Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

I L 1 /: v 2 fi K Az Erdélyi Muzeum Egylet előadása Az Erdélyi Múzeum Egyesült tagnűp Viel utáni szűkülésén a Lyceum könyvtár nagytermében dr. Jancsó Elemér ártott előadást A magyar irodalomtörténet 2co éve címen. Az előadás előtt dr. Tavaszy Sándor, a bölcsészeti szafcosz't&y eteöke, a kegyelet megragadó szavaival a hallgato- yság emlékeze-ébe idézte a közelmúltban meghitt, a kolozsvári egyebem uto.so ma­gyar rektorának, dr. Schweiler Istvánnak a személyiségét és röviden vázolta mun­kásságát. Dr. Schneider István, ki az EME bölcsészeti szakosztályának is munkás tag­ja volt, az Ideál izmus eszmevilágának utol. só, önálló magyar képviselője voit, mon- dot’ta dr. Tavaszy. Dr. Jatncsó Elemér átfogó előadásában a magyar irodalom)örténetirás jelentőségét maii Jalta be Czvi'ttlinger Dávidtól nap­jainkig. Ismertette a magyar irodalomtör- rénetirás nehéz és küzdelmes őskorát CzwLtinger Dávid 1711-bankülföld tá­jékoztatására megírja Specimen Him game Literatae c. müvét, fai-ínul. A Cz vite inger i re dalom történek mint induló hátát kő fontos, azonban komolyan nem vehetjük- számításba, mert nem íródóö tudatosan Bőd Péter Magyar Athenás-át (1 7 é 6) ha­zai h-Jsnál'a'tra úRi, magyarul1. Bed Péter az öncélú irodalom történet első úttörője. . A további fejlődést Hoványá Elek Me­moria Hungarorum és Wáillászky Pál Ma­gyar Liiteraíturáj-í jelenti. A Magyar IJ e- ratura az első színia ikus irodalomtörténe­tünk. A XIX- század elején Pápai Sámuel, Révai, Kazinczy foglalkoztak irodalom- történeti kérdésekkel. A tudományos érte­lemben vett irodalíonfJödténetirás T.oldy Ferenc működésével kezdődik 1S28-ban. Tóldy tisztázza az Irodalomt elit én 01 fogal­mát és önálló tudománynak mondja ki. Hangsúlyozza nemzeti jelentőségét s az általános közműveltség érdekkörébe kap­csolja. Vizsgálja a nemzeti kéket s nagy fontosságot tulajdonit a kqlH'ői egyéniség­nek- Alapvető munkásságával mókán ér­dem dice ki az utókor háláját, amikor a magyar irodalomtörténali atyjának nevezi- Az esztétikai szempontok vezette kritikai irodal'Om'nak legkiválóbb képviselőit Er­délyi, Sail:r»hcn, Gyüké, Arany. XIX. sz. második felében Gyulai Pál lesz az iroda- lom történetírás vezéregyénisége. A legtisz­tább és Jegöntudiatosabb irodalomlör'.éneri elme. Munkásságát az erős értelem és az igazságszerőltet jellemzi. Mély, elemző lei­kével a költői 'alkotás ili kái^, a mii szépsé­gét és eszmei tartamát kereste. Kartársai és követői: Beöthy, Pé'erfi, Riedl a poziti­vista irodalomtörténetírást készítik elő, melynek korunkban Pintér Jenő a legki­válóbb képviselője. A XX. század elején az iroda'amtörrénetirás legjellemzőbb formái: összehasonló, szdfem^örténetí, nádleRyy mus, szociológus. És vizsgáltja: az embert, a kori' és az alkotás!'!. Az utolsó 20 év alatti tisztázódott Horvá'h János szerint az ön- elvü ii'odnéonitörlénetirás fogalma, arai en­nek a tudományágnak egyik legszebb cse­lekménye. . , Orbán Balázs emlékének szentelt ser­leg-vacsorát tartott a székelőkére saturi kaszinó. A székelykereszturi kaszinó, melynek működését a gyulafehérvári km helytartóság ismét engedélyezte, 1939 február 2-án tartotta e^évi s egy írt­tal íennáliása óta 73'Lk közgyűlését s fiz/.ái kapcsolatosan Orbán Ba'ázs emlő­imnek szentelt serleg-vacsorát. E kaszinó, 'hogy Orbán Balázs emlékének minden évben áldozhasson, t* közgyűlés határ­napját az Orbán Ba'ázs születési napjára GVe ki. Az emlékvacsora alkalmával a város és vidéke legjelesebb szónokait ké­ri fel Orbán Balázs emléke méltatására. A közgyűlést dr. Elekes Domokos elnöki szavai 'nyitották meg, mit követett a tit­kári, könyvtárosi és pénztárosi jelentés, amelyeket a közgyűlés az ellenőrző bi­zottság jelentésével együttesen elfogadott s egyúttal köszönetét és bizalmai fejezte ki a vezetőség muliévi munkájával szem­ben. A közgyűlést követoing este 3 óra­kor kezdődött az Orbán Balázs serleg- vacsora, amelyen, az einlókbeszédct' Nagy Lajos ref. esperes mondotta. Beszédében utalt a seregre bevésett s Orbán Ba­bustól származó ama jelmondatra, hogy ..székelyek, szeressétek egymást“. A be­széd méy hatást váltott ki a több. mint 00 személyből álló s a vacsorán résztve­vő jelenlevőkből. £!effoggflgBs8& Kinpicfiiiiin&ära italic § DfiBiciotőbia a muMl rabiúáuiilfosság bárom vääiotffäf Dien csendöfőrmesfer 15 évi, Varga Dezső cigány 10 évi (egyházai, üuíui Ida 2 évi fogházai hapoti KOLOZSV’ÁR, február 11. Többször megszakított, hosszas fő* lárgyalás után tegnap, pénteken dél­után 3 órakor hozott ítéletet a kolozs* vári büntetőtábla ötös tanácsa Perjescu táblabiró elnöklete alatt a kaczkói bor­zalmas rablógyilkosság biinperében. A bűntény, amint ismeretes, 1937 március 13=ra virradó éjszaka történt Kaczkó községben, ahol egy öttagú rablóbanda meggyilkolta özv. Ujfalvyné földborto- kosnö leányát, Ujfalvy Annát. A rabló- gyilkos bűnszövetkezet tagjai pár nap múlva a csendörség kezére kerültek, majd a hosszas bűnvádi eljárás lefoly­tatása után a kolozsvári büntetőtáblát jelölték ki illetékes igazságügyi fórum­nak a bünper Jetárgyalására. Az izgal­makban bővelkedő bünper voltaképpe­ni érdemi főtárgyalása még karácsony előtt zajlott le, amikor i)s> a bíróság mintegy 43 tanút hallgatott ki, de utóbb mind a vád, mind a védelem né­hány újabb tanú kihallgatását kérte, mire a bíróság a tárgyalást február 9=re napolta el. Most csütörtökre idézte be a büntető tábla az újabb tanukat, számszerűit tizenötöt, de az újabb ta­nuk kihallgatása sem hozott uj fordu­latot a btinper előrelátható kimenete­lére vonatkozólag. 1 Pénetken délelőtt lí órakor vonult vissza a bíróság ítélethozatalra, majd közel négyórás tanácskozás után, pár perccel három óra előtt hirdette ki dr. Perjescu elnök az ítéletet. A büntető­tábla beigazoltunk látva az előre meg­fontolt szándékkal elkövetett rabló- gyilkosság tényét, Hurducas Vasile korcsmárost, Todor Géza és Sándor Géza cigányokat életfogytiglani kény­szermunkára ítélte. Ezekről beigazoló­dott ugyanis, hogy ők hárman mentek be éjszaka Ujfalvyék lakásába. A har­madik cigányt, Varga Dezsőt, tízévi börtönre Ítélték. Dicu Nicolae csendőr- őrmestert 15 évi fegyházzal sújtották, inig Mutui Ida, az életfogytiglani kény­szermunkára Ítélt Sándor Géza felesé­ge, 2 évi fogházat kapott, mint bűntárs. Az ítélet kihirdetése után az elitéit cigányok és Hurducas korcsmáros sír­va fakadtak, kezeiket tördelték, mig Dicu csendőrörmester megtörtén, lehajtott fejjel nézett maga elé. A kö­vetkező pillanatban Mutui Ida, akinek férjét, Sándor Gézát életfogytiglani kényszermunkára ítélték, hangos si­kollyal borult hátra a vádlottak padján, maid elvesztette eszméletét. Ugyanak­kor a zsúfolt teremben jelenlevő kacz- kói cigányok és cigánynők, a bárom elitéit cigány hozzátartozói, hangos jajveszékelésben törtek ki, úgyhogy a fogházörök csak nagynehezen tudták kituszkolni őket tárgyalóteremből. T é n y, hogy ismeretlen bor izét, zamatját, színét alaposan meg kell vizsgálni és mégis nehezen szánja rá magát a vételre. Ezt a kellemetlenséget azon­ban elkerüli, ha az elis­mert Rhein borokat vásá­rolja melyek minden jobb üzletben kaphatók és minőségük mindig egy­formán jó. Ezt garantálja 47 év óta a Rhein & Cie A z ü g a borpíncészet hírneve. AZ ELSŐ PRÓBATÉTEL Részlet szerzőnek az .,Erdélyi En. ' cikiopédkr- kiadásában megjelenő kányáéból. A tavasa pokoli aminkül közelít. Meg­gondolatlanul, hcfetlaji merészséggel vizsgára készülődtem. Bizonyára mások sem kínlódtak kevesebbet nálam. Őket is a dohányfüst ş ha volt rá pénz: a feketekávé iá irtotta űi könyv uiollicífct éb­ren. Nem is akarok nagy dolgát keríteni ebből. Mégis döntő és elhatározó ese­ményként közeigett felém a vizsgák nap­ja. Ha sikerül', akkor sok minden sike­rülni fog továbbra is. Az igazad meg­vallva, nem gondoltam, nem mertem ar­ra gondolni, hogy' sikerül-e, vagy sem a vizsga. Józan eszem ugyanis kétszer ket­tőnél világosabban bebizonyitotta. hogy a siker képtelenség. Nyolc hónappal ez­előtt kezdtem dadogni az uj nyelven, mosti is akadozol;, ha folyamatos beszéd­ről van szó, az anyag távolról sem olyan, hogy valami kétségbeesett nek'szénással szónól-szóra lehetne megtanulni — mit akarok én Rt még?... A kollégák rémme­séket suttogtak egyik-másik tanárról s olykor eszembe jutott, hogy hiszen o?- a tanár román diákokat buktat meg, olya­nokat, akik minden kétség kívül* tudnak r ranánul... mi Lesz hát én velem ?... íz gato t - tan siettem haza s uj vizeskendőt csa­varva fejem köré, izzadva bifláztam az ellenséges és makacs anyagot. Nemcsak szellemi de testi munka is volt ez a ta­nulás. Bucureşti már májustól kezdtee hő katlan. Sem ház, sem árnyéi; nem eny­híts a lihegő testet. Mindezen felül, mi még konuk és hóbortos kitartással ültünk reggotüől délig, dótői estig és estétől késő , éjszakáig az egylábú asztal mellett s vol­taképpen már olyan idegesek voltunk, hogy a meleg fel sem tűnt. Csak éppen lesoványhott és meggyengíteti. Junáms közepetájt voit az első vizsgám. Sebaj, még öt nap van addig, még négy, még három... igy vigasztaltam magam s h eszegettem a f el tolakodó képzeteket. Mindén erőmmel a könyv mellé feszül­tem, tanulnom kebelt, nem volt időin fe­lesleges izgalmakra. Csak a vizsga regge­lén rémültem meg. Legfeljebb órákban szárnyalhattam már. Abbahagytam min­déin tanulást, megmosakodtam, megberct- válkóztam,'tiszte ingen vettem és Zrínyi­ként, csupán közismert anyagi nehézsé­geim miatt nem lettem zsebembe har­minc aranyat- Az egyetem folyosóján már jó félórával a vizsga kezdete előtt izgatott csoportok lődörögtek. Nem mer­tem hozzá juk csatlakozni. Fél füllel hal­lottam, amint egymást kérdezgették s minden bátorságom odaveszett. A kérde­zők és Melók száján olyan dolgok forog­tak, amelyekről én solia nem hallottam. Nem tudok semmit! —- furakodolt agyamba a megsemmisítő érzés. A tanár, 0 tanár pedig az volt. akiről nemzedék­ről nemzedékre keringtek riasztó legen­dák, akit nem elégített l;í általános tudás, hanem maga is Berlinben tanulván: né metes pontosságot követelt. Itt ón úgyis megbukom, gondoltam, minek tegyem magam még nevetségessé Is?... Ijeditl gon­dolatomat csupa idegességből eJkoiyog- tam egy mellettiem álló kollégának. „Ha most nem jelentkezel a vizsgán, biztosan megbuktál. Ha meg jelentkezel, ki tudja, talán átmész“.„A felelet gyakorlati logi­kája meghökkentett s egyszerre mag is győzött. Bementem a többi tizenöttel. Nehéz volna most pontosan számot adnom az ott történtekről. Szívdobogás­ra és izzadtságra emlékszem. A mindent- megvilágashó Szentiélekhez imádkoztam segélyért. Longinescn tanár urat néztem, ■akinek agg fejéből éles hiuzszemek vil­logtak elő. Láttam, amint papírjait ren­dezi, mert az volt a szokása, hogy min­den kérdést és feleteket —• mégha a fe­lelet olyan marhaság volt is — egy kü­lön papírlapra jegyzett. Azt mesélték, hogy harmincéves tanárságánál; minden feleletét otthon őrzi egy óriási szekrény­ben. Rettenetes és idegroncsoló volt ez a várakozás. Már nem bántam., bukjam meg, töröljenek ai névjegyzékből, vigye­nek ki lepedőben, csak már vége volna az egésznek. Egyszerre megtört a csend Elhangzott az első kérdés és a jobbról mellei lem ülő két kolléga hallgatott. Első pillanaftbam saját fülemre gyanakodtam. De a tanár már hozzáfogott, hogy a ne­vemet roppant kínnal kibetüzze a kataló­gusból. £■- én. mintage álomban, beszél ni kezdettem. Feleltem. Romámul. A ki­rályi román egyetemen. A legszigorúbb tanárnak, aki egyelőre nem is szakított félbe. Aztán hirtelen más kérdést tett s megint egy mást. És én újra feleltem — hirtelen azonban egy szó nem jutott eszembe. „Zászló“, ezit kellett volna mon­danom és nem tudtam kimondani. A ta­nár mosolyogva s égi tett ki s miután pár piLlianattög firkált az előtte lévő papíron, váratlan kérdéssel fordult hozzám: ,,Te magyar vagy?“... Igent intettem. S akkor az öreg tanár a többiek fete fordult: „Látjátok! Ez magyar, románul sem tud jól, de az anyagot mégis megtanulta...“ S aztán ismét hozzám „Folytasd így fiam tovább, az ilyenekből lesz az egész em­ber és ctfz egész nép!“ Az olvasó azt hihetne, hogv csak az elején viselkedtek velem igy. Az elején, mikor a magyar diák tulajdonképpen még ritkaságszámba ment a bucureştii egyetemen. De eszembe jutnak azok az évek is, amikor utánam mind többen éste többen jöttek s már a tanárok is kezdték megszokni az idegenhangzásu nevek ki*i mondását és kiolvasását. A tanárok vi­selkedése ezekben az időkben sem válto­zott meg. Jólesik most visszagondolnom) minderre. M'Ost már nem éreztem ide-! génnek, alsóbbrűngunak magamat, leg-j feljebb csak súlyosabbnak a feladatot.) És tanáraim segítettek nekem. Míronescu, Rarincescn, Ta-sca, Meitani, egykori pro­fesszoraim! — engedjétek meg, hogy ne-/ veteket vigasztalásul magamnak egymás-* mellé rójam! Becsületes tudományra ta** nitobtattok. — Kisegítettetek,, ha szavaid közt botladoz.tam, megnyugtattatok, ha;; izgatott voltam s megdicsértetek, ha híd* tam valamit,.. v Tudom, később sok miinden máskép*; pen történt. De hazugság volna elhallgató ni róluk a jót. Ilyen pillanatokban nem! éreztem magsamat meghódított páriánál;, letiport idegennek. Ilyen pillanatokban megint ember voltaim. — Es a sok éj- szakíázás, fáradalom, izgulás után vala­mennyi vizsgám sikerült. Ez volt az elsői igazi nagy győzelem. A kisebbségi ember', megállotta az első kemény próbát. Dia­dalmasan, büszkén, feszülő mellei igye-, keltem hazafelé. Igazából nem is ért mentem. Valami erő, talán a lelkesedés* vitt. Fura gyengeséget) éreztem ai lábam­ban és egész testem zsibongott. Tudtam? ez a túlfeszített! munkától., a sok nikotin­tól, az éjjelezéstol, a hő bucureştii nyár­tól van. Lakótársamat az ágyon heverve találtam s büszkén meséltem el neki az? utolsó vizsga lefolyását. Szótlanul hall­gatott s megszorította a kezemet!. Hirte­len élsz egyeltem magam, mert eszembe jrttoRC, hogy három tárgyból már megbu­kott s csak az ősszel állhat újra vizsgá­ra. Tulajdonképpen neki köszönhettem mindent. Tőle és vele tanultam meg be­szélni. Ha tanulás közben csüggedtem, Ő biztatott. Tőle kaptam példát a mindent félrevető konok munkára. S -én diadal*, más,kod tarn, ö pedig alulmaradt. S'cmlér Ferenc.' BORZALMAS GYILKOSSÁG BELÉ- NYESUJLAKON. A bíharmegyeí Belé- nyesujlak községben tegnap este bor­zalmas gyilkosság történt. Sturz loan gazda ittas állapotban a község korcs­mája előtt belekötött régi haragosába. Bele Nicolae földművesbe. A heves vita csakhamar tettlegességgé fajult, mely­nek során Sturz loan fejszét ragadott' és hatalmas ütéssel szét hasította Bele koponyáját. Szörnyű tettének elköve­tése után menekülni igyekezett de a csendőrök elfogták és erö>s fedezet alatt a nagyváradi ügyészségre szállí­tották. - - - 1 -v - •"v v- * »v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents