k keretein kívül. Ennek ellenére is egyes színészek, Geor­ge Aurelivn és Alexandru Economu, szem­behelyezkedve a kultuszminisztérium ha­tározott intézkedésével, tovább folytatták impresezár ói tevékenységüket, figyelmen kivü‘3 hagyva rn.'nden törvényes formát. A közelmúltban aztán kirobbant az el­kerülhet elven botrány. A két említett szí- nész-impresszárió a minszlerí rendelet elle­nére újból vendégszereplés: bonyolított le. Ez alkalommal szerepeit először Kolozsvá­ron Svéd Sándor magyar baritonista. Nagy reklám i«íőz*e meg a külföldi baritonista vendégszereplését s a busás nyereség biztos tudatában a két impresszárió ezúttal is el* adta az összes hivatal«« helyeket, a sajtó cs a szi nesz kollegák számára fenntartott je­gyeket is s valóságos vasiáncca.l zárta el az utat a sajtó és a kollegáik élői. Természetes következménye ennek a figyelmen kívül hagyott érdekeltek törvényes panasza, ami magával vo-nta azt tls, hogy az estélyen a foyerban az egyik hangos jelenet a másikat követte, ami a közönségei természetesen rendkívül kínosan érintette. Végül is any* nyira elmérgesedett ez 0 botrányos ügy, hogy a Nemzeti Színház igazgatósága? elha­tározta, hogy az ügyet a színházi törvény­szék elé viszi és végrehajtja a kultuszmi­nisztériumnak 1936 ban kelt kategorikus rendeletét, amely, áront említettük, össze­férhetetlenné teszi, hegy színész és im­presszárió egy személyben lehessen. Megvagyunk győződve arról, hogy a Nemzeti Színház a jövőben a legerélyeseb­ben fog eljárni hasonló ügyekben s nem fogja megengedni, hogy a jövőben ilyen esetek meg smét'ődjenek és szigorú intéz­kedéseiket fog érvényesíteni abban az irány­ban, hogy a kolozsvári Opera és Nemzeti Színház presztízsét ne érintsék keliemeiiTe" müíl ilyenfajta meglepetések és kínos botrá­nyok. Az „El Hakim“ írójának uj könyve: John Knittel: Vio nála Az utóbbi évek egyetlen regénye sem vetett fel oly mély erkölcsi problémá­kat és nem birkózott meg velük any- nyi művészettel, mint a Via Mala. Olyan hatalmas ez a regény, mint ma­guk a svájci Alpesek, melyek közt le­játszódik. Ára diszkiadásban 290 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-Kolozsvár, Piata Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük. Kérjen jegyzéket könyvujdonságokról. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents