Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-28 / 71. szám
ÄÄA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Clu}, Calea Motdor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal éí könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 LX ÉVFOLYAM, 71. SZÁM. ALAPÍTOTTA EARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgaló t DR. GROIS LÁSZLÓ msnsB Kiadótulajdonos: PALLAS K. Fa Törvényszéki lipfcromozísi szám: 39, (Dos. 886/, 1938. Trb. Cluj.) Előfizsréa: árak: havonta 80. negyedévre 240. félévre 480 egész évre 960 lej. KEDD CLUJ, 1939 MÁRCIUS 2 8. MUSSOLINI 9,4 ieSciiiiéiyi rendszerek ellesi tervezel! ikoaiieié kiiiivás volna, amivel szemben ezek védelemről a támadásra lémének át Elhangzott Rámában a Dues nagy feszültséggel várt beszéde. - „A Róma— Berlin-Sengelw szétrombolhaSailan". - „ , mais? védekezni sem próbált, megérett ui sorsára" - „Tunisz, Dzsibutl és Szuez" képezik Olaszország követeléseit Franciaországgal Lengyelország nem ftaiianitö lelépni az Anglia által tervezett áiiamSfoaiidúDa A tegnapi nap szenzációjának Mussolini beszédét lehet tekinteni, melyre feszült érdeklődéssel várt a világ egész közvéleménye. Ennek a beszéd= nek kellett leszögeznie Olaszország állásfoglalását a nagy európai válságban, amely izgalomban tartja az egész világot. Megelőzőleg a németekkel szemben álló front oldaláról olyan hírek terjedtek el, mintha a Németország és Olaszország közötti viszony hidegebbé válna s a Berlin—Róma tengely meglazult volna. A Duce tegnapi beszéde lehető legerélyesebb cáfolatát adja ezeknek a híreknek, a demokráciák elleni éles támadás kíséretében, melyet az olasz politika vezére szokásos hevességével hajtott végre. Akik az európai feszültség enyhülését és az ellentétes csoportok közötti gyors tárgyalások megindulását várták, Mussolini kijelentéseitől, azok tévedtek, de a helyzet tisztázásához tegnapi beszéde mindenesetre nagyban hozzájárult. NINCS TÖBB „TOUR DE VALSE“ Mussolini a fasiszta légiók megalakulásának huszadik évfordulója alkalmával beszélt, külpolitikai kijelentéseit tehát a fasizmus ismert dinamikus elveivel kapcsolta össze. Ez még kemé=> nyebb jelleget ad a Duce fejtegetéseinek. Bár a béke szó — mondta Mussolini — meglehetősen elhasznált dolog és úgy cseng, mint a hamis pénz és bár közismert dolog, hogy mi az örök békét katasztrófának tekintjük az emberi civilizációra, mégis szükségesnek tartunk mi is egy hosszú békekorszakot. Erre azonban, bár puhatolóztak ilj'en irányban nálunk, mi csak jogaink elismerése után vagyunk hajlandóak. A „tour de valse“, a különböző nemzetekkel egymásután következő tánc korszaka lezárult — mondta Mussolini a régi clasz politika változásaira célozva. Ma ez a föltételezés is sérti Olaszországot. A Róma—Berlin tengely szétrombolá- sára, vagy szétszakítására irányuló kísérletek gyerekesek. Ami Középeuró- pában történt, annak végzetszeriileg meg kellett történnie. Világos — folytatta Mussolini a csehekre célozva — hogy mikor egy nép, melynek nagyszámban voltak harcképes fiai és óriási fegyvergyárak fölött is rendelkezett, nem képes függetlensége érdekében a szükséges gesztus megtevésére, ez azt bizonyítja, hogy érett, nagyon is érett uj sorsára. Mussolini ezután a tekintélyállamok ellen Anglia által összehozni akart koalícióról beszélt és ezzel szemben igen súlyosan hangzó kijelentést tett. „Ha létrejönne — mondta — a tekintély} rendszerek ellen tervezett koalíció, ez egyértelmű volna kihívásukkal s ebben az esetben a tekintélyi {rendszerek védelemről támadásra térnének át a féld valamennyi pontján Beszéd^ végen a franciákkal szembeni olasz követelésekre tért rá, röviden összegezve ezeket.-í- következő szavakkal: „Tunisz, L^Bibuti, Szuez“. Ez a kijelentig bizonyos tekintetben enyhítés is lehet az előbbi olasz követelésekkel szemben, amelyek, ha nem is hivatalosan, Korzikára és Nizzára is vonatkoztak. Emellett a Duce nem jelölte meg, hogy területi követelésekről van=e itt szó, vagy csak bizonyos olasz jogok elismeréséről, amelyekre francia részről is már bizonyos hajlandóság mutatkozott. A franciákkal szemben hangoztatott követelésekhez csatlakozik, de már erősen Anglia ellen irányul Mussolini kijelentése a Földközi-tengerről, melyet a keleteurópai német politikával kapcsolatban sokszor használt kifejezéssel, olasz „élettér“«nek nevezett. Az „élettér“ kifejezés még nem pontosan meghatározott dolog s igy lehet a Földközi-tengerre való, többé-kevésbé kizárólagos igény emelésével, de ieliet sokkal enyhébben is magyarázni. Mussolini az olasz fegyverkezésre való fölhívással végezte beszédét, mert amint utolsó mondatában kijelentette: „jaj a leíegyverzetíek- nek!“ A beszéd teljes szövegét különben alábbi táviratunkban közöljük. Leng^aior&zág nem hallandó belépni az Anglia által tervezett koalícióba A római nagy beszédnek Európa külpolitikai központjaiban tett hatásáról eddig kevés jelentés érkezett. Egyik Rador- jelentés szerint Londonban a beszéd még nem képezte hivatalos bírálat tárgyát. Politikai körökben tartózkodássá* ítélik meg Mussolini kijelentéseit, de hozzáteszik, hogy a benne foglalt határozott követelések nem mennek túl az olasz király trónbeszédében foglalt kijelentésekenA londoni kormány különben tovább folytatod fáradozásait a Mussolini által kihívásnak mondott koalíció összehozására. Ez a koalíció, ha létrejön is,. a tervezett ; kiterjedt csoportosulásnál jóval szüklcö- ! rübb 'lesz és csak három európai nagyhatalomra, Angliára, Franciaországra és Szoivjetocroszországra fog kiterjeszkedni, i háttérben az Egyes ült-Áll amok csendes támogatásával. Lengyelbrszág csatlakozása, aminele érdekében a londoni és párisi kormányok nagy erőfeszítéseket tettek, ma már kizártnak látszik. Egy varsói Rador-távirat szerint, jólértesült körökben határozottan állítják, hogy a francia —angol—szovjetorosz deklarációhoz, melyet közelebbről alá fognak imi, Lengyel- ország nem csatlakozik. A varsói nagykövet Reck külügyminiszternek előterjesztette az errevomatkozó angol-francia indítványt. Egyes hírek szerint Beck külügyminiszter a nyilatkozatnak sem politikai, sem katonai kötelezettséggel járó részét nem tartotta lengyel szempontból megfelelőnek ahhoz, hogy elfogadhassa. Varsói politikusok között különben, egyes hírek szerint, az a benyomás uralkodik, hogy Németország, miután szükségesnek látott kdeti lépéseit már végrehajtotta, külpolitikájának élét újra nyugat felé fordítja. Mussolini nagmelenSőségii beszéde RÓMAv március 27. A Rador távirati iroda jelenti: Rómában, a Foro Mussolinin, háromszázezer fasiszta előtt beszédet mondott a Duce a fasiszta harci légiók megalapításának huszadik évfordulóján. A hatalmas Foro Mussolini 19 sávra volt felosztva és itt * helyet kapott minden város fasiszta küli döttsége. Az óriási tér nyugati oldalán hatalmas emelvény állott, amelynek lépcsőzeiein a kormány tagjai, a német nemzeti szocialista párt küldöttsége, vrfiamint a spanyol fallangisták küldöttsége foglalt helyet j Mussolini 11 óra 30 perckor jelent meg az emelvényen. Megjelenését lelkes • tüntetés fogadta. Ezután a háborús kereszt és a fasiszta párt lobogóinak ünne’ pélycs átadása következett, a sokaság lelkes éljenzése közben. A tömeg ezután elénekelte a birodalmi himnuszt, majd a Duce mondotta el beszédét. Szavait azzal kezdte, hogy a harci fasciók megalapítása után húsz évvel mélységes megindult- sággal intézi szavait „squadristi“ felé. „GYEREKSÉG A RÓMA—BERLIN TENGELY SZÉTSZAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÍSÉRLET“ — A fekete zászló körül, melyet 1919. évben kitűztem — mondotta a Duce —, összegyűltek a lövészárkok veteránjaiból és a fiatalokból alakult csapatok, hogy leverjék a bomlasztó elméleteket és felszabadítsák a népet az 1789. évi yüágeszmék káros befolyása ától. E zászló körül esett el hősként harcolva ezernyi bajtárs Olaszország utcám és terein, Afrika földjén és Spanyolország földjén. „Squadristák“ mondjátok meg mindenkinek, aki még késik, hogy a forradalom nem ért véget, lianem a szokások, a jellem és a társadalmi különbségek szempontjából még kezdetén van. Másokra hagyom a feladatot, hogy felállítsák munkánk mérlegét a fasizmus első 20 évének megünneplése alkalmávah Ez a mérleg óriás, amit ülik felemlítenünk, valahányszor a győzelmet ülő ha* zugság demoplutokratikus árudája juhai szétszórt nyájainak a fasiszta Olaszország közeli, küszöbön álló és nagyon biztos romlását jelentette, mert Olaszország vért veszített Afrikában és még több vért veszített Spanyritországban és mert sürgős szüksége volt kölcsönre, ami természete’ sen csak angol lehetett. Akaratom nem ismer határt . . . — Aimiit tettünk, jelentős, de számunkra jelentősebb, amit ezután fogunk tenni és meg fogjuk tenni, mert akaratom nem ismer akadályt, mert lelkesedésetek és áldozatkészségetek érintetlen. Nem hagyjuk és nem fogjuk hbgyni, hogy lerántson az, amit háborús pszi- hózisnak neveznek, tehát a hisztéria és a félelem keveréke. Utunk meg van határozva, elveink pedig világosak: 1. Bár a hivatásos pacifisták 1 különösen utálatosak, bár a béke szó meglehetősen elhasznált s úgy szól, mint egy hamis pénz és bár jól ismert, hogy mi az örök békét katasztrófának tekintjük az emberi civilizációra, mégis szükségesnek tartunk egy hosszú békekorszakot ennek az emberi civilizációnak megvédésére és fejlesztésére, de, noha nemrég puhatolóztak, nem teszünk semmi kezdeményezést jogaink elismerése előtt. 2. Külpolitikai keringők korszaka, Ha vett valaha, végleg lezárult. A Róma—Béri in-tengely szétrombolásá* ra, vagy szétszakítására irányuló kísér letek gyerekségek. (A tömeg Hitler ne1, vét kiáltja.) A tengely nemcsak két ál lám közötti kötelék, hanem két fórra dalom találkozása, mely világosai szembehelyezkedett a kortárs civiltzá ció minden más felfogásával. CCikküßk ai utaá aids£**l ^
