Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

10

I? / f. c V 7 $ K

1939 (ehr nur 12.

A gyógyító napfény

i.

V napfény f!vőgyc,lukra való ft*' 1 »• /nâl/»- v. 1Mak eredete évezredekre <n> n 1 ilt. .v.i.v*- /« Mtúr öu-inher megfigyelte, hogy a beteg íd latok 'atus ö>/i önnel k fehlte/nrk a n.i|>f.«iy- rc t-.s meggyógyulnak. Az áriatok }>«3)tij;«!># « maga is igyekezett l>e tegségét <u friss levegőn .te a napfénvte-n kiheverni. a régi egyiptomiak és a/, ösgennának l>et egeiket házaik lapos tetejére fektették k napozni. A görö- yak Ilik' szerint Aeskulap, a gyógyítás te fene , nap r*te*tonek, ApcrlJonr k voll a gyermeke, o7/cl v.d/Wmü Vg o napfény gyógyító haitá- s*'t akarták jelké|>e/ni Az ókor híres orvosra: 11 ppohrates, Odeiui-s,. írásaikban gyakran említik a napfuiy gyógyító erejét. A rómaink és göröglök idejében csodálatos m iiw- g s fokra emelkedett a to'niész.rle.s gyógy- erők: «■ napsugár, levegő As víz alkalmaz ásít. A régi római birodalom és Görögország muA napsugarakat szemünk feliér fényként érzékeli. 11a. azonban besüt éti telt szobáim vékony 'íven napsugarat engedünk l>e és ónnak írljábu' há romold ah I üwghíisálxrt A W i - tank, tikikor azt top altaljuk, hogy az t'Jevn te bér t,*i|Ksugár az üve^hassibon áthaladva tclib színre bomlik fel. Ezek o> sz nek egymásmellé sorakoznak m gyönyörűen világiló szülés szalagot mutatnak. A színek sorrendje ugyatnae., mint a szivárványban, vagyis vörös. narancssárga, sárga, zöld. kék, 'mdigó- kék lés ibolya. Ezt a színes szalagot nevezik színképnek vagy spektrumnak. A színkép agy jön létre, hogy az iiveghasiáib a fehér napfényt alkotó részeire bontja'. Hogy ezek valóban végső átkötő elemei a napfény nőik, nZ( onnan láthatjuk, hogy- ezeket már semmiféle módon nem átkerül tovább felbon tan*. Ez az egyszerű kísérlet tehát azt mutatja, hogy- a fehér napfény összetett fény, amely hét fősz.inból: u> vörös, narancssárga, sárga, zöld, kék, indigókék és ibo' va ■színéből áll. A különböző számi fénysugarak egymiártól a hxil'tómhaswziíkíbcin különböznek. így megél Uapt Lottók, hogy' a hét alapszó n köaüj a leghosszabb hifldiámhostszu f/kvy «, vörös. A vöröstől az ibolya« felé következő színek hullámhossza fokozatosan kteebbedik.

Már a fényikuta tások elején f ebner ül t az a kérdés, vájjon a napfény tényVg csupao a vöröslői uz ibölyuszmig terjedik fénysugarakat tartai'imazza? I torna rosa ti kiderült, hogy az emberi stzem «, oítpfényböí csupán a vöröstől az ''ibolyáig terjedő fénysugarakat képes érzékein'. A vörös elő ti, illetve az ibolyái után még léteznek sugarak, mélyek azonban az emberi szem számára lát halaiftanok és igy nem tudjuk azokat érzékem. A vörösen innen levő 'sorgaralkcrt vörösen rjrnen való. vagv infravörös sugárzásnak nevezik. Az ibolya’ szárén túl pecfig a 1 áthata titán ibolyántúli

vagy nilrdnio^tf sugarak lérodaLmrc kezdődik. A számunkra láthatatlan ibolyántúli'' ’Sugárzásit némely állat képes érzékelni. így pld. ha ibolyántúli Buga rakat irányatamk egy hem- gyatfartlyra, o> hangyáik barnyatt-homlak merne- Idilliek, akárcsak a legtüzőbb napfényből. Az infravörös sugárnak a napféniv leghosszabb, az ibolyántúlink pedig a legrövidebb hirrém- hoÄSzu sugarai. A vörös és vörösen imuerri sugarak adják y napfény melegéi, velük közli •melegét a nap a földünkkel, ezek tehát a •nap hősugarai, melyeknek nslncsen jelentőségük a napfény gyógyító erejének a kőfejtésében. A nap gyógyhatású, éltető sugarai síz ibolyántúli Sugaraik!, melyeknek csodálatos gvógyerejét afltabb látjuk majd meg. A napfény gyógyító ‘ibolyántúli sugárzásának csak igen kis. !kb. 3 milliárdnyi része jut el a földre, mert a sugarait legnagyobb részét elnyeli a levegő, a köd és párái. A városok párás, poros, füstös levegőjén csak parányi ibolyántúli sugálrzás képes átihatoin s azért oly egészségtelen a városokban nnaM élét, mert o Idsmtermyistégü, gyenge íbolyántuTi sugárzás nem bir éltető, erősítő hatást kifejtem. I'bolyántulri sugmraikban, leggazdagabbak ü magaslati vidékek, a begyék kómája, ezért ezt sutfárldimónuk is nevezik, a hegyekbe*! íl levegő sokkal ttez&íbb, pára-, por- és füstmentes, maga. a levegörtíbeg is ritkább, kesi- kenyebb s fgy több ibolyántúli sugár jut ilyen vidékire. Azoníkmií «a kiterjedt bómezői; a 'sugarak jelentékeny részét vfestzayerik, melyek szintén fokozzák a hatást, A magaslati klíma; ezért sokkalta egészségesebb b< síkságinál. — a városokról nem m beszélve. A hegyvidékek után a tengerparton észlelhető a legerősebb ibolyántúli sugárzás, egyrészt, ~mtt a revegő löt igen tiszta, 'másrészt a tenger óriási v’zfc-Hv'ete a reátíiző übolyántuili sugarakat vi-sssjayepii. Az említett okból o lefigerpörti éghajlíít szásrlén rendkívül egészséges.

V Finsen felfedezése

Firtsen korszakalkotó fölfedezéséig tudományos körökben az vr>ít a2 á’kiLánosan uraikexliő és eLismoit felíogás, hogy a napIrta: Dr. JOÓ ISTVÁN

dm városában a régészek áMítáaail; év knla- táNU.ik köz.lvcn kigas, ,szc)'!ösk iitupfénylöl liö- M'ii átjárt há/jafliat é.s pompás, fürdőket ta- líil'tvk, jeh-iil annak, hogy <>/e.k a m’p«-k milyen fontosnak tartották ogits/isi'giik megóv.i. .vára a test tivvlárihirtf.) át. a aupfényt és a ■levegőt. A középkorban, mint aiiiiivi más cso- dáladeis ókori oisincrct, a napfény gyógyUuilá. >n is a 1 elcilys homályába •merüli. A középkor enjibme szűk, sötét, |wránvi al>laku, fojtó levegőjű bá/.aklKin 1‘kott. Irtózott u ti*;p. fénytől, levegőtől, víztől é.s a tisztaságtól, mert cgyouosen ártailinaisnak tő rtől tu ov.okat.

A \\ lil. szá/osH>ain qi sokszolxí.s gyönyörű I sorsaillos-i kashtlyibim, a fn ncia királyok Nzékholvatí összeegy fÜTd«’>ká<l állott tüblj_ ezer ember rendeltkt-zéséix:. A? emberek féltek a no.pfénwe és levegőre lemenni. Még Goethe idejében isi, tehát alig JOO éve, egy előkelő család mo®dótá!lja odekora volt, mint J

Mi a napfény

fény égést, gyulladást okoz. tehát ártalnuis. Finsen már fiatal korában megfigyelte, milyen csodálatos ingert gyakorol a napsugár mindéi), élőlényre. Mikor a nap előtör a felhők közül, az addig mozdulatlan, néma áfáit és növényvilág muitcgv varázsszóra mogele- vemedk: a rovarok vidáman fxilkáTOznak a esi lk>gó napfé.rryf Kin, a ima danáik dala Ive töl ti a levegőt, a virágok kitárják szirma lkot és az áldott ivapfény fei»? forxlntmak, ci megtört fii- száJíik és levelek büszkén kiegyenesednek. A'-fg 23 óvás koráiban Fűmen súlyos szívbajt ka.]x>üt ecni végígikrsérte egész éledén. Ez a betegség igen nagy szerepel játszott ígérsz élotalxm, mert a fény kérdése felé terelte érdeklődését. Vérszegény, fázékony testének jól esett a nap melege és ha csak tehette, elhagyta. szol iáiját és sokat harlózkodott „ nap- «üléiMlven. Egy iivipon, amint álmodozva, ült könyvei mellett, éu®revetite, hogy kint a jiáz- letön egy nutcskn sütkérezik a ragyogó nap- ft'tvvben Is v«dahányszor az ído rnultávol áe- nyékba került, mind g továbbment a házt<-tő még napsütötte részére. Annyi tény tehát. J amely mind .a napfény éltető hatásét bizo*

j nyitja!

! Ezeix időtől kezdve rendHzere«? kisérldek- j ke! igyekezett a napsugarak titkát megtej- I tení. llájött, hogy a mipfény lWjl a-,7 ibolyán - j tuii sugarak bírnak gyógyító és éltető hatás- I snJ., tt< vörös és infravörös sugarak csupán hő- ' sugarak.

Finsen ('-letétitek fanatikus álma o beteggé- ! gébnek napfénnyel ontó gyógiptása volt Mi* j után tudta, liogv a fény -a bőrnek csuk a j legfelső rétegeiibe tud behatolt/, mélyebbre j nem. oly; un lzetcgséget keresett ku la fisai számára, örmely e bőr feks'zinét támadja meg. Igen allkalmai'uuik látszott erre a célra a bőrfarkü's — htpus — nevezetű, sikkor még teljesen gyógyithatailan bőrbetegség. A bőr- farkas a bőr girmökóros — tuberkulótikus megbetegedése, amely leggyakrabban az arc bőrét támadjál meg,. Az arcon, orron, fölső ■ajkakon kis o-'-omócskák képződnék, amelyek oa évek 'folyamán lassan megriűgyobbodnak, összefolynék és nagy éktelcnitő foltokat alkotnak. A foltok ikifekélyesednek és a fekélyek mtitó hegekkel gyógyulni1.k. Ezalatt

jrő^ivtrf; válttozaflianul továihiKt#*rjrvl p fotómat, elpusztí'tván az orrot, saemhéjekat. A lupai- sos gócok állandó veszélyt jelentenek a szervezet számára, hogy oi bennük éő tuberku- lozísbacill usok a te&d egyéb szerveiben is megtelepszenek.

egy iiimí kompátoMál. Akik sz>k if tüjiidh k,

«•/okát bolondoknál]: tartották. (îoetlu'fiek <’rV kö'lő iktuLai--.át, aki gyakuan fürdőit a folyóban, szíiíliadgoiwlolkozás miatt az egyházi hűi. i| óságoki iái t ic vá dőlt ú k!

Napja•-tikban «/. ilyen do'igoko*! már csali ■mosolyogni tudunk ó*? szinte biilmletíetuu k hit /anali a nuni kor gyerjne.kéfiiek. A mai mqík'iiL’tusz kors/akáliani majdnem furcsa orról 1 »eső-.lni, hogy a napfény gyógyító hatását föl kellett fedezni, oly természrtesnek és magái//!' értetődői .ok tiiiaiik az. Pedig alig negyven éw, hogy az orvostudomány 0 nup- nyár áldásos gyógyító 'képességét ismeri és használja sikerrel a belegs(''tgdk elle-ní nagy kti/ílcleinben. A napfény varázslatos gyógy- erejét a messzi ködös északról, Izlrnmj-szigetéről! Dániába került Ensen fedezte fel. Mii-lőtt Einsen munktásságát ismerteinérn, vizsgáljuk meg közeleljbröl mcigát a luvj/fényt.

Dánra áronban északi ország, whol az év túlnyomó ré-rében nincs kellő erőa.zégü nap- sugárzáv e/Alrt Fiúsén igen erős villamos iv- lámpút 'készíttetett, omelyneJí fénye pontosan olyan tulajdonságok kai birt. mint n> napé és vgv kellő <Trősségii ibolyántúli <iugárztása is volt. lHóá-bon kezdte meg 1 misen első lupu- <sos lxdcge kczxí’ését a<z iv'ampa fényével. A f-ugarakat különleges lencsék segélyével vetítette ui lK-teg részekre. Nagy tüTehne nem volt hiálwvaJó, mert néhány hónap alatt l>e- üge töké'etesen mcggyógyuil. Ez volt tabui a világon tíz első lpuso.s> tieteg, tikit orvos gyógyítóit meg. A gyógvulűs tiire egy-kettőre elterjedt és inegimiult Koipenhágália az addg gyógvithataW'iiunak tartot-t lwirfarkasos betegek búcsú járásai.

Kovd.-Ll/en természetesen sok «íehézséggel kelte bt l-insennok megküzdenie Sok beteget meggyógyított, de bizony még sz/mwn kudsirc érte. A ro.ssz tapasztalatok, a .s kér leien esetik eljárása újabb és újabb módosítására, tö. kélétesítésére ösztökélték Finsent. A mesterséges fény-kezelést, ha lehetett természetes napfénnyel fölváltva használt 1. Rájött arra is. hogy lua a kezelt bőr-részletből üveglappal kiszorítja a vért, a vértelcnitett pzövetlxe jc]»lr.:n, mélyehlvn hatolnak Ív- n fénysuga- rak és a gyógyulási eredmények jawulnek. Tiehizonyitot.tu. tiogy a közönséges üveg rgen sokat «-’nyel, visszatart a hn-tásos ibolyántúli sugarakból, ezért üveg helyett áttlálszó. kristályos kvereot alkalmazott, amely n,z ibolyántúli .sugar'kát igen jól átereszti. Hogy az fv- klmpák, Elletve nap vörös bősugarai a gyón re égessék a 'bőrt. a leszorításra olvan kvorc- cüénveket hos/náU. amelyeken vizet áramol- t- lőtt iit s igy- 0 fölösleges és káros hőhatást kiküszöbölte.

Ember Ersai megér te+hk és méltányol Iák í'insen lángé’nvéjü felfedezését. Már 1896- lian külön fényintézclet épitelkk neki. ahol u betegek ezreit gyógyította meg. 1903-ban munkásságának el ismerések öpen elnyerte av orvosi Nobcl-dijftl, deegy év múlva, 1904-ben, ulig 44 éves korában, ifjúkori) sziivibajai végzett vele. Int ezekének 'világhírét méltó utódai Reyn és Strand borg megőrizték és még öregöitodék. Finsen méltán sorolható az em- l>errség legnagyobb jótevői közé, E szén a fénnyel olyan hatalmas fegyvert adót* a betegségek leküzdésére Qiz orvosok kezébe, hogy art sem máiéle orvosság sem mailhatja felni.

Rolliar napkNnikéia

Míg fenn a ködös északon Fürsten fénykezelése ezreket gyógyított meg, aza’att Svájcban is akadtak lelkes1 követői: Rollier, akár- csaík Finisen, már kiskora óta valóságos nap. ímádó voll Az iskolában) áÜandóan irigyelte a barnárasük, makkegészséges parv’szífíukat, akik maud .sakkal erősebbek voltak nála. Volt Rolüemék egy kutyája, melynek daga- I nalö< támadt a hátán, Rollier már gyermekkorai óla sebész szeretett volna, lenni-', megragadta tehát ei kedlvező aíkailimat, lenperállta kutyája hátáról e daganatot és a' ^ehet szabályszerűen bekötözte. Az engedetlen kutya,

BUDAPESTEI AZ

ls<Yán Király Szállód ában

(VL Podmaniczky-11,8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, liff, telefonos szobák. Teíéícií 209-43,234-24

I ugyláitszik azonban' nem nagyon IbizoLt gaz- j dója tudományában., mert ismételten letépte I a kötési, kifeküdt a> napfényre és sebe néhány nap afü'tt begyógyult. Kutyája pé'diáját Rollier is követte, kifoküdt a napra' és az addig beteges fiú csodálatosan megerősödött.

Mint fjaita'1 om-fts, Rdrier kora legnagyobb sebészének, ti' svájci Kocbnemek a klinikájára került és ott főként o csont és izületi gumókor felé terekidött figyelme. Ezen rettenetes belegséglven a. kegyetlen Koch-féle tu. lxeiiodozisbacilkis megtámadja u csontokat és Ízületeket, lassan -la'ssan szét roncsolj a és

clpiisztitjii. azokut; Vígii1 /I 1 uz

«•gósz. v/.crvczA-,l<á f> a l*<-t<-g<-.k otven •■./k.i í'lpltxzliil, tl.S/<i <))«.'. il*!*‘ < 'Ü/ffj a /<* ■, uiju, nem terjed tovább, megáll a iiu plvt« g'd t1 iziilcLnél, (),• a nrrir sz>Mr)»n<>//lt JziiU-t ii'iii

nyerheti többé VÍOAZ.;i iniikö«!''- ét és ez illető

cgte.z. életére nyomorék nvi'iud. Ib'/vbin-n a llyogyitá i nióiLs/c-;' i'dxm álJ</tt, lnry a /(- üeflCS'éUen beU-guek évekig keltetl mozdulni kmut gipszb/- ágyazva teküdni«-, vagy pe/fg a sebé.s/, /■ T.*volitoMl a iw-íeg iziiö-lH, cmui tót, esetleg lev ágál nz egész 1 égt..g«/r. \a U' bbször azoaliun liiábo. vágta ki n s/ bész pld. az térdiz.iileled, mert a sz. rv<•//•tberi l.e- lingö Irtteillas/ik rövid dő múlva megtámad ták romboló munka jukka! m könyóki/ün M ű: Jva azt is kiirtották, «I vállizüJidí-t és így tovább. Ez.iti gy ógyei jár ások ov llett száz b teg ikó/.iil ötvnmek a jövője teljesen remény, felen volt, RolflLer jött roá, hogy u csont- é>s toüJeti gümökórt nem lehet a szerevezel- lx/1 kinülgni, itt más gyógyeljkrá>hoz kc-ll fordulni.

Később Rollier cjttliagyla a klinikát és a svájci liot vasokba'a elszórt kis falvaknak lett *tz orvosa. Ott o hegyekben bizony a műtétéit nem tiuita oly tiszttám elégezni, mint a klinikán — oiprfírált, ahogy lehetett. Egyél) I/etegeit sem tudta, kifogásüitarmíl ellátni Mégis betegei csodáíutosképon nagyszerűen gjY/gy-ultak, a műtéti sebek nem genyedtek el és a fertőzés a Jegnagyo)*b ritkaságok közé tartozott. Roller timődnj kezdett o.zen a csodálatos megfigyelésen. Visszaemlékezett gyermekkori játszöpajtásnira, u, mapbarnitoti parasztfiukra, tukik solia sem voltak betgek! és a kutyájára, melynek sel>ét a nap gyógyi- loltív meg. Lassa.nda.vYa.rt meggyőződésévé v.í!t az in nézete, hogy ax erős, gyógyító hatásai magaslati napfény az, amely betegeivel csodát müveit.

Elgondolásait megerősítették egy másik svájci sebésznek, liendiardnak o megállRpi- Uísad. licrnJuíírd hegyi lakó betegei csak egy orvosságot ismerlek: a napfényt, mely őket mindéin fertőző betegs.'éjgtől megóvja. Matbu- zsálem kort érnek el minden étrendi szabály nélkül és azt o kőlzmondást vadlotlák.: áhol nap van, ott nicken szükség orvosra*1. 1902-ben Bemhuird meg temeri Finisen munkáit. ö is megkísérli a fénnyel vuió gyógyulást. KH kórliazálxra ri/nden egyéb gyógykezeléssel dacoló csúf. gen yes sebeket napilap uUin aj nopfény liatásának tette ki és ezek a sél*ek rövid idő alatt tökéletesen meggy lágyul teik.

Rollier 1904-l)en hallott Bernbe,rd rendkívüli sikereiről és ezek még inkább meggyőzték nézetei helyességéről. Elhatározta, hogy megkísérli a csont- és izületi yümökórt a napfény segítségével meggyógyítani. yfég 19l>4-ben raegnyilotto a svájci hegyekben bkvő Leysiaiben azóta víághirüvé vált nap. klinikáját Rövid idő mulVe különös embercsoport vándorolt fel Roller intézetébe, nyomorék. Siípadt, csonttá aszott gyerekek, mankókon bicegő felnőttek, gipszbe ágyazott végtagokkal. Púpos, -agyonyomoritott szomorú emberek. Az orvosok és sebészek teljesen reménytelennek ítélték állapotukat, életükríE lemondták és ezek a szerencsétlenek, mint a«2. utolsó életmentő szalmaszálba kapaszkodó fuldokló, nyúltak Rollier keze után.

Roriier eljárás« merőben, uj volt: betegeit lassúm, észrevétlenül hozzászoktatta a ma- ga'slat-i napfény erős é> veszélyes sugo.raihoz. ElőszÁ'jr néhány napig nyátott, szeHős teremben kellett feküdniük. Azután nyitott, de rrap- ■mcfiites erké’yre kerültek, köleseket Levették és sebeket, l>eteg tagjaikat a friss levegő hatásának tették ki. A következő napokon o meztelen lábfejet 0 percig napfény- nyél sugároztoítták be. Alásnap ugyanezt megismételték, de most már 10 peraig tartott a nepo^ás. óvatosan és fokozatosan, napról- iiapr«' mind nagyobb és nagyobb testfelületet saigáiroztatott be és ugyanakkor emelte a besugárzási időtartamot îs. Végül azután már az egész test rés-zesü’betett a napfény áldásában. Rollier betegeit gondosan ellenőrizte, nehogy tu’gyors, vagy igen erélyes kezeléssel mindent elrontson, mert az egész eljárásnak' az volt a lényege, hogy a szervezetet csak fokozatosan szabad e> napfényhez szoktatni. A napfény hatékony iboh-ántűÜ sugarai, runiilyen áldásos liotást fejtenek ki helyesen alkalmazva, éppen annyi kárt okozhatnak a szervezetiben, ha tuímohóo ake,runk általuk eredményt elérni. Amilyen mértékbe Rollier betegeinek « bőre kezdett bámulni, olyan arányban javul t állapotuk ’-s. Termésbe lesen a gyógyul ás lassan, hónapok múltúival következeit be, de végül « reménytelen betegek nagyrésze mégis egésze legesen hagytei el a nepkrinikát. Rollier a nagyszerű eredményeken felbuzdid va, tüdő vészeit betegeket is megkísérelt napfénnyel g\’ógyiteni. A besugárzást még sokkalta óvatosabbaai fokozta é.s igy «, napfény sikerrel birkózott meg ezzel n betegséggel is. Roriier napfén ykezelési módseere rövidesen elterjedt és ma mór kitűnő eredménnyel a’kelma zzák ai világ minden tüdős 7. am at ó rh un á ban és1 aT füleli meg csonlgümőkór leícüzdésére létesített gyógyintézetekben.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg«-áfasztékosebb kivitelig legolcsobbaa az LHeazék köny vasztályában, CiajL EiftU (JaWii. ^ ^