Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

ELLENZÉK $939 már cl us 2 $ iR TRfiRCIfl FELESE6 < ^MsnriL,GRíPPííníU.nEVR(SLoinná) a IrU MEGYERY SÁRI Magyar barátnőmmel — hetek vá'aszt* dk el már csak attók hogy hosszú tanú­it ks után a Sorborcneon megkapja nyelv- j jnesteri oklevelét — ott ültünk u Coupole f AÜtötit tornászán csendesen be&zé'getve- Az (volt a tervei otthon nyit majd egy francia tanfolyamat, a k'asszikus és mo1 dern irodalomról tart előadásokat felnőt­tek részére. Vájjon lesznek-e az emberek még abban a nyugodt hangulatban hegy üdéjükét Moh ere és Racine, vagy Martin dn Gard tanulmányozásának szentelhes­sék, ezen tűnődtünk. — Ha ’Otthon nem megy a dolog, n diplomámmá’ taníthatok Angliában, Amerikában, vagy a világ bármely részén is — sóhajtotta- szomo­rúan —, mert már nagyon vágyódik ha­za. Elmosolyodott. — Férjhez ás mehet­nék, Paul mindennap megkéri a kezemet — tette hozzá halkan —, szerelem, ki­tűnő ember, nagyon megértjük egymást. •— Hát akkor min gondolkozol? — csat­tantam fel. — A helyedben miniden nő két kézzé? kapna ilyen szerencse után. Paul komoly, vagyonos, müveffit és 'mád téged, mit akarhatsz még? — Éppen ez az. Nem merek elfogadni ennyit, hidd eh gyávaság, semmi egy eb, félek, nem tudnám megállni a helyem. Tisztában vagyok azza’, miről van sxé. Túlságosan régen élek Franciaországban, ismerem a viszonyokat, alkalmam volt beletekinteni a csa'ádi életbe, látom, mű ^ár itt a férj a feleségétől. Akik csak né hány hétre jönnek ide, persze ezt nem látják, ők csak az internacioná is luxus­életet veszik észre, ami teljesen különbö­zik a francia polgári felfogástól. Ok nem tudják, hogy a francia nő mennyivel, fel­készültebben lép a házasságba, mint rítt. Hogy milyen krmo'y társ. Lehet, hogy stréber vagyok, de én mindazt, amit vál­lalok, szeretem a tőlem telhető legjobban csinálná, ha itt férjhez mennék, igazi jó feleség akarnék lenni, úgy« ahogy az it­teniek elképzelik. Ez pedig nem könnyű. Sokká’ többet kellene tudnom és százszor ennyi munkabírásra volna szükségem. Még a külsőmre is több gondoi kellene, hogy fordítsak, a pajtás és a jó barát járhat diákokon egyszerűen, de a felség­nek rögtön ,,grande dame“-na.k kell len* nie. Versenyeznie kell a filmsztárok szép­ségével, a luxusnők ápottságávad, a divat- hölgyek eleganciájával, hogy tessen a fér­jenek. És ha elhanyagolja magát., runes divatos ruhája, nem felelheti azt, amit más idegen asszony mond az lírának': „Adj több pénzt — akkor majd megnéz­hetsz“. Ez itt nem kifogás. Francia nő­nek ez eszébe sem jutna- Ő tudja, hogy kötelessége Étterekből is hódi tónak,8 min­dig csinosnak lenni. Gyerekkora óta megszokta, hogy minden divathoz saját­kezűkig alakítsa ruháját, formálja kalap­ját, gyúrja az alakját; ezermester vala­mennyi. A házivarrónő Párásban ismeret­len fogalom. Micsoda asszony az, aki nem tud szabni, varrni? Ezt pénzért mu­togatnák. , A francia nő semmi munkából nem csinál olyan nagy problémát, ndnt mi. Kénytelen voltaim igazat adná a barát­nőmnek. És amikor azt kérdezte tőlem .— „hát te mernéd csak úgy máról-hol­napra vállalni a francia feleség szere­pét?“, bizony némán nemet intettem. Is­merős párisi asszonyok jutottak eszembe, 'egyetlen egyet sem tudok, amelyiknek ne lenne valami fioigTaOkozása, pénzkereső, ,dolgozó nő valamennyi, aki emellett még­is példásan ellátja a háziasszonyi és eb serban az ßtavai teendőket. Hányszor hajtottam tőlük ^csicseregni, hogy ma mi lesz otthon az ebéd, reggel az irodába indulás előtt már bevásároltak, mindent előkészítettek, ha hazaérnek csak éppen egy félóra kéül a tálaláshoz. Egész év­ben csak két este az. amikor vendéglőbe mennek, karácsonykor és Szilveszterkor. Ebből áll az ünnep. A francia férfi sem­mire sem olyan igényes, amint a gyomrá­ra. Azt kielégíteni, annak a kedvét elta­lálni művészet- A „bonne table“ elenged- hötellen fettétele a boldogságnak. Ott a menü nem állhat egy, vagy két ételből és az asszony egész természetesnek talál­ja, hogy babrás. mindenféle ínyencséget Té R fT~D I VAT L A P9K~"”nA?Í y”vü LASZTIKBAN ELLENZÉK KÖNYV­OSZTÁLYBAN Cluj-Kolozsvár, Piata jünirji kaphatókÎ - rá * * > v v ■ ■«■'»i-v-ÄiAi-r-r—i—,r't'U■v,T‘mm'fWWWWZtWn, yjujn. én miiért rendelkezem annyi felesleges idővel, amíg anyuka délben csak egy fél órára jöhet haza? Megnyugtattam őket, hogy otthon én ugyanígy be vagyok fog­va, a világért se árultam volna cl, hogy a kész ebédhez ülök lie és nincs gyakorla­tom a háztartás vezetésében. Nehéz szív­vel füllentettem ezeknek a kicsinyeknek. Ereztem, lrcgy állátnak rajtam. Olyan okosak, fclszabadulttek, hogy az csodála­tos. Ezért megint csak az anyákat kell megdicsérni- Mennyi szakértelemmel ne* \ráik a gyerekeiket. Hogy igyekeznek be­déin! magukat a gondolatvilágukba. Je­len voltam egy családi tanácsnál, a ki­lencéves kislány valami hibát követett eb az anyja szép nyugodtam, harag nélkül eléje tárta az esetet és a biró hangján azt kérdezte a gyerektől: — Ha te most az én helyemben leiméi, Lucienne, mi­vel büntetnéd meg a gyerekedet? Én úgy grndowtaui, hogy megtiltom neked a meg­ígért tánckurzusf. igazságosnak találöd ezt? — Nem — felelte a kislány. — Még sokkal szigorúbb lennék. Nem engedném el négy hétig vikendre. Síelés helyett ott­hon kelene maradni tanulni. Tudod, anyukám, nekem a sportról lemondani nagyobb áldozat, mint a táncról. Ebben aztán megegyeztek. Visiszagoii­doltam én is gyermekkoromra, ahogy keserűségekkel teli nagy igazságtalanság­nak, a felnőttek összeesküvésének érez­tem valamennyi büntetésünket. „Ne fele­selj, gyereknek nincs szava, nincs vélemé­nye“, ezzel torkoltak le, ha védekezni próbáltam. Megfenyítettek, kirótták a ve* zöldest és én kárörömmel állapítottam inog, mennyire nem ismernek, attól til­tottak el. amire nem is vágytam. Persze, hogy legközelebb megint rossz voltam, hisz úgyse tudnak igazán megbüntetni. Ha megkérdeztek volna, mi az, amiről fáj lemondani, becsülettel megmondtam volna én is, akárcsak az a kis francia lány. Vaj jen milyen lesz majd, mivé fej­lődik ez a generáció, amelyet ennyi kö­rültekintő bölcsességgel vezet az életbe? Valószínűleg önérzetes, nem riad visz- sza semmi kötelességtől. És ha egyszer eljön» az a bizonyos nagy szerencse,, a lánynak „Paul“ megkéri a kezét, az csu­pa gyávaságból nem mond majd nemet. Nem úgy, mint mi ketten a barátnőmmel, akik a Coupole terraszán ülve, képzelet­ben kosarat adtunk az összes francia férfiaknak. Azzal vigasztalódtunk, hogy­ha dukálom adódna rá, magyar emberrel mégis csak jobban elbánnánk. Azok még nincsenek ennyire elkényeztetve, v • készitsen akkor is, ha nincs vendég. Az urának akar kedvezni, ezért semmi fá­radtságot sem sajnál. Nagyon kell igye­keznie, hogy legnagyobb versenytársa, a? anyósa ,Je ne főzze“ és az ura szivében legalább a második helyet biztosítsál ma­gának. Mert a házban első n mama — a férfi anyja —, ez a kicsi, fürge, ezer- ráncu, száz évhez közel járó öregasszony, aki ott trónol majdnem mindegyik há­zasságban. Sehol sincs úgy kifejlődve a fiubon az anyja iránt érzett szeretet, mint a franciáknál. Ez valami egészen rendkí­vüli gyöngédség. Ismerek ötvenéves agg­legényeket, akik egy reggel sem mulasz­tanák el .hivatalbaindu'lás előtt elbúcsúz­ni a mamátok A világért sem hagynák egyedül éss ha megnősülnek, elvárják a feleségüktől is. hogy mímdenekfölött tisz­teljék, szeressék. A francia férfi lelkében mindig miarad vakond kisfiús vonás, ami őt az idősebb nő felé vonzza;. Szereti, ha anyáskodnak fölötte. Nem véletlen, hogy sokszor évekkel öregebb a nő a férjénél. Egyszer a Bretagneban egy halász olyan okosan me gmagyarázta ennek az oká t. Fetün't nekem a házastársak közötti legalább tiz évnyi karkülönbség. — Ki­nek volna nyugalma hónapokig a tenge­ren bolyongom, ha egy fruska lenne a párja — mondta nekem ez a húszéves fiú bölcsen. Az ilyen még kiforratlan, nem lehet bízni benne. A meglettkmu asszonyról mégis csak több hűséget lehet fellétiG.’íczni. Ráhagytam ezt a teóriát, egy­szerű leókét nem akartam megbolygatni a veszedelmes kor válságaival. Abban igazat adtam neki,, hogy a meglett asz* szeny többet dolgozik, rendben tartja a házat. Sokszor elnéztem a piacon, ahogy ezek a ránccsképü öregasszonyok boszor­kányos ügyességgel vagdalták, tisztították a hallat. Közben pergett a nyelvük, ki­tűnő kereskedők is. Régen bámulom a francia nő praktikus érzékét, számolóié hetségét. Meg kell csak figyelni őket. ahogy. ott ülnek a kasszában, milyen hoz­záértéssel kezelik, számolják a pénzt, ezek nem hagyják magukat becsapni. Ta­karékosak a végletekig és a gyerekeikbe is belenevelik a munka szereidét. Alig van gyermekdal, amelyikben tie szerepel­ne a munka szó és még a társasjátékok is valami hasznos dologra tanítanak. Én, aki bizony nem tagadom — szere­tek ■ lustálkodni —, mindig rossz klki'sr m eret tel búcsúzom francia barátaimtól, mert az utolsó mondat egész biztosan a „Travattlez bien“ — (do’goízz jól.) Ezt még a leveleikből sem felejtik ki srtha. Nekik a munka egyet jelent az egészség­gel boldogsággal Párásban — hogy a franciák ki ne nézzenek maguk közül a tétlenségemért — jónak látom gyakran hangsúlyozni, hogy én itt most szabad­ságon vagyok. Különben szegy élném ma­gam a gazdag, fiain! lányok előtt, hogy ők irodában töltik el a napjukat. Még a nvclc-tráévps gyerekek se értették, hogy Nagy sikkasztás a temesvári városi téglagyárban Letartóztatták a vállalat könyvelő-ellenőrét TEMESVÁR, március 24. A temesvári városi téglagyárban az el­múlt évben váratlan ellenőrzés vök, nrtly alkalommal megáll apitorták, hogy a pénz­kezelés körül valami nincs rendben. Az el­lenőrzés után Disela Pavel városi pénzügyi tanácsos és Grozavescu Cornél, a téglagyár jelen’egi delegált vezetője, beható vizsgála­tot folytattak, amely meglepő eredmény- nyc.1 végződött. Kiderült, Hogy Húsz Hu­gó. a városi téglagyár Löny velő-Mlenőre, akit még a műk év elején nyugdíjba he­lyeztek, de fizetés nélkül továbbra is meg­maradt állásában, az utóbbi két és fél év alafc 410 ezer lejjel károsí­totta meg az üzemet. A megállapítások szerint Húsz Hugó a téglák eladását sokszor nem vezette be az üzemi könyvekbe és azok árával sem szá­Bolti áf teléé ff, negyedéért 11 !i Nagy ü/ÍMSágfftSnyváríeszállífás Barfuss: Az elefántok földjén (fiuknak)---------—­Benedek Elek: Bohókás mesék (mesekönyv) ----------­Benedek Elek: Kalandos mesék (mesekönyv)---------­Benedek Élek: Csodavilág (mesekönyv)--------------­Benedek Elek: Zsuzsika könyve (lányoknak)----------­Buchanan: A fekete császár (fiuknak)—-------------­Donászy: Miklós vitéz (fiuknak)----------------------­Donászy: Rejtélyek a történelemből (fiuknak) — — 264- Donászy: Toldi Miklós (vászonkötés) (fiuknak) — — 294* Donászy: Toldi Miklós (félvászon) (fiuknak)----------­Faylné: Szödi lányok (lányoknak) -—-----------------­Feuillet: Szegény ifjú története (lányoknak)----------­Gosztonyi: Kalucsni doktor (mesekönyv, Mühlbeck illusztrációkkal-----------------------------------------------­Hansem : Aranyfolyó országa (fiuknak)--------------­Hauff: Regék és elbeszélések (fiuknak, lányoknak) — 211 Jack London: A vadon szava (fiuknak, lányoknak) — Marryat: Rüsztig Zsigmond a brémai kormányos — May Károly: A félelmetes (fiuknak)------------------132 May Károly: A Csendes Óceánon (fiuknak)-----­Móra Ferenc: Dióbél királyfi (fűzve) (fiuknak) — Paulini Ede: A iiétfülü szamár (mesekönyv)-----­Roboz: Klárika iskolás évei (lányoknak)----------­Siessen, csak kevés pél- Ellesi hönv, dány van mindenből az * ^ Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Vidékre utánvéttel azonnal szállítunk. Bolti Leszál­ár lított ár 79'— 36'— 48*— 24*— 48*— 24'— 80*— 40'— 80*— 40*— 90*— 40— 270 — 48 — 264'— 50*— 294*— 56’— 231*— 30*— 99* — 30*— 53*— 24­SO­30*— SO— 20*— 211*— 44-— 158*— 60 — 80*— 26*— 132*— 60*— 158*— 72'— 6G*— 16 — 80 — 28*— 99'— 30'— sztáíynban mólt ok A vizsgálat alapján a varas vezető - sége feljelentést tett az ügyészségen, ahoi- Imrbane Bujor ügyész kihallgatta Húsz I-íugót, alki az ügyész előtti beismerő vallomást tett. Megjegyezte azonban, hogy ’ .». 4, * •. i az elsikkasztott pénznek csak egy részéé tarthatta meg, míg másik részét Buna Dimitrienek, a városi téglagyár volt ve­zetőjének kellett átadnia. , ' Az ügyész Húsz kijelentésével kapcso­latban számos kihallgatást és szembesítést eszközölt, de ez a vizsgálat 1 a Buna ellen hangoztatott gyanúsítást semmivel sem igazolta. Az ügyészség azonban úgy találtja*, Hogy a téglagyár volt vezetői nem végeztek megfelelő ellenőrzést, amivel bizonyos mértékben megkönnyítették Húsznak a szabálytalanságok (elkövetésé:. Az ügyész­ség ezért eljárást indított Buna, Dimitrie, Roicu Aure] és Ghiughici Gheorghe volt téglagyári vezetők el'em Húsz ellen a vizs­gálóbíró letairtóztafási parancsot adott ki és elrendelte a vizsgálati fogságba való helyezését. Letartóztatásának ügyével tegnap délután foglalkozott a 'törvényszék vádta-nácsa és vizsgálati fogságát 30 napra megerősítette. Szerkesztői üzenetek Kéwmokat eetw adónk v5«z*: irveiekíf cwk *3frr<’n fontos eJttbee. TÍÍaszbésyí* sSlss&e* írunk. Lcv?kkeu kőjük felíöníén iíícxaú —* ttcrkesztSi fisenetek — részire Kovács János okleveles kő műves mester 1 Zikth. Kérdezett hírünk Temesvárról szúr mazik. Az ottani építőipari szakosztály ez ügyében Bucurestibe egyik tagját kiküldőt te, hogy érdeklődje meg illetékes helyen: ^ vizsgázott építőmesterek, ácsok és kőmű­vesek milyen okmányokat kell benyújt­sanak az ahnérnöki kamarába való fel­vételükhöz. Szíveskedjék közvetlenül a temesvári építőipari szakosztályhoz for­dulni, amely bizonyára 1 észségcsen meg- adm a kért felvilágosításokat­*1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents